Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-07-17 / 29. szám

Evangélium és kenyér Az alberti szeretetotthon negyvenéves jubileuma tója ismertette az otthon múlt- lös Mihály, Fodor Ottmar espe- ját, melyből 30 év alberti leiké- resek rövid köszöntéssel kértek szí szolgálatának idejére esett, áldást az otthon további szolgá- Arról szólt, hogy Isten gondvise- latára. A köszöntéseket dr. Kal­ló szeretetét állandóan megtapasz- dy Zoltán püspök zárta be, aki talták. A „szegényház” átalakult megköszönte Roszik Mihálynak Az egyházvezelés konferenciája Május 29-én kora délután ün­nepi harangszó hívogatta istentisz­teletre az alberti szeretetotthon és a gyülekezet tagjait. Negyven éve nyitotta meg kapuit szeretet­otthonunk idős, magányos nők számára. Hálaadásra jött össze a templomot zsúfolásig megtöltő gyülekezet, hogy 'megköszönje Istennek e szolgálatban megta­pasztalt áldását. AZ ÜNNEPRE DR. KÁLDY ZOLTÁN országos püspök-elnök jött el, aki istentisztelet előtt a szeretetotthonban találkozott az otthon lakóival és dolgozóival. A püspököt özv. Bartók Jánosné, otthonunk legrégibb lakója kö­szöntötte megható szavakkal, a püspök örömét fejezte ki afelett, hogy az otthon lakói lelki-testi gondviselést élveznek, de kérte őket arra, hogy ők is adjanak sze- retetet egymásnak. A templomban 24 konfirman­dus virágot nyújtott át a püspök­nek Török Timea köszöntő szavai­val, aki ezzel a püspököt 24 éves főpásztori szolgálatára és alberti látogatására emlékeztette. Az ün­nepségre eljöttek a támogató gyü­lekezetek képviselői és az egy­házmegyék esperesei. Bakony- csernyéről is sokan eljöttek, hogy találkozzanak volt tanítójukkal, Ponicsán Gyula most megválasz­tott egyházmegyei felügyelővel. AZ IGEHIRDETÉS SZOLGÁ­LATÁT a püspök végezte Lukács 9, 1—2 versei alapján. Bevezető­jében azokra emlékezett, akik 40 évvel ezelőtt, amikor a máso­dik világháború szedte áldozata­it az idős emberekről való gon­doskodást érezték feladatuknak. Jó elmondani, hogy az egyház abban az időben is kereste, ho­gyan szolgálhat és segíthet az egyedülmaradottakon. Zulauf Henrik és dr. Farkas Mária, a FÉBÉ akkori vezetői adták át az otthont rendeltetésének. Igehirdetésében a püspök az igehirdetés és a szeretetszolgálat egymáshoz való viszonyáról be­szélt. Egyházunkban az igeszol­gálat elválaszthatatlan a szeretet- munkától. „Jézus magához hívja tanítványait és megmondja ne­kik: hirdessétek az Isten országát, gyógyítsátok a betegeket. Jézus egy lélegzetre mondta: prédikál­jatok, gyógyítsatok! És ez egyen­rangú, együtt, egyszerre. Mert hiába prédikálok, ha nincs mö­götte szeretetcselekedet. A diakó- nia teszi hitelessé az evangélium hirdetését. Fordítva, ha csak öre­geket gondozunk, ha csak bete­geket gyűjtünk össze és adunk az éhezőknek kenyeret, de nem pré­dikálunk. ugyanolyan fából vas­karika. Tehát egyik sem lehet a másik nélkül” mondta igehirde­tésében a püspök. Az alberti sze­retetotthonban — mondta továb­bá a püspök — 40 év óta ez a ket­tő együtt valósult meg. Kezdetben ez az otthon 3—3 idősnek nyújtott otthont szegény körülmények kö­zött, majd az utolsó 30 év folya­mán a haza jólétével és fejlődé­sével gazdagodott, tágult és ma már 30 idős asszonynak nyújt mo­dern körülmények között ’’evan­géliumot és kenyeret”, gondosko­dást a lelkiekről és testiekről Igehirdetése végén arra bíztatta a hatalmas, sokféléi összesereg- lett gyülekezetét, hogy engedje Szívébe törni Isten országát, „mert azért hirdetjük az evangé­liumot, hogy higgyetek, aztán sze­ressetek.” AZ IGEHIRDETÉS UTÁN a gyülekezet énekkara szolgált. Majd az istentiszteletet ünnepi közgyűlés követte. Ezen Roszik Mihály lelkész, az otthon igazga­EGYHÁZZENEI ÁHÍTAT lesz július 23-án, szombaton es­te fél 8 órakor a keszthelyi templomban (Deák Ferenc ut­ca 20.). Műsbr: Barokk orgonaművek Orgonái: Herbert Hoffman Igét hirdet: IFJ. HAFENSCHER KÁROLY egy külsejében és belsejében megszépült, modernül felszerelt otthonná, öregjeinkről hat mun­katársunk gondoskodik, akik so­kat fáradoznak, szolgálnak. „Nem méricskélik az időt, ha szükség kívánja a betegágy mellett éne­kelnek, imádkoznak és így is szolgálnak.” — mondta az igaz­gató. Örömmel számolt be arról, hogy ebben a szolgálatban mindenki segített. Az alberti és irsai gyüle­kezetek, egyházmegyék, termelő- szövetkezetek, szocialista brigá­dok, úttörők, gyülekezetek külön­böző ifjúsági csoportjai. Élményt jelent, hogy a helyi Hazafias Nép­front vezetői alkalmanként sze­retettel köszöntik az otthon lakó­it. Az ebédlő falára helyezett zsollárvers tömören fejezte ki, amit megtapasztaltunk: „Az Űr­től lett ez. és csodálatos a mi sze­meink előtt.” AZ IGAZGATÓ BESZÁMOLÓ­JA UTÁN üdvözletek következ­tek, Keveházi László, Toth-Szöl­A Lutheránus Világszövetség Világszolgálati Bizottsága új se­gélyprogramok megalapítását ha­tározta el Nepálban, Ugandában és Etiópiában. A közép-nepáli Baglungban a vízszolgálatatást javítják meg, a dél-nepáli Jlamban selyemhernyó tenyészetet alakítanak ki. — Ugandában nyolcvanezer, az itte­ni zavargások elől átmenetileg Zairébe menekült embert segíte­nek hozzá a visszatelepüléshez, s az etiópiai Ogadenben is menekült parasztok letelepedését kívánják és feleségének 30 évi fáradozását, Bárdossy Tibor lelkésznek, az ott­hon dolgozóinak, Csórnák Károly felügyelőnek, aki az ünnepi köz­gyűlés elején üdvözölte és kö­szöntötte az igehirdetést, Turcsek János gondnoknak, a gyülekezet­nek otthont építő szolgálatát és mindnyájuk életére Isten továb­bi gazdag áldását kérte. Köszön­tő beszédében örömmel üdvözölte a gyülekezet nagy létszámban megjelent gyermekeit, ifjúságát, mint a gyülekezet jelenét és jö­vőjét. Köszönte az énekkar szolgálatát, Roszik Márta okleve­les kántor orgonajátékát. Isten ál­dását kérte az otthon tervbe vett bővítésére, melyben 15 fővel több idősnek nyújthat majd kényel­mes, szép, szeretetben gazdag otthont. A közgyűlés után a vendégek az otthon és a gyülekezet ven­dégszeretetét tapasztalták meg a gyülekezeti teremben. Emlékezetünkben marad ez a nap, megerősített minket hitünk­ben: „A ti munkátok nem hiába­való az Urban.” Roszik Mihály segíteni. Az ugyancsak etiópiai Eritreában, Massawaban újjáépí­tik az itteni háború alatt, négy év­vel ezelőtt elpusztult halászati központot. A Lutheránus Világszövetség Világszolgálati Osztálya az ENSZ- segély és menekültügyi szerveze­tének egyik legtekintélyesebb tá­mogatója, amely 43 millió dollárt folyósít Ázsia, Afrika és Latin- Amerika negyvenhat országa szükségben levő lakosságának, (epd) HÍRT ADTUNK MÁR AR­RÓL, HOGY AZ IDÉN LEL­KÉSZKONFERENCIÁKAT IS TARTUNK Gyenesdiáson. Üj szempontok szerint kaptak meg­hívást erre a lelkészek. Az első ilyen „szakosított” konferencia volt a fiatal lelkészeké, a követ­kezőt így jellemezhetjük: az egyházvezetés konferenciája’. Egyházunk két püspöke, espere­sek, espereshelyettesek, teológiai tanárok és központi beosztású lelkészek töltöttek négy napot a gyenesi falak között, komoly munkában. Többféle szempontból is jó és szükséges volt az ilyen összetéte­lű konferencia. A tavasszal szo­kásos Országos Esperesi Értekez­let több napra bővült és a kimon­dottan egyházkormányzási, hely­zetfelmérési kérdések mellett volt idő íeltöltekezésre, hitben és tudásban való erősödésre is. Mindennap reggel evangélizá- cióra gyűlt össze a 45 főnyi sereg. Balikó Zoltán pécsi lelkész tol­mácsolásában szólalt meg 1 Kor 13.. fejezetének üzenete. A sodró erejű igehirdetések megmutatták, hogy bármennyire is valljuk, hogy az egyházban a kormány­zás is lelki ajándék, karizma —, azért azoknak is, akik ezt kapták és gyakorolják, szükségük van a krisztusi szeretet (agapé) „kü­lönb útjára”. Ezeken az evangé- lizációkon keresztül szolgált ne­künk maga Krisztus napról nap­ra, erősítette, tisztította hitünket és mutatta az Ö szeretetének szolgáló útját. A délelőtt a tanulás ideje volt A Luther-jubileum évében jó volt tanulnunk a reformátortól Akadémiánk három professzora bontotta ki Luther gondolatait három olyan kérdésről, melyek­ben Luther ma is tanít és sokat mond nekünk., Az egyház leg­drágább kincse az evangélium —. mit jelent ma ennek szolgá­lata? Minden Isten kormányzása alá tartozik —, vallotta Luther, teológiája alaptételeként s mi itt Isten munkatársai vagyunk. Az egyházban is, ahol törvényével fenntartja a rendet, de ember­társaink szolgálatára rendel min­ket. A harmadik előadás azt a reformátori meggyőződést állítot­ta tengelyébe, hogy a hívők kö­zössége hogyan folytatja életét e világban? Luther sokat beszélt arról, bogy miután megigazí­tunk. következik a megszentelő- dés. Az él megszentelt életet, aki Isten rendjében él. Mindennapi cselekedeteink hit által lesznek Isten előtt elfogadhatóvá Fa- biny Tibor, Muntang Andor és Pröhle Károly professzor előadá­sa több volt, mint teológiai téte­lek ismétlése: hitvallás volt és élettapasztalat érződött mögötte. A délutáni eszmecseréken a jövő évi nagygyűlés témája ke­rült elő három csokorban: szolgá­latunk az egyházban —, társadal­munkban és világtávlatban. Két- két rövid vitaindító elhangzása után a felszólalások nagy száma volt bizonyság arról, hogy ma csak úgy végezhetjük eredménye­sen szolgálatunkat, ha reálisan Az Evangélikus Teológiai Aka­démián 1983. szeptemberétől há­roméves Levelező Tanfolyam in­dul. Ez egyházunk legmagasabb fokú laikus-képző tanfolyama, amelynek célja a különböző gyü­lekezeti munkát végző egyházta­gok képzése. A tanfolyam nem képesít lel- készi szolgálatra, de akik a záró­vizsgát sikeresen megállják, gyü­lekezeti munkatársként megbízás alapján igehirdetői, katechetikai, diakóniai, lelkipásztori vagy egyéb munkát végezhetnek a gyü­lekezetekben. További vizsgák le­tétele esetén lehetőség van a Teo­lógiai Akadémián való továbbta­nulásra. Az USA öt metodista egyháza a jövő évben együtt kíván meg­emlékezni arról, hogy kétszáz évvel ezelőtt kezdődött el a me- todizmus elterjedése az amerikai látjuk a világ helyzetét, a nem­zetközi helyzetet, ha szilárdak vagyunk álláspontunk képvisele­tében és elkötelezetten végezzük a világért, a békéért szolgála­tunkat. Ebben egy percre sem le­het restülnünk, nincs ok a lazí­tásra! Esti fórum-beszélgetésekben folyt az eszmecsere igeszolgála­tunkról, szeretetszolgálatunkról és egyházunk anyagi kérdéseiről. Ezekben a beszélgetésekben lát­szott meg újra és újra, hogy dia­kóniai teológiánk olyan alapállás, mely szolgálatunkat dinamikus lendülettel képes előrevinni. MIÉRT VOLT SZÜKSÉGES, MIÉRT VOLT JÓ AZ ILYEN ÖSSZETÉTELŰ KONFEREN­CIA? Először is azért, mert se­gítette egyetértésre azokat, akik az ország egész területén az egy­házvezetés gondolatait, célkitűzé­seit segítik megvalósítani. Volt idő arra, hogy minden félreértést eloszlassunk, valóban összetör­jünk a feladatok megértésében és megvalósításában. A sokszínű előadások szemléletesen mutat­ták, hogy a Krisztus testének sok tagja van ugyan, de minden tag­nak az a célja, hogy az egész tes­tet erősítse. Másodszor azért volt jó és szük­séges az ilyen összetételű konfe­rencia, hogy világos képet kap­junk a Budapesti Nagygyűlés előtti további feledatainkról. Ügy látszik, hogy lelkészi karunk lendületbe jött, gyülekezeteink nagy áldozatokra készek, felké­szülésükön látszanak öntudatuk­nak azok a jelei is, hogy az el­múlt évtizedek során a szolgálat útján jutott el egyházunk abba a helyzetébe, hogy örömmel fogad­hatja a világ evangélikusságának képviselőit. Maradjunk ebben a lendületben és dicsekvés nélkül, de öntudatosan valljuk magunké­nak eredményeinket! Végül nagyon jó volt ez a kon­ferencia azért is, mert szüneteket is fel lehetett használni olyan be­szélgetésekre, melyekre időről- időre, szüksége van a püspökök­nek is, az espereseknek is. A püs­pökök „kis esperesi értekezlete­ken” nem kis horderejű témákat beszéltek meg. felmérték az egy­házmegyék helyzetét személyi vagy egyéb helyi kérdések vonat­kozásában. Esperesek egymás kö­zött cseréltek tapasztalatokat, ad­tak segítséget egymásnak. Or­szágos munkaágak vezetői mond­ták el kéréseiket, nehézen meg­oldható problémáikat —, és ha nem is sikerült mindent egy csa­pásra megoldani, de mindnyájunk közös ügyévé lettek örömök is ne­hézségek is. LUTHER GONDOLATAI AZ EGÉSZ KONFERENCIÁT ÁT­ÖLELTÉK : a hit és a szeretet egymást váltogatta. A hit: bizo- dalom Isten szavának igazságá­ban! A szeretet: megtérés a szol­gálatra! Mi másra van szüksé­günk. mint arra, hogy sokkal in­kább, mint eddig: hit 'és szeretet- közösséggé legyünk az egyház­ban! Tóth-Szöllős Mihály A jelentkezéshez mellékelni kell keresztelési bizonyítványt, kon­firmációi bizonyítványt, középis­kolai érettségi bizonyítványt, a presbitérium ajánlását is tartal­mazó lelkészi véleményező-levelet — amely a jelentkező személyisé­gét és eddigi gyülekezeti szolgála­tát is értékeli — valamint részle­tes sajátkezű életrajzot, amely a jelentkező személyi adatait, fog­lalkozását és jelentkezésének in­doklását tartalmazza. A kérvényeket az Evangélikus Teológiai Akadémia dékáni hiva­talának címére (1147 Budapest, Lőcsei út 32.) kell beküldeni. Jelentkezési határidő: 1983. augusztus 1. kontinensen. Az ünnepségeket előkészítő bizottság arra szólítot­ta fel az egyházakat, hogy a jö­vőben együttesen végezzék misz- sziójukat és szeretetszolgálatu­kat. (epd) Káldi János: Rekviem egy fáért A kert legszebb cseresznyefája elfagyott. Sírjatok, madarak: nem terem többé édes gyümölcsöt. Sírjatok, szelek: nem bujkálhattok ágai közt. Sírjatok, törpe egrescserjék: nem védhet titeket gyapjas árnyékával. Amíg tél volt, olyan volt, mint a többi fa. Jeges, fa törzs és puszta égvilág. Felöltözött olykor hóba és szomorúságba. Amíg tél volt, ki gondolta volna, hogy már nem is él. Csak most a tavaszi napverésben derül ki, ami történt, mondja a vádat a néma fa-halál. Sirassátok, hegyek kolompjai! Sirassátok, egek harangjai! (Megjelent a költő A HOSSZÜ ESŐK IDEJE című kötetben 1983-ban) A LUTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG ÚJ SEGÉLYPROGRAMJAI Felvétel a Levelező Teológiai Tanfolyamra AZ USA METODISTA EGYHAZAI AZ EGYSÉG ÜTJAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents