Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-06-12 / 24. szám

Visszatekintés és előrelépés

Jubileumi ünnepély a dunaharaszti gyű lekezelően

A dunaharaszti gyülekezet egyre többet hallat magáról. Ha csak az újságunkban megjelentekre gondolunk, az elmúlt három évben rendszeresen olvashattunk bíztató híreket róluk. De ezen túlmenően is a dunaharaszti gyülekezet egyre több jelét adja hitének, áldozatkészségének és erősödésének.

A JUBILEUMI ÜNNEPÉLY is ebbe a sorba tartozik. Május 8-án, a hűvösre fordult, kellemetlenül szeles és esős idő sem tudta visz- szariasztani a gyülekezet tagjait, hanem a hozzátartozó községekből, jöttek nemcsak Dunaharasztiról, közelről és távolról is. Amikor dr. Karner Ágoston országos egyházi főtitkára és Keveházi László, a Pestmegyei Egyházmegye esperese megérkeztek, már jóval 10 óra előtt nagyszámú gyülekezet, a presbiterek sora és virágcsokrokat tartó és átadó gyermekek várták őket Lehel László lelkész vezetésével.

VISSZATEKINTÉS volt ez az ünnep. Tartalmát egyrészt a gyülekezet fennállásának 50 éves évfordulója határozta meg. 50 esztendőre úgyis lehet tekinteni, hogy nem nagy idő, sokkal régebbi gyülekezeteink is vannak, öt évtized mégis szinte már történelem nemcsak egy gyülekezet, hanem egy ember életében is. Különösen, ha ez a fél évszázad olyan küzdelmes, mint a dunaharaszti gyülekezet múltja. 1933. január 15-én a közgyűlés a 18 községben élő evangélikusokat magábafoglalö, 887 lelket számláló „Dunaharaszti és környéke evangélikus misz- sziói kört” megalakultalak jelentette ki. Első lelkészüket 1933. április 9-én iktatták hivatalába. Jellemző volt ezekre az évekre a lelkésznek, Sípos Andrásnak jelentése — de még ma is időszerűek a mondatok —: „Kitartó türelemmel dolgozunk azon, hogy az evangélikus keresztyén öntudat a még alvó lelkekben felébredjenek, akikben megvan, erősödjék, ápoltuk a keresztyén testvériség érzését.”

Küzdelmükhöz hozzátartozott a a templomépités álmának megvalósítása is. 1935-től tervezték az építést. 1944-re már rengeteg építési anyag együtt volt, az alapot is elkészítették, és a téglát akarták éppen megvásárolni, amikor megállította őket a háború. Még nem a templomuk, de reményük, álmuk omlott össze a viharban. A küzdelmet azonban nem adták fel. A 60-as években építettek egy szerény otthont maguknak és a múlt évben lett ebből egy nagyon szép, modern, sokaknak például szolgáló templom.

„Az igének ne csupán hallgatói, hanem megtartói is legyetek” — kapcsolódott az ünnepélyhez az országos főtitkár ünnepi igehirdetése. Az 50 év alatt is rengeteg alkalma lehetett a gyülekezetnek

az ige hallgatására. Kellett is, hiszen a gyülekezet életének erőforrása az igehallgatás. Ezért küzdöttek hajlékért, ahol ezt tehetik. De a gyülekezet igazi ereje a megtartott ige. Az ünneplés nem rekedhet meg a múltba merengésnél, hanem annak erősödésnek, a jövőbe tekintésnek is kell lennie, ehhez segít a hallgatott és megtartott, cselekedett ige.

ELŐRELÉPÉS is volt a szép ünnep. A gyülekezet éppen ezt a szép napot választotta ki arra, hogy nemrégen megválasztott tisztikarát és presbitériumát beiktassa. 18 férfi és nő állt az oltár előtt, köztük fiatalabbak és idősebbek egyaránt, az egész környék választottal és képviselői Olyanok, akik őszinte szívvel vallották, hogy vállalják az egyházi szolgálatot, a gyülekezet építését a jövőben is. Wiczián Pál tiszteletbeli felügyelő, Ritter Dezső felügyelő, Kerekes Anna, Knódel János, Győri Fülöp, Tolnai József, Illés Dezső, Glässer Györgyi, Zombori Józsefné, Hazai András, Bárd Károlyné, Krieg Frigyes, Merken Istvánná, Rohn Imre, Veréb Istvánná, Kutasi Jánosné, Jágri Sándor, id. Ritter Dezső és Zelenyánszki János testvéreink vállalták a szép szolgálatot. Őket bíztatta a szolgálatra és iktatta be az egyházmegye esperese.

„Tiszta és kegyesség az Isten és Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket nyomorultsá- gukban” — hangzott feléjük az országos főtitkár ünnepi igehirdetéséből is a bíztatás és a feladat megrajzolása. Az igehirdető így fogalmazta a mondatot: a rászorulókat a gyülekezetben és a gyülekezeten kívül is, vagyis a feladatokat észrevenni, elvégezni, mindig, mindenkinek szolgálni.

AZ ÜNNEPÉLY rövid közgyűléssel, majd az asztalok körül is folytatódott. Tulajdonképpen a dunaharaszti gyülekezet megállt egy határkőnél egy percre, visszatekintett, de előre is lépett. Minden ünneplés így igazi és tartalmas. így ad erőt a hétköznapokra is. Ez az ünnep mindnyájunkat erősített, akik részt vehettünk azon. Szívből kívánjuk, hogy a dunaharaszti gyülekezet még sok jó hírrel hallasson magáról a jövőben is.

K. L.

— özv. Gyurján Mihályné (azelőtt özv. Bodrog Mihályné) sz. Fabricius Etelka 84 éves korában április 3-án elhunyt. Hamvai fölött Veczán Pál diósgyőri lelkész hirdetette az örök élet igéjét Miskolcon április 225-én. Az elhunyt- dr. Bodrog Miklós lelkész édesanyját gyászolja.

istentiszteleti rend

Budapesten, 1983. június 12-én

Deák tér de. .9. íúrv.) Pintér Károly, de. 11. (úrv.) Haíenseúer Károly, du. 5. Takácsné Kovácsházi Zelma, du. 6. Szeretetvendégség. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán,' du. 8. Gáncs Aladár. Dózsa György üt 7. de. fél 9. Szirmai Zoltán. Üllői ut 24. de. fél 11. Ruttkay Levente. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57 b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Ffcédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.). Rákosfalva de. 8. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. negyed 10. Szeverényi János. Frange- pán u. de. 8. Szeverényi János. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágú Gyula. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágú Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MAV- telep de. 8. Scúreiner Vilmos. Rákospalota Kistemplom de. 10. Holla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás, du. fél 3. Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Kosa László. Rákoshegy de. 9. Kósa Pál. Rákosliget de. 11. Kósa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kai Kiilunen.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.), du. 6. Torockó tér de. fél 9. Óbuda de. 10. Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Köszeghy Tamás, de. 11. Köszeghy Tamás, du. fél 7. Csengődy László. Budakeszi de. 8. Csengődy László. Pesthidegkút de. fél 11. Id. Harmati Béla. Modori u. 6. de. 10. Kelenföld de. 8. (úrv.) Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. Scholz László. Németvölgyi út 138. de. 9. Scholz László. Nagytétény de. fél 9. Rőzse István. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Rőzse István. Budaörs du. 3. Rőzse István. Törökbálint du. fél 5. Rőzse István. Csillaghegy de. fél LO. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György.

— HALÁLOZÁS. Dúszik Lajos- né, sz. Metzl Ella, az egykori Hegyaljai Egyházmegye főesperesének, volt miskolci lelkésznek az özvegye május 16-án, 72 éves korában váratlanul, hirtelen elhunyt. Temetésén a gyülekezet nagy részvéte mellett a vígasztalás igéjét Szebik Imre miskolci esperes hirdette, a liturgia és a síri szertartás szolgálatát Abaffay Gyula esperes-helyettes és Pásztor Pál, diósgyőr-vasgyári lelkész végezte. „Közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának; mert ha élünk, az Urnák élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg EzcB-t akár élünk, akár halunk, az Űréi vagyunk.”

NYÁRESTI

ORGONAMUZSIKA

címmel orgonaest lesz június

13-án, hétfőn este fél 7 órakor a Bécsikapu téri templomban. Műsor:

Bach:

c-moll partita c-moll passacaglia Franck:

h-moll prelúdium, fúga és variáció Miniatűrök

a ,,L’ Organiste” kötélből Orgonái:

Peskó György organaművész Előadók:

Farsang Árpád és

Meixner Mihály Jegyek ára: 30,— Ft

Krisztus mondja: „Jöjjetek én- kozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és megnyugvást adok nektek” (Mt 11,28)

VASÁRNAP. — „Igazságos Ítéletet hozzatok, szeretettel és ir- galmasan bánjatok egymással!” (Zak 7,9 — Rom 12,5 — Lk 14,15 —24 — Zsolt 78,32—55). Isten hív bennünket magához, hogy nála szabaduljunk meg terheinktői. Az ő irgalmas szeretete ad megnyugvást, ha erőt vesz rajtunk a testi fáradtság és a lelki gyengeség. Tőle nyerve új erőt, tudunk egymással is szeretetben, békességben élni. „Légy hű hozzá szeretetben, Ö már előbb szeretett! Mások iránt is szívedben Égjen igaz szeretet! Nézd Jézusod példáját, Kínzóinak megbocsát. Hogy Isten gyermeke lehess, Te is bocsáss még és szeress!” (439. ének 2.).

HÉTFŐ. — Jézus mondja: „íme, én veletek vagyok minden napon a világvégezetéig” (Mt 28,20 — Ézs 43,5 — Jn 4,4—14 — Fii 1, 27—30). Aki egyedül küzd, fárad, dolgozik valamiért, az belefárad az emberi erőt meghaladó küzdelembe. Aki magára marad az élete útján, azt elfogja a csüggedés és a félelem érzése. Jézus bátorít minket igéjével. Ű jó pásztorként van velünk oltalmazó szereteté- vel. „Jézus a jő Pásztor, vele megyünk. örök irgalmáról énekelünk. Nyájadat oltalmazd, nagy a veszély! .Csendes nyugalmat adj, ha jön az éj!” (401. ének 1.).

KEDD. — „Ezt mondod: Ártatlan vagyok, hiszen haragja is elfordult rólam! Pedig ítéletet tartok fölötted, hiába mondod: Nem vétkeztem!” (Jer 2,35 — Rom 14, 23 — Ap Csel 20,7—12 — Fii 2,1— 4.). Könnyen minősítjük magunkat ártatlanoknak, ha úgy érezzük, egy s másban nem vagyunk vétkesek. Ugyanakkor nem vesz- szük észre, hogy életünk más területén hogyan tőrbe ejtett bennünket az .ördög. Bizony mindnyájan vétkesek vagyunk! „Mélységes mélyből..kiáltunk Hozzád, irgalmas. Isten. Ö',‘’ hallgass még, kérünk, ne hagyj Elveszni bűneinkben! Ha te mindazt számba veszed, A&it vétettünk ellened, Ki állhat meg előtted?” (402. ének 1.).

SZERDA. — „Minden reggel fölébreszt engem, hogy hallgassam tanítványként” (Ézs 50,4 — Mt 13,11 — lKor 9,16—23 — Fii 2,5—11). A reggeli igeolvasás perceiben Jézus áll meg ajtód elölt. Ütravaiót%kar adni az előtted álló napra, további életutadra. Tanítványként figyelj szavára! „Jókor reggel Jézus megáll Számtalan sok zárt kapunál. Zörget, és kérésünkre vár: Jöjj, légy vendégünk, Uram! Ó, ne Várasd Jézusodat, Hívd be őt, szí vedbe, fogadd, Tárd ki néki hajlékodat: Térj be hozzánk Jézusunk!” (102. ének 1—2.).

CSÜTÖRTÖK. — „A megtérés és a higgadtság segítene rajtatok”

(Ézs 30,15 — Gál 5.4 — lKor 14,1 —3. 20—25 — Fii 2,12—18). Az Istentől elpártolt, s emberi szövetségben segítséget kereső népnek mondja Ézsiás próféta, hogy az Úrhoz kell visszatérni, az Istenbe vetett bizalom az erő igazi forrása. „Szent, örök Isten, nincsen hova lennem. Bárhová futnék, te utolérsz engem. Egy menekvés van: hozzád térni, Szívem kitárni, irgalmat kérni. Mélységes mélyből kiáltok tehozzád. Forduljon ismét felém fényes orcád! Nálad bocsánat vár és élet. Lázadó szivem újra cseréled” (431. ének 1—2.).

PÉNTEK. — „Nem titkoljuk el fiaink elől, elbeszéljük a jövő nemzedéknek: az Úr dicső tetteit és erejét, csodáit, amelyeket véghezvitt” (Zsolt 78,4 — Róm 10, 17 — ÍJn 3,13—18 — Fii 2,19—30). Isten szeretetéről beszélnünk kell fiainknak, az evangéliummal adósok vagyunk a jövő nemnemzedéknek. „Hogyne dicsérném az Istent Zengedező énekkel, Ki. dolgában oly bölcs, oly szent, És jót tesz mindenekkel! ű minden áldások Atyja, Csupa jósáp, szeretet, Ki engem bölcsen vezet, És hű szivét hozzám hajtja. Minden elhagy, elfeled, Isten vég nélkül szeret” (53. ének. 1).

SZOMBAT. — „Krisztust tartsátok szentnek szívetekben, és legyetek készen mindenkor számot adni mindenkinek, aki számadást kér tőletek a bennetek élő reménységről” (iPt 3,15 — 3Móz 22,32 — Jer 3,14—17 — Fii Süli). Meg kell őriznünk szívünkben a reménységet, mert az segít az élet zivatarai idején. „Csak te vagy, Isten, minden bizodalmám, Benned van békém, benned nyugodalmam; Bár minden elhagy ezen a világon, Te vagy világom, Bárha az élet oly sötét gyakorta. Fényét örömnek zivatar kioltja; Te gyújtasz akkor világot az éjben, Ő, én reményem” (353. ének 1—2.). Velő Béla

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Egynaz SajtOosztalyanak lapja Szeikeszti: a szerkesztő bizottság

A szerkesztésért telel:

Mezősi György Felelős kiadó:

Harkányi László Szerkesztóseg es kiadonivatal: l'Jüö Budapest Vili., Puskin -u. 12. leleten: 142-U74

Csekkszámlaszám: 516—20 412—Vili Előfizetési ar: egy évre 240.— Et Árusítja a Magyar Posta

Index: 25 211 ISSN 0133—1302

©

63.1306

Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyoináa

Felelős vezető:

Szlávik András vozér-j^^gató

EZŰTTAL WARTBURG VÁRÁT csak messziről láthatom. Megtudtam azonban, hogy a vár un. Luther-szobájában, ahol a Szentírást fordította, a sokszor megcsodált régi asztal a möhrai családi házból származik — ajándékképpen került ide. Mit sem jelent azonban, ha nem a valódi, abban az értelemben, hogy Luther ült mellette. Wartburg mégis az a hely, ahol „a sovány szerzetes György lovaggá vált. Magasan az erdők hegycsúcsok fölött szállt valamikor tekintete. Mély életérzés fogta el. A természet lett tanítója és minden jelensége hasonlat lett számára: a faszénégetők felszálló füstje, a félénk madarak vidám röpte, a szellős magaslatok fölött.” Magányos szobájának titka, hogy műhellyé vált, ahol fényesre kovácsolja a fegyvert, a „Lélek kardját, amely Isten igéje” (Ef. 6, 10). 300 napos magányossága idején itt fordítja le az Újtestamentumot az eredeti görög szöveg alapján német nyelvre. Ez volt a fontos neki és világának is.

EISENACH: bejarhatatlanul

sok az emlek a városban. Sokszor

Thüringiai napló 2.

jártam már itt, de mindig újabb meglepetéseket tartogat e város, a „kedves város” — ahogyan Luther írja 1505-ben. Itt járt iskolába. De itt született Bach János Sebestyén is és itt élt Árpádházi Erzsébet is. Most láthattam először közelről az Anna-templomot, amely eredetileg kórház volt és Erzsébet alapította. Bár okmányok nem bizonyítják de 1309-ben az „új kórház” nevet viseli, utalva Erzsébet hercegné koráDbi alapítványára. 1907-ig állt régi formájában, azután átépítették s ma az Anna-alapítvány öregek otthonaként működik.

Az élő Eisenach számomra az egyház folyamatos szolgálata, a diakónia. Nevezetesen a diakonissza anyaház, mely a régi Mik- lós-kolostor és templom falain nyugszik. Ma 70—80 fiatal leány es fiú tanul és készül kórházi és egyéb intézményi szolgálatra. A területen 125 ágyas kórház van, öregek otthona és külön öreg diakonisszák otthona is.

Eisenach az ökumené városa is.

Kevesen látták talán az egyik intézmény parkjában Söderblom svéd érsek szobrát, aki itt járt és alapítója volt az ökumenikus mozgalmaknak, közöttük a Lutheránus Világszövetségnek is, melynek elődje itt alakult meg 1924-ben ...

— Itt MŰKÖDÖTT ELŐDÖMKÉNT GEORG SPALATIN — mondja kísérőm, a helybeli lelkész Hohenkirchenben

Ki is volt Spalatin? Kutatok az emlékezetemben. Igen, már emlékszem: Luther barátja, bizalmasa volt. Bővebbet a lexikonban találok. „Humanista és miséző pap, a szász választófejedelem udvari lelkésze, a herceg nevelője”. E. Erikson 1958-ban mélylélektani tanulmányában azt írja róla: „feltétel nélkül csodálta Luther személyét”. Személye jelentette Bölcs Frigyes udvarával a kapcsolatot a reformátor részére. A baráti kapcsolat hosszú idón át tartott. Luther házasságot is szerzett Spalatin részére ...

Sűrűn esik az eső. Hideg van.

Ázunk és fázunk az úton. Szokatlanul hosszúra nyúlik a kirándulás. Már régen mögöttünk van a parkerdő, a terápiás utak. Többször kereszteztük az országutakat, a ruhlait és az eisenacnit is. Kapaszkodó következik a sűrű tölgyesben, majd ismét lefelé baktatunk és már alkonyodik. A rövid téli napnak csakhamar vége és még mindig nem értünk célhoz. Végre feltűnik az első 'szerény irányító tábla: „Luther- út”. Altenstein kastélya közelében vagyunk.

Tisztás az erdő közepén. Ezen a nevezetes helyen vették Luther Mártont barátai védelmükbe és „hurcolták” Wartburg várába. Kalandos történet. Itt volt hát. Nem is lehetett máshol. A jelenethez szorosan hozzátartoznak a természet csodálatos kulisszái, amelyek azóta sem sokat változtak. A főúttól pár száz méterre fekszik a tisztás. Ősi fák hajlanak fölé, lankás domboldal védi várfalként az egyik oldalról. Tövéből forrás csordogál. Terméskő

ül.

ÄII

Luther, mint György lovag

támfalán vésett felirat: „Luther born. MDXXI IV. Mai.” Azaz; Luther forrás 1521. május 4. (Folytatjuk) Munz Frigye®