Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-06-12 / 24. szám
GYERMEKEKNEK Megjelent az EVANGÉLIKUS KORALKÖNiV Ara: 142,— Ft.' Kapható a Sajtóosztályon „írok nektek, ifjak. A* élet: szenvedés Az ember életéről alkotott képe sokszor végletekben mozog. Van, aki az egész életet szenvedésnek tartja. Van, aki az ..élet szép, csak bánni kell vele” álláspontot vallja. A két véglet között kell megtalálnunk a helyes utat: reálisan kell számolnunk a szenvedés állandó jelenlétével (mindig is lesz. amíg ebben a világban élünk), ugyanakkor nem kell elhinni, hogy az egész élet szenvedés. Egyfelől küzdenünk kell mindenféle szenvedés, emberi nyomorúság ellen, másfelől meg kell tanulnunk elviselni, elhordozni. Miért? A „miért” kérdés itt, a szenvedéssel kapcsolatban vetődik fel a legélesebben. Az élet-halál kérdés „miért”-jei időszakosan, fordulnak elő. Miért élek, miért van elmúlás — nem foglalkozik mindig ezzel az ember. Szenvedéssel azonban akarva, akaratlanul is naponként találkozunk a magunk környezetében, újságot olvasva, rádiót hallgatva, vagy tévét nézve. Miért van szenvedés? Miért kell egy fiatal, életerősnek látszó szervezetnek egyik napról a másikra ágynak dőlni és hihetetlen szenvedések között elpusztulni ? Miért kell egy figyelmetlenségből származó baleset piiatt egy életet „átszenvednie”? Miért kell lelkileg szenvednie annyi gyermeknek, mert szülei elváltak. Miért, miért, miért. Ha Isten valóban jónak teremtette ezt a világot, miért van akkor mégis szenvedés? Zsákutca . . . A miért kérdésekkel zsákutcába kerülünk. Nincs igazán megfelelő válasz. Minél többet kérdezünk, annál több ellentmondásba keveredünk. Miért szenved az, aki nem érdemli meg, és miért boldog az, gki „joggal” megréde- melné a szenvedést. Ragyogóan mutatja be ezt a zsákutca helyzetet az ószövetségi Jób könyve. Bár Jób becsületes, sőt mi több Istenfélő ember, mégis szenved. Jézus előtt is megbuknak a kérdezők, amikor a szenvedés, a betegség miértjét keresik. Egyetlen felelet... Miért van szenvedés? Végülis egyetlen szó a válasz: a bűn miatt. Isten jónak teremtette a világot, és a teremtéstörténet arról tanúskodik, hogy a „paradicsomi”, tehát az eredeti állapot szenvedésmentes volt. A kísértő biztatására bűnbe esett ember bűnének következménye a szenvedés, a fájdalom. A fontosabb kérdés... A miért-nél van azonban egy fontosabb kérdés: ha a szenvedés realitás az életünkben, olyasvalami amivel számolnunk kell, akkor hogyan tudjuk elhordozni. Nem a szenvedésbe való belenyugvásról, beletörődésről yan szó, hanem a békességgel való el- hordozásról. És ehhez csatlakozik a másik kérdés: hogyan lehet könnyíteni a magunk és mások szenvedését; A megoldás ... A Szentirás egyértelműen mondja el azt. hogy Isten a javunkat akarja. Ez az akarata látszik meg JANUSZ NARZYNSKIPÜSPÖK A LENGYEL ÖKUMENIKUS TANÁCS ELNÖKE Dániában széles körökben emlékeznek meg Nicolai Grundtvig, a nagy evangélikus teológus, az énekszerző és a hagyományt teremtő pedagógus születésének közelgő 200. évfordulójáról. Az évforduló alkalmából — többek között — kiadják Grundtvig igehirdetéseinek válogatott kötetet, énekeit és pedagógiai tanulmányait; ünnepségekre kerül sor a Dán Egyházban, annak . gyülekezeteiben, az egyetemeken és az iskolákban. Személyével, munkásságával foglalkozik a világi sajtó, a rádió és a tévé is. (lwi) abban is, hogy még a fájdalmat, a szenvedést, tehát a gonosz munkáját, a bűn következményeit is a javunkra tudja fordítani. „Akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra van!” De hogyan? — kérdezzük ismét. Szenvedés idején Isten sokmindenre rámutat, amire máskor nem vagyunk fogékonyak. Megmutatja hibáinkat, rátapint azokra a pontokra, ahol korrigálni' kell, segít végiggondolni életünket. Minél mélyebbre kerül az ember, annál inkább vágyik a magasságba, minél nagyobb a szenvedés, annál inkább vágyik az igazi szabadulásra. A szenvedésen keresztül nemcsak nevel az Isten, de mentő szerete- tét is felkínálja. Mint egy kohóban, úgy formál. A hőfok sokszor nagyon magas, a végeredmény mégis nagyszerű. A bilia arról beszél, hogy Isten nem hagy erőnkön felül kísérteni. A szenvedést hozó gonosznak véges az ereje. Isten nen engedi meg, hogy korlátlanul rendelkezzék életünk felett (lásd Jób könyvének bevezetését). Ad mindenkinek erőt. aki Hozzá fordul, Tőle két segítséget. Ne felejtsük . ,. Szenvedéseink még mindig kisebbek mint amit bűneink miatt megérdemelnénk. Mert volt aki — bár büntetlen volt — mérhetetlenül sokat szenvedett értünk és helyettünk. Jézus Krisztus. Nem véletlen az, hogy az Apostoli Hitvallás Jézus egész életét ebben az egyszóban summázza: szenvedett ... A feladat. ■ . Sajtóosztályunkon egy éve jelent meg Jób könyvének magyarázata. A könyv borítólapján ez a fél mondat ismétlődik állandóan: „szeretette van szüksége a szenvedőnek” (Jób 6,14). A mi feladatunk az, hogy egyrészt tudatosan küzdjünk a bűn — és azáltal a szenvedés ellen, másrészt pedig testi, lelki értelemben sebeket kötözzünk. Tehetjük ezt közvetve „és. közvetlenül. Ügy, hogy tudatosan küzdünk azért, hogy senkinek ne okozzunk szenvedést, másrészt úgy, hogy lehajolunk az elesetthez, és mellé állunk azoknak, akik szenvednek. Értő szívvel, vigasztalással, reménységgel. if j. Ilafenchcr Károly A reformátor életéből Kortársak és munkatársak A lutheri reformáció hatására forrásba jött nemcsak az egyház de általában az európai szellemi élet. Humanista tudósok, államférfiak, politikusok fejedelmek kerültek vele kapcsolatba, támogatták vagy éppen ellenfeleivé lettek. Itt ha röviden is és távolról sem a teljesség igényével, vegyük szemügyre a kortársakat. A PÁPAI TRÖNON két határozott arcéiű pápa ült. Előbb 11. Gyula aki harcias, hadviselésben jártas katona-pápa azután X. Leó az építő pápa, aki fantasztikus pénzáldozattal igyekszik befejezni a pápaság jelképének számító római Szent Péter templomot. A kor vakon engedelmes szerzetesét Tetzel János neve jelzi, aki árulja a búcsúcédulát és nem csinál lelkiismereti problémát, parancsra cselekszik. Dr. Eck János a vitázó teológus. Szempontja védeni az egyházat, mert azt kritika nem értheti. Aki kihallgatja Luthert: Kajetán bíboros az egyházfejedelem, aki ellen egy egyszerű szerzetes hogyan is mer szólni. Aki másodszor hallgatja ki: Miltitz Károly pápai kamarás az egyházi diplomata. Elcsendesíteni, leszerelni az ügyet és minden megy a régi mederben tovább. Ezek az egyházi emberek arcvonásai. Lássuk a tudósokat. Messze kiemelkedő Rotterdami Erasmus, a humanisták fejedelme. óriási tekintély. Eleinte rokonszenvezik Lutherrel, és elvárná, hogy szellemi nagysága előtt a szerzetes meghajoljon. Luther azonban nem a szellemi szípor- kázás, hanem az Isten irgalmára tekintő hit embere és ebből nem is tud engedni. Hitében kötött lelkiismerete nem engedi. így válik ketté útjuk és lett Erasmus Luther ellenfele. A NÉMET NEMZET NEMESSÉGE mint Sikingeni Ferenc es Hutten Ulrich rokonszenven túl némi hasznot is remélnek Luther mozgalmától a papi birtokok szekularizációját és abban a maguk előnyét. Támogatásuk jelentős politikai súlyt jelent. Luther mégis csak Isten igéjén tájékozódik és lemond erről a támogatásról. A Jíortársak között kiemelkedő V. Károly a császár. Rajta keresztül a világpolitikába kapcsolódik Luther és munkássága. V. Károly húga Mária, aki II. Lajos magyar király felesége. A király a mohácsi csatában elesik és halála megnyitja a Habsburgok trónigényét a magyar trónra. Ferdinánd jut így a magyar koronához. Ez a Ferdinánd is V Károly öccse. A wormsi birodalmi gyűlésen, ahol Luther olyan bátran vallomást tesz hitéről és nem vonja vissza iratait, a török se gélyről is döntenek és ez a segély talán megállíthatja Magyarországon a török terjeszkedést, tgy véli Werbőczi István is, aki mint magyar követ vesz részt a birodalmi gyűlésen és ezért az egységes török elleni fellépés érdekében Luthert tokaji borral szeretné visszalépésre bírni. Persze hiába. Talán a legismertebb fejedelmi név mégis Bölcs Frigyes szász választó fejedelem neve, aki bár eleinte buzgó gyűjtője az ereklyéknek. amikor igazán megérti az evangéliumot, teljes támogatással áll Luther mellé és talán legjelentősebb, ami előre vitte a emberileg ez a támogatás volt a reformációt. NEM HAGYHATJUK FIGYELMEN KÍVÜL a rajongókat Bölcs Frigyes Albrecht Dürer rézkarca sem, akik mint Münzer Tamás az újrakeresztelésig (anabaptista) jut el vagy Karlstadt, aki összetöri a középkori képeket, szobrokat, csodálatos fafaragvá- nyokat, mert úgy véli így kell irtani mindén tévelygést az egyházban. Luthernek eréllyel és mégis szeretettel kell leszerelni túlzók kárt okozását és menteni a kultúra értékeit. Kortárs mozgalom a parasztfelkelés. Igaz ügy, jogos sérelmek orvoslásáért, de amikor anarchiává válik és a bosszúállás emberek életét oltja ki és esztelenül rombol, Luther úgy látja a legrosszabb archia (uralmi rend) is jobb, mint az anarchia, (rendetlenség) Sok támadás érte ezért, ma is ebben ütközik Luther megítélése legélesebben. A KORTARSAK KÖZÖTT NEH A N Y A N munkatársakká lettek, akik szívvel lélekkel álltak a reformáció ügye mellé és szinte munkatársi közösségben segítettek, pl. a teljes biblia fordításában, annak olyan rövid idő alatti elkészítésében. Melanch- thon Fülöp neve a legismertebb. Tanártárs az egyetemen, kiváló nyelvész és pedagógus, aki precíz, rendszeres kifejtője az evangélikus dogmatikának. Alkotója az Ágostai Hitvallásnak és annak Védőiratának. A másik jeles segítő Bugenhagen. Kiváló szervező, aki a reformációhoz csatlakozó gyülekezetek lelkésze, erős egyéniség, a gyakorlati munka embere, úgy is emlegették, niint a reformáció püspökét. A harmadik munkatárs egy udvari pap, Spalatin. Ö igazán segítőtárs. Bölcs Frigyes udvari papja, Ö közvetített Luther és a választó fejedelem között és tanácsolta Luther támogatásában a fejedelmet. Lutherrel való levelezése nagyszerű bepillantást ad Luther életébe, meghitt jó barátként írt meg sok személyes dolgot Spa- latinak. A negyedik is hűséges barát Jonas Justus. Ö is proíesz- szortársa Luthernek. Eleinte jogász. majd azután teológus, de sok hasznos fordítást is végzett, különösen a latin nyelvek mestere. Többször a legkritikusabb pillanatokban hűségesen állt Luther oldalán. így Wormsban, a marburgi hitvitán, ahol Zwing- livel vitázott Luther az úrvacsora dolgában, és jelen volt Luther halálakor is. Hűséges barát. Ide sorolom még Bucer Mártont is, aki közvetíteni akart. Luther nyomában hamarosan Svájcban is megindul a reformáció. Van azonban bizonyos különbség a két irány között, főleg az úrvacsora tanításában. Ebben igyekezett Bucer közvetíteni, hogy annak nagyobb erővel léphessen fel a reformáció két ága együtt. Jószándéka azonban esni' kapcsoló pontokat eredményezett, de nem igazi közösséget, együtfhaladast. VÉGÜL MÉG NÉHÁNY NEVET Luther diákjai közül, akiknek később nagy szerepe volt, hogy hazájukba visszatérve a reformáció ügyét ott diadalra vigyék. tgy Dévai Mátyás, akit magyar Luthernek is neveztek, Ag- rikola Mihály, aki a finnek reformátora lett, Olaus Petri a svédek között végezte a reformáció munkáját, és Reinhardt Márton, aki Dániában vitte tovább a reformációt. Mennyi név! Luther kortársai és munkatársai, akiknek személye és tevékenysége valami módon kapcsolatba ke íí'lt a reformáció ügyével és formálta is azt. Sólyom Károly DANIÄBAN MEGEMLÉKEZNEK NICOLAI GRUNDTVIG ivét,századik születésnapjaiból évi időtartamra elnökévé a Lengyel Ökumenikus Tanács, (lwi) Janusz Narzynski evangélikus lüspököt választotta meg háromItt a vakáció Mint a kalitkából szabadult madarak, olyan örömujjongással rajzanak ki a diákok az iskolák kapuján a tanévzáró napján. Vége a tanévnek, szabadok vagyunk! Nem kell minden reggel korán felkelni, nem kell rendszeresen tanulni, házi feladatokat írni. Szabadok vagyunk. A SZORGALMAS ÉS BECSÜLETES MUNKA UTÁN megérdemelt a pihenés. Ez hozzá tartozik az élet rendjéhez. Az ember szervezete megkívánja, a fáradozás és a munka után következzék a pihenés. Ez így van év közben is, de szükség van arra, hogy évenként legalább egyszer alaposan kipihenje magát az ember. Mindez hozzá tartozik Isten rendjéhez is. Isten akarata az. hogy így legyen, hiszen ő maga is „pihenőnapot” tartott a teremtés munkájának hat napja után. Megszentelte és ezzel pihenő nappá tette a hetedik napot. A tanév fáradságos munkája után is megérdemelt ,a diákok nyári pihenese. Amikor a tanévzáró után nyári táborokba, vidéki rokonokhoz, vagy esetleg szüleikkel külföldi útra készülnek a diákok, gondoljanak arra, hogy mindennek az a célja, hogy szeptemberben kipihenve és felfrissülve kezdhessenek az új tanévnek, az életre való felkészülés új szakaszának. GYERMEKEK SZAMARA A PIHENÉS LEGTERMÉSZETESEBB FORMÁJA a játék és a szórakozás. A játékban és a sportolásban tud legkönnyebben kikapcsolódni szervezetünk a megszokott, rendszeres és megterhelő munkától. Játék és sport számtalan formája várja a diákokat a vakáció idején kezdve az úszástól a kiránduláson át a különböző társas játékokig. Tudnunk kell azonban, hogy a játék és a sport mellett igen jó formája a pihenésnek ismereteink játékos bővítése. Múzeumlátogatások, vagy a különböző vetélkedők alkalmával ilyen játékosan, szárakozva bővítjük ismereteinket. Szervezetünk pihenését szolgálja azonban az olyan elfoglaltság is, amely más jellegű, mint a tanévi munkánk volt. Ezért van az, hogy a nagyobb diákok néhány hétre ilyen elfoglaltságot vállalnak. A mezőgazdaságban, vagy az iparban segítenek, s ezzel nemcsak egy kis zsebpénzt keresnek, maguknak a jövő tanévre, hanem megtanulják megbecsülni a rendszeres munkát is. A VAKÁCIÓNAK' AZONBAN rhegvannak a kísértései és veszélyei is. Nemcsak arra gondolunk, hogy a felszabadult légkörben könnyebben feledkezünk meg a közlekedési szabályokról. Ilyen könnyelműség miatt lesz sok 'gyermek éppen a vakációban közlekedési baleset áldozatává. Víz partján és strandokon pedig kisért a virtuskodás: Tilos helyen fürdünk, felhevülten ugrálunk a jéghideg vízbe, és ennek sokszor szomorú tragédia a következménye. Sok gyermek nem tud magával mit kezdeni a vakáció idején és azért elcsavarog, vagy olyan társaságba keveredik, amely rosszra csábítja őt. Tegyünk meg mindent, hogy értelmes és okos elfoglaltságot találjunk magunknak a nyári vakáció idején. Legtöbb gyülekezetünk a nyári vakáció idején a gyermekbiblia- köri munka is szünetel. Ez azonban nem jelenti azt. Isten országában is vakáció van. Felnőtt, gyülekezeti istentiszteletek mindenütt vannak, s az itt elhangzó, igehirdetésekből sokat tanulhatnak a gyermekek is. Ezért a va- kúció, Jdej.éüo,. bárhová is.,, megyünk, .keressük fel a vásárjai istentiszteleteket és hallgassuk Isten igéjét. Isten az ő igéjével megszenteli pihenésüket és az ő áldása tesz bennünket képessé arra, hogy a nyári vakáció eltelte után felfrissülve, újult erővel folytathassuk munkánkat. Selmcczi Janos
