Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-07-18 / 29. szám

Kgélikus fIr ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Xt/VII. ÉVFOLYAM 29. SZÁM 1982. július 18. Ára: 4,50 Ft Bensőséges ünnepen kö­szöntötte június 19-én a debreceni Nagytemplomban a Tiszántúli Reíormátús Egyházkerület, a Magyar- országi Egyházak ökume­nikus Tanácsa, államunk és társadalmunk dr. Bartha Tibor püspököt, az Öku­menikus Tanács elnökét születésének 70. és püspöki szolgálatának 25. évfordu­lója alkalmából. A Nagy­templomot teljesen megtöl­tötte az ünneplő gyüleke­zet. Jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi flivatal elnöke, Straub István elnökhelyet­tes, Kovács András főosz­tályvezető-helyettes, Cseke. Béla megyei egyházügyi titkár, Szilágyi Béla nyu­galmazott nagykövet, az Országos Béketanács alel- nöke. dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára, dr. Szabó Imre. a Hajdú-Bi- har megyei Tanács elnöke, dr. Ács István, Debrecen város Tanácsának elnöke, továbbá az ökumenikus Tanács tagegvházainak és a hazai vallásfelekezetek­nek vezetői, a Református Zsinati Tanács tagiai. a Zsinati Iroda munkatár­sai. a gyülekezetek képvi­selői. A bevezető áhítatot dr. Kürti László református püspök, a záróáhítatot Ko­vach Attila református püspök tartotta. A köszön­tő felszólalásokat dr. Zse­bük Zoltán, a Zsinat világi elnöke. Miklós Imre ál­lamtitkár, dr. Tóth Károly református püspök, dr. Kál­dy Zoltán evangélikus püs- püspök és dr. Kovács László a debreceni Nagytemplom presbitere mondották. A felszólalásokra dr. Bartha Tibor püspök igen meleg hangon válaszolt. Az Ökumenikus Tanács tagegyházai és az evangéli­kus egyház nevében dr. Káldy Zoltán püspök az alábbi köszöntőt mondotta: Főtiszteletű Zsinati Elnökség! Ünneplő Gyülekezet! Kedves Bartha Tibor Püspök Ür! A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa nevében hálás szeretettel éa, ragaszkodás­sal köszöntöm Tanácsunk elnö­két, dr. Bartha Tibor püspök urat 70. születésnapja alkalmá- 1 ból és püspöki szolgálata 25. évé­ben. Először Istennek köszönjük meg, hogy öt sorsdöntő törté­nelmi és egyháztörténeti helyzet­ben egyházainknak adta, élő és teherbíró hittel, önfeláldozó sze­retettel, tiszta látással, bátorság­gal és a felismert igazság követ­kezetes megváltásának leikével ajándékozta meg. Aki látta Bar­tha Tibor püspök elrongyolódott Bibliáját, az tudja, hogy mind­ezt Isten az Ö igéjén keresztül ajándékozta és ajándékozza neki. De neki is megköszönjük, hogy 25 esztendőn keresztül vállalta a magyar ökumenében a családfő tisztes, de mértéken felüli terhe­ket jelentő szolgálatát. Mint csa­ládfő elcsaládiasította a magyar Ökumenét. Ebben az ökumenikus családban a legkisebb családta­gok is érzik, hogy szükség van rájuk és szolgálatukra. Ugyanak­kor, mint családfőnek gondja volt arra. hogy a családtagok növekedjenek egyfelől az egymás iránt való szeretetben és egy­más megbecsülésében, másfelől a teológiai és egyházpolitikai is­meretekben. nem kevésbé a né­pünk iránt való szeretetben, szolgálatkészségben., az igazi ha- zafiságban. Ápolja a testvéri kap­Bartha Tibor református püspök kettős jubileuma csolatot a. római katolikus,■ az unitárius egyházakkal és az iz­raelita felekezetekkel. Br. Bartha Tibor irányításával az ökumenikus Tanács megbe­csülést szerzett társadalmunkban, mert népünk előtt nyilvánvaló lett, hogy sajátos egyházi céljaink mellett és azzal ' együtt, tudato­san fáradozunk társadalmunk előrehaladásáért, egész népünk Mindig hangsúlyozta és hang­súlyozza az ökumenikus Taná­cson belül is a hitvallásos örök­séghez váló ragaszkodást. Nem az viszi közelebb az. egyházakat egymáshoz, hogy az ökumené kedvéért elszürkítik saját hitval- lásös örökségüket, hanem ha identitásuk megőrzésével kere­sik egymást, gazdagítják egymást és szolgálnak . egymásnak. így állásfoglalásra van Szükség azt ember ügyében. És ez nem merül­het ki általános szeretet-szólamok hangoztatásában, mert Krisztus parancsa valóságos segítségnyúj­tásra kötelezi az egyházakat. Ilyen segítségnyújtás a béke meg­őrzéséért, az atomháború elke­rüléséért, és a társadalmi hala­dásért folyó egyházi szolgálat. Külön is hangsúlyozza, hogy ökumenikus tevékenységünk első­rendű feladata a jövőben is a nemzetközi egyházi szervezetek szociáletikai vizsgálódásának elő­segítése. Az utóbbi 25 esztendőben szin­te első számú tanúja, mondhat­nám azt is, hogy koronatanúja voltam dr. Bartha Tibor püspök ökumenikus szolgálatainak, első­sorban az Egyházak Világtaná- csában, ahol hosszú ideig én is tagja voltam a Központi Bizott­ságnak. Együtt voltunk Rhodo- szon. St. Andrewsban, Enuguban, Genfben és még ki tudja, hány helyen. Együtt vettünk .részt az Egyházak Világtanácsának há­rom nagygyűlésén (Új-Delhiben, Uppsalában és Nairobiban). Bartha püspök úr mindenütt hű­séges és előremutató szolgálatot végzett, amely nemcsak egyháza­ink. hanem magyar néoünk és társadalmunk megbecsülését is elősegítette. Soha nem fogom el­felejteni az Egvházak Viláetaná- rsa Központi Bizottsága krétai ülésén végzett szolgálatát. Itt a Központi Bizottság a vietnami kérdésben olyan határozatot ho­zott. amely nem elégítette ki a magyar egyházak és az Orosz Or­todox Eevház képviselőit. Külön állásfoglalásunkat — amely jegy­zőkönyvbe került — Bartha Tibor terjesztette elő és mutatott rá a vietnami háború igazi okára, ne­vezetesen az „Egyesült Államok teljesen igazolatlan katonai be­avatkozására” és követelte a csapatok visszavonását. Hangsú­lyozta, hogy itt az ideje a ke­resztyén békeszolgálat újra való átgondolásának, mert be kell vallanunk, hogy csak iratokat ké­szítenek az egyházak a papírko­sarak számára a nemzetközi vitás kérdésekben, de képtelenek segí­teni. Majd így fejezte be felszó­lalását: „Isten igéje szólni akar a nemzetközi 1 kérdésekben ma, mondván: változtassátok meg gondolatotokat és ne öljetek.” Nem hagyhatom említés nélkül, hogy amikor a Keresztyén Béke- konferencia mintegy 14 évvel ez­előtt súlyos válságon ment ke­resztül. Bartha Tibor püspök volt az, aki a legtöbbet tette azért, hogy ez a konferencia az eredeti célkitűzései szerint szolgáljon to­vább. Még egy személyes vallomás. Ezek a külföldi konferenciák, a számunkra nehéz éghajlati vi­szonyok sokszor nagyon megvi­seltek bennünket. Bartha Tibor püspököt is. Ö azonban mindig egyet tartott szem előtt: a rá bí­zott szolgálat elvégzését, egész­sége, sokszor élete kockáztatásá­val. Ez a szolgálat a szó igazi ér­telmében áldozatos szolgálat volt és most is az. Ezt tudnia kell egyházának és a magyar ökume- nének is. Kívániilk, hogy Isten adjon ne­ki továbbra is sok erőt. Vegye körű) szerzetével, hngv' még so­káig szolgálhasson közöttünk, egy­házának. családiának, a magyar ökumenének és népünknek. Nekünk pedig ez az úiszövetsé- , gi ise szól: ......az ilyeneket meg­be csüljétek !” boldogulásáért és a .'nagyobb „óikurherié”, a lakott Föld bé­kéjéért. ' De a magyar ökumené teoló­giai munkája — közelebbről • a szolgálat Teológiája, vagy, más-, más- szóval: a diakúniai teológia — egyre inkább: ismertté: sőt el­ismertté , lett határainkon túl : 'is, az Egyházak \Világtanácsa tag- egyházái körében is, Az Egyházak Világtanácsa nagygyűléseire ké­szített magyar 'teológiai hozzájá­rulások, melyek világunk égető kérdéseire való állásfoglalásra* és konkrét segítségre is hívták, je­lentős módon befolyásolták a teo­lógiai gondolkodást a külföldi egyházakban is, elsősorban, a szo- ciáletika területén. A magyár ökumené állásfoglalása a társa­dalmi. igazságosság, a faji meg­különböztetése, az elnyomott né­pek függetlensége, a népek békéje és együttműködésé mellett jó ide­ig éles kritikát váltott ki a- nyu­gati egyházakban; ma már az Egyházak Világtanácsa • és - más egyházi világszervezetek • hasonló: módon foglalnak állást korunk nagy • kérdéseiben. A „vétkünk” csak az- volt, hogy- a magyar öku­mené előbb ismerte fel á Szent-- írás • mélyreható tanulmányozása nyomán az egyház Istentől ka­pott szolgálatát, és ■ előbb muta­tott rá az egyház konkrét -fel­adataira. - ­............. - • •Sz ólnom* kell azokról. a teoló­giai ■ szempontokról - és állásfog­lalásokról.- melyek dr. Bartha- Tibor püspök ökumenikus - szol-- gálatát meghatározzák. mondta'ezt a zsináti tanítás1 élő-" terjesztésekor mondott beszédé­ben: : „E ' kapcsolatkeresésnek a tarjaima nem lehet más, mint . a kölcsönös segítségnyújtás avégre, hogy Krisztus egymástól elkülö­nült egyházai haladjanak előre á Biblia Krisztusának megértésé­ben és követésében s ily módon a Fővel váló egységük legyén egyre valóságosabb. Örömmel és hála­adással tudunk szólni arról, hogy az* egymástól eltérő tanítások és a történelmi háttér 1 tiszteletben tartása mellett is a Krisztus-kö­vetésére* irányúló'közös törekvés mélyen összeköti á testvéri kap­csolat kötelékeivel ;a különböző kohfésszíók egyházait.” > Mindig hangsúlyozza, hogy „Krisztus' nevének megváltásá­ban” kell egynek lennünk. Eszkö­zeivé'kell lennünk a- Krisztus­hoz visszahívó, bűnbánatra, meg­térésre felszólító prófétai üzenet­nek. mindenekelőtt áz áltálj hogy á hívó szónak először mi magunk engedelmeskedünk. ökumenikus szolgálatunk má­sik" súlypontja a segítségre "szó-, rúló emberiség gondjainak hor­dozása.' Ezt mindig'azzal" támaszt­ja' alá Bartha Tibor püspök,'hogy ..Krisztus' munkájában való" ' ré­szesedésben kell' egynek ' len­nünk”. ’Krisztus munkája pedig az- emberekért végzett szolgálat. Ezért * ökumenikus tevékenysé­günk-soha nőm lehet öncélú, egy­házi érdekéket szolgáló fáradozás, hanem' az ember' ’ügyéért;• a vi­lág-’javáért folytatott - .munka. Ezért határozott és egyértelmű Dr. Káldy Zoltán püspök látogatásai megyei tanácselnököknél Dr. Káldy Zoltán püspök június 14-én Nyíregyházán látogatást tett dr. Tisza Lászlónál, a Szabolcs-Szcftmári megyei Tanács elnökénél. A látogatásnál jelen volt Gyúró Imre, a tanács elnökhelyettese és Magyart Béla egyházügyi titkár, valamint Szabó Gyula, a Hajdú- Szabolcsi Egyházmegye esperese. Ugyanezen a napon Káldy Zoltán Debrecenben meglátogatta dr. Szabó Imrét, a Hajdú-Bihar megyei Tanács elnökét. A találkozá­son részt vett Szöllösi Gyula elnökhelyettes és Cseke Béla egyházügyi tanácsos, továbbá Szabó Gyula esperes. Mindkét alkalommal szívélyes és nyílt beszélgetés folyt az állam és egyház viszonyáról megyei összefüggésekben és a nemzetközi békemozgalomról, az evangélikus egyház békemunkájáról. Debrecenben a püspök megtekintette a Medgyessy Ferenc Emlék­múzeumot. ahol Szöllösi Gyuláné igazgató mulatta be a művész világ­hírű alkotásait. Majd a híres debreceni Alföldi Nyomdában Benkö István igazgató kalauzolta a püspököt. DÄN LELKÉSZCSOPORT LÁTOGATÁSA Dr. Paul Hansennek, a Luthe­ránus Világszövetség nyugalma­zott Európa-titkárának vezetésé­vel dán lelkészek 22 fős csoportja június 18—23. között látogatást tett Magyarországon. Tanulmány­újuk keretében előzőleg Lengyel- országban és Csehszlovákiában is­merkedtek az egyházi élettel. Jú­nius 18-án Győrben útközben megtekintették a szeretetotthont, majd resztvettek a Teológiai Aka­démia évzáróján, 19-én pedig lá­togatást tettek az Evangélikus Múzeumban. Június 20-án vasár­nap Óbudán, Rákospalotán, Fo­ton. Csornádon, Örbottyánban és Gyónón hirdettek igét és számol­tak be egyházuk életéről. Más­nap délelőtt dr. Káldy Zoltán püspök-elnök fogadta a vendége­ket. akik ezután a Budai Szere­tetotthonokat keresték fel. Egy­házi programjuk befejezéseképpen június 22-én Gyenesdiásra láto­gattak, ahol találkoztak az idei első ifjúsági konferencia résztve­vőivel is. A BIBLIA MEGÚJÍT ÉS MEGVÁLTOZTAT A Bibliát a holnapi világért for­dítjuk és terjesztjük —, mondotta Ulrich Fick lelkész, a Bibliatársu­latok Világszövetségének főtitkára (Német Szövetségi Köztársaság) a pfalzi egyház zsinatán, amelyet az elmúlt hónapban tartottak. Az ige megújítja az egyházat és erőt ad a keresztyéneknek a változáshoz. A második vatikáni zsinat a ró­mai katolikus hívők tömegei szá­mára is lehetővé tette az írással való személyes találkozást. — Az új bibliafordításokat elsősorban a 'fejlődő országokban igénylik. A Világszövetség részvételével, illet­ve támogatásával jelenleg 678 for­dításon dolgoznak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents