Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1982-04-11 / 15. szám
Erdei vasárnap Részlet Nyíró József: Uz Bence című regényéből Húsvél 2. napjának igéje Tanúskodás Apcsel 10,34—43 (Az író az erdélyi havasokon élő Uz Bencével kapcsolatos élményeit, írja le költői szépséggel) A rókákon, s a két szelíd őrzőn kívül, most volt itt a medve is. A medvével kétszer-háromszor megszaaoltatott. amitől az ugyan meshúza valamicskét az ínyét, de nem bántott, hanem dörmög- ve leült a tűz mellé, mintha neki kellene megkavarni a puliszkát. A rókák ..megugattak'’. de az őzek tisztes távolból szelíden néztek rám meleg, bámuló szemekkel. — Most már semmitől se félten. úrfi! — biztatott Bence. — Ezök tuggyák, hogy maga is idetartozik. Tudták, vagy nem tudták, de én azon éiiel le sem tudtam hunyni a szememet. Csak reggel felé szenderedtem el. s az is olvan álom volt. hogy az Isten mindenkit őrizzen tőle. — Mi lölte. úrfi? — iiedett meg Bence is tőlem, mikor úgy kilenc óra tálban ki mertem dugni az orromat a kalyibából. — Ügy néz ki, mintha a koporsóból kőtt vóna ki. . . Nem iszik egv csepp fenyővizet? Valamennyire megnyugodtam, mert a medvét nem láttam a közelben. Bence mellől azonban nem mertem egv lépést sem tágítani. Tőlem szabhatott ránk akármilyen kötelességet a természet. ' Bence ezen nem ütközött meg. Mára mintha ő is megváltozott volna. Jókedve elhagyta, tréfaszót nem eitett. csak nézett igen illedelmesen és komolyan magá elé. Nem állhattam meg, hogy meg ne kérdezzem: — Veled mi történt. Benci? — Velem semmi — intett szelíden —. de ma vasárnap van! Csak most látom, hogy tőle telhetőiig ..ki van öltözve”. Még meg , is borotválkozott. A szava iS' olyan különösen nyilait belém és olvan tiszta, különös íze volt. mint az ostyának. ...Vasárnap!... Erdei vasárnap!. . . . . . Mert ez az erdei vasárnap más. mint amilyent az' emberek ismernek és megszoktak. Világosan éreztem és láttam, hogy a fák is másképpen állanak a helyükön. mint máskor. Fenséges áhítattal, a kéklő magasságokba emelkedetten, s a frissen született. üde levelek miriádiai mozdulatlanul elmélkednek. A virágok. füvek kicsi szálain a lélek ártatlansága ragyog s édes bódulatban hallgatiák a föld örök himnuszát. Az ágon ülő mókus lombos farka, bundácskáia úgy csillog szurokfeketén. mintha minden szőre szálát'külön tisztította volna meg. A pisztrángok a patakban ezüst oldalukat fordítják Isten felé s a mohos sziklák keményen gondolkodnak. Az állatok fejtekben ülnek s az áldott nap édes sugarait arany őzönként önti rá felülről a min- denséere. Vasárnap van! Erdei vasárnap! Már nem féltem a medvétől, nem voltak gondjaim. se bűneim. vágyaim. Ráncos arcú lelkem kisimult és agyamra ráborult az erdei vasárnap drága kábulata. A gondolat nélküli jóhegyezve. Ügy hozta meggör- nvedve. hogy önkéntelen Krisztusra kellett gondolnom ... — Te mit akarsz? — lebegett a szó a nyelvemen, de nem tudtam kimondani, csak néztem, fényben úszott. Magam nem tudtam, hogy le kell-e térdelni vagy fel kell állani. Uz bence is mintha megzavarodott volna. Odalépett hozzám és megkérdezte: • hogy a Jézus-kép nélküli durva, egyszerű cserfa keresztet felemeli két kézzel s a hegyes felével keményen beleüti a földbe. A kereszt szilárdan állott. Bence — kissé talán türelmetlenebbül — újra bekiáltott az erdőbe: — Kántor úr. hol vannak? Erre az erdőben valami száraz gally megreccsent. Odanéztem és láttam, hogy komor, nehéz íe.iingással előjön a medvénk és egyenesen a keresztnek tart. A tövében felegyenesedett és szelíden morogva leült. A másik oldalról ünnepi pofácskával a rókák óvakodtak elő nesztelen járású fiókáikkal s egvszer csak hallom, hogy a messzi távozott özek is robosnalé át az erdőn és lihegve megállnak a cserfa Jézus előtt. Mint két szelíd aoácá. úgy állottak ottan szemlesütve: A medve szelíden morgott (tudtam, hogy ezért nevezte Uz Bence kántornak), a rókák szeme a keresztre tapadt s az őzek szeme — Nem végezné el az istentiszteletet? — Végezd csak te! — súgtam vissza, hogy az állatok áhítatát ne zavarjam. — Igen, de — restelkedett Bence. én még a Miatyánkot sem tudom. . . Most mit csináljak? — Csináld úgy. mint máskor! Uz Bence kissé még küzdött magával, de aztán elszánta magát. Valami különös fény villant át az arcán, kemény léptekkel oda ment c is a cserfa kereszthez. a tövében leült a medve mellé és ráfüggesztette szemeit ő is a keresztre. Egy árva szó nem sok, annyit se mondott egyik se. csak nézték á keresztet: Uz Bence, a medve, a rókák, az őzek. az erdő. a füvek, a fák. a virágok, a sziklák, az ég. a nap. a bogarak, a madarak, egyszóval minden, de minden. A kereszt pedig visszanézett rájuk. Húsvéti valóság Vivit! Odaírom én is elém. » Valóbb valóság. mint az, hogy élsz te, és hogy élek én. Mi elmegyünk. Mikor? Ma még titok. Mi porladunk már, de Ö élni fog. Vivit! Leírom, s ujjong a dalom ezen a húsvéti diadalon. Valóbb valóság, mint hogy állnak, vannak trónok, országok, népek, birodalmak. Azok elmúlnak. Mikor? Ma még titok. Semmibe hullnak, de Ő élni fog. Valóbb e hír, mint hogy virágok nyílnak, csillagok állnak és emberek élnek. Vivit! Mint szárnyas, szent csodamagot, odavetem a friss tavaszi szélnek, hogy messzehordja, szárnyaljon vele, csüggedt szívekbe ejtegesse le, és legyen az egész világ tele a boldog hírrel: Vivit! Jézus él! Vidd szét a szent magot, tavaszi szél! Hamar kikéi. Virága illatosabb, mint a rózsák. Az illatától halott feléled, csüggedő remél. Te mindennél, bizonyosabb valóság, üdvösségem, örömöm, életem: Vivit, vivit! — csodahíredet ujjongva vetem. Túrmezei Erzsébet DAVID PREUS A BÉKE FELELŐS LEHETŐSÉGEIRŐL érzés primitív üdesége és jótéteménye szállott reám és éreztem, hogy a zöld mohára most lépett rá az Isten — ha annak nevezik. .. Jaj. hogv tudtam én akkor mindent és mindenkit szeretni az erdők kinyilatkoztatásában. Még azon sem lepődtem meg. amit Uz Bence csinált, pedig különös és hihetetlen dolgot cselekedett. Oodalépett hozzám és azt mondotta: — Most istentiszteletet tartunk ! Csak bólintottam, hogy jól van. de ő rám sem nézett, hanem belekiáltott az erdőbe. — Imádkozzunk! Vártam, hogy mi lesz, de nem mozdult semmi. Uz Bence visszafordult a kalyiba felé. becammogott az ajtón s kisvártatva látom, hogy egy embermagasságú keresztet hoz a hátán, aminek a vége meg van Az Amerikai Lutheránus Egyház elnöke, David W. Preus egy Münchenben (NSZK) tartott tanácskozáson, ahol a béke és leszerelés kérdéseivel foglalkoztak, kijelentette: egy nukleáris moratórium vagy akár tízszázalékos nukleáris lefegyverzés, akár amerikai, akár szovjet részről történő egyoldalú lépésként, mely követésre hív, „felelős, lehetőségnek” tekintendő. Véleménye szerint ez a helyzet még akkor is, ha „az emberi jóságba vetett naiv hit sem nem bölcs, sem nem segít”. Hozzátette egyúttal, hogy nehéz komolyan venni a béketörekvéseket az emberi jogok egyidejű figyelembevétele nélkül. TANÚSKODÁSRA NEM SZÍVESEN VÁLLALKOZNAK AZ EMBEREK. Ha az utcán közlekedési baleset történik, pillanatok alatt nagy tömeg verődik össze, de amikor azt kérdezik, hogy ki látta az esetet, ki hajlandó tanúskodni, a legtöbben hallgatnak. A tanúvallomáshoz bátorság kell. Nyíltan meg kell vallani azt, amit a szemtanú tapasztalt, még akkor is, ha valaki mást próbálna bizonyítani. Az igazsághoz hűségesen ragaszkodó tanúskodás bátorsága sokszor hiányzik az életünkből. PÉTER APOSTOL IS VOLT MÉLYPONTON. Amikor Jézust elfogták, Péter követte őt egészen a főpap udvaráig. Ott azonban nem volt bátorsága megvallani azt. hogy ő is Jézus tanítványa. Tanúként vallhatott volna arról, amit Jézus közvetlen közelében tapasztalt. Ö nem ezt tette. Megtagadta Mesterét. Nem vállalta, hogy valami köze lenne hozzá. Pedig tanúja volt Jézus megdicsőülésének is. Amikor alkalma lett volna a tanúskodásra, hallgatott, sőt tagadott. HŰSVÉT ÉLETÜJlTÓ ERŐT HOZOTT. Péter számára a feltámadott Jézus nem élők és holtak bírójaként jelent meg, hanem úgy, mint aki békességet hirdet, megbocsát és újra szolgálatba állít. A szeretetnek ez az ereje formálta őt úgy, hogy tanúvá vált. Ettől kezdve el tudta mondani mindazt, amit Jézus mellett átélt. Tanúja lett annak, amit Jézus földi életében az emberekért tett, hirdette Jézus halálát és feltámadását. Bátran beszélt arról, hogy aki ebben a Jézusban hisz, az az ő neve által bűnbocsánatot nyer. HÜSVÉT A MI ŰJ ÉLETÜNK KEZDETE IS. Mivel nem személyválogató az Isten, magunkra nézve is érvényesnek tudhatjuk azt a megújító kegyelmet, amely megváltoztatja életünket. Bizonyára sokszor észrevettük már magunkban a feladatok teljesítése során megmutatkozó erőtlenséget. Alkalmunk lenne sok jót tenni, mi azonban saját kényelmünket szolgáljuk inkább, s megfeledkezünk a családban, társadalomban, s az egész világért végzendő szolgálatunkról. Húsvét azt a Jézust állítja elénk, aki szerte járt és jót tett mindenki- 1 vei. Az ő követésére kapunk elhívást és erőt. HÜSVÉTKOR MEGÚJULHAT A HITÜNK. A szent&ásból tanúk bizonyságtétele hangzik felénk. Szemtanúké, akik tanúi voltak annak, hogy Jézus Szentlélekkel és hatalommal cselekedett az emberek javára, s akik ottvoltak, amikor megfeszítették őt, és beszéltek vele feltámadása után. A szószékekről ezt a tanúbizonyságtételt adják tovább azok. akik ennek hirdetésére kaptak tőle parancsot. Mindez pedig azért történik, hogy a mindenség Ura mindnyájunk Megváltója legyen. f HÜSVÉTKOR KÜLDETÉST KAPHATUNK. Most érthetjük meg csak igazán, hogy nem személyválogató az Isten, hanem mindenki kedves számára. Azért halt meg és támadt fel Krisztus, hogy most már mint Feltámadott egyformán közel legyen mindenkihez. Ne csak egy nép. vagy csak néhány ember tapasztalja szeretetét, hanem az egész világ. A mai ige ennek továbbadására, hirdetésére hív. Húsvét be akar kapcsolni mindnyájunkat az egyház bizonyságtevőinek táborába. MA A KRISZTUS FELTÁMADÁSÁNAK TANÚIVÁ AVAT minket az Isten. Azért szembesít egy olyan tanúbizonyságtevővel, aki maga is a megújító kegyelem által formálódótt át, hogy mi is tapasztál- *’ hassuk ezt az új életre támasztó erőt. Általa új tartalmat kapjon a hitünk. Sok jót tudjunk tenni embertársaink javára. Vigyük, adjuk át, - osszuk szét személyválogatás nélkül mindenkinek azt, amit a megújító kegyelem nekünk adott ezen az ünnepen. Vető Béla Imádkozzunk! Köszönjük Jézus Krisztusunk, hogy feltámadásod szemtanúi által is szólsz hozzánk. Megerősíted hitünket, megújítod életünket. Használj fel bennünket eszközökül, hogy mi is tovább adhassuk a ránk bízott üzenetet, szereteted örömhírét. Add, hogy téged követve mi is sok jót tehessünk mindazokért, akik között élünk, családunk tagjaiért, munkatársainkért, s az egész világért. Hálás szívvel áldunk azért, hogy ezen az ünnepen is újat kezdesz bennünk és általunk. Ámen. Felvétel a Teológiai Akadémiára Evangélikus egyházunk lelkészeinek képzése a budapesti Teológiai Akadémián történik. Akik $ Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kérvényüket az Akadémia Felvételi Bizottságához címezve — az Akadémia Dékáni Hivatalának (Budapest XIV., Lőcsei út 32. 1147) augusztus 15-ig küldjék meg. Az akadémiai felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési bizonyítvány, 2. a legmagasabb iskolai végzettségi (érettségi) bizonyítvány, 3. helyhatósági vagy 'más bizonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását és keresetét, ill. szociális viszonyait feltüntetni, 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főiskolai tanulmányokra és lelkészi pályára alkalmas, 5. keresztelési bizonyítvány, 6. konfirmációbizonytí- vány, 7. részletes önéletrajz, mely feltárja a kérelmező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra jelentkezés okait, 8. esetleg egyházi működéséről szóló bizonyítvány. — A felvételhez szükséges továbbá az illetékes lelkésznek és esetleg még a vallástanító lelkésznek részletes bizonyítványa, mindenesetre annak a lelkésznek a jelentkezőt részletesen jellemző bizonyítvány, a lelkészi pályára való alkalmasságáról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelki- pásztora volt. Ezt a bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia ... dékánjának címezve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolatot „egyházi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. A Felvételi Bizottság döntését á felvételi vizsga előzi meg. Ennek időpontjáról és anyagáról a Dékáni Hivatal kellő időben értesíti a jelentkezőket. Az Akadémia hallgatói kötele-^ zően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kapnak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösztöndíjban is részesülhetnek. — GÖDÖLLŐ. Április 11-énj húsvét vasárnap délután 6 órakor egyházzenei áhítatot tartanak a gyülekezetben. Orgonán közreműködik Kalocsay Károly, igét hirdet Dóka Mária lelkészi munkatárs. .
