Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-01-02 / 1. szám

Vískcrcsst ünnepének igéje Fölötted , ott ragyog az Űr Ézs 60, 1—6 A mai ünnep igéjéből címül felírt mondat úgy hangzik, mintha ezt hallanánk: Isten szeretetének Napja ragyog fölöttünk. Ez a Jézus Krisztusban felragyogott, hozzánk eljött isteni kegyelem számunkra az élet feltétele. Csak ennek világosságában, éltető melegében élhe­tünk, dolgozhatunk. Általában az élet folytatásához, munkánk vég­zéséhez világosságra van szükségünk. A hivő ember ezenfelül még azt is tudja, hogy Isten bűnt megbocsátó, új életet adó szeretetét sem nélkülözheti. Olyan az számára, mint a nappal világossága. KELJ FEL, JÖN VILÁGOSSÁGOD! így szólt egyszer Isten az ő né­péhez Ézsaiás próféta által. Jézus Krisztus eljövetelét hirdette meg ezekkel a szavakkal. A prófécia beteljesedett. Jézus, amikor eljött, ezt mondta magáról: „Én vagyok a világ Világossága.” Ezzel azt je­lentette ki, hogy ő Isten szeretetének azt a világosságát ragyogta tia fel, amelyben lehet élni, szeretni és egymás javára munkálkodni. Az ő világosságának fényében megfürödve lehetünk mi is a világosság gyermekei. Pál apostol az efezusiakhoz írt levelében arra biztatja a keresztyéneket, hogy úgy éljenek, mint a világosság fiai. Ez azt je­lenti, hogy az Istentől nyert szeretetet adják tovább az Isten gyerme­kei. Ha fölöttünk ragyog az Úr, világossága visszatükröződik rajtunk, így teljesíti Isten népe a missziói elkötelezést, s szolgál szeretettel minden embernek. . VILÁGOSSÁGODHOZ NÉPEK JÖNNEK. Ézsaiás előre látta azt, ami később beteljesedett. Jézust már a jászolbölcsőnél felkeresték messze lakó népek képviselői. A napkeleti bölcsek története már azt hirdeti, hogy Isten szeretetének világossága nem csupán egy népé. Isten úgy szerette a világot, hogy Jézust mindnyájunkért adta. Jézus­nak a mustármagról szóló példázata fejezi ki azt a valóságot, hogy Isten országa terjed ezen a földön. A keresztyénség az évszázadok folyamán mustármagnyi kezdetből fává terebélyesedett. Igénk szavai egy kissé az utolsó nagy nap felé is irányítják tekintetünket, ami­kor a nagy fényességben eljövő Ür elé seregük Isten megváltott népe. Akkor mindnyájan Isten elé állunk. Ha MAJD LÁTOD, ÖRÖMRE DERÜLSZ. Adventtól karácsonyig reményteljes várakozásban éltünk. Vártuk vágyaink valóra válását. Reméltük, hogy meglátogat minket a naptámadat a magasságból. Biztunk benne, hogy Isten szeretetének melegénél felmelegszik a mi szívünk is egymás iránti nagyobb szeretre. Meghozta-e a karácsony a beteljesedést? Ha igen, akkor a mai ünnep meg akar erősíteni annak bizonyosságában, hogy fölöttünk ott ragyog az Űr. Ha nem, akkor ma akar elvezetni bennünket ennek a megtapasztalására. Ha majd látod, örömre derülsz. Karácsony örömüzenete visszhangzik a mai igében. Ahogyan egy nagy zenemu záróakkordja még sokáig benne remeg a levegőben, úgy hangzik ma is Isten szeretetének jó híre. Mi­lyen nagy örömmel, hálás szívük áldozatával adóztak egykor a nap­keleti bölcsek ezért a földiglehajló isteni jóságért. Van-e ilyen hálás öröm bennünk? Északi testvéreink országában, a Lappföldön éppen ez idő tájt mint­egy negyven napon át nem bukkan fel a Nap a látóhatár peremén. A nappalok is sötét félhomályban telnek el. Bizony nagyon várják az első napfelkeltét. A betegeket is az ablak felé fordítják, hogy lás­sák, amikor a Nap megjelenik a horizont síkján. Az emberek, amikor találkoznak egymással, a köszönés után rögtön ezt kérdezik: Láttad a Napot? Hadd kérdezzem ma én is ezt: Láttad a Napot? Isten az el­múlt karácsonyon, s ma is szeretetének napsugarát ragyogtatta fel. Vető Béla Imádkozzunk örök Világosság! Ragyogj, ragyogj felém! Szereteted tükröződjék bennem. Szeretném én is továbbadni azt a világoságot, amelyben élni jó. Engedd újra és újra megtapasztalnom, hogy fölöttem ragyog sze­reteted Napja. Az ünnepek elmúltával is éljen bennem a Veled való találkozás öröme. Használj eszközödül, hogy megvalósuljon köztünk, s terjedjen a te országod. Ámen. — ÚJPEST. A gyülekezet meg­újította tisztikarát. A régi kipró­bált, hűséges munkások mellé hét új presbitert, választottak. Szük­ség volt a felfrissítésre, mert az elmúlt években a presbiterek kö­zül elhunytak, többen pedig más városrészekbe költöztek. Így az. eddigi felügyelő, a köztiszteletben álló Békési János is — a város­rész szanálása folytán — elköl­tzik a gyülekezet területéről. Az új felügyelő Ódor István eddigi másodfelügyelő lett. A jelenlegi presbitériumnak a fele nó, ugyan­úgy a tisztségviselőknek is a felét is a gyülekezet nőtagjai alkotják. A legfiatalabb presbiter 24, a leg­idősebb 84 éves. Az új presbitéri­um a gyülekezetnek minden ré­tegét képviseli. A beiktatást 1981. november 29-én Blázy Lajos, a gyülekezet lelkésze végezte. — DUNAEGYHÁZA. 1981. ok­tóber 25-én teológusnap volt a gyülekezetben, amely 10 098,— Ft- tal támogatta a lelkészképzés ügyét. Istentiszteleti rend Budapesten, 1982. január 3-án Deák tér de. 9 (úrv.) Takácsné Ko­vácsházi Zelma, de. 11 (úrv.) Pinter Károly, du. 6 Hafenscher Károly. Fasor de. 11 (úrv.) Muntag Andorné, du. 6 Szirmai Zoltán. Üllői üt 24. de. fél 11 Ruttkay Levente. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9 Ruttkay Le­vente. Rákóczi út 57/b. de. 9 (szlo­vák) Cselovszky Ferenc, de. 12 (ma­gyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11 Rédey Pál. Kőbánya de. 10, du. 7. Zugló de. 11 (úrv.). Rákos­falva de. 8. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Kassák Lajos út 22. de. 11. Frangepán u. de. 8. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 ifj. Foltin Brúnó. Soroksár-Újtelep de. fél 9 ifj. Foltin Brúnó. Pestlőrinc de. 10 Matűz László. Pcstlőrinc-Szemere-telcp de. három­negyed 8 Matúz László. Kispest de. 10 Bonnyai Sándor. Kispest-Wekerle- telep dé. 8 Bonnyai Sándor. Pestúj­hely de. fél 10. Rákospalota-MÁV-te- lep de. 8 Matúz Pál. Rákospalota Kistcmplom de. 10 Bolla Árpád. Rá­kosszentmihály de. fél 11 Karner Ágoston. Sashalom de. 9 Karner Ágoston. Mátyás öld de. 9. Sza- lay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás, du. fél 3. Kistar- csa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Ko­sa Pál. Rákoshegy de. 9 Kosa Lász­ló. Rákosligct de. 11 Kosa László. Rákoskeresztúr de. fél 11 Kósa Pál. Bécsikapu tér de. 9 (úrv.) Mado- csai Miklós, de. 11 (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6 Koren Emil. Toroekő tér de. fél 9. Óbuda: de. 10 (úrv.i Ve- "asztó Sándor. XII., Tartsay Vilmos u. ll. de. 9 Takács József, de. 11 Ta­kács József, du. fél 7 Csengődy Lász­ló. Pesthidegkút de. fél 11 Csengődv László. Modori u. 6. de. 10. Kelenföld de. 8 Bencze Imre, de. fél 10 Bencze Imre, de. 11 (úrv.) Bencze Imre, du. 6 Scholz László. Németvölgyi út 138. de. 9 Scholz László. Nagytétény de. fél 9 Rozsé István. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11 (úrv.) Rozsé István. Csillaghegy de. fél 10 Benkő Béla. Csepel de. fél 11 Mezősi György. Budapesten, 1982. január 6-án vízkereszt ünnepén Deák tér de. 11 (úrv.) Takácsné Kovácsházi Zelma, du. 6 (úrv.) Pin­tér Károly. Fasor dé. 11 Szirmai Zol­tán, du. 6 Gáncs Aladár. Karácsony Sándor u. 31—33. du. 6 Ruttkay Le­vente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11 Ré­dey Pál. Kőbánya de. 10, du. 7 Veö- reös Imre. Zugló de. 11. Kassák La­jos út 22. de. 11. Smidéliuszné Drobina Erzsébet. Újpest de. 10 Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10 ifj. Foltin Brúnó. Pestlőrinc de. 10 Matúz László. Kis­pest de. 10 Bonnyai Sándor. Pestúj­hely de. fél 10. Rákospalota Kis- templom de. 10 Bolla Árpád. Rákos­szentmihály de. fél 11. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11 Szalay Ta­más, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákos­keresztúr de. fél 11 Ferenczy Zoltán. Bécsikapu tér de. 11 (úrv.). du. 6. Óbuda de. 10 Görög Tibor. XII., Tar­tsay Vilmos u. 11. de. 11, du. fél 7. Pesthidegkút de. fél 11. Modori u. 6. de. 10. Kelenföld de. 11 Misura Tibor, du. 6 Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9 (úrv.) Rozsé István. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11 Rőzse István. Csepel de. fél 11 Mezősi György. — NAGYKANIZSA. A gyüleke­zet az ötvenéves gyülekezeti házát a hívek adományával 56 500,— Ft költséggel teljesen felújította. Ez alkalomból 1981. november 29-én délután szeretetvendégség volt, amelyen Fónyad Pál lelkész is­mertette a gyülekezet és a gyüle­kezeti ház építésének történetét. A jelenlevők megemlékeztek Hor­váth Olivér és Kalmár Zoltán fel­ügyelőről és mindazokról, akik a nagy munkában ötven évvel ez­előtt resztvettek. Győri Gábor iharosberényi lelkész és iharosbe- rényi Ifjúsággal új énekeket mu­tatott be. Az összbevétel 3690,— Ft egy részét a szeretetszolgálat cél­jaira küldték el. — RÉGI, 1947 előtti használt leve­lezőlapokat, levélborítékokat, tábori postát és bélyeggyűjteményeket ve­szek. Különösen érdekelnek az egy­kori Árva és Szepes megyében fel­adott levelek. Cornides Sándor bé­lyegkereskedő. Budapest, 1067, Lenin krt. 79. (udvar). Telefon: 121-589. — BÉLYEGGYÜJTEMÉNYEKET, ré­gi képeslapot vásárol Schiller bé- lyegszaküzlet, VII., Barcsay u. 6. Te­lefon: 223-000. ........és láttuk az ő dicsőséget, mi nt az Atya egyszülöttjének di­csőségét, telve kegyelemmel és igazsággal” (Jn 1,14/b). VASÁRNAP. — „Jó az Ür min­denkihez, irgalmas minden te­remtményéhez” (Zsolt 145,9 — Lk 19,7 — Lk 2,41—52 — Zsolt 73). Hitünket sokszor éri kísértés. Úgy látjuk, mintha Isten mások­hoz jobb lenne, másokat jobban szeretne, és ez elkeserít. Néha pe­dig az a kísértés, hogy csak minket szeret Isten, és másokat kizárunk az ő szeretetéből. Ez gőgössé tesz. Magunkra és másokra így nézhe­tünk: Isten mindenkit egyformán szeret. Az Istenből való élet egyik legbiztosabb jele a testvérszeretet. — Ének: 684,7. HÉTFŐ. — „Ne legyen viszály énköztem és teközted, az én pász­toraim és a te pásztoraid között, hiszen rokonok vagyunk!” (1 Móz io,« — 1 Jn 4,12 — 2 Kor 6,14—lu — Jn 2,1—12). Végsősoron mind­annyian rokonok vagyunk, hiszen Isten „egy vérből teremtette az egész emberi nemet”. A hivő em­ber ezért mindig a békét mun­kálja. Gondolkozzunk el: nincs-e olyan ismerősünk, akivel most ki kellene békülni? Nincs-e olvan szolgálat, amit nekünk kell elvé­geznünk a világ békéjéért? „Uram, adj bátorságot a hídverés- hez, adj bátorságot az első lépés megtételéhez!” — Ének: 450,7. KEDD. — „Bizony, tele vagyunk bűnnel, gonoszságunkat be kell ismernünk, hűtlenül eltértünk Istenünktől” (Ézs 59,12—13 — 1 Jn 1,9 — Fii 4,10—20 — Jn 2,13—25). Isten őszinteséget vár. Ne máso­kat, ne a körülményeket hibáz­tassuk! Bűnbocsánatot csak az kaphat, aki beismeri: vétkeztem. A bűnbánatra az alkalmas idő ma van. Holnap már késő lehet. — Ének: 332,1. SZERDA. — De ki bírja majd ki eljövetele napját, és ki állhat meg, amikor megjelenik?” (Mai 3.2 — 1 Kor 1,7—8 — Mt 2,1—12 — Jn 3,1—13). Komolyan vesz- szük-e Isten szentségét, tisztasá­gát? Vagy azt gondoljuk, ő majd szemet huny a „kis” bűneink fe­lett? Isten észreve'szi és megítéli a legapróbb és legrejtettebb vét­ket is. Az ö világosságában min­den meglátszik!— Ének: 587,1. CSÜTÖRTÖK. — Köztetek já­rok, és Istenetek leszek, ti pedig az én népem lesztek” (3 Móz 26,1? — 1 Jn 1,3—4 — 4 Móz 24,15—19 — Jn 3,14—21). Vendégségbe já­runk vasárnaponként Istenhez, vagy vele élünk a hétköznapok­ban? Ha igazán meg akarjuk is­merni őt, a mindennapjainkban kell befogadni. A keresztyén hit nem tanítás, hanem életközösség az élő Istennel, aki Jézusban élet- közösséget vállal velünk. — Ének: 425,4. PÉNTEK. — Ha így határoz a Seregek Ura, ki húsíthatja meg? Ha kinyújtja kezét, ki fordíthatja visza?” (Ézs 14,27 — Jel 15,3—4 — Ézs 60,1—6 — Jn 3,22—30). Isten szabadon dönt elhatározásaiban. Szembeszállni az Ö akaratával olyan, mintha valaki egy robogó vonatot akarna megállítani pusz­ta kézzel. Ö az események Ura. De ö maga nem rabja saját határoza­tainak. Nincs nála semmiféle „sors könyve”, ahol előre meg len­nének írva az események, öt egy dolog vezérli; az emberszeretet. (Walter Lüthi.) — Ének: 369,3. SZOMBAT. — „Kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez” (Ef 2,8 — Ezád 9,15 — Zak 8, 20—23 — Jn 3,31—36). Az üdvös­ség nem eladó. Meg sem tudnánk fizetni. De Isten szeretetéből ne­künk ajándékozza. Nem megsze­rezni kell az üdvösséget, hanem elfogadni! Hálát adunk-e naponta Isten legnagyobb ajándékáért, Jé­zus keresztjéért, és az elnyert örök életért?” — Ének: 424,9. Balicza Iván ALAPKŐLETÉTEL Szeptember 25-én Fürsten- walde-ben (NDK) alapkő letétel volt. Itt található az NDK leg­nagyobb gyermekklinikája fo­gyatékos gyermekek részére, amelyet az evangélikus egyház tart fenn. Az alapkő letétellel új ház építéséhez kezdtek, amelyben a többszörösen sérüli, értelmi fogyatékos gyermekeket kívánnak elhelyezni. Új klinikai rész nyílik maid meg ezzel, amelyben a többszrösen sérült, tehát vak és értelmi fogyatékos, süket és vak gyermekek részére diagnosztikai lehetőséget biztosí­tanak és mód nyílik majd a gyó­gyításra is. A klinikán 18 helyet biztosítanak gyermekeknek és if­jaknak. Pedagógiai és rehabilitá­ciós úton igyekeznek majd a be­tegek munkábaállítását elérni. A gyermekeket hatos csoportok­ban fogják elhelyezni. Felké­szülnek a gyermekek rövidlejá­ratú beijnitartózkodására is. Kü­lön osztályt nyitnak majd a gyerpekek szüleinek tanácsadá­sára! A klinikához tartozó lakó­házban 12 család elhelyezését biztosítják az intézet munkás­szállásaként. Az építési költsé­geket az egyház diakóniai szer­ve, a Christoffel Missio és a svájci evangélikus egyházak se­gélyszervezete fedezi. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarország Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—Vili Előfizetési ár: egy évre 240.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISS’N 0133—1302 81.3294 Athenaeum Nyőmda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni BéLa vezérigazgató Az újévi lapon előre nyomott arany­betűk mondják el küldőjének köszöntését, kívánságát: Boldog új esztendőt! A feladó talán nem is gondolt arra, hogy ezzel a két szóval milyen sokat is kíván. Ennek a két szónak ugyanis 1982-re na­gyobb a jelentősége, többet hordoz, mint boldog elődei. Boldogságot 1982-re! Miért kap 1982-ben fokozottabb hangsúlyt ez a kívánság? Mert veszélyben van az egyes ember és világ boldogulása is. Amikor a lapot nyomták még talán nem gondoltak erre, mert ha gondolnak, azt nyomtatták volna: Békét az új évre! Sokan vannak akik nem gondolnak ennek a kívánságnak a komolyságára és úgy be. szélnek egy újabb háború lehetőségéről, mintha csak egyszerű napihír lenne. Pe­dig a háború mint egy kísértet jár körü­löttünk. Hogyan is kezdődött valaha? Azt mondják az embert az állattól az intelligenciája különbözteti meg. Nem ,s egyedül vagyunk a világban két lábon járók, de fegyvert, gépet évmilliók óta csak az ember készít. Elődeink számára a fegyver az élelem megszerzésére szolgált, de mégis megszámlálhatatlan sok embert öltek meg vele. Kezdetben a gépek is se­gítették, szolgálták, az embert. Ember és gép egy ideig kiegészítették egymást, egyensúlyban voltak. Ma minden felgyorsult és az ember már nem teljhatalmú ura és parancsolója mindannak amit alkotott. A gépek ma már az ember ellen fordulnak és még a ke­nyerét is elveszik, mert ha az ember ki­esik a sorból, helyét robot veszi át, pa­rancsot oszt és információt ad. Lehet, hogy jövőre már nem lesz előre nyomtatott boldog új esztendőt kívánó lapocska! Mert a roppant ütemben nö­vekvő tudományos és ipari fejlődés mel­lett a ma embere nem képes elérni a lélek békéjét, az elégedett szívet, amelyek a boldogsághoz vinnék el. Évszázadok erőfeszítései fizikái kényel­met, komfortot adtak az embernek, ez vitathatatlan. De a lelket mégis bizonyta­lanság üli meg. A jövő bizonytalansága, a félelem. Az 1982. év aranybetűs boldog­ságának a bizonytalansága. Honnan ez a bizonytalanság? Az erköl­csi értékek megváltozása tenné? Az anya­gi előrehaladással erkölcsi értékeink csök­kentek volna? Talán nem reménytelen minden. Itt is, ott is emberek szólnak a békéért, tesznek, dolgoznak, harcolnak a békéért, az ember erkölcsi értékeinek a rehabilitációjáért, hogy az ember, ember maradjon minden körülményben és elis­merje az emberi méltóságot anyanyelvi, faji, földrajzi és különböző nemzeti és politikai helyzetekben is. „Boldog új esztendőt”, a régi, előre- nyomott köszöntő helyett az egyik bará­tom írja: „az új esztendőben a magam részéről mindenki járuljon hozzá az erkölcsi érté­kek megújulásához. Bárki, bárhol él is a világban nagy szolgálatot tehet a jövő­nek, a világ jövőjének, az emberiség jö­vőjének, ha elutasítja a háborút, a felfor­gatást, az agresszivitást, a kölcsönös bizal­matlanságot, ugyanakkor előmozdítja a felebaráti türelmet, kölcsönös tiszteletet és szeretetet ember és ember között.” Ha a világ népei és minden egyes em­ber így indulna az új esztendőbe, kihűl­nének a háború tűzfészkei és földünk 1982-ben a béke, a kultúra, a civilizáció, a boldogság szigete lenne! Ilyen új esztendőt kívánok mindenki­nek. Gyarmathy Irén Boldog új esztendőt!

Next

/
Thumbnails
Contents