Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-10-31 / 44. szám

\ Templomaink A reformációra emlékeztető templom - Szolnokon A szolnoki evangélikus temp­lom szép, koronás tornyát a kele­ti országrész felől érkező pillant­hatja meg először, midőn átjön a Tisza hídján a város felé. Más ol­dalról ma már hatalmas új épü­letek magasodnak köülötte oly­annyira, hogy 27 méteres tornya alig látszik. PEDIG EZ A TEMPLOM, mely éppen ebben az esztendőben (ok­tóber 30-án) érkezik el- felszente­lésének 50, évfordulójához, — szükségszerűen különösen is messziről látható: nagyobb, mint fél Szolnok megye evangélikus népének egyetlen lelki központja. Épült hét hónap alatt az 1932. esztendőben Gerey Ernő buda­pesti műépítész tervei. szerint, Kellermann Béla és László kivi­telezésében, Viszkok Lajos (0. dr. Vető Lajos későbbi püspök) lelkészsége idején. Tervezői, építői szép gondolat­tól eltelve ezelőtt 50 évvel a Ti­sza partjára „hozták el" a wit­tenbergi vártemplomot, a refor­máció indulásának színterét. — Számos építészeti és berendezési hasonlósága a wittenbergi vár- templom jól sikerült kicsinyített másolatává avatja azt. A REFORMÁCIÓ EME BÖL­CSŐJÉRE EMLÉKEZTETŐ külső elemek közül különösen is figye­lemre méltó a kerek, gótikus ko­ronaszerű, patinás kupolában végződő torony, melynek fedése vörösréz, és természetes zöld szí­nű. A tőbejárat, mely a wittenber­gi vártemplom „tételek kapujá­nak” mása — szinte csak elhelye­zésében tér el az eredetitől. Míg ugyanis Wittenbergben a vár­templom torony melletti homlok­zata a várfal vonalába esik, így annak kapuját a templomhajó ol­dalán nyitották meg, addig a szolnoki templom hasonló bejá­rati kapuja a helyzet körülrné- nyeihez 'igazodva a. főhomlokza­ton kapott helyehrrrr Talán a mai kor evangélikus emberé számára „szerencsés többlet” az eredetihez képest, hogy a tételek kapujára emlékeztető főbejárat felett kb. egyméteres átmérőjű, műkőből domborított Luther rózsa fogadja a belépőt. (Ezt a múló idő pati­nája egyre szebbé teszi). A homlokzat elülső támpillérei is hű másolatai a vártemplom támpilláreinek. A tervező még arra a jelenték­telennek tűnő tényezőre is ügyelt, hogy a tempiqjn rácsos vaskeríté­se a főbejárati oldalon motívu­maiban a vártemplom kerítését utánozza. MÉG NÉHÁNY KÜLSŐ HA­SONLÓSÁG LÁTVÁNYA UTÁN belépve a templomba — ugyan­csak több berendezési tárgy „wit­tenbergi stílusban” való elkészí­tése ragadja meg tekintetünket. Ilyen a fehér műkőből készült' gyönyörű oltár, mely eredeti ol­tárképével ugyancsak a vártemp­lom oltárának képe ihletése alap­ján Vidovszky Béla festőművész (a szolnoki művésztelep neves tagja) munkája volt. Sajnos, ez az eredeti oltárkép a második vi­lágháborúban elpusztult. A jelen­legi oltárkép már nem művészi értékű. Az oltárhoz hasonlóan ugyan­csak műkőből készült a szószék melynek gótikusán képzett, gyö­nyörű hársfahangfogója fő vona­laiban szintén a wittenbergi vár­templom szószékét idézi. A famunkák nemcsak a szószék hangfogójának kiképzésében mű­vésziek, hanem az egymással szemközti főfal mentén elhelye­zett papi és felügyelői padoknál de ezeken túlmenően a templomi gyülekezeti padok megmunkálá­sában is. Erős, jó kivitelű, ma is masszív, tölgyfából készült alko­tások ezek, melyek ugyancsak wittenbergi hangulatot teremte­nek. E hangulatteremtést szolgálja .a féhajö és oltártér nagyobb és kisebb bronz csillárjának a wit- tenbergihez hasonlító megmun­kálása is. (Közülük a nagyobbik a második világháborúban meg­sérült, de szerényebb formában helyreállítása később megtör­tént). E KÖRÜL A TEMPLOM KÖ­RÜL ÉL a szolnoki evangélikus gyülekezet, magába ölelve továb­bi öt város és mintegy 28 falu és település evangélikus népét. A templom építésének idején (50 évvel ezelőtt) ngyajából ugyan­ekkora területen a korabeli leírá­sok szerint mintegy 400 lelket számlál a gyülekezet. Már a kez­det kezdetén kirajzolható a ha­talmas szórvány képe, mely több évi (igen sok évi) szervező mun­ka eredményeként vált hivatalo­san is a mai gyülekezet területé­vé. A második világháborúban a várost igen súlyos bombatáma­dás érte, sérült a templom is. Ek­kor számosán keltek útra, és te­lepedtek meg más országrészben, főleg Dunántúlon és Budapesten. Többen a gyülekezet tagjai közül a gyorsan fejlődő északi iparvi­dék felé vették útjukat, s onnan nem is tértek vissza. De jó néhány év egyfolytában népesül és fejlődik a város. Szép­sége felülmúlja messzemenően régi , arculatát. Földrajzi helyzeL ténél fogva közlekedése igen je­lentős, ipara fejlett. Innen jut az ország asztalára talán a legjobb kenyér. A gyülekezet is szerény növe­kedésben van. Egyik jelentős szolgálata ma éppen az. hogy a Békés megyei nagy gyülekezetek e tájra települő tagjait evangéli­kus egyházunk számára ne hagy­ja elveszni, hanem azokat gyüle­kezeti közösségben megtartsa. A TISZA-PARTI „WITTEN­BERGI VÁRTEMPLOM” SZÓR­VÁNYNÉPE jó helyen gyakorol­ja Isten dicséretét és tanulja, végzi egymás szolgálatát. — S mialatt ezt cselekszi, az 50 éves templomszentelési jubileum kö- zeledtén hálás szívvel gondol Viszkok Lajosra, a későbbi D. dr. Vető Lajos püspökre, aki a temp­lom alapkőletételénél kalapács­ütései közben ezt mondta: „...nem lesz többé'hajléktalan a hitünk, a saját templomunkban tanulhatjuk az igaz evangéliu­mot. Dé egyúttal testvéri szere­tettel gondolunk azokra az evan­gélikusokra is, akiknek nincsen templomuk . . .” Fodor Ottmár A Keresztyén Békekonferencia vezetőségének nyilatkozata a nyugat-bejruti tömegmészárlásról A nyugat-bejrúti palesztin menekültek közötti tömegmészár­láshoz — amely e városrész íz- raéli katonai egységek általi meg­szállás után történt — a KBK vezetősége nyilatkozatot adott ki; ezenkívül szolidaritási üzenetet küldött a PFSZ Végrehajtó Bi­zottsága elnökéhez, Jasszer Ara- faihoz és a Közel-Keleti Egyház- tanácsa főtitkárához, Gabriel Ha- bib hoz: Megdöbbenéssel és szomorúság­gal, szégyennel és haraggal te­kintenek a KBK tagegyházai a nyugat-bejrúti vérfürdőre. Bűnös erők az illegális izraeli meg­szálló erők részvételével borzal­mas tömegmészárlást végeztek a védtelen nők, gyermekek és öre­gek között a palesztin menekült- táborokban, s ezzel Izrael impe­rialista terjeszkedő politikáját, de ugyanakkor a nemzetközi kapcso­latok növekvő konfrontációjának veszélyes irányát szolgálták. Az egységvisszavonásokban történt megállapodással való ilyen ekla­táns törés alapvetően megrendí­tette a nemzetközi biztonságot és a nemzetközi jog szabályaiba ve­tett bizalom alapjait. Nem elegendő most szomorúsá­gunkat és felháborodásunkat bi­zonyítani és utólagos humánus se­gítséget nyújtani. Ennek az órá­nak az a feladata, hogy a világ nyilvánosságát arra indítsa, hogy megütközését direkt tettekké vál­toztassa, s rég megfogalmazott ENSZ-határozatokat Kelet-Jeru- zsálem jogtalanul megszállt terü­leteinek felszabadításáról, a Jor­dán nyugati partján és Gáza kör­nyékén végre megvalósítsák, s ezzel lehetővé tegyék egy függet­len Palesztin állam létrejöttét, a szenvedés és háborús félelem oly sok évtizede után, mint együtt­működő, békés tagját Közel-Ke­let államainak családjában. A KBK felhív minden keresz­tyént és egyházat, hogy mobili­zálja a világ nyilvánosságának körülötte levő részét megfelelő információk által, ima által és a palesztinek jogos követelése tá­mogatását szolgáló szolidaYitás- akciók által, a Közel-Keleti Egy­háztanács béketörekvései és a nö­vekvő izraeli békemozgalom tá­mogatásával — amely maga is Közel-Keleten az igazságos béke megteremtéséért van. Közel-Ke­leten minden lakosának emberi méltósága megtartásáról van szó, a nemzetközi jog és béke rendjé­nek kölcsönös biztonságon nyug­vó helyreállításáról és a világ­béke egyik legnagyobb veszélyes gócának eltávolításáról. Mentsünk meg minden palesz­tint és arabot szenvedésüktől és szükséghelyzetükből! Mentsük meg a megszállt libanoni és pa­lesztin területeket az izraeli ok- kupációtól! Legyen békés egymás mellett élés és együttműködés Közel-Kelet minden népe és ál­lama között! — SZÜLETÉS. Káposzta Lajos soltvadkerti lelkésznek és felesé­gének, Hegyi Ilona gyógyszertá­ri asszisztensnek szeptember 7-én negyedik gyermekük született. Neve: NÖRA. A keresztelést Soltvadkerten Blázy Lajos újpesti lelkész végezte. — SZÜLETÉS. Dr. Szerdahelyi Péter Pál orvos-biológusnak és feleségének, Hermán Eszter ta­nárnak második gyermekük szü­leit. Neve: ÁGNES. A kereszte­lést a gyermek nagyapja, Szerda­helyi Pál körmendi lelkész végez­te. — HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ. Dalai György és felesége, sz. Grácia Ilona, a kiskőrösi gyüleke­zet tagja október 9-én ünnepel­ték házasságkötésük 50. évfor­dulóját. A templomi hálaadó is­tentisztelet úrvacsoraosztással kezdődött. Alkalmi verset mon­dott Volák Ildi. Az igehirdetés szolgálatát Ponicsón Imre lelkész végezte. „Mindeddig megsegített bennünket az Űr!” — HALÁLOZÁS. Senye Lajos, a nemescsói gyülekezet tagja 84 éves korában, október 6-án el­hunyt. Nemescsón temették el október 9-én. „Jézus én bizodal­mám”. — Papp Iván grafikus, tanár életének 65. évében október 6-án Budapesten elhunyt. Benne Papp Ivánná könyvtárvezető és család­ja, férjét, édesapját és nagyapját gyászolja. A hamvasztás előtti szertartáson október 14-én volt tanítványa. Vörös Ákos reformá­tus lelkész hirdette Isten igéjét, a Lutherénia énekkar szolgált. „... Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet”. A i 3 \ /AS A R N ly \\ P! íj j* EJ E „B'Soiil&álI&off© Mt” Gál 5, 1—6 „KRISZTUS SZABADSÁGRA SZABADÍTOTT MEG MINKET ...” — ezzel a nagyszerű nyitánnyal indul reformációi ünnepi igénk. De mi is a tartalma ennek a szabadságnak? Sokak számára a reformá­ció által kivívott szabadság csupán annyit jelent, hogy bizonyos val­lásos előírásoktól eltekinthetünk, hogy nem kell a dolgokat olyan „komolyan” vennünk. Sokak számára azért „szimpatikusak” a pro­testáns egyházak, mert ott mintha „rugalmasabb, nagyvonalúbb, könnyebb” lenne minden. Nálunk nincsenek előírt ünnepek, köte­lező miselátogatás, magángyónás, nem kell komolyan venni a böj­töt, a lelkészek nem élnek cölibátusban stb ... Hiszen tudni véljük, hogy őseink ezek ellen a kötöttségek ellen tiltakoztak, protestáltak, és mi ezektől már szabadoknak tudhatjuk magunkat. De meggyő­ződésem, hogy sokszor alapjában értjük félre a protestáns szó jelen­tését és a reformáció lényegét. Igen sivár, és üres lenne ugyanis a reformáció egyháza, ha csupán az tenné vonzóvá, amit nem kell csinálni a benne élőknek. A protestálni szó alapjelentése nem a va- j lami elleni tiltakozás és küzdelem, hanem a valamiért való síkraszál- lás és harc. A reformáció szabadságának alapja bem a valamitől való elszakadás, hanem a valamire való felszabadulás! De mire és miért szabadít föl Jézus konkrétan? Csak két területre koncentrálunk ez­úttal. A NAGYTARCSAI GYÜLEKEZET SZÁRNYASOLT ARÁNAK KÉT, REFORMÁCIÓ ÜNNEPÉRE SZÁNT KÉPE éppen az ünnep ‘ kettős felszabadító üzenetét szólaltatja meg: Annak a szabadságnak a tartalmára, belső töltésére utal, melyet mai igénkben hirdet meg Pál apostol. Az első képen egy láncaitól megszabadított nyitott Bib­lia látható, jelezve: szabad az út Isten felé, nyitva az élet könyve mindenki számára. Talán úgy tűnik, hogy manapság már idejétmúl- ta a reformációnak ez a felszabadító üzenete. Hiszen Sajtóosztályun­kon válogatni lehet a különféle Bibliák között: új fordítás, régi Ká- roli, képes Biblia, egyes könyvek magyarázata stb. Szinte „státusz­szimbólummá” lett, hogy „jobb helyeken” ott díszeleg a Vizsolyi- Biblia új, hasonmás kiadása is. Igen, de csak díszeleg, pompás kö­tésben, soha nem lapozott, gyanúsan tiszta oldalakkal. Manapság ha­zánkban nincs leláncolva a Biblia, bárki hozzájuthat, mégis olyan kevés családlátogatáskor találok nyitott Bibliát az asztalon... Ilyen könnyen lempndunk arról a reformáció által visszaadott jogunkról és szabadságunkról, hogy mindenki maga is keresheti Isten üzene­tét a Szentírás lapjain. Ilyen könnyen átengedjük ezt a kitüntető lehetőséget az úgynevezett,.szakembereknek” . . . Pedig a hitbeli fel­nőtté válásnak is elengedhetetlen követelménye, hogy önállóan is képesek legyünk táplálkozni, és megemésszük a nekünk adott igét. Csak ez adhat erőt a kapott szabadság tartalmas és konkrét megélé­séhez. f EBBE AZ IRÁNYBA MUTAT AZ EMLÍTETT SZÁRNYASOLTÁR MÁSIK REFORMÁCIÓI RÉSZLETE, ahol Luther családi körben lát­juk munkatársával, Melanchthonnal együtt. Az újra felfedezett jge ugyanis kiemel önző magányomból, mások falé fordít, és közösség*"^ képes sőt közösségét teremtő emberré formál. Igénk ezt így summáz­za: a Krisztusban nyert szabadság gyümlöcse a „szeretet által mun­kálkodó hit”. S ez a tömör pali megfogalmazás rögtön feloldja azt a mondvacsinált feszültséget, mely szerint a reformáció csak a hit és kegyelem egyoldalú túlhangsúlyozását hozta, miközben megfeledke­zett a konkrét cselekedetek fontosságáról. Amikor a reformátorok hitről beszélnek, akkor ez mindig bizalommal és aktivitással teli élet­erőt jelent, amelynek szinte állandó jelzője lehetne, hogy „munkál­kodó hit”. De nem akárhogyan munkálkodik! Nem megszállottan, nem törvényeskedve, nem erőszakosan, hanem textusunk üzenete szerint: „szeretet által”. Olyan szeretet által, melynek forrása nem önmagunkban van, hanem abban a nyitott könyvben, abban a nyi­tott Istenben, aki kész mindenkit szeretet által munkálkodó hitre fel­szabadítani. Ez a tartalmas szabadság a reformáció mindig időszerű felfedezése és ajándéka! , Gáncs Péter Ernád!* ózzunk! Köszönjük Urunk reformátor őseink hitét, tisztánlátását' és bi­zonyságevő életét. Köszönjük a nyitott Bibliát, ma is hangzó üze­netedet. Bocsásd meg, hogy sokszor visszaélünk a Tőled kapott szabadság­gal, nem becsüljük azt, és a reformáció méltatlan örökösei vagyunk. Add, hogy hitünk életet újító, közösséget teremtő, mindenkiért szeretettel munkálkodó életerő legyen! Ámen. t Utolsó igehirdetés A legutolsó prédikációt már néma ajkad mondta el nekünk: hogy szeressünk, amíg szerethetünk, mert váratlan kaphatunk behívót. Hogy szolgáljunk, amíg szolgálhatunk, és készüljünk, amíg készülhetünk, és béküljünk, amíg békülhetünk, mert váratlan fogyhat el a szavunk. Elszáll a ma, mint suhanó madár, s jaj annak, aki a holnapra vár, és nincsen minden pillanatban készen ... hisz tűnő lehellet az életünk! Köszönjük, hogy elmondtad ezt nekünk a nagy, utolsó igehirdetésben! Túrmezei Erzsébet — SZÜGY, Október 10-én teológusnapi szolgálat volt az enyagyülekezetben és filiáiban: Csesztvén, Mohorán és Patvar- con. A szolgálatokat Karcsics Magda V. évf., Tamásy Zoltán és Zólyomi Mátyás IV. évf. hallga­tók végezték. A gyülekezet a szupplikáció alkalmából 19 212 Ft offertóriummal támogatta a lel­készképzésünket. A példamutató szép adományt ezúton is hálásan köszönjük az egész gyülekezetnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents