Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-10-10 / 41. szám

Püspöki székfoglaló t WE l\ B VASA J H N A PH SEJ E Két kérdés Mt 22, 34—46 „mester, melyik a nagy parancsolat a törvény­ben?” — ezzel a kicsit akadémikusnak, elvontnak tűnő elméleti kérdéssel indul mai igénk. De a/: akkori zsidóság számára nagyon is gyakorlati, szinte mindennapos probléma, hétköznapi gond volt az eligazodás a törvények és vallásos előírások labirintusában. Jézus korában 2411 parancsolat és 365 tilalom útvesztőjében kellett megta­lálni a helyes utat vagy éppen a kibúvót. Ez a szám, összesen 613 rendelkezés, még mai, - bürokráciához edződött fülünk szamára is ijesztően soknak tűnik. A rendelkezések dzsungelében szinte úgy érezheti magát az ember, mint egy idegen a világváros betonrenge­tegében, ahol minden olyan egyiormának tűnik, és ahol még térkép­pel a kézben is nagyon könnyű eltévedni. Egy megoldás van: meg­találni a főutakat, egy város tengelyét, gerincét, és annak menten már sokkal könnyebb eligazodni, és a keresett célhoz eljutni. Jézus is ilyen értelemben válaszol a nem minden hátsó gondolattól mentes kérdésre. A főutcát mutatja meg. a lényeget, hogy ne mellékutcákon, sötét sikátorok útvesztőin botorkáljunk, hanem fedezzük íöl a vilá­gos és egyértelmű főútvonalat. EZ A FŐÚTVONAL A SZERETET KETTŐS PARANCSA. Igen fontos, hogy ezen a főúton kétirányú a-forgalom. Tilos az „egyira- nyúsítás”, vagyis, hogy a szeretet jezusi parancsát leszűkítsem egy­fajta embertelen, csak Isten iránti rajongássá, vagy csupán egyszerű humanizmusnak értelmezzem. Jézus mind a két irányban teljes, korlátozás mentes „szeretetforgalmat” hirdet meg az ismert ötesiá- mentumi igék aláhúzásával. Mit jelent Istent szeretni? Nem csupán valamiféle misztikus vonzódás, vallásos (.érdeklődés” vagy éppen ér­zelgős Isten-,'.szerelem”. Ez a szeretet akkor igazi, ha teljes, ha úgy tetszik, „háromdimenziós” szeretet, mely egész emberi egzisztencián­kat áthatja és mozgósítja. „Teljes szív, teljes lélek, teljes elme” — nemcsak egy darab, egy talán felesleges morzsa az életemből, hanem minden: szív és lélek, érzelem és értelem az Isten szolgálatában! A másik irányú szeretetforgaíom mértékének meghatározásánál Jézusnak igen egyszerű dolga van. Nincs szüksége három kifejezés­re, elég csupán egyetlen mérce. Mennyire szeressük a másik embert? Egyszerűen „csak” annyira, mini önmagunkat. S ezzel tulajdonkép­pen ugyanazt a szeretethőfokot követeli Jézus a másik ember felé, mint amivel Istennek tartozunk. Hiszen önmagunk szeretete határ­talan és totális, itt nem kell külön kiemelni, hogy teljes szívből, le­iekből ... DE VAJON MILYEN JOGON KÖVETELI AZ IGE EZT A KET­TŐS TOTÁLIS SZER ETETET ? Ennek alapjára, forrására mutat rá Jézus a következő kérdésben, amit már Ő tesz föl az őt kísértő tör­vénytudóknak. Kérdésével, mellyel személyének titka felé fordítja a figyelmet, világosan rámutat az igazi kérdésre, a valódi problémára. Az akkori kérdezőknek éppúgy, mint a maiaknak nem az az igazi gondjuk, hogy melyik törvény is a legfontosabb, hanem hogy való­jában kicsoda is a Krisztus, és elfogadható-e, hogy a názáreti Jézus­ban jött el a várva várt Megváltó. Nem a kérdezők törvényismereté­vel volt a baj. hanem a Jézus- ismeretükkel, a Krisztus-hitükkel! Amíg nem fedezem föl és nem fogadom el, hogy Ő, aki egyszerre Dávid Fia és Ura, egyszerre Isten és Ember, Űr és Szolga, Ő Istenm hozzánk hajló totális szereletének közvetítője, addig minden törvény nehéz és elviselhetetlen lesz, különösen is a szeretet parancsa. Addig csak kibúvókat, kiskapukat fogunk keresgélni, melyeken keresztül elmenekülhetünk Isten konkrét, mások felé mozgósító akarata elől. Milyen jogon vár tólünk Isten teljes szeretetet? Jézus jogán, akiben Ő jobban szeretett minket, mint önmagát, és tulajdon fiát is halni engedte, hogy krónikus szeret.ethiányban szenvedő gyermekét, az embert, minket újra képessé tegyen a teljes szeretetre. Igénk a „főutcára” állít és útr.ak indít az augustinusi megfogal­mazás szerinti korlátlan és kockázatos szabadsággal, a szeretet sza­badságával: „Szeress, és tégy, amit akarsz!” Gáncs Péter Imádkozzunk! Urunk, bocsásd meg, hogy újra meg újra kibúvókat keresünk, amikor konkrét szereire indít parancsod. Köszönjük, hogy Jézusban megmutattad, mit jelent bátran, őszin­tén és teljesen szeretni Téged és embertársainkat. Kérünk, Te indíts minket a szeretet gyakorlati megélésére a hét­köznapokban, szűk körben éppúgy, mint világméretekben! Ámen. SEGÍTSÉG A SZOVJETUNIÓBELI EVANGÉLIKUSOKNAK (Folytatás a 3. oldalról) munkavégzés, a gazdasági és szel­lemi élet erkölcsi értékrendje őrzésére és építésére. Talán nem kell külön hangsúlyoznom, hogy ezt a hitbeli-világnézeti különb­ségek világos látása és tisztelet­ben tartása mellett, mint egyház és mint hivő emberek tesszük, örömnhel tapasztaljuk, hogy tár­sadalmunkban ma széles körű eti­kai együttmunkálkodás folyik hí­vők és nem-hivők között népünk közös javáért. De még sok, új és további közös feladat áll előt­tünk ezen a területen. Egyházunk a szocialista államrendben Egyházunk csaknem három és fél évtizede él a Magyar Népköz- tásaság szocialista gazdasági, tár­sadalmi és állami életrendjében. A történelmi átváltás az úgyneve­zett „keresztyén állam” sok évszá­zados, kiváltságos helyzetéből az egyház és állam szétválasztásá­nak radikálisan új helyzetébe érthető módon sok tévedés és belső küzdelem, az útkeresés sok nehéz próbája, közt ment végbe. De ma visszatekintve ezekre a valóban lelkeket próbáló időkre, arról kell vallást tennünk: Isten igazságos és irgalmas ítélete ment végbe egyházainkon. Igazsá­gos és megérdemelt ítélete bűne­ink, mulasztásaink miatt. De ir­galmas ítélete is. Mert hitünket megújította és megerősítette: de megerősített bennünket a szere­tet felelősségében és szolgálatá­ban is. Bár materialista világné­zeti alapon álló államrendbert élünk, ez az államrend törvényes védelmet és rendezett külső élet­kereteket biztosít egyházaink éle­te számára. Ma az egyház és ál­lam közötti viszony hazánkban nemcsak rendezett és jó viszony, hanem kormányzatunk és az egyházak közösen fáradoznak azért, hogy ez a szilárd, jó vi­szony tovább épüljön és erősöd­jék. Püspöki szolgálatom fontos fel­adatának tekintem, hogy az egy- i ' z és állam közötti jó viszonv tovább építésében masam is részt vegyek; segíteni szeretnék abban is. hogy gyülekezeteink és híveink társadalmi dmkóniáia to­vább erősödjék maevar népünk javára, közös jövőnkért. Keresztyén—marxista dialógus Még egy idetartozó, fontos kér­dést szeretnék érinteni: a keresz­tyén-marxista dialógus kérdését. Maga a dialógus nem új jelenség. Hivő és materialista világnézetet valló emberek között régóta fo­lyik ez a párbeszéd a hétközna­pokban is hitbeli-világnézeti kér­désekről. A történelmi fejlődés során azonban hazánkban elér­keztünk oda, hogy ez a dialógus új szinteken is megindult: az iro­dalomban, a sajtóban, esetenként a rádió és televízió milliós nyil­vánossága előtt is. Legújabban a marxista valláskutatás és pro­testáns teológia művelői kezdtek mélyreható párbeszédet egymás­sal. Vallom, hogy mindez jó és hasznos előrelépés. Természetesen nem lehet az a célja ennek a párbeszédnek, hogy eltakarja vagy elmossa az alap­vető különbségeket az Isten-hit és a materialista világ- és ember­látás között. Reális célkitűzése viszont az, hogy mind az Isten-hit mind a materialista világnézet képviselői mélyebben, igazabban ismerjék meg egymás igazság- és értékrendszerét, etikai motívu­ZENÉS ÁHÍTAT lesz október 10-én, vasárnap délután 5 órakor a rákospalo­tai nagytemplomban. Műsoron: Frescobaldj, Froberger, Buxte­hude, Pachelbel. Böhm. Mur- schhauser, Walther. J. S. Bach orgonaművei, valamint korá­tok és Bach lelki énekek. Orgonái: Gáncs Aladár Közreműködik a gyülekezet énekkara Koczor Tamás ve­zényletével. Szólót énekel: Simonfi Zsu­zsanna és Bártfai László. Igét hirdet: SZIRMAI ZOLTÁN mait, és ezen a réven minél szé­lesebb körben találják meg az ember, a társadalom és az embe­riség javáért való, közös etikai cselekvés lehetőségeit. Ma ennek a párbeszédnek csak a kezdeténél tartunk. De ahogyan mai világunkban más téren sem a konfrontáció, az ellenséges szem­Október 15—17-ig ünnepli fémr­ől lásának százötven éves évfordu­lóját a Gusztáv Adolf Egyesület németül: (Gustav Adolf Werk) Kasselban (NSZK). Az ünnepség­re a tervek szerint a Német De­mokratikus Köztársaságból, Cseh­szlovákiából, Lengyelországból, Görögországból, Olaszországból, Ausztriából, Franciaországból, Spanyolországból, Brazíliából és Chiléből várnak vendégeket. beállás, hanem a nyílt és becsüle­tes párbeszéd az egyetlen járható út, ugyanúgy meggyőződésem, hogy a hazánkban új szinteken megindult keresztyén-marxista dialógus jelentősége is messze túlnő kis országunk határain. Egyházunkat az ünnepségen dr. Karner Ágoston országos fő­titkár, a Gyülekezeti Segély or­szágos előadója, dr. Nagy István esperes, a Gyülekezeti Segély északi egyházkerületi előadója és Reuss András külügyi titkár kép­viselik. Ezenkívül meghívást ka­pott és az ünnepségeken szolgál a nagytar.csai gyülekezet huszonöt­tagú énekkara is Bálint József karvezetővel és Gáncs Péter lel­késszel. Ostyasütő berendezést adott át az erlangeni (NSZK) Martin Luther-Bund a szovjetunióbeli német nyelvű evangélikusok szu­perintendensének, Harald Kal- nins lelkésznek Rigában. Sok gyülekezet ad hírt a havi úrva­csorái istentiszteleten részvevők növekvő számáról, így a bá­nyászváros, Karaganda (Kazah­A PÜSPÖKÖK ÉS A nyolcvanéves berlini diako­nissza, Margarete Schultz-Fa- demrecht halála indította egy konzervatív evangéliumi csopor­tosulás lapját, az „Evangelische Sammlung”-ot arra, hogy kifejez­ze sajánlkozását a teljesen hi­ányzó diakonissza-utánpótlás miatt. A lap szeptemberi száma szerint ennek a ténynek „az egész egyház hiányos szellemi és lelki klímája az oka”. A cikk egy része szó szerint így folytatódik: „Az egész az egyház teológiáján múlik. Azon múlik, hogy egy püspök sem mer már püspök len­ni és leányokat felszólítani, hogy sztán) és Dusartbe (Tádzsikisztán) gyülekezete. A Luther Márton Szövetség a Német Szövetségi Köztársaságban' arra törekszik, hogy teológiai irodalommal, a lelkészek és gyülekezeti munká­sok támogatásával, valamint az egyházi épületek fenntartásában segítse ezeket az evangélikusokat.. A DIAKONISSZÁK Krisztus szolgálóleányai legye­nek. Azon múlik, hogy egy zsi­nat sem mer már Isten nevé­ben engedelmességet elvárni. Azon múlik, hogy egy gyüleke­zeti presbitériumnak sincs bátor­sága, hogy fiataloknak mondja: jutalmad az, hogy teheted. Azon múlik, hogy az egész egyház a szenvedésektől húzódozó lett és a hitben meggyengülve nem mer élethossziglani szüzességet és szegénységet és engedelmességet kérni, és éppen a művelt, okos, szép és fiatal leányoktól elvár­ni.” LENGYEL RÖMAI KATOLIKUS VENDÉGEK DR. KÄLDY ZOLTÁN PÜSPÖKNÉL A Keresztyén Szociális Egyesü­let, lengyel római katolikus laikus szervezet képviselői, Kazimierz Morawski elnök, a Lengyel Nép- köztársaság Államtanácsának tag­ja, parlamenti képviselő, Zdzislav Pilecki alelnök, parlamenti kép­viselő, az egyesület folyóiratá­nak Szerkesztője, valamint Éva — Szentháromság ünnepe után a 18. vasárnapon az oltárteritő színe: zöld. A délelőtti istentisz­telet oitári igéje: 1 Kor 1, 4—9; az igehirdetés alapigéje: Mt 22, 34—46. — BÁCS-KISKUN EGYHÁZ­MEGYE. Az egyházmegye papi családjainak összejövetelét szep­tember 11-én Kiskőrösön tartották meg. Tóth Szöllösi Mihály esperes bevezető igehirdetése után mag­nóról hallgatták meg a korábbi diakóniai napon elhangzott két előadást. Az esperes beszámolót tartott egyházunk küldöttségének dániai útjáról. Tartalmas beszél­getésben kerültek elő a lelkész­családokat érintő kérdések, a gyülekezeti szolgálatban adódó kérdések, családtagok segítsége és szoglálata a gyülekezeti mun­kában. Az 1984. ’évi világgyűlés­Roman Zsukovic, az egyesület külügyi osztályának vezetője lá­togatást tettek hazánkban. Útjuk során fogadták őket dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Miklós Imre ál­lamtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, valamint a hazai egyházak több vezetője, köztük dr. Káldy Zoltán püspök-elnök is. re' való előkészület jegyében a megajándékozás módjairól beszél­gettek és gyűjtöttek ötleteket. A testvéri közösségben megerősöd­ve indultak haza gyülekezetük­be a jelenlevők. — SALGÓTARJÁN. A gyüle­kezet október 31-én, vasárnap ünnepli temploma felszentelésé­nek százéves évfordulóját. Dél­előtt fél 11 órakor istentisztele­ten és közgyűlésen, délután 4 óra­kor pedig reformáció: ünnepi es­ten ad hálát a gyülekezet Isten­nek templomáért. Mindkét alkal­mon dr. Nagy Gyula, az Északi Egyházkerület püspöke szolgál. — November 4-én. csütörtökön este fél 6 órakor jubileumi egy­házzenei estet tartanak. A felújí­tott orgonán Trajtler Gábor orgo­naművész, zenei igazgató ad mű­sort. (Folytatjuk) Lelkészek és a gyülekezet egy része JÓ REGGELT! Reggeledéit. Kitártam a zsalut, s az ablakom előtti fán megpuhul tot tarn egy kis verebet. Csipogva jo reggelt köszönt a csendben, s köszöntésére egy alvó ige ébredt fel bennem, hagy ne féljek, mert sok kis verébnél drágább vagyok. Borús az ég , ele ez az ige melegít, ragyog, besugarazza kezdődő napom. S a mit se sejtő, szürke kis veréb vígan szökdel tovább az ágakon. Túrmezci Erzsébet A GUSZTÁV ADOLF EGYESÜLET SZÁZÖTVEN ÉVES JUBILEUMA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents