Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1982-09-12 / 37. szám
Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait Délkelet-Afrika kis evangélikus egyházai Ezúttal nem egy ország evangélikus egyházait, hanem 5 ország aránylag kicsiny, de nem jelentéktelen egyházait mutatjuk be. Ezekben az országokban, noha elnyerték függetlenségüket a hatvanas években (az Afrika évtizedben) rendszerint nem szűnt meg a külföldi befolyás, sok a feszültség gazdag természeti kincseik ellenére sincs meg az az életszínvonal, amit a föld mélye (bányákból) és a föld felszíne mezőgazdasági kultúra révén megteremthetne. EVANGÉLIKUSOK BOTSWANÁBAN. A hatalmas ország részben mocsaras, részben terméketlen vidékei miatt gyér lakosságú, mindössze 661 000 ember él a Magyarországnál több mint hatszor nagyobb területen. Zimbabve, Zambia, Dél-Afrika határolja. Fővárosa Cabarone, ahol már jelentős összafrikai evangélikus konferenciát is tartottak az előző világgyűléssel kapcsolatban. A lakosság 99% becsuán, s csak 1% fehér ember. Nayelve angol és csvan (magyar helyesírás szerint). Aranyat, mangánt, gyémántot bányásznak, de Dél-Afrikába viszik feldolgozni. A szárazföldi ország, melyet egyik határán sem szegélyez tenger rászorul szomszédaira, ha kincseit értékesíteni akarja. A lakosság írástudatlanság ma is kétségbeejtő: kb 75%! Dávid Livingstone egykori misz- sziói területén a keresztyénség az írásbeliséget és nemzetközi kultúrát is jelentette, ugyanakkor nem járta át az egész népet és a fehér emberek nemcsupán az evangélium terjesztésével foglalkoztak ... Vallási helyzete: A lakosságnak csaknem 80% ma is törzsi vallá- sú, animista, s csupán mintegy 20% keresztyén. A keresztyén egyházak egyaránt jelentik a történelmi egyházakat: anglikán, methodista, evangélikus, római katolikus, valamint az ún. független kis egyházakat, gyülekezeteket. A történelmi egyházaknak közös szervezete a Keresztyén Tanács Botswanában, ez tagja az összafrikai Keresztyén Tanácsnak és az Egyházak Világtanácsának. Az evangélikusok az egyik délafrikai egyháztesthez tartoznak szervezetileg (ELCSA) és ezen keresztül tagjai az LVSZ-nek. Külön statisztikai adatot nem közölnek. Az az egyháztest, amihez tartoznak 1981-ben 515 000 taglétszámot közölt. Ezek nagy része természetesen Dél-Afrikában él. A Lesothóban élő evangélikusok egy másik dél-afrikai egyházhoz tartoznak szervezetileg a FELCSA-hoz. A Lesothóban élő evangélikus testvéreink sajátossága, hogy nemcsak német, amerikai és skandináv, hanem francia evangélikus missziói munka áll mögöttük, s noha az ország hivatalos nyelve az angol és a szótő, a francia nyelv hatása is jelentős lelkészeik, egyházi munkásaik között. Ez a kis ország királyság. Ez a kilenc kerületre oszló állam ma 1 270 000 lakost jelent, tehát kétszerese a területileg sokkal nagyobb Botswanának. Az ország területe mindössze 34 000 km2. Fővárosa Maseru mindösz- sze 18 000 lakóssal. Nyelve- az angol és a szótő. A lakosság összetétele 88% szótő és 11% zulu. Búza, kukorica, köles terem szántóin. Jelentős rét és legelő állattenyésztésre is alkalmassá teszi. Gyémánt bányászatáról nevezetes, s mint ilyen minden tekintetben függőségben van a Dél-Afrikai Köztrásaságtól. a malawi köztársaságban élő evangélikusok aránylag elszigetelten élnek még a helyi keresztyének között is, mert egy olyan amerikai misszió gyümölcse: amely nem közösködik a me- thodistákkal, baptistákkal anglikánokkal, presbiteriánusokkal, római katolikusokkal, ezért nem is tagja a helyi Malawi Keresztvén Tanácsnak. A mintegy 1 és negyed millió keresztyén mellett egy kb. 1 milliós mohamedán közösség is él. A lakóság száma hamarosan eléri az 5 milliót. Az említett két nagy világvallás mellett a tradicionális, törzsi vallásokhoz tartoznak az ország lakói. A keresztyénség megoszlása: 60% protestáns, 40% r. k. Ez a hegyes vidék (3000 méternél magasabb hegycsúcsa is van) 3 régióra, megyére oszlik közigazgatásilag. Zambiával, Tanzániával és Mo- zambikkal határos. Agrár ország részben növényi termékei jelentősek: kávé-, tea-, dohányültetvényei, nemes fái exportképesek, részben állattényésztése: juh, kecske és szarvasmarha állománya fontos. Fővárosa Lilongwe, de nem ez a legnagyobb városa. Nyelve az angol és számos törzsi nyelv. Lakosai bantu négerek. Közlekedési hálózata alig van, a szomszédos országokon keresztül tudja eljuttatni áruit még a tengeren túlra is: Japánba és az Egyesült Államokba. Az LVSZ nem közöl statisztikai adatot az evangélikusokról, meft az ottani egyház nem tagegyház. Az amerikai Wisconsin Synoddal tartanak kapcsolatot. SVÁSZIFÖLD EVANGÉLIKUSAI önálló egyházban, (szvázi nyelven: Umbuso Wakengwane nevű királyságban) élnek, mégis a dél-afrikai egyik egyháztesthez tartoznak, ezért önálló statisztikai adatokat nem közölnek. Ez az országra is kissé jellemző, mert noha „önálló” királyság ez a 17 000 km2-es ország, hegyes dombos vidéken elterülő kis ország nemcsak földrajzilag van körülvéve minden oldalról a Délafrikai Köztársasággal, hanem szinte szimbolikusan is. Lakossága alig több, mint félmillió, fővárosa a 20 000 lakosú Mbabane. Nyelve az angol és siSwati, de emellett a két hivatalos nyelv mellett még számos kisebb törzsi nyelvet is beszélnek. Bantu négerek (svászik) 97%-ban, mégis földjeik 40%-a fehérek kezén van. Állattenyésztése mellett bányászata jelentős: vasérc-, azbeszt-, szén, gyémánt-, arany és ezüstbényái adnak megélhetést, mintegy 10 000 állampolgára a szomszédos Dél-Afrikai Köztársaságba jár dolgozni. A lakosságnak csak 15%-a tartozik valamilyen keresztyén fele- kezethez. Mintegy fele a keresztyéneknek r. k. vallású. A protestánsok 20 különböző felekezet re forgácsolódnak szét. Az evangélikus egyház tagegyháza a helyi Svásziföld Egyházi Tanácsának és a dél-afrikai egyházszervezetén keresztül tagja a LVSZ-nek is. ZAMBIA EVANGÉLIKUSSÁ - GA az ún. Közép-afrikai Evangélikus Egyházban él. (Nem tévesztendő össze a Közép-afrikai Császárság — Empire Centafricain — evangélikus egyházával!) Ez az LVSZ-tagegyház 1981-ben 8100 tagot jelentett a központba. Zambiában a LVSZ-nek különösen a menekültügyekkel kapcsolatban kifejtett sok-sok segítsége miatt van tekintélye. Az ENSZ illetékes szerve mellett az LVSZ adott aktív segítséget. 93 evangélikus gyülekezetei tartanak számon Zambiában, 13 lelkész és 26 ún. evangélista szolgál. Érdekes módon a nem tagegyház amerikai Wisconsin Synoddal is jó kapcsolatot tartanak fenn. Az evangélikusok kiveszik részüket az orvosi ellátás fejlesztésében, munkásképző tanfolyamok vezetésében, iskolákban tanítással. 1964 óta önálló lelkészképzése van, noha csak 1972 óta számít önálló egyháznak és nem missziói területnek. A keresztyének a lakosságnak kisebbik részét jelentik, mintegy 25- 30%, a többi lakos törzsi vallását gyakorolja, vagy az új afrikai szekularizáció hatása alatt felekeze- ten kívüli. A Magyarország területénél nyolcszor nagyobb ország lakosainak száma 4 751 000, fővárosa Lusaka 152 000 lakóssal, a magyar tv-ből is ismerős, újságokban gyakran szerepel ez a név. Az ország lakosai 96%-ban bantu négerek 3%-ban európaiak. Közigazgatásilag 8 ún. provinciára (tartományra) oszlik. Hivatalos nyelve az angol, a számos törzsi nyelv nem alkalmas az egységes közigazgatási és iskolai nyelv használatára, ami jelentős problémát jelent az ország igazi egysége ügyében. Ritka afrikai ország, ahol az ipar jelentősebb, mint a mezőgazdaság. A világ egyik legjelentősebb rézbányászata folyik itt, de van aranya, ezüstje, cinkje és szene is, sőt vízi- erőművek is működnek, ezek * a színesfémkohászatban éppenúgy segítenek mint az energiaellátásban általában (a Zambezi folyó és a Kiriba víztároló jelentős e vonatkozásban), cementgyártása és fakitermelése is megelőzi a mezőgazdasági termékek jelentőségét. A zambiai evangélikusság egyfelől növekvő tendenciát mutat. másfelől élénk kapcsolata van a világ evangélikussáe na?v családjával, Hafenscher Károly Nem vagyok pacifista A Deutsches Allgemeines Sonntagsblatt (NSZK) interjúja Billy Grahammel DS: Amikor elmúlt évben Lengyelországban és Auschwitzban járt azt mondta: „A világszintű fegyverkezési verseny jelenlegi őrülete, amennyiben folytatják elkerülhetetlenül tűzvészhez vezet, amely olyan hatalmas, hogy Auschwitz kisebb főpróbának tűnik”. Személyes beállítottságát az atomfegyverkezési versennyel kapcsolatban tudja-e kimerítőbben ábrázolni? Billy Graham: A jelenlegi fegyverkezési verseny megrémítő dolog és szinte lehetetlen, túlértékelni az azzal összefüggő katasztrófa potenciálját. Vajon egy- atomtömeghalál kikerülhetetlen, ha a fegyverkezési versenyt nem állítják meg? Nyíltan megmondva, a válasz szinte bizonyos igen. Nos, azonban tudom, hogy egyes emberek úgy gondolják, az emberek annyira félnek egy atomháborútól, hogy senki sem merné megkezdeni. Csak, sem a történelem, sem a Biblia nem ad sok okot az optimizmusra. Milyen biztosítékok vannak arra, hogy o világ nem szül megint egy őrült diktátort? Képesek vagyunk kimondhatatlan félelmet terjeszteni, mindegy milyen jólneveltek vagyunk, vagy mennyire vagyunk technikailag magasan fejlettek. Auschwitz cáfolhatatlan igazolása ennek. Tudom, nem mindenki fog azzal egyetérteni, azonban őszintén kívánom, hogy bár sohasem fejlesztettünk volna ki atomfegyvereket. Ehhez természetesen közben késő van. Vannak atomfegyvereink ijesztően, nagy tömegben és kérdés az, hogy hogyan járunk el ezzel a ténnyel. DS: Mennyire nyomja rá bélyegét Krisztus uralmához való kötöttsége válaszára az atomfenyegetésre? Graham: Nem vagyok bizonyos, hogy Krisztus uralma minden velejáróját e tényállásra való tekintettel átgondoltam-e és mennyire. Itt őszintének kell lennem. Azonban a keresztyén ember számára legalább egy kérdés van, vagy kellene lennie: Mi Isten akarata? Mi az ő akarata tekintettel erre az ügyre és erre a világra, valamint reám vonatkoztatva? engedje meg, hogy különböző dolgokra utaljak. Először, Krisztus uralma arra emlékeztet engem, hogy egy bűnös világban élünk. A kereszt tanít meg engem erre. Mint egy csepp tinta egy pohár vízben, a bűn mindent áthatott — az egyént, a társadalmat, a teremtést. Ez az egyik, oka, amiért a dolog az atomfegyverekkel, nemcsak politikai ügy — ugyanúgy erkölcsi és szellemi ügy. És mert egy bűnös világban élünk, olyan valamit, mint az atomfegyverkezést komolyan kell vennünk. Ismerjük a szörnyű erőszakot, amelyre az emberi szív képes. Atomháború as Isteni akarat pecsétje nélkül Másodszor, Krisztus uralma azt mondja nekem, hogy Isten nem a pusztulásban, hanem a megváltásban érdekelt. Krisztus azért jött, hogy keresse és megmentse azt, ami elveszett. Azért jött, hogy a bűneset kihatásait megszüntesse. Nos tudom, hogy vannak talányok az Isten cselekvésében, tudom, Isten szuverén és néha hagy olyan dolgokat megtörténni, amelyek gonoszok. De nem látok lehetőséget, hogy egy atomháborút Isten akaratának pecsétjével lássanak el. Ilyen háború, ha valaha kitör, a hatalomvágy, büszkeség és zsugoriság következménye lesz az emberi szívben. Isten akarata azonban olyan királyságot kíván létrehozni, amelyben Krisztus az úr. Harmadszor, és ez különösen fontos: Krisztus szeretetre szólít fel bennünket és ez az utódlás kritikai bizonyítéka. A szeretet nem bizonytalan érzés, vagy elvont eszme. Ha valakit szeretek, akkor azt keresem, ami a legjobb számára. Ha Krisztus szeretétét komolyan veszem, a szomszédom számára a legjobbat munkálom. Megkísérlem, hogy sebeket kötözzek be és gyógyulást hozzak, mindegy, milyen magas az ár. Ezért hiszem, hogy különösen a keresztény ember kötelessége, hogy a békéért a mi világunkban munkálkodjék. A keresztyének ilyen ügyben, mint a béke, ugyanabban a munkában és egyetértésben lehetnek a nem hívőkkel. Azonban indokaink nem azonosak. Az ügyek nem egyszerűek és mindig ki vagyunk téve a kísértésnek, hogy valamilyen program után nyúljunk, amely egyszerű válaszokat ígér. Vagy abba a kísértésbe esünk, hogy azt mondjuk, hogy ez az ügy túl összetett és mi semmi jelentősei nem tudunk tenni. Mindkét kísértésnek ellent kell állnunk. DS: Sor került-e beállítottsága változására az atomfegyverkezés tekintetében ? Graham: Csak viszonylag rövid idő óta, csak egy zarándoklat óta az elmúlt években szentelek e témának olyan sok figyelmet, mint amennyit megérdemel. Felteszem, hogy több oka volt annak, amiért ebben a vonatkozásban aggodalmaskodó lettem. Először: utazásaim során az elmúlt években több vezető személyiséggel beszéltem különböző országokban. Szinte mind aggodalmas és borúlátó volt az atomfegyverkezési versenyre tekintettel. Gondolom azt is, hogy más keresztyének, akik az ügy iránt érzékenyek voltak, segítettek nekem. Hiszem, minél idősebb leszek, annál tudatosabbá válik a világ neme, amelynek alakításában az én nemzedékem segített. És annál inkább aggódom azért, hogy mit tehetek, hogy a jövő nemzedékének legalább valamennyi reményt és békét adhassak. Közben 14 unokám van, és felteszem magamnak a kérdést: Milyen világgal találják majd szemben magukat? Voltak idők, amikor Isten országát összetévesztettem „az amerikai életformával”. Ugyan hálás vagyok hazánk örökségéért és hálás vagyok sok berendezéséért és eszméjéért, sok hibája ellenére. Azonban vetve Isten ítéletének éppúgy, mint minden más nemzet. Én foglal- Isten országa nem ugyanaz, mint Amerika és nemzetünk alá van kozom azzal, hogy a megértés hídjait építsem a nemzetek között és folytatás az 5. oldalon. Erdélyi József: Öcsém levele Az öcsém azt írja, hogy éhes S hogy csontig járja nagy hideg S fáj nagyon, hogy kipanaszolni Nem tudja magát senkinek S hogy őt a kétségbeeséstől Csak a jó Isten menti meg. És most nem ízlik nékem a falat S a meleg ruha gúnyol engem. Ügy érzem, hogy bűnös vagyok,' hogy mellette kellene lennem S fáj, hogy cserélnünk nem lehet Hogy én fázzam s ö melegedjen. Ö Isten, ki egykor a népnek ’ mannát hullattál a homokba: Adj vigaszt és erőt neki Kenyértelen, fagyos napokra; Szándd meg szegényt és nézz le rája, Napsugaras tavaszt ragyogva!... Erdélyi József: Aranyalma 1982. A vers 1217-ben született.)
