Evangélikus Élet, 1982 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1982-05-30 / 22. szám

I ♦ „Krisztusban, reménységgel a világért” Az LVSZ Világszolgálati Bizottsága ülése Találkozásaink az egyház szolgálatával Aminek a keresztelés után kellene következnie... A BUDAPESTI NAGYGYŰ­LÉS JÖLISMERT MOTTÓJA jel­mondata lehetne a Lutheránus Világszövetség Világszolgálati Osztálya egész munkájának. Er­ről győződhettem meg a Világ­szolgálati. Bizottságnak a francia- országi Divonne városkában tar­tott ülésén. De hogyan kerül egy fiatal, falusi gyülekezetben szol­gáló magyar lelkész az LVSZ-nek erre a fontos munkaülésére, ahol dollármilliók sorsáról döntenek, ahol felelős egyházi vezetők, ha­talmas segélyszervezetek képvi­selői tárgyalnak a világ legfájóbb sebeinek gyógyításáról? A legutóbbi nagygyűlés óta az LVSZ tudatosan igyekszik egyre jobban bekapcsolni a fiatalokat is a világszervezetet munkájába. Ennek jegyében már* egyházunk­ból is több fiatal kapott lehetősé­get arra, hogy különböző LVSZ- ülések munkájába bekapcsolód­jon. EZEN AZ ÜLÉSEN A HELY­SZÍNEN JÁRT HITELES SZEM­TANÜK beszámolói, fotói és filmjei segítségével került közel hozzánk világunk megannyi be­teg pontja, sajgó sebe: éhezők és politikai menekültek, katasztrófa sújtotta területek és az emberi kapzsiság és tudatlanság nyomán tönkretett vidékek nyomora. In­diától Mauritániáig és Kambod­zsától Latin-Amerikáig. Mit lehet tenni értük úgy, hogy ne csak fel­színes tüneti kezelés történjék, hanem a bajok igazi-okát orvosol­juk? Hogyan viszonylik ez a vi­lágméretű diakónia az egyház missziói küldetésének betöltésé­hez, hiszen olyan országokat is segélyez az LVSZ-Világszolgálat, ahol nincs is keresztyén egyház?! (pl. Mauritánia, ahol a sivatag terjedésének meggátolására évek óta végez fatelepítési programot az LVSZ-Világszolgálat...) Ho­gyan fogalmazzuk meg szolgála­tunk elvi, teológiai alapjait a bu­dapesti nagygyűlésig? Szétvá­lasztható-e az egyház missziói és diakóniai küldetése? Ilyen és eh­hez hasonló izgalmas kérdésekre kerestük együtt a választ. Külön­böző nemzetiségű, foglalkozású, életkorú emberek, de együtt Krisztusban, tőle kapott remény­séggel, valóban a világért! DE NEMCSAK TÁVOLI OR­SZÁGOK GONDJA-BAJA került közel hozzánk, hanem egy kis közép-európai ország fővárosának neve is nap mint nap felhangzott. Igen, személyesen meggyőződhet­tem arról, hogy hazánk, főváro­sunk, egyházunk a nagygyűléshez közeledve egyre inkább az érdek­lődés homlokterébe kerül. Dr. Carl Mau, az LVSZ főtitkára külön je­lentésben számolt be hazánkban tett látogatásának élményeiről és a nagygyűlés előkészítésének munkájáról. Bodil Sölling asZ- szonnyal együtt, aki a nagygyű­lés szervező bizottságának elnöke, nagy elismeréssel szóltak a ha­zánkban látottakról és arról a lel­kes munkáról, mellyel gyüleke­zeteink és egész egyházunk készül a világ evangélikusságának méltó fogadására 1984-ben, Krisztusban, reménységgel, a világért! Gáncs Péter Felvétel a Teológiai Akadémiára Evangélikus egyházunk lelké­szeinek képzése a budapesti Teo­lógiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára feltételüket óhajtják, felvételi kérvényüket az Akadémia Felvé­teli Bizottságához ‘címéivé"— az Akadémia Dékáni Hivatalának (Budapest XIV., Lőcsei út 32. 1147) augusztus 15-ig küldjék meg. Az akadémiai felvételi kér­vényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési bizo­nyítvány, 2. a legmagasabb isko­lai végzettségi (érettségi) bizonyít­vány, 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását és keresetét, ill. szociális viszonyait feltűnteti. 4. orvosi bizonyítvány, amely iga­zolja, hogy a jelentkező főiskolai tanulmányokra és lelkészi pályá­ra alkamas. 5. keresztelési bizo­nyítvány, 6. konfirmáció bizonyít­vány, 7. részletes önéletrajz, mely feltárja a kérelmező családi és társadami körülményeit, vala­mint a lelkészi szolgálatra jelent­kezés okait, 8. esetleg egyházi mű­ködéséről szóló bizonyítvány. — A felvételhez szükséges továbbá az illetékes lelkésznek és esetleg még a vallástaníló lelkésznek részletes bizonyítványa, minden­esetre annak a lelkésznek a jelentkezőt részletesen jellem­ző bizonyítványa, a lelkészi pá­lyára való alkalmasságáról, aki a folyamodónak a legutóbbi évek­ben lelkipásztora volt. Ezt a bizo­nyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az' Akadémia dékánjának címez­ve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt eset­ben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolatot „egyházi használatra” megjelöléssel egy­házközségi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. A Felvételi Bizottság döntését a felvételi vizsga előzi meg. Ennek időpontjáról és anyagáról a Dé­káni Hivatal kellő időben értesí­ti a jelentkezőket. Megjelent Dr. Muntag Andor: JÓB KÖNYVE exegézise Ara: 255,— Ft. Kapható a Sajtóosztályon Az Akadémia hallgatói kötele­zően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kap­nak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösz­töndíjban is részesülhetnek. A megkereszteli gyermek és egyházunk gyermekmunkája Sok gyermeket keresztelünk meg ahhoz képest, amennyit meg­konfirmálunk. S a konfirmálók között több olyan van, akivel a keresztség és a konfirmáció kö­zött egyszeí sem találkozunk, és a konfirmáció után ismét nem. Pe­dig a keresztség akkor éri el cél­ját, ha a megkeresztelt hitre jut. Szépen ír erről Luther Márton a Nagy Kátéban, miután felteszi a kérdést: Ki az a személy, aki mindazt megkapja és megkaphat­ja, amit a keresztség, mint hasz­not és erőt közölni tud? S így fe­lel: „Kifejezik ezt világosan a ke­reszteléssel kapcsolatos jézusi i&ák: Aki hisz és megkeresztelke- dTk az üdvözül, vagyis egyedül a hit teszi méltóvá a személyt arra, hogy hasznára kapja az üdvössé- ges, isteni vizet. Mivel ezek az igék ezt az üdvösséget kínálják a vízzel kapcsolatban, nem is lehet másképpen befogadni, mint úgy, hogy hisszük a szívünkben. Hit nélkül semmit sem használ a ke­resztség ...” VILÁGOS ÉS EGYÉRTELMŰ A REFORMÁTORI TANÍTÁS: Sem­mi haszon nincs a ke tisztség bői, ha nem hisz az, akit megkeresztel­tek. A keresztséget értőiméhez és céljához az juttatja, ami utána következik: az evangélium tanu­lása. Isten'megismerése, Jézus kö­vetése, a gyülekezet közösségének átélése, egyszóval: a hit. ' Milyen szolgálatot kínál fel az evangélikus egyház hazánkban ahhoz, hogy a szülők és a kereszt- szülők a kereszteléskor tett ígére- retüket megtarthassák, és a gyer­meket a keresztség céljához: a hitre eljutáshoz segítsék? A gyer- mekbibliaórákon folyó tanító, ne­szoktató szolgálatot kínáljuk a velő és a gyülekezeti közösségbe 3—12 éves korú megkeresztelt gyermekek számára. Ennél a szol­gálatnál négyes célkitűzés lebeg a szemünk 'előtt. Először is azt szeretnénk, hogy jól érezzék magukat a gyermekek ott. Ne terhe, hanem fénypontja legyen a vasárnapnak a gyermek- bibliaóra. Mindnyájan emléke­zünk gyermekkorunkból olyan unalmas alkalmakra, amelyeket illedelmesen végig kellett ülni. Kötelező volt. Ma tudatában va­gyunk a gyülekezetben annak, hogy ide a gyermek önként jön, és a szülő szabad elhatározásából hozza. Mindent megteszünk tehát a jó hangulat és az öröm érdeké­ben. Tapasztalatunk van rá. hogy sikerül is. Nem sietnek haza a gyerekek. Nemegyszer felajánlják, hogy ebéd után visszajönnek. \ MÁSODSZOR CÉLUNK AZ, hogy ismereteket sajátítsanak el. Olyan bibliai ismereteket, ame­lyek az általános műveltséghez is hozzátartoznak. Hasznos tudást és szép ismeretet nyújtunk. Nem egy gyermek beszámolt arról, hogy jól tudta használni a bibliaórán nyert ismereteit a zene, az iroda­lom és a képzőművészet területén az egyes művek megértésénél. Volt, aki iskolai múzeumlátoga­tásnál dicséretet kapott, mert a látott képek tárgyát felismerte és a vele kapcsolatos történetet el­mondta. A Biblia ismerete nélkü­lözhetetlen. Az emberi kultúrában nagy szerepet játszott mindig s játézik ma is. Az emberi gondol­kodás a legnagyobb magasságo­kat és a legnagyobb mélységeket érte el a Bibliai könyveiben. Harmadszor a gyermek érzelmi liilágát akarjuk gazdagítani és er­kölcsi érzékét nevelni. Ezt is a Biblia segítségével. A Biblia alakjai nagy célokat tűznek ma­guk elé. küzdenek és szenvednek ezekért. Reménykednek és csalód­nak, egyszer boldogan célhoz ér­nek, máskor pedig kudarcot val­lanak. Nagy erők mérkőznek egy­mással a bibliai történetekben: az erőszak és »a szelídség, a gyűlölet és a szeretet, a démoni gonoszság és az isteni jóság. A gyermekek előtt mindezt úgy próbáljuk le­festeni, hogy ne maradjanak kö­zömbös szemlélők, hanem válja­nak résztvevőkké, éljék át belülről a feszültségeket és a megoldáso­kat, a szenvedést és a megszaba- dulát, a bánatot és a megvigasz- talódást. Ha végigjárják a széles- színes érzelemskálát a történetek szereplőivel, akkor egyben azt gyakorolják, hogy mások sorsá­ba bele tudják élni magukat és azonosulni tudjanak valóságos társaikkal is jóban s rosszban, A beleérző képesség és az azonosu­lási készség elengedhetetlen felté­tele a segítő- és szolgálatra kész­ségnek. Ez a háiom célkitűzésünk egy­beesik társadalmunk kulturális és erkölcsi célkitűzésével. A bib­liaórán közölt ismereteket igyek­szünk szervesen kapcsolni a gyermekek meglevő és iskolában szerzett tudásához. Minden mó­don azon igyekszünk, hogy har­monikus lelkületű, kiegyensúlyo­zott, közösségi emberek fejlődését segítsük elő; olyan emberekét, akik maguk boldogok és képesek másokért élni. NEGYEDIK CÉLKITŰZÉSŰNK A LEGSAJÁTOSABB, azaz egy­házi és keresztyén célkitűzés az, hogy a gyermekek hitre jussanak, Istent megismerjék és szeressék. Célunk, hogy megtudják és elfo­gadják, hogy tartoznak valakihez és nem gyökértelenek; hogy Isten­hez tartoznak és Isten őket a leg- boldogítóbb kötelékkel: a szeretet kötelékével fűzi magához; hogy ez az isteni szeretet a Názáreti Jézusban testesült meg, aki ma­gához hívja a gyermekeket és kis tanítványait látja bennük, azaz meg akarja tanítani őket, hogyan kell élniök. Igen, hitre szeret­nénk vezetni a gyermekeket. Mert hit nélkül nem lehet élni abban a hétköznapi értelemben sem, aho­gyan Veres Péter bölcsen írta: aki nem, higz.serpgniben,. 4ki- nem tud előre nézni, valamit akarni és va­lamiért küzdeni, az cinikus lesz, ÖKUMENÉ — KÖLCSÖNÖS MEGtJJULÁS „A Szentlélek ajándékainak sokfélesége az egyház teljes egy­öntetűségét éppen úgy nem enge­di meg, mint a szakadásokat” — mondotta Johannes Joachim De­genhardt paderborni (Német Szö­vetségi Köztársaság) érsek, Her- fordban, az evangélikus templom­ban. A gyülekezet az idén ünne­pelte a reformációhoz csatlakozás 450. évfordulóját. A megemléke­zés témája: ..A Szentlélek aján­dékai a reformáció egyházaiban” volt. Degenhardt érsek a II. Vati­káni Zsinatnak az ökumené- ről szóló határozatát idézte, amely szerint az egyházak nemcsak Isten igéjét, hanem” a kegyelemben való életet és a Szentlélek belső ajándékait” is közösen birtokol­ják. Könnyelműség azt állítani, hogy az ökumenikus mozgalomban megállás, vagy visszaesés tapasz­talható. Inkább azt lehet mondani, hogy ma talán „egy kissé lassab­ban halad”. A marxizmus és a liberalizmus korában szükség len­ne a két felekezet együttműködé­sére. így például közösen kellene foglalkozni az ember és a társa­dalom értelmezésével kapcsolatos filozófiai kérdésekkel. Az ök,umené kölcsönös megúju­lást jelnt. A Biblia reformátort ér­tékelése a római katolikus egy­házban is a megújulást segítette, éppúgy, mint a hi vők egyetemes papságának hangsúlyozása: „Újonnan és mélyebben megta­pasztaltuk, hogy az egyház nem­csak a pápából, a püspökökből és a papokból áll, hanem minden hi­vőbői, közösségben a püspökökkel és a pápával.” Másrészt a római katolikusok ragaszkodása az úr­vacsorához, amely a/, egyházi élet és az istentisztelet forrása és csúcsa, a reformáció egyházait is az úrvacsorával való élés megújí­tására ösztönzi. az elvész az élet számára és az élet is az ő számára. De abban az értelemben is hit­re szeretnénk vezetni a gyermeke­ket, ahogyan a hitről az előbb idé­zett lutheri mondatokból kicsen­gett: Isten minden jó ajándéka a hit segítségével lesz csak az ember sajátjává; a keresztség is, a Bib­liának és a tanításnak az ismere­te a gyülekezeti közösségben való együttlét. Ezek a célkitűzések. A megva­lósítás és siker mértéke természe­tesen mindig elmarad a kitűzött cél mértéke mögött. Minden ered­ménynél, különösképpen is. ami a hitre jutást illeti, tudjuk és vall­juk, hogy ajándék és kegyelem, azaz Istennek á műve. AMIKOR EGYHÁZUNK FEL­KÍNÁLJA a gyermekek számára való szolgálatát, akkor a szülők és a keresztszülők felé megszólaltat­ja Jézus szavát: „Engedjétek hoz­zám jönni a gyermekeket... !” Takácsné Kovácsházi Zelma Ax ige méltósága a szavak Áradatában élők vagyunk. Hol bántó, megalázó szavakat vágnak hozzánk, máskor valótlanokat. Kevés a tiszta szó, kevés az igaz szó, s gyakorta fülnek, szívnek egyként fáj a sok fölösleges beszéd. Mindennapos élmé­nyünk Auden sora: „A néma Gonosz köl­csönkérte a Jóság nyelvét, s lármává deg­radálta.” És mi mégis bízunk a szó hite­lében. Azokat, akik minket ebben mege­rősítenek, vállalva a vigasztaló, bátorító, erősítő szó szolgálatát, ezért dicséret és köszönet illeti. így most Csernus Mariannt is. Merész tettre vállalkozott: négy évszázad távo­lából megeleveníteni Károlyi Gáspár sza­vait, megszólaltatni a vizsolyi Bibliát. Nem templomban, hanem színpadon; nem többé kevésbé egymást ismerő s összeszokott közösség, de különféle hitek és tanok névtelenségbe burkolódzó embe­rei előtt kellett a művésznek a hajdan volt gönci prédikátor segítségével szószék­ké szentelnie a színpadot. Csernus Mari­annák sikerült a szinte lehetetlen: két órá­ban bemutatni mit mond a Biblia a Te­remtéstörténettől a Jelenések könyvéig Istenről és emberről. Műsorát — amit a Katona József Színházban ad elő — ön­maga szerkesztette, koncepciója egyben koníesszió is: Isten szereti az embert, s azt akarja, hogy az emberek is szeressék egymást. AZ EMBERT SZERETŐ ISTENRŐL tudósít a Teremtéstörténet, s végig az ős­atyák történetei. A kiválasztó s mindig újra megőrző irgalom elbeszélései han­goznak el. Majd Ruth könyvéből néhány vers, az elkövetkezőket elővételező gon­dolatként: a moábita Ruth és a zsidó Boáz ősei annak a családnak, amelyből Dávid, később pedig Jézus származott. Dávid tör­ténetei következnek: jóság és bűn, hit és hitványság emberi eseményei. Az első rész végén a térdeplő művész ajkáról szívbe markoló hitelességgel hangzik az 51. zsoltár: „Könyörülj én rajtam, én Is­tenem, az te irgalmasságod szerint. Az te irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet. Moss meg engemet az én álnókságimból, és az én bűneimből tiztíts ki engemet. Mert az én bűneimet én esmérem, és az én bűnöm szünetlen előttem forog én nékem.” (1—3. v.) A történeti részt a szeretet biblikus költészete követi. De nincs idő feloldódni. Az Űr szenvedő szolgájának tragédiája a szeretet valami egészen más lehetősé­gét mutatja. Az előadás csúcspontja ez. Vagy mégsem? A Máté evangéliumbeli részletből ki­derül, ki ez az ember. És a János evan­géliumából, a szőlőtő hasonlat nyomán az is, szeretete mire kötelezi követőit. Csernus Mariann — a szó legeredetibb értelmében vett — igehirdető szolgálatát nem a Jelenések könyvéből vett félelme­tes idézettel zárja; hanem Pál apostol bizcdalmas szavával, mégegyszer a leg­fontosabbra szólítva fel hallgatóit: „Azért mostan meg marad az hit, az reménség, az szeretet, ez három, ezec között pedig legnagyobb az szeretet.” (lKor 13,13) AUDEN-I LÁRMÁBAN ÉLÜNK. E lár­mában teremtett két órányi csöndet Cser­nus Mariann. Megmutatta az ige méltó­ságát. Előadását nem terheli meg vallás- történeti vagy teológiai nehezékekkel. S a teljesebb megértésért — mint egykor Assisi Ferenc — ő is él áz«eljátszás lehe­tőségével. (Felejthetetlen pillanat: Jákob álmában az angyalok le-fö!járását a lét­rán a művész szemének játékával jelení­ti hallgatói élé.) Ma, amikor a néző las­san, bár bosszúsan tudomásul veszi, hogy a színészek még a jelenkori nyelvezetű müvek előadásában is sűrűn elvétik a szót, külön dicséret illeti Csernus Mari- annt, akí nem csupán hibátlanul beszelt, de egy percre sem esett ki Károlyi Gás­pár nyelvi atmoszférájából. S van még valami fölbecsülhetetlen értéke ennek az előadásnak: túl a nyelv becsülésén, túl a bibliai ismeretterjeszté­sen, s ez pedig a művész szerkesztői kon­cepciója — amely, amint elmondta, egy nyálon ál formálódott benne. Ezt el lehet fogadni, vagy el lehet utasítani, de min­denképpen saját koncepció kialakítására indít. Károlyi Gáspár művét nagy erőfe­szítéssel hozta létre, nagy ellenállás ellen szegzett nagy hittel. Csernus Mariannák nem kisebb erőre, s nem kisebb hitre volt szüksége. Donáth László /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents