Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-01-04 / 1. szám

Vízkereszt ünnepének igéje Benned ajándékozom meg a nemzeteket Ézs 42,5—7 Karácsony két ünnepe sem elég, hogy felragyogtassa Krisztus el­jövetelének valamennyi sugarát. Mély értelmű és helyénvaló, ha Is­ten szeretetét személyes ajándékként fogadjuk, és elsősorban azok között ünnepeljük és adjuk tovább, akikkel a legkisebb körben, a csa­ládban együtt élünk. A HAGYOMÁNYOS VÍZKERESZTI TÖRTÉNET KELETI BÖL­CSEI — a kor tudósai, akik keresik az újszülöttet — az első jelek, hogy itt nem csupán egy szegény kisgyermekről és vele kapcsolatos elszomorító vagy örvendetes emberi magatartásokról van szó, hanem történelem formálódik. A gyermek körül kis emberek kapnak szere­pet, de ezt a gyermeket az Űr Isten, ég és föld és minden élő terem­tője küldte, hogy akaratának tanúja legyen. Kivetett és elhagyott volt a jászoltól a keresztig, de Isten fogta a kezét. Nemcsak egyese­ket szólít meg és nemcsak egyesekhez viszi közel Isten szeretetét, hanem megújítja a szövetséget Isten népével és világosságot ad a nemzeteknek. Üj világ veszi kezdetét. A BENSŐSÉGES KARÁCSONYI ÜNNEP MELLETT nélkülözhe­tetlen ez a vízkereszti távlat: a teremtő Isten az egész emberiséget ajándékozta meg a Krisztus elküldésével. Ezért a keresztyén hit sem lelkiekre fogékony emberek hóbortja, hanem Isten szeretetében bízó világlátás. „Nyisd mpg a vakok szemeit, hozd ki a börtönből a foglyokat, a fogházból a sötétben ülőket!” — ez a küldetés tartalma. Az egész emberiség távlata a földrajzi messzeségen túl az emberi élet mélysé­geit is magába foglalja. Nemcsak távoliak, a közelben levők is lehet­nek elfelejtett, számításon kívül hagyott és lenézett emberek. Börtön, fogház, sötétség — a zsidó nép babiloni fogságának kísérői voltak, de sok nép életében mindennapos valóságok ezek ma is, mint elnyo­más és kizsákmányolás, erőszak és hatalomvágy, megvesztegetés és visszaélések, kapzsiság és élvezetek, szegénység és éhezés, emberek megalázásának és tudatlanságának velejárói. Vakság és más testi fo­gyatékosságok, a szellemi fogyatékosságról nem is beszélve, az em­beri közösség szélére vagy egyenesen a közösségen kívülre szorítanak. Az egész emberiségnek ebbe a sok reménytelenséggel, sok vaksággal, sok szenvedéssel, sok bűnnel terhes világába jött el Krisztus. És azért jött. hogy gyógyítson és szabadítson. Nem ítélni, hanem Isten kegyel­mét és szeretetét hirdetni. Nem büntetni, hanem megújítani. Megújí­tani Isten és ember, ember és ember viszonyát. Krisztus eljövetelé­nek ünnepe ezért nem lehet csillogó üvegdíszekkel teleaggatott ku­lissza. Krisztus eljött: ez az egész emberiség megújulásának lehető­sége és kezdete. MÁRIA ÉS JÓZSEF, PÁSZTOROK ÉS BÖLCSEK, TANÍTVÁ­NYOK ÉS APOSTOLOK NYOMÁBAN a Krisztus-követők mai népe, az egyház ennek a megújulásnak a tanúja. Tanúja, ha minden tag­jában újra és újra átéli a szemek megnyitását, a szabadulást, a vilá­gosság felragyogását. Tanúja, ha nemcsak megtapasztalja, de hangos szóval hirdeti is: a tudományos és technikai forradalom világa csak úgy lesz új világ, ha megújul az ember is, és ha látják a világosságot a nemzetek. Tanúja, ha... Sokszor vagyunk mégis sokat tudó, de megtapasztalás nélküli keresztyének, régiségeket őrző, de megújulás nélküli keresztyének, vallomást megtagadó keresztyének! Mulasztásaink és bukásaink ellenére a teremtő Isten mégsem adja fél szándékát, hogy az egész világot, népét és a nemzeteket megaján­dékozza szövetségével és világosságával. Világot megújító munkájá­ban másokkal együtt szolgálatra hív minket, vakokat és méltatlano­kat is. Reuss András Imádkozzunk! Istenünk, mennyei Atyánk, Te teremtetted ezt a világot. Te adtad életünket és napról napra gondoskodsz rólunk. Jézus Krisztust is adtad, hogy Hozzád vezessen, és hogy kegyelmes szereteted legyen világosság minden embernek. Hirdettesd igédet és add Szentlelkedet, hogy felismerjük, és szerte a világon felismerjék a népek: akaratod nem béklyó, hanem a lehetőség az életre. Nyisd meg szemünket, hogy lássuk világosságodat. Fogd meg kezünket, hogy járjunk szereteted- ben. Áldj meg Urunk, hadd legyünk új világod megújult, népe. Ámen. — HIBAIGAZÍTÁS. Lapunk december 14-i számának 4. olda­lán közölt gyülekezeti hír máso­dik része helyesen így hangzik: ... Ugyanekkor vette használatba a gyülekezet az id. Tányéros Já­nosáé által adományozott zöld, új oltár- és szószékterítőt... — HIBAIGAZÍTÁS. A decem­ber 21 -i számunkban a „Ki kér­dezett. Názáreti?” című cikkünk második bekezdésének vége he­lyesen így hangzik: Különösen olyan mai embereknek, akik ke­resik a végső transzcendens, ta­pasztalon túli igazságokat, de nem fogadják el az egyház feleleteit. A hívőket meg a szokatlan meg­közelítés gazdagítja. — ÁLLANDÓAN vásárolok bélyeg- gyűjteményeket, 1947 előtt használt képes levelezőlapokat, levélborítéko­kat és tábori postát. Cornides Sándor bélyegkereskedő. Budapest. 1067, Le­nin k.rt. 79. (udvar!). Telefon: 121-589. Istentiszteleti rend Budapesten, 1981. január 4-én Deák tér de. 9. (úrv.) Hafenscher/ Karoly, de. 11. (urv.) Iij. Foltin Bru­no, au. ö. Takácsné Kovácsházi Zel­ma. Fasor de. ll. (úrV.) Szirmai Zol­tán, du. 6. Gáncs Aladar. Dózsa György út 7. de. fel 9. (urv.) Szirmai Zoltán. tJliői út 24. de. fel ll. Kuttkay hevente. Karácsony Sándor u. 31—33. ae. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Fe­renc, de. 12. (magyar) Ruttkay Leven­te. Thaly Kálmán u. 28. de. ll. Rédey Pál. KoDánya de. 10. Veöreös Imre, du. 7. Veöreös Imre. Zugló de. ll. (úrv.) Schreiner Vilmos. Kákosíalva de. 9. Matuz Pál. Gyarmat u. 14. de. 8. Schreiner Vilmos. Kassák Lajos út 22. de. ll. Smidéliuszné Drobina Erzsé­bet. Váci út 129. de. negyed 10. Smi- deliuszne Drobina Erzsébet. Frangepan u. de. 8. Smidéliuszné Drobina Erzsé­bet. Újpest de. 10. Bálzy Lajos. Pest­erzsébet de. 10. Viragn Gyula. Sorok­sár Újtelep de. fel 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz LásZió. Pest­lőrinc Szemeretelep de. háromnegyed 8. Matúz László. Kispest de. 10. Bony- nyai Sándor. Kispest WWekerrle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. fel 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MAV-telep de. 8. Rákospalota Kis- templom de. 10. Bolla Árpád. Rákos­szentmihály de. fél 11. Karner Ágos­ton. Sashalom de. -9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péter. Rá- kosnegy du. 6. Ferenczy Zoltán. Rá­kosliget de. 11. Kosa László. Rákos­keresztúr de. fél ll. Kosa Pál. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) du. 6. Torockó tér de. fél 9. Óbuda de. 9. Görög Ti­bor, de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. de. 11. du. fél 7. Pesthidegkút de. fél 11. Modort u. 6. de. 10. Kelenföld de. 8. de. fél 10. de. 11. du. 6. Németvölgyi út 138. de. 9. Nagytétény de. fél 9. Kelen- vólgy de. 9. Rözse István. Budafok de. 11. Rözse István. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. Mezősi György. Budapesten, 1981. január 6-án, vízkereszt ünnepén Deák tér de. 11. (úrv.) Takácsné Ko­vácsházi Zelma, du. 6. (úrv.) Ifj. Fol­tin Brúnó. Fasor de. ll. Gáncs Ala­dár, du. 6. Szirmai Zoltán, Karácsony Sándor u. 31—33. du. 6. Ruttkay Le­vente. Tnaly Kalman u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbanya de. 10. Veöreös Imre, du. 7. Veöreös Imre. Zugló de. ll. Schreiner Vilmos. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Újpest de. 10. Blázy Lajos.. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Ma­túz László. Kispest de. 11. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. fél 10. Schrei­ner Vilmos. Rákospalota Kistempiom de. 10. Bolia Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kósa László. Bécsikapu tér de. 11. (úrv.) du. 6. Óbuda de. 10. Görög Tibor, XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. fél 11, du. fél 7. Pesthidegkút de. fél 11. Modori u. 6. de. 10. Kelenföld de. 11, du. 6. Nagytétény de. fél 9. (úrv.) Rözse István. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Rözse István. Csepel de. fél 11. Mezősi György. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: * Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—VIII Előfizetési ár: egy évre 240,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302 80.3332 f Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs neagasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató „Láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsősé­gét, telve kegyelemmel és igaz­sággal”, (Jn 1, 14b). VASÁRNAP. — „Szembe jött vele. tíz leprás férfi, akik távol megálltak és kiáltozva kérték: „Jézus, Mester, könyörülj raj­tunk” (Lk, 12—13 — Zsolt 130, 1—2 — Lk 2,'41—52 — Zsolt 9, 1—17). Az év első vasárnapján dicsőséges Urunkra tekintünk, hozzá könyörgünk, akinek a szí­ve tele van gyógyító irgalommal. Betegeket egészségessé, bűnösö­ket megtisztítottá, igazakká tesz, Vigyük elé bátran minden tisz- tátalanságunkat. „Tisztítsd meg szíved, Jeruzsálem népe, Hogy megtartassál mosódj hófehérre” (788. ének 1. verse). HÉTFŐ. — „Legyen a szívetek teljesen Istenünké, az Úré” (1 Kir 8, 61 — Mt 10, 37 — Fii 4, 10—20 — Lk 3, 21—38). Istent csak teljes szívvel lehet szolgálni. Le kell rombolni életünk bálványait. Az első hely szívünkben Jézust il­leti. Minden más, amit jobban szeretünk élő Urunknál, bálvány az életünkben. Ö teljesen oda­adta magát érettünk, hogy mi is teljes szívvel szolgáljuk őt em­bertársainkon keresztül és erről a mindennapi életben kell helyt­állással bizonyságot tennünk. „Is­ten, szívem néked adom Kedves ajándokul, Ezt kívánod tőlem tu­dom, Fogadd sajátodul” (431. ének 1. verse). KEDD. — „Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett” (Jer 1,8 — Lk 19, 10 — Mt 2, 1—12. Lk 4, 1—13). Ez az ige Jézus ir­galmas, szolgáló szeretetét tárja fel előttünk. Szolgálatának lé­nyege az elveszett bűnös ember megmentése, megkeresése. Nem azért jött, hogy neki szolgálja­nak, hanem hogy Ö szolgáljon és életét adja sokakért. Szeretettnek ereje az, hogy a megtalált bűnöst alkalmassá teszi embertársai szol­gálatára. „Ama Samaritánus ^ Te vagy, ó, Jézusom; Hogy példádat kövessem, Szívből imádkozom” (446. ének 4. verse). SZERDA. — „Kérjetek, és adatik, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nek-' teK.” (Ezs 65, 24 — Lk 11, 9 — ÍJn 2, 7—11 — Lk 4, 14—21). Hallatlanul nagy ígéret és biz­tatás a hivő ember számára ez a felhívás, de ugyanakkor ak- tivizál is a mindennapi remény­séggel teljes imádkozó életre. Hiteletünk lélegzetvétele a rend­szeres, céltudatos imádkozó élet. Erőforrás az imádság Istennel való közösségünk ápolására és a mindennapi életben való hűséges helytállásra. „Keressétek -sefény- séggel Az Istennek országát, Munkáljátok nagy hűséggel Lel- ketek boldogságát” (436. ének 1. verse). CSÜTÖRTÖK. — „Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna előtte, sőt, mindenki me­zítelen és fedetlen az ő szemei előtt” (1 Móz 3, 8 — Zsid 4, 13 — 4 Móz 24, 15—19 — Lk 4, 22 —30). Isten színe elöl el nem rej- tőzködhetík az ember. Isten olyannak lát bennünket, ami­lyenek valójában vagyunk. A mi Urunk teljesen ismer bennünket. Rejtett szándékainkat, gonosz gondolatainkat és titkos bűnein­ket is felfedi. Ez szükséges ah­hoz, hogy pontos diagnózist ad­jon és meggyógyíthasson nyomo­rúságainkból és alkalmassá te­gyen az engedelmeskedésre és szolgálatra. „Kihez folyamodjam Kívüled Krisztusom” (330. ének 1. verse). PÉNTEK. — „Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke bennetek la­kik?” (Ezsd 3, 11 — 1 Kor 3, 16 — Kol 1, 24—27 — Lk 4, 31— 37). Az ember azért a teremtés korcnája.mert Urunk a mi embe­ri testünket nagy méltósággal és tisztességgel ruházta fel. Emberi testünk a bennünk lakozó Szent­lélek temploma.’ Minden egyes hivő ember az élő Isten templo­ma. Hallatlan nagy felelősség ez. Aki saját teste ellen vétkezik, az Isten templomát rontja meg. Er­ről soha nem szabad elfeledkez­nünk!. „Jöjj, lakozzál bennem! Hadd legyen már itt lenn Boldog templomoddá lelkem” (750. ének 5. verse). SZOMBAT. — „Az Ür őrzi a jövevényeket, támogatja az ár­vát és az özvegyet” (Zsolt 146, 9 — Lk 7, 13 — L Jn 2, 12—17 — Lk 4, 38—44). Isten igéje rend­kívül érzékenyen reagál a szo­ciális igazságtalanságokra. Urunk szívén hordozza a kisemmizette­ket. elnyomottakat, kizsákmá- nyoltakat és mások hatalmasko­dásának kiszolgáltatottakat. Is­ten akarata, hogy a hivő ember a maga helyén Jézus irgalmas szemével tekintsen mai életünk égető szociális kérdéseire és ezek megoldásában aktívan részt ve­gyen. „Ki egy szegény felebarát­tal Szerető szívvel jót teszen, Mintha tenné a menny Urával: Ö nála oly becsben leszen” (448. ének 3. vers). Garami Lajos — Győri Péternek, és feleségé­nek, Hesz Zsuzsannának, harma­dik gyermekük született. Neve: MÁRTA. — Győri János Sámuel békéscsabai segédlelkésznek, és feleségének, Opauszky Máriának ugyancsak harmadik gyermekük született. Neve: ESZTER, ANNA. A keresztelést a nagyapa, Győri János nagytarcsai lelkész végezte. „Örökkévaló szeretettel szerette­lek téged.” — HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ. Hajdú Sándor és felesége, sz. Fu- lár Eszter, az orosházi gyülekezet tagjai, házasságkötésük 50. évfor­dulóját ünnepélték a gyülekezet­ben, ahol imádsággal adtak hálát Isten megtartó kegyelméért. — HALÁLOZÁS. Biczó Ferenc- né, Biczó Ferenc ny. rábcakapi- tárnokréti lelkész felesége, 60 éves korában, hosszú szenvedés után 1980. december 2-án, Sop­ronban elhunyt. Temetése 1980. december 6-án volt a soproni evangélikus temetőben. — az evangélikus sajtóosz­tály által kiadott bibliai kommen- tárokat megvenném . teljes sorozatban, vagy darabonként is. ,.Teológus” jel­igére a kiadóhivatalba. A mutatvány VALAHÁNYSZOR KI LÉPTÉM AZ ÜDÜLŐ AJTAJÁN, mindig ugyanazt a kisfiút láttam meg először, aki ott állt a nagy, fehér fal mellett háttal a világnak. Egyszer oda is mentem és megkérdez­tem tőle: — Miért állsz nap, mint nap a fal felé fordulva? — Büntetésben vagyokf — Mit tettél? — Kirámoltam az üdülő jégszekrényét és belerágtam a Manci néni sajtjába. — És tegnap miért voltál büntetésben? — Mert azt hazudtam, hogy a testvé­rem hagyta nyitva a vízcsapot, pedig én voltam. Állt a falnak fordulva váltogatva lá­bát rendületlenül. Várta az atyai felál­dozást. KÖRÜLNÉZTEM. A kertben színes ernyők alatt pihentek a nyaralók. Az egyik kislány úgy viselkedett, hogy azon nyomban a falhoz állítottam volna. A fiúk úgy ordítottak, hogy megérdemel­ték volna mellette a fenntartott helye­ket. Egy idősebb férfi fel sem nézett, amikor a gondnok jó reggeltet köszönt neki. — Uram, indulhat a fal mellé — mondtam volna szívesen neki. És ma­gamban tovább állítgattam a fal mellé az embereket, ... azokat akik 360°/0-os fordulatot tesznek, ha átlépik a határt, és azokat is, akik hazafelé jövet mindent fitymálnak, ami idehaza van, hogy itt minden elmaradott, hogy milyen piszko­sak az utcák, nem lehet kapni se ezt, se azt, de ugyanezeknek esetleg villájuk van a hegyen és nyaralójuk a Balatonon. Nem is akármilyen. És azokat is, akik a világ felé bűbájosak, figyelmesek, de ott­hon, a családban türelmetlenek, gorom­bák, és azokat is, akik arról magyaráz- gatnak, hogy így meg úgy kellene segí­teni, de nem vennék ki anyjuk kezéből a vizesvödröt, vagy a feleségük ke­zéből a szatyrot. És azokat is, akiket mindig a más dolga érdekel, de a saját házuk táján nem tudnak rendet terem­teni. És azokat sem, akik nem igen nyit­nak ajtót öreg szüleikre, hanem csak ül­nek és nézik a tv-t óra számra merev nyakkal és mindenre van idejük, csak éppen szüleikre nem. És azokat is, akik beküldenek valami adományt a lelkészt hivatalba és azt hiszik ezzel az Isten dol­ga elintéztetett, és azokat is, akiket gyermekekkel áldott meg a jó Isten, de még egyszer eV nem vitték az Isten há­zába és azokat is, akik mindig arra vár­nak, hogy a másik dolgozzon helyettük. Ezeket több napi büntetésre is odaállíta­nám. IMÍGY MORFONDÍROZTAM MA­GAMBAN, amikor a kis Péter ötéves ár­tatlanságának teljében jött velem szem­be a szüleivel. Amikor egymás közelébe- értünk, édesanyja éppen a kezébe adta a fürdő jegyeket: — Majd ezeket szépen bemutatod! — magyarázta. A kisfiú rám nézett. — Te vagy a mutatványos? — kér­dezte. Elmosolyodtam. Elképzeltem magam, hogy valami pódiumon állok, mint mu­tatvány. Nahiszen, szomorú látvány len­nék! De mégis! — mérlegéig ettem. De mégis jobb dolog, mint mindenkinek há­tat fordítva a fal felé fordulni. Mert aki mutatvány, annak valamit produkálni kell, amiért érdemes ránézni. És ha már ránéznek, nem állhat csak úgy az em­bertársai elé, hogy ne tudjon valami olyat felmutatni, amitől ő lesz a mutat­vány. DE MITŐL LESZ VALAKI MUTAT­VÁNY? Az biztos, hogy nem a fürdőjegytől. De attól igen, ha jobban szeret, mint a többi, ha többet ad magából, mint má­sok, ha egészebb ember próbál lenni, mint mások, önzetlenebb, türelmesebb, őszintébb szívű, igazabb ember, mint a többi. Így Jcerülheti csak. el a büntetésben levés fehér falát és ha Isten is így akar­ja, egyszer még mutatvány is lehet! Gyarmathy Irén

Next

/
Thumbnails
Contents