Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1981-11-22 / 47. szám
EVANGÉLIKUS XLVI. ÉVFOLYAM 47. SZÁM 1981. november 22. Ara: 4.50 Ft Örök élet vasárnapján Ml ÚGY GONDOLJUK NAGYON TÁVOLI, NAGYON ELMÉLETI az örök élét kérdése. Nem illik a modern ember világképébe, aki a „ma” bűvöletében él, és problémája nem az örökkévalóság megszerzése, hanem az élet sok felkínált lehetőségének, vágyainak, terveinek megragadása — amihez oly kevésnek tűnik a nap huszonnégy órája. Ügy tűnik, hogy csak az egyházi esztendő körforgása sodorja elénk így november vége táján ezt a vasárnapot. Vagy talán a természet őszi melankóliája, a lombhullás, a ködös-borús, egyre rövidülő nappalok? Maga az élet felel erre a kérdésre. Úrvacsorát vittem egy haldokló férfi testvérnek. Miközben az ágya mellett készítem az úrvacsorái szereket, megrendültén figyelek fel szavaira: — Tisztelendő úr, én tisztán szeretnék átmenni a másik életbe, amiatt kértem az úrvacsorát.... Nem elméleti kérdés volt számára az örökkévalóság, hanem nagyon is sorsdöntő. Idős házaspárt látogatok. A feleség ápolja halálos beteg férjét. Egy életet éltek le együtt, és most közeledikfiaz elválás. Belehasil a nagyon is reális kérdés: — Van-e örök élet? Fogunk-e találkozni? Most azt gondolhatná valaki, hogy csak az öregek, betegek állnak az örökkévalóság kapujában. De nem maga az élet írja-e a megdöbbentő statisztikát arról, hogy a munkapad mellől, az íróasztaltól! vagy akár gyermeke bölcsője mellől hány és hány fiatalt szólít el a halál? AZ ÁTLÉPÉS A MÁSIK ÉLETBE tehát nincs az évek számához kötve. Éppen ezért nagyon is reális mindnyájunk számára ennek a vasárnapnak az üzenete az óhegyházi evangéliumban, a tíz szűz példázatában (Máté 25, 1—13). Eszerint az okosok készen voltak, lámpásaik égtek, amikor megérkezett a Vőlegény. A balgák azonban csak az utolsó pillanatban sza- , ladtak olajat venni lámpásukba, és mire visszaértek — már elkéstek, kívülmaradtak... A mi korunk okos, „nagykorúvá” lett embere, miközben azon fáradozik, hogy világunkat szebbé, tartalmasabbá tegye, ne szégyelje lámpását töltögetni. Tertulianus egyházi atya a keresztyéneket „út- rakész népnek” nevezi. EZEN AZ ŰTON.'MÁR ITT EBBEN AZ ÉLETBEN nagy szükség van a világító, melegítő fényre, amely képessé tesz a másokért élő. szolgáló szeretetre. Ez a lámpás készenlét erre az életre is — de ugyanakkor figyelmeztet a nagy realitásra, hogy ez a földi élet csak egy pillanat az örökkévalósághoz képest. „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ember szíve meg sem sejtett, azt készítette el Isten az Öt szeretőknek” (1 Kor 2, 9). A gazdag ifjú már fiatalon felvetette a kérdést: „Mester, mi jót tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" (Mt 19, 16). Legyen bennünk is ott ez a szent nyugtalanság: mit is kell cselekednem, hogyan is kell élnem, hogyan kell készen lennem minden pillanatban, hogy a számomra elkészített hely a nagy vacsorán, az ölök életben, ne maradjon üresen. Hinni nem jelenti azt a hamis, önhitt biztonságérzetet, hogy nekem „biztosított helyem van az örökkévalóságban”. A keresztségben kapott kegyelem és ígéret olyan életre kötelez, amely méltó, ahhoz a nagy ajándékhoz, amelyet Isten készített számunkra. Gáncs Aladár MEGHÍVÓ A Budapest Déli Református és a Budai Evangélikus Egyházmegye november 22-én, vasránap délután 6 órakor a Bécsi kapu téri templomban DÉVAI BÍRÓ MÁTYÁS EMLÉKÉRE együttes ünnepélyt tart, amelyre hittestvéreinket ép az érdeklődőket szeretettel hívjuk. Az ünnepély rendje: 1. Gyülkezeti ének (5: 1, 8) után az ünnepélyt megnyitja Komjáthy Aladár, református esperes 2. Dévai Bíró Mátyásról előadást tart dr. Esze Tamás történettudós, református főgondnok 3. Gárdonyi Zoltán: Hálaadásunkban rólad emlékezünk (Sztáray) Énekel a Budavári Evangélikus Schülz-kórus. Vezényel: Csorba István. 4. Igehirdetés: dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök-elnök. 5. Hidas: Toccata. Orgonán előadja Peskó György orgonamüvész. 6. Záró oltár! szolgálat. Dr. Koren Emil evangélikus esperes. Közben: Miatyánk. Liturgikus ének Csorba István dallamára. 7. Gyülekezeti ének: 717:1, 6, 8. NOVEMBER 8—18. — A BÉKE NAPJAI Hilmar Koch, a Németországi Protestáns Egyház (EKD, NSZK) külügyi hivatalának alelnöke levelet intézett dr. Bartha Tibor református püspökhöz, a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa elnökéhez. Ebben-arról tudósít, hogy az elmúlt évben az NDK-beli Egyházszövetség meg- bizottaival közösen istentiszteleti rendet dolgoztak ki ' az egyházi esztendő végére, amely a veszélyeztetett világbékéért könyörög. Azt ajánlották, hogy november 8—18. között úgynevezett „béke- dekádot” (Friedensdekade) tartsanak: istentiszteleteken és más alkalmakon különösen is foglalkozzanak a béke kérdésével és imádkozzanak a békéért. Az egyházi év utolsó vasárnapjainak egyikét a béke vasárnapjává lehetne nyilvánítani. Válaszában Bartha püspök az Ökumenikus Tanács, illetve a magyarországi egyházak támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Az irsai templom száznyolcvan éves ünnepén A nagyközséggé összenőtt Alberti és Irsa (mai nevén Al- bertirsa) területén az evangélikus egyháznak két temploma áll. A török időket követően alakult mind a két gyülekezet, ami egyúttal a községek megalakulását is jelentette. A múltban is, de a jelenben talán mégin- kább sok közös vonása van e gyülekezeteknek. A FELVIDÉKRŐL INDULVA itt, egymás mellett telepedtek le őseik és azóta is önállóan, de egyúttal karöltve folyik az élet. Irsai jegyzőkönyvek szerint az 1713-ban érkezett családok kezdettől fogva szervezett gyülekezeti életet éltek. Konitsek Mátyás volt a lelkészük, aki sokáig házaknál tartotta az istentiszteletet. 1722-ben imaházat építenek, amely majdnem nyolcvan évig szolgált. Sok évtized, sok küzdelem után 1801-ben felszentelve áll az irsai templom. Elte- eltelik megint egy évszázad a maga történelmével és 1925-ben a templom tornya is elnyeri a mai formáját. A legújabb időkben is sokat renovált, építkezett az irsai gyülekezet. Megújult az egész • templom berendezése a padoktól a karzaton át a harangokig. Mostani ünnepségükre a templom elektromos fűtésével készültekéi. A község mindkét részéből az irsai templom felé igyekeztek az emberek szeptember 20-án, hogy ott hálát adjanak a 180 éve épült templomért. Őszi dologidő — verőfényes napsütés — püspöklátogatás — ünnepi készülődés, megannyi izgalom és öröm tükröződött a sok arcon. talmas Isten Ő. Ott van szüntelen a világ eseményeiben, még akkor is, ha az embernek néha más a benyomása. Ez a nagy Isten a mi Istenünk. Oly közel van hozzánk, mint édes szülénk. Jó tudnunk ezt, amikor a háború fenyegetése erősödik. Isten kezében a föld és Ő unokáinknak is ad életet. Az Ő kezére bízott nyáj vagyunk mi. Irsai templom népe ne szégyeljétek ezt! Megtart Ö benneteket örök életre! ÜNNEPI KÖZGYŰLÉS követte az istentiszteletet. Megnyitotta és a résztvevő vendégeket a gyülekezet felügyelője köszöntötte. Bárdossy Tibor ielkész rövid beszámolót adott a gyülekezet életéről. A Hazafias Népfront helyi bizottsága és Albertirsa Nagyközségi Tanács VB köszöntését Kimpián Aladár, a népfront elnöke adta át. Beszédében az ünnepség külső és belső feltételeit elemezte. Kiemelte, hogy a nagyközség vezetői, valamint a gyülekezet vezetői jól értik a szövetségi politikai lényegét. A lakosság jó közérzetét igyekszik mindenki szolgálni. A Hazafias Népfront pedig jó kerete íz együttmunkál- kodásnak. Roszik Mihály alberti lelkész köszöntőjében a két gyülekezet családias kapcsolatáról szólt. Dr. Káldy Zoltán püspök köszöntésében egész egyházunk öröme szólalt meg. Kimpián Aladár elnök felszólalását megköszönve mondotta: „Szívesen dolgozunk népünkért. Társadalmunk sikeres építése és a béke megőrzése érdekében messzemenő és minden szintre kiterjedő összefogásra van szükség. Csak egy erős társadalom tud a békéért tenni.” A gyülekezet vezetői és vendégeik a parókián terített ebédnél folytatták a beszélgetést, amely most már a jövendőt készítette elő, ezen a múltra emlékező ünnepen. Gyarmati István MEGHÍVÓ A Magyarországi Evangélikus Egyház a Türelmi Rendelet (1781.) 200. évfordulója alkalmából november 29-én, vasárnap este 6 órakor ORSZÁGOS ÜNNEPÉLYT rendez a Deák téri templomban, amelyre mindenkit szerettette! meghív . A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ORSZÁGOS ELNÖKSÉGE Műsor: Közének: Erős vár a mi Istenünk (256, 1—2) Igehirdetés: dr. Káldy Zoltán püspök W. A. Mozart: Exultate, jubilate (Alleluja) Énekli: Kukely Júlia, a Magyar Állami Operaház magánénekese. Kíséri: Dénes István karnagy. Előadás: dr. Fabiny Tibor teológiai akadémiai tanár. Szokolay Sándor: Négy tétel a Libellus Ungaricus című archaikus kantátából, Bornemisza Péter, szövegére. Tételek: a) Az evangéliumról b) A prédikációról c) A Szentiélekről d) Erős vár a mi Istenünk Közreműködik: Molnár András — tenor, Berczelly István — bariton A Lutheránia ének- és zenekara. Karigazgató: Weltler Jenő. Orgona: Trajtler Gábor. Vezényel: Szokolay Sándor, Kossuth-díjas zeneszerző, Oltári szolgálat: dr. Hafenscher Károly lelkész. Közének: Jer dicsérjük Istent (2, 1) AZ EURÓPAI EGYHAZAK KONFERENCIÁJA TANULMÁNYI CSOPORTJÁNAK MEGBESZÉLÉSE Az Európai Egyházak Konferenciájának Béke és ökumené tanulmányi csoportja november 6-7-én tartotta megbeszélését Genfben, amelyen a jövő évi terveket vitatták meg. Az ülésen tanácsadóként részt vett dr. Nagy Gyula, a Teológiai Akadémia dékánja. A SZÁSZ TARTOMÁNYI EGYHÁZ ZSINATA DR. KÁLDY ZOLTÁN PÜSPÖK látogatta meg a gyülekezetei ezen a jubileumon. Igehirdetését a Zsolt 95,1—5 alapján végezte. „Jöjjetek hálaadásra” — hallottuk a felszólítást, hivogatást a zsoltárban. Az ember természete szerint hálátlan. Sokan tudnának beszélni hálátlan gyermekekről, hálátlan házaspárról, hálátlan munkásokról, hálátlan magyarokról. A szívnek kell megváltoznia, hogy az ember észrevegye Isten különböző ajándékait, amiért hálásnak kell lennie. „Jöjjetek örvendezzünk, örvendezzünk az Úrnak!” A hálaadás nyomán megtelik az ember szíve örömmel. A keresztyén élet tele van olyan tapasztalatokkal, amikor az ember- teljes leikéből ujjongani és énekelni tud Istennek.. „Jöjjetek boruljunk le ő előtte!” Sok mindent lehet imádni. Egyszer azonban minden oda lesz. Az igazi imá- dás az Istené, Néki szóljon a hálaadás, a dicséret és az imá- dás. Mindez miért? Válaszol erre a zsoltár második fele: HaA magdebúrgi egyház (Kirchenprovinz Sachsen, NDK) az évi zsinatát november 4—8. között tartotta Halléban. A zsinaton A VATIKAN ÉS AZ EVT KÖZÖS MUNKACSOPORTOKAT ALAKÍT A Vatikán és az Egyházak Világtanácsa között új, intézményes szociális együttműködés körvonalai bontakoznak ki. Szeptember közepén a két fél képviselői Rómában megalapítottak a „Szociális gondolkodás és a cselekvés közös tanácsadó csoportját”. Ez a munkacsoport viszi tovább a korábban megszüntetett SOÜEPAX némely feladatát. A korábbi szer- vezettől eltérően az úl munkacsoportnak „szélesebb megbízatása” és „sokszínűbb munkatársi gárdája” lesz. Az alapító okmány hangsúlyozza, hogy a munkacsoport megbízatása egy bizonyos időre szól és nincs állandó szervezeti . formája. A munkacsoport feladata nem annyira saját programok végrehajtása, mint inkább a két megbízó szervezet folyamatos tájékoztatása és a szociális tevékenység koordinálása. A tanácsadó csoport következő ülését 1982. február 23—24-én tartják Genfben. egyházunk képviseletében Keve- házi László pilisi lelkész, a Pestmegyei Egyházmegye esperese vett részt. KERESZTYÉN REMÉNYSÉG A JÖVŐÉRT A SZOCIALISTA VÁROSBAN Ez a témája annak az ökumenikus konzultációnak, amelyre november 9—13. között került sor Ferchben (Potsdam mellett, NDK).’ Egyházunkat Balikó Zoltán pécsi lelkész képviselte.