Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-08-09 / 32. szám

Szükségét érezzük, hogy időn­ként tájékoztatást adjunk egyhá­zunk egészének a külföldön élő magyar evangélikusokról. Ezt két okból tesszük. Először is azért, hogy kapcsolataink ne szakadja­nak meg velük, másodszor azért, hogy kifejezésre juttassuk meg­becsülésünket munkájuk iránt. Közismert,, hogy a külföldre ván­dorolt magyar evangélikusok se­hol a világon nem alkottak külön „menekült” (exil) egyházat és soha nem mondták, hogy elsza­kadtak a magyarországi evangé­likus egyháztól. Ehelyett „konfe­renciába” szervezkedtek, beieta- golódtak a befogadó ország evangélikus egyházába, ugyan­akkor erősebb vagy gyengébb kapcsolatót tartanak fenn a ha­zai egyházzal. Voltak olyanok is, akik semmiféle kapcsolatot nem tartottak velünk, egyrészt elvi, egyházi, politikai, másrészt sze­mélyi okoknál fogva. Mi sem ér­tettünk egyet velük mindenben, ugyancsak egyházi és politikai okoknál fogva. Ez adódik abból, hogy más történelmi körülmé­nyek között élünk és ebből faka­dóan kölcsönösen nem lehet igé­nyelnünk a mindenben azonos álláspontot. Ennél fontosabb az egymás iránti bizalom. Ez indít az alábbi sorok megírására is. A mostoha történelem A történészek beszélnek arról, hogy Magyarországról 1880-tól vált tömegessé a kivándorlás. A mezőgazdasági válság etlől kezd­ve jelentkezett nyomasztóan. Ma­ga a nagybirtokrendszer fenntar­tása a parasztság millióit kárhoz­tatta földnelküliségre. Ugyan­akkor a nincsteleneket a fejletlen gyáripar nem tudta foglalkoz­tatni. Ezért a legtöbben Észak- Amerikábán kerestek szerencsét. 1880—1899 között (még az Oszt­rák—Magyar Monarchia idején) kb. félmillió, 1899—1914-ig pe­dig további másfél millió ember vándorolt ki Magyarországról. A kivándorlónak 30%-a volt ma­gyar, 70%-a pedig az akkori Ma­gyarországon élt nemzetiségek­hez tartozott. Az I. világháború után 1921—1942 között a kiván­doroltak száma meghaladta az 52 000-et; ebből 12 500 Kanadába, 2500 az Észak-Amerikai Egyesült Államokba, a többi más országok­ba vándorolt. A II. világháború végeztével sokan maradtak kül­földön. 1956-ban is sok ezer ma­gyar sodródott külföldre. Mennyi volt a több szakaszban kivándo­roltak között az evangélikus, na­gyon nehéz volna megmondani. Bizonyára több tízezer. Észak-Amerikában A több- mint 24 millió négyzet- kilométer nagyságú kontinens szinte minden részében szétszó­ródtak a kivándorolt magyarok, köztük az evangélikusok is. Mégis voltak nagyobb magyar települé­sek. Ezeken a helyeken megindult a magyar evangélikusok szervez­kedése. Gyülekezeteket hoztak lét­re. Nem feladatunk most a gyü­lekezetek szervezéséről írnunk, de megnyerte. Azért tartom szüksé- Buffalóban, Pittsburghban, Det­roitban, Bethlehemben, a kanadai Torontóban és még másutt is ko­rán alakultak gyülekezetek. Pél­dául a Cleveland-Első gyülekezet ebben az évben ünnepli fennállá­sának 75. évfordulóját. A kana­dai magyar evangélikus lelkigon­dozás megkezdésének ugyancsak ebben az esztendőben ünnepelték Torontóban az 54. jubileumát. Az elmúlt évtizedekben több gyüle­kezetben nagyon eleven élet folyt. A gyülekezetek nemcsak az evan­gélikus hit továbbadását, hanem a magyarság megőrzését is fel­adatuknak tekintették. Számos egyházi egyesületet is szerveztek e célokért. A lelkészek sokat és * „Éppen magyarul és magyarokként... ” dozás elindulásának 54. évfordu­lóját. Helyzetkép az Észak-Amerikában élő magyar evangélikusokról Éppen magyarul... hűségesen dolgoztak. Lassan az öregek, a „régi amerikások” meg­fogyatkoztak, elmentek a minden halandók útján. Nagy volt az el­költözés egyik városból a másik­ba, ahol már nem találtak szer­vezett magyar evangélikus gyü­lekezetét. A fiatalok pedig már az Űjvilágban születtek, egyre in­kább angolul és nem magyarul beszéltek. Ezt követeli az iskola is. Így egyre nehezebb az önálló magyar evangélikus gyülekezetek fenntartása. Számuk egyre fogy. Korábban megszűnt a magyar evangélikus lelkigondozás' New Yorkban, nemrég felszámolták a pittsbugh-i gyülekezetei is. Másutt a korábbi külön magyar és kü­lön angol nyelvű istentiszteletek helyébe magyar—angol „kombi­nált” istentiszteleti szolgálat lé­pett. Ismét másutt a rendszeres havi istentisztelet megszűnt és csak néhány esetben van — évente két-három alkalommal — magyar nyelvű szolgálat. Viszont van olyan gyülekezet is — Cleve- land-Nyugat —, ahol van külön angol és magyar istentisztelet, sőt mindkét nyelven gyermekbiblia­kör is. Magyar istentiszteletek Hol vannak hát magyar nyelvű evangélikus istentiszteletek? Cleveland-Első (összevont ma­gyar—angol), Cleveland-Nyugat (külön magyar és angol), Buffalo (összevont magyar—angol), To­ronto (havonta kétszer külön ma­gyar), Detroit (magyar), Bethle- hem-Szent János (havonta egy­szer magyar), Bethlehem-Első (ritkán), Chicago (ritkán), Pitts- burghban (ritkán). Ez azt jelenti, hogy mindössze 5 helyen van rendszeres magyar, illetve ma­gyar—angol szolgálat, 4 helyen pedig esetlegesen. Ma a legerő­sebb a Cleveland-Nyugati gyüle­kezet. A lelkészek Az utóbbi években nyugalom­ba ment Brachna Gábor főespe­res (Cleveland-Első), Tessényi Kornél (Chicago), Buthy Dénes (Buffalo) Asbóth Gyula (Detroit). Angol nyelvű gyülekezetbe ment át Mészáros Sándor (Pitssburgh), Pohóczky Béla (Cleveland-Első). Angol nyelvű gyülekezetben szol­gál Bernhardt Béla, de magyar nyelvű szolgálatot is végez Toron­tóban. Cleveland-Nyugat-i gyüle­kezet lelkésze Juhász Imre. Itt kell megjegyezni, hogy a nyuga­lomba ment lelkészek is valami­lyen formában szolgálatban ma­radtak, még a 77 esztendős As­bóth Gyula is Detroitban. Bethle­hemben dr. Flisser Ferenc végzi a munkát. A Magyar Konferencia A magyar lelkészek és gyüle- lekezetek az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia közössé­géhez tartoznak. A Magyar Kon­ferencia elnöke változatlanul Brachna Gábor főesperes, alelnö- ke pedig Buthy Dénes esperes. Titkára Bernhard Béla lelkész. „Konferenciánk szervezete ugyan szűkül, de vezetősége igyekszik eleget tenni a változatlan felada­toknak.” Elsődleges tevékenység­nek tekinti a konferencia az Erős vár című, minden második hónap­ban megjelenő 8 oldalas lap meg­jelenését. Mint írják, ez a lap „a szétszórt magyar evangélikusok egyetlen összekötő kapcsa”. A lap szerkesztője és kiadója Juhász Imre clevelandi lelkész. Ebben az esztendőben a 47. évfolyamot ad­ják ki. A lapban több jó írás ol­vasható. Egyházunk életéről, gyü­lekezetünkről gyakran közölnek híreket Vannak olyan cikkek is, melyek tartalmával vitatkoznánk, de most nem ez a feladatunk. Ugyanakkor örömmel fedeztünk fel a lapban olyan cikkeket, me­lyeket átvettek az Evangélikus Életből vagy az Evangélikus Nap­tárból. Többek között: Túrmezei Erzsébet Nekem az élet, Homok­óra, Űtszéli virágok (Gyarmathy Irén, Karácsony ... otthon, Éde- cánám), Friedrich Lajos (Két pásztor), Scholz László (Lélek sze­rint járjunk). Szokolay Sándor (Izzó fehér, mint tűz felett a fém), Koren Emil (Irgalmadat éneklem kötetből). Mi viszont szívesen ol­vastuk többek között Buthy Dé­nes írását: „Szórványlelkész vol­tam Magyarországon”), balaton- szárszói. zalaegerszegi, enyingi és siófoki élmények). Ezek a cikkek összekötnek bennünket és kölcsö­nösen gazdagítanak. Az „Erős vár” gyülekezeti hírei Átlapoztuk az Erős vár számait 1980. júniusig. Az ott olvasott gyü­lekezeti hírekből közlünk néhá­nyat. Cleveland-Nyugat. Ez év elején tartott közgyűlésen elhangzott je­lentésekből — elsősorban Juhász Imre lelkészi jelentéséből — meg­tudjuk, hogy 1980-ban 50 angol, 52 magyar. 3 kombinált, összesen 105 délelőtti istentiszteletet tar­tottak. Űrvacsora 28 alkalommal volt. Vasárnaponként átlagosan 68 gyülekezeti tag vette igénybe az egyház igehirdetői és tanító szol­gálatát. Két keresztelés és öt es- ketés volt. „Konfirmáció nem volt, jelenleg sincsenék arra készülő fiatalok beiratkozva.” Eltemettek öt egyháztagot. Bevételük 33 473,30 dollár volt, kiadásuk majdnem ugyanennyi. Felügyelőjük Kernes László. Ez év május 17-én tartot­ták gyülekezetük fennállásának 45. jubileumát. „Méltó megemlé­kezés volt a gyülekezet négy és fél évtizedes fennállásáról” —, ír­ja a lap. Megemlékeztek a temp­lomépítés 30 és Juhász Imre lel­késszé avatásának 30. jubileumá­ról is. Cleveland-Első. Ebben a gyüle­kezetben szolgált nyugalomba vo­nulásáig Brachna Gábor főespe­res. 1977 szeptembere óta Po­hóczky Béla volt a lelkész. Vi­szont ő ez éy május közepén le­mondott állásáról. Mi innét Ma­gyarországról nem tudjuk meg­ítélni, hogy miért tette. Pohóczky Béla már a múlt évben ezt a hírt küldte az Erős várnak: „A környék biztonsága egyre romlik, esti időben semmiféle összejöve­telt nem tarthatunk, örülünk, ha híveink vasárnap reggel eljönnek a templomba.” Szabó Jenő volt gondnok pedig ezt mondotta egy gyűlésen: „Halálozás és elköltö­zés miatt lecsökkent a lélekszám. A gyülekezet nehéz gondokkal küzd.” Az egyházkerület most M. P. Heinsdorfot bízta meg a gyü­lekezet adminisztrálásával. Ebben az évben ünnepelnék a gyüleke­zet megalakulásának 75. évfordu­lóját. Buffalo. Bár Buthy Dénes espe­res nyugalomba vonult, a gyüle­kezet az ő vezetésével folytatja önálló életét. Vasárnapi iskolai oktatás is folyik a kis gyüleke­zetben. Buthy Dénes ez év már­ciusától heti fél órás rádióműsort kezdett. Az adás nemcsak vallá­sos tartalmú, hanem magyarságot érintő közérdekű közleményeket és híreket is hoz. Detroit. A nyugalomba ment Asbóth Gyula tartja az istentisz­teleteket, melyeket vasárnapon­ként 10—12 lélek látogat. Bethlehem-Szent János. Dr. Flisser Ferenc lelkész végzi a szolgálatokat. A gyülekezet szlo­vén nyelvű.. A hónap utolsó va­sárnapján magyar istentisztelet is van, melyen átlagban 50 személy vesz részt. A gyülekezet a múlt évben volt 70 éves. Torontó. A kanadai magyar evangélikus gyülekezetei Bern­hardt Béla gondozza Clevelandból, aki ezt jelentette a közgyűlésnek: „Kicsiny közösségünk a körülmé­nyekhez képest — még á deficites évzárás ellenére is — híven állta a vártát.” Megünnepelték a kana­dai magyar evangélikus lelkigon­Karácsonyi A Hanglemezgyártó Vállalat Rottenbiller utcai stúdiójában egy héten keresztül folytak jú­liusban az új karácsonyi lemez felvételei, összeállítására és meg- komponálására Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerzőt kérték fel. A lemez egyik oldalára a leg­ismertebb és legszebb karácsonyi népdalok kerültek, többek között a, Menpyből az angyal, a Csoda­pásztorok, a Dicsőség a mennyben .az Istennek és a Pásztorok, pász­torok kezdetűek. A másik oldalra egy betlehemes játékot vettek fel, s végül Szokolay Sándor „Kará­csonyi pasztorálját”, amely egy­ben a lemez címe is lesz. A népdalok és a betlehemes já­ték többszólamú feldolgozását a székesfehérvári Volán Leánykar énekelte, a Karácsonyi pásztoréit a Lutherániai előadásban rögzí­tették, mivel e művet a szerző a Lutherániának komponálta 1970- ben. A zenekari szólamokat az Állami Hangversenyzenekar együttese játszotta, a műveket Szokolay Sándor vezényelte. Ezekben a napokban a hőmérő higanyszála 30 fok felett mozgott, s a stúdióban sem volt sokkal hűvösebb. Zárt térben, füllesztő melegben sokszor levegőhiánnyal küzdött ének és zenekar. Hogy ezt mégsem éreztük elviselhetet­lennek, két oka is volt. Egyrészt Szokolay Sándor egyénisége. Fá­radhatatlansága, lendülete, nagy­szerű humora átsegítette az együtteseket a kánikula okozta csüggedésen. Másrészt a zenéből fakadó vidámság győzött le min­den fáradtságot. A kedves dalla­mok gyermekkorunkat idézték. A betlehemes játék néha huncutul A helyzetképet Bernhardt Bé­la lelkésznek a torontói jubileu­mon elmondott beszéde egy rész­letével zárjuk: „Számunkra az az elhívás, hogy ezen a helyen legyünk tanítvá­nyok az élet minden terén s ép­pen magyarul és magyarokként legyünk keresztyének, tanítvá­nyok. Ez az elkerülhetetlen, elhá­ríthatatlan és elutasíthatatlan életfeladatunk. Elődeink nyomán s elsősorban azoknak a nyomán, akik legelőször engedelmeskedtek a tanítványi elhívásnak, mi nem engedhetünk meg magunknak ke­vesebbet. Jézus Krisztusban ezt meg is cselekedheti ük”. Ehhez kíván friss hitet, áldoza­tos szeretet és élő reménységet a magyarországi evangélikus egy­ház. K. Z. lemez 1981 tréfás zenéje jókedvre derítette az együtt muzsikálókat. A szimfo­nikus zenekar megszokott hang­szerein kívül volt itt harangjáték, vibrafon, csengettyű, kolomp, hárfa, cseleszta, zongora, orgona, kis orgona-pozitív és csembaló. A sokszínűén hangszerelt muzsika áradása nyomán hol a karácsony­fa alatt éreztük magunkat, hol a betlehemesekkel, hol a mennyei angyalseregek között. Ez a zene mindenki tetszését megemlítjük, hogy Clevelandban, gesnek felhívni Olvasóink figyel­mét a lemezre, hogy ha novem­berben megjelenik, meg tudják vásárolni szeretteiknek. Előrelát­hatólag nincs aggodalomra ok, hiszen a lemez példányszámát százezerre tervezik, ismerve az egyre növekedő érdeklődést és ke­resletet. Mégis, jól teszik majd Olvasóink, ha időben megvásárol­ják, hátha még a százezer is ke­vés lesz! Bárcsak • minél több evangélikus család karácsonyfá­ja mellett szólhatna szentestén ez a kedves magyar muzsika! Né­hány éneket a lemezzel együtt énekelhetünk! L utheránia énekkarunk ismét megállta helyét. A két H-moll mise-előadás és a nyugatnémet koncertútra való felkészülés köz­ben még erre is volt energiája. És nem is akárhogy! Nagy öröm mindannyiunk szá­mára, hogy a Református Kán­tus és a Baptista Központi Ének­kar nagylemezei után a Lutherá­nia is odateheti névjegyét a hang­lemezhallgatók elé Szokolay Sán­dor Karácsonyi pasztoráljával. Trajtler Gábor ASSZONYOK MENETE KOPPENHÁGÁBÓL PÁRIZSBA Nyolcvan asszony képezi a mag­ját annak a menetnek, mely jú­nius 21-én indult el Koppenhágá­ból, hogy így adjon nyomatékot követelésének: „Atomfegyvermen­tes Nyugat- és Kelet-Európát” és így tüntessen a NATO fegyverke­zési határozata ellen. Az utat jú­nius és július folyamán gyalog kívánják megtenni, útjuk során gyülekezetekkel, újságírókkal és más szervezetek képviselőivel ta­lálkoznak. A menetet autóbusz kíséri, hogy a szükséges egészség- ügyi ellátást biztosítsák. Bárki el­kísérheti a tüntetőket egy-egy rö- videbb szakaszon is. Augusztus 6. és 9. között feszti­vállal záródik a menet, amikor Párizsban a Hirosimára és Naga- szakira ledobott atombombák ál­dozataira emlékeznek. TÖBB ASSZONY AZ EGYHÄZTANÄCSOKBAN A Német Szövetségi Köztársa­ság protestáns egyházainak (Evan­gelische Kirche in Deutschland) tájékoztatása szerint a gyülekeze­tek tanácsaiba (presbitérium) több asszonyt választottak meg, mint a községi és városi tanácsokba. Az 1976. és 1980. között megvá­lasztott presbitériumok 94 659 tag­ié között 26 935 asszony van, ez 28,5 százalék. Ezzel szemben a községi és városi tanácsokban az asszonyok aránya csak 19,4 szá­zalék. Bár az arány 1955 óta 4,6 szá­zalékról emelkedett 28,5 száza­lékra, tehát hatszorosára, az egy­házi vezetőség hangsúlyozza: a nők aránya a gyülekezeti tagok között magasabb. 54 százalék.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents