Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-07-05 / 27. szám

Istentiszteleti rend

Becsüljük meg egyházi levéltárainkat

A közelmúltban egy újsághír nyomán társadalmunk ismét felfigyelhetett a levéltárakra és a levéltárakban folyó munka jelentőségére. Napilapjaink közölték, hogy megalakult a magyar- országi levéltárosok egyesületi szekciója, amely a Magyar Könyvtárosok Egyesületén belül önállóan működik. Ennek tagjai vezetői lehetnek az egyházi levéltárak vezetői is dolgozói is. Az egyesületi szekció célkitűzései között szerepel a levéltári munka tudományos szintjének emelése, a levéltárosok szakmai képzése és az egyházi levéltárak bemutatása.

AZ ORSZÁGBAN MÜKÖDÖ LEVÉLTÁRAK KÖZÖTT megbecsült helyet foglalnak el az egyházi levéltárak. Ha levéltárakról hallunk, semmiképpen ne gondoljuk azt, hogy az ott őrzött, esetleg többszáz éves, megsárgult iratok csupán a régmúlt korok embere számára tartalmazhattak érdekes vagy értékes adatokat. Ezeknek az iratoknak kutatása, tudományos feltárása során mindig a történettudomány, a történetírás gazdagodik.

Az Evangélikus Országos Levéltárban található levéltári anyag iránt az. utóbbi időben rendkívül megnövekedett az érdeklődés. Az 1980. évben a kutatási alkalmak száma az előző évihez képest közel megháromszorozódott (!). Ez azt jelenti, hogy anyagunk iránt nem csupán az egyháztörténészek érdeklődnek, hanem az általános történet, az irodalom-, nevelés-, iskola-, könyvtár-, zene-, nyomda-, család- és helytörténet kutatói is gyakran felkeresnek minket. Az pedig egészen természetes, hogy aki templom-, gyülekezet-, dia- kónia- vagy missziótörténetet akar írni, az nem kerülheti el az egyházi levéltárakat. Mindezekhez a tudományos munkákhoz anyagot, adatot levéltáraink szolgáltatnak.

A LEVÉLTÁRI KUTATÁS SORÁN SZERZETT ISMERETEK a mában segítenek eligazoltai. Ez egyáltalán nem fellengzős elképzelés, hanem ez a valós helyzet. A múltat kritikával vizsgáló tudományos kutató bírálatával segít a történelmet helyesen értékelni, levonja a tanulságot s rávezet a jelen lehetséges útjára. Csak így szabad és csak így érdemes a múlttal foglalkozni. A levéltárosok egyesületi keretbe való tömörítése, s azon belül "szakmai továbbképzése is nyilvánvalóan ezt a kettős célt szolgálja. A hagyományos iratmegőrző és rendező munka mellett olyan tevékenységre van szükség, amely tudományos színvonalon szolgálja a közművelődést. A távlati célok egyike, hogy a magyar oktatásügyben a levéltárak hasznosítása nagyobb hangsúlyt kapjon. Ennek érdekében kell egyházi levéltárainkat is valóságos közkinccsé tenni. Nem elegendő csupán az anyag külső rendjét, biztonságos őrzését megvalósítani, sokkal inkább belső feltárásra, ismertetésre van szükség. Olyan új típusú, elsősorban gépi feldolgozással készülő adatfeldolgozást kell megvalósítani, ami hozzáférhetővé tesz minden rejtett értéket.

EGYHÁZUNKNAK KÖZPONTI LEVÉLTÁRÁN KÍVÜL négy gyülekezeti szaklevéltára van. Békéscsaba, Nyíregyháza, Sopron és Szarvas gyülekezeteinek ko- moy értéket képviselő levéltári anyagát nyilvánította minisztériumi döntés szaklevéltárrá. Ezeken kívül is több gyülekezetünknek (pl. Győr) van rendkívül nagy forrásértékű levéltára. Ezeknek a fenntartására a gyülekezetek sokat áldoztak. Igen fontos a száraz, pormentes, zárható helyen való elhelyezés. Ennek érdekében költöztette át levéltárát a Soproni Gyülekezet egy mostanában helyreállított műemléképület egyik szárnyába. • A megfelelő jó rend kialakítása miatt költözik a nyíregyházi és a békéscsabai levéltár is. A békéscsabai és a soproni levéltár az anyag kezelésével járó feladatok ellátására külön gyűjteményi kezelőt is munkába állított. Mindenütt igyekeznek az esetleges kutatói igényt is kielégíteni. Az anyag belső feldolgozásásra természetesen ott tudnak több időt fordítani, ahol külön szakember van megbízva a feltárás és ismertetés, a kutatást elősegítő jegyzékek, segédletek készítésével.

NÉHÁNY SZÁMADAT IS ÁLLJON ITT a hazai levéltárügy jellemzésére. Hazánkban 66 levéltár működik, mintegy 580 dolgozóval. Ezek között van az a 37 egyházi 'levéltár, amelyik 40 munkatárssal látja el az egyházak belső életét és történetét tanúsító dokumentumok őrzését és feltárását. Éz a jelentős számú egyházi levéltár egy ilyen kis létszámú csapattal máris nagy szolgálatot tett a tudományos, köz- művelődési alkotó munka terén, de még nagy feladatok várnak ránk, megbecsült értékeink feltárásával összekötni a múltat a jövővel.

V. B.

— NAGYSZÉNÁSON telek hétvégi házzal eladó. Koczián Jenő, 1155 Budapest XV., Naspolya u. 4.

Budapesten, 1981. július 5-én

Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsné Kovácsházi Zelma, de. 11. (úrv.) Hafenscher Károly, du. 7. Ifj. Foltin Brúnó. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán. du. 6. Muntag Andorné Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv.) Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Ruttkay Levente. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 3. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc. de. 12. (magyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.). Vajda Péter u. 33. de. fél 12. (úrv.). Zugló de. 11. (úrv.) Schreiner Vilmos. Rákosfalva de. 8. Schreiner Vilmos. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. negyed 10. Smidéliuszné Drobina Erzsébet. Frangepán u. de. -8. Smidéliuszné Drobina Erzsébet. Üjpest de.

10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Pestlőrinc Szemere telep de. háromnegyed 8. Matúz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. fél 10. Schreiner Vilmos. Rákosfalva MAV-telep de. 8. Matúz Pál. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bella Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágpston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Kosa Pál. Rákosheev de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákosliget de.

11. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Ferenczy Zoltán.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Ottlyk Ernő. de. fél 11* (német) de. 11. (lelkészavatás) Ot+iyk Ernő. du. 6. (úrv.) Koren Emil. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) Korén Emil. Óbuda de. 9. Görög Tibor. de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII.. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9.. de. 11.. du. fél 7. Pesthidegkút de. fél 11. Modori u. 6. de. 10. Kelenföld de. 8. Donáth László, de. 11. (úrv.) Donáti László, du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. (úrv.) Rózse István. Budafok de. 11. (úrv.) Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György.

— VESZEK régi harmóniumot kitűnő állapotban, legalább két sípsorral, regiszterekkel. Dr. Vörös Károly, 1146 Budapest XIV., Zichy Géza u. 8.

EVANGÉLIKUS ELET

A Magyarországi Evangélikus Egyház Saitöosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésen felel: Mezősi György Felelős kiadó:

Harkányi László

Szerkesztőseg és kiadónivatal: 1088 Budapest VIII. Puskin u. 12. Telefon: 142-074

Csekkszámlaszám: 516—20 412—VIII Előfizetési ár: egy évre 240.— Ft Árusítja a Mag var Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302

©

81.1370

Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető:

Soproni Béla vezérigazgató

„Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett” (Lk 19,10).

VASÁRNAP. — „Az én kezem feszítette ki az eget, minden serege az én parancsomra állt elő” (Ézs 45,12 — ApCsel 14,1.5 — Lk 15,1—10 — Zsolt 32). A világmindenséget teremtő Istent nagyszerűen ábrázolja Michelangelo egyik freskója. A Mindenható uj- jából élet árad az ember ujján at az emberi testbe, s az megmozdul életre kel. A teremtő Isten az életet szereti, az életet munkálja, még a veszendő életét is meg akarja menteni. Parancsára az embernek is az élet megtartásán, mentésén kell fáradoznia. „A halandó ember Nélküled nem élhet. Forrás vagy, belőled Árad ki az élet. Elvész menthetetlen, Aki ezt elhagyja, Mindeneknek Atyja!” (439. ének 2.).

HÉTFŐ. — „Kiálts és újjongj Sión lakója, mert nagy közöttetek Izráel Szentje” (Ézs 12,6 — Kol 2.9 — Mt 9,1—8 — ApCsel 13,13— 25). Az életet szerető, mentő Istenhez lehet kiáltani. Az imádságot Ő meghallgatja. Abban a Krisztusban mutatta meg az Ö teljes szeretetét, aki a bűnöket is megbocsátotta és a beteségeket is gyógyította., aki a teljes ember megtartásáért áldozta értünk életét. Lelkiismeretűnket terheli a vétkünk, vagy betegség gyötri a testünk, kiálthatunk a szent Istenhez. „Szent vagy, Urunk Istenünk, Szent vagy, seregeknek Ura! Bajban hő segítségünk; Ég és Föld és tenger árja Teljes dicsőségeddel: Mind Urának énekel” (702. ének 3.).

KEDD. — „Istenem, elcsügged a lelkem, azért terád gondolok” (Zsolt 42,7 — Zsid 5,7 — Bir 10,6—16 — ApCsel 13,26—41). Ki az. aki még soha nem csüggedt, ha tervei nem váltak valóra, ha gyengének, magányosnak, gyógyíthatatlannak érezte magát? Ilyenkor a kérdés ez: Kire számíthatok, ki áll mellém, ki segít rajtam? Az irgalmas Istennek van hatalma arra, hogy megszabadítson még a halálból is. Ö küld mellém irgalmas felebarátot is nehéz időkben, s ő küld engem is irgalmas felebarátként a csüg- gedőkhöz. „Ha erőnk lankad, Se- gélj, vigy magad, így bár vészbe borul egünk, Velünk v^gy te, nem rettegünk. Tenger harcon át Visz az út hozzád” (785. ének 2.).

SZERDA. — „Törekedjetek mindenki iránt a békességre” (Zsid 12,14 — Ézs 2,4 — ÍJn 1,5— 2,6 — ApCsel 13,42—52). A mai igék üzenetét senki félre nem értheti. A békességre törekedni kell! Nem elég imádkozni azért, hogy „békelegyena snrdlusndl „béke legyen a nap alatt”. Törekedni kell arra, hogy a haragosok megengesztelődjenek, kibéküljenek, egymással kezet fogjanak, egymásért minden jóra készek legyenek. Nem várni a másik ember kezdő lépését, hanem elindulni a másik felé. „Menjünk, mint testvérek, Vidáman, karöltve. Hozzunk így örömet E kietlen földre. S mindkét József inte, Testvérek, az úton Mi se vész- szünk össze” (450. ének 7.).

CSÜTÖRTÖK. — „Az elnyomottak menedéke az Űr, menedék a nyomorúság idején” (Zsolt 9,10 — Lk 18,7 — Lk 19,1—10 — Ap Csel 14,1—7). Senki ne gondolja, hogy az életet szerető, mentő Isten jóváhagy bármiféle elnyomást. Azt sem szereti, ha valaki gyermeke, házastársa vagy munkatársa felett akar uralkodni, de elítéli a népek elnyomóit is, és mindig az elnyomottak mellé áll. „S szól az Űr: Rontják a szegényt. Hát fel is kelek menten. Jajszava már az égig ért. Meghallgattam. Kimentem. És üdvös- séges szent igém E földön harcba küldöm én„ Hadd legyen erőssége!” (745. ének 4.).

PÉNTEK. — „Veled van az Űr,

nem kell többé veszedelemtől félned” (Zof 3,15 — ApCsel 18,9—10

— Jón 3,10—4,11 — ApCsel 14,8— 20a). A hivő embert talán nem fenyegeti semmi veszedelem? Csak az Isten örökkévaló országában nem leselkedik majd ránk veszedelem. De most is tudhatjuk, hogy Isten velünk van, ha valaki vagy valami fenyegetné is békénket és biztonságunkat. Sokszor úgy van velünk, hogy -embereket ad mellénk, máskor pedig minket rendel mások mellé védelmük „Erős vár a mi Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk; Ha ő velünk, ki ellenünk? Az Űr a mi oltalmunk” (256. ének 1.).

SZOMBAT. — „Te jó vagy,

Uram, és megbocsátasz, nagyon szereted mindazokat, akik hozzád kiáltanak” (Zsolt 86,5 — Zsid 4,16

— Jn 6,37—40 — ApCsel 14,20b— 28). Az elmúlt heti gyengeségeink, csüggedésünk, békétlen, uralkodni vágyó, veszedelemtől rettegő magatartásunk miatt most álljunk Isten elé bocsánatkéréssel. A szerető Isten megbocsát, kegyelme megújít. „Mélységes mélyből kiáltok, tehozzád. Forduljon ismét felém fényes orcád. Nálad bocsánat vár és élet. Lázadó szívem újra cseréled” (782. ének 2.).

Vető Béla

Mit tudunk Döbrenteiről? Tudjuk, hogy van róla tér Budán. Még középiskolában hallattunk a Döbrentei kódexről. Tudjuk, jöüttében. De többet aligha.

CSALÁDJA RÉGI DUNÁN- TŰLI, Hőgyészből származó család. Apja, Lajos evangélikus lelkész, egyházkerületi főjegyző. Kis János barátja. Gábor Nagyszőlősön, a mai Somlószőlősön 1785. december 5-én született. Már korán próbálkozott verseket írni. Először Pápán tanúit, majd a gramatikai osztály elvégzése után Sopronba ment az ősi Lyceumba. Itt tanult 1805-ig. Sopron akkori irodalmi élete kiválóan alkalmas volt irodalmi érdeklődésére. Barátai, tanárai között nem egy kitűnő író volt. A magyar nyelv és irodalomért ' folytatott lelkes harc hamar megragadta. Kis János püspök itt hozta létre a Magyar Társaságot. Ennek a körnek lett Döbrentei korán könyvtárosa, majd titkára. Első költői próbálkozásait is itt mutatta be. 1804-ben levélben kereste fel Kazinczy Ferencet. Küldött neki a Társaság válogatott írásaiból. Bírálatot kért a nagy mestertől. Gyorsan is válaszolt neki. „Örülök annak, hogy a jók engem szeretnek. Szeretni híven a jót, gyűlölni veszteg a gonoszt. A legszebb bére annak, hogy tettünk az ugyan, hogy jót tettünk”. Dicséri az ifjúság munkáit, de egyútttal figyelmezteti

(Azerdélyi irodalom megalapítója: Döbréntei Gábor

hibáira is és a görög—római verselés felé irányítja.

DÖBRENTEI GÁBOR 1806. ÁPRILIS 10-ÉN szüleitől, akik Sopronig kísérték messze távozó fiúkat és tanáraitól könnyezve vesz búcsút. Irány Wittenberg. Bécsben és Prágán átmegy. A prágai olasz és cseh színház látása után azt jegyzi fel naplójában: Már csak nekünk nincs Pesten magyar színházunk. Wit- tenbergben ismerkedik meg Os2- szián költészetével. Mint ilyen, legelsők között terjeszti hazánkban a premantikát. Szorgalmasan tanul nyelveket. Munkabírása csodálatos. Láthatta Napóleont bevonulni Wittenbergbe. Találkozhatott Goethével és Wieland- dal.

Kazinczy közbenjárására nevelőnek jön haza Erdélyben özv. Gyulai Ferencné Lajos fia mellé, Andrásfalvára. De Hunyad megyében is sok birtoka volt a családnak. Megismerkedik Erdély főúri családjaival. De ösz- szeköttetéseit nem saját célja, „vagy anyagi jóléte érdekében próbálta gyümölcsöztetni. Elhagyott nemzete irodalmának felvirágoztatása maradt mindig egyetlen célja. Neveléssel foglalkozva Rousseau elveit követte. Észrevétlen nevelt. Tanítványa, Lajos ezt írja neveléséről: Amikor Döbrentei átvette nevelésemet, Erdélyben német világ volt. Teljes erejével küzdött az elné- metesedés ellen. Ezt is írja: Nyolc évig Bécsben laktam, hogy nem németesedtem el, ezt annak köszönhetem, hogy Döbrentei volt a nevelőm és jó korán be- lémcsepegtette a haza szeretetét. Érdekes módszere volt, hogy egyes magasztos erkölcsi elveket és eszeméket apró papírszeletex- re felirat, azokat tanítványai szobájának falára ragasztotta. Ezeket meg kellett tanulniuk, majd újakat kaptak, nagy embereket igyekezett tanítványai elé állítani.

IGEN SOKAT FÁRADOZOTT ERDÉLYBEN éppen főúri összeköttetései révén egy irodalmi folyóirat létrehozásán. Nagynehe- zen megszületett az Erdélyi Múzeum. írói között az összes erdélyi tudósokon kívül ott találjuk a Kazinczyt, Berzsenyit, Batsányit, Kis Jánost, Szemereit, Vitkovi- csot. Legjobb tanulmányit itt jelentette meg. Kitűnő esztétikai tudással tárgyalja a szénirodalom nagy kérdéseit. Tanulmányaiban a külföldi irodalmak ismertetése mellett elsősorban Erdély régi értékeit dolgozta fel. írói portrékat is készít. Pestaloz- zit és Mossat szintén ő mutatta be először , a magyar közönségnek. Ö fedezte fel az ún. Döbrentei kódexet 1508-ból.

A folyóirat első esztendeje meghozta a várt sikert. Wesselényivel és nevelőjével elutaznak Olaszországba. így ír Gyulai Karolinának: a jövő nyárban igen is fogom érezni azon örömet, amelyet a jó Atyának* látása nyújt annál nagyobb, minél nagyobb időtől fogva nem lehetett. Előbb atyját keresi fel, aki előbb Bobán, majd Uraiújfaluban lett késő öregségében. Meglátogatja lelkész, ahol is 1840-ben meghalt Dukai Takács Juditot, Berzsenyit, Kisfaludy Sándort. Berzsenyi munkáit is kiadta, melyen sok önkényes változtatást hajtott végre.

Erdélyi működésével kapcsolatos Bánk bán megszületése. Ezzel kapcsolatosan sok vád illette, hogy egy szóval sem említi a nagyszerű drámát. Sehol semmi nyoma nincs annak, hogy valaha megérkezett a dráma kézirata Kolozsvárra.

Erdélyben jogi végzettséget ért el.

Lefordította Molier, a fösvény, és Shakespeare Machbet című darabját. Ö volt megteremtője a magyar ifjúsági irodalomnak.

Nyelvújító is volt. Tőle származik ilyen szavunk: előrajz, illem, dallam, történelem, műveltség, utánoz, szaval, művelődés, színigazgató. Kazinczy mesterkélt nyelvújításait nem szezreti. Lassan el is szakad tőle. Nem bírta elhordozni szellemi gyámkodását.

Tizenkét év után Pestre távozik. Ott á Tudományos Akadémiának első titkára. Különféle magas tisztségeket tölt be 1851. március 27-én bekövetkezett haláláig.

SZAUDER JÓZSEF ÍRJA RÓLA: „Az Erdélyi Múzeumnak óriási szerepe volt a romantika előkészítésében, publicisztikai irodalomszemléleti és irodalom- történeti szinten valósággal telítette az új eszmékkel az értelmiséget.” Ö tet'te lehetővé, hogy fiatal írónemzedék alakulhasson ki, amely egy-két évtizeddel később nála bátrabban és harcosabban léphessen fel a társadalmi reformok és az új irodalmi ízlés diadalra juttatásai érdekében.

Méltatói elismerik sok buzgó- ságát, igyekezetét. Röviden így méltatják: Nem az a nagy, amit Döbrentei írt, hanem amit tett.

Baráth József