Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-07-05 / 27. szám

öKumenS öitumené & öKumenö © Különbözőségeinkben is közös Az Ágostai Hitvallás Evangélikus ,,katolicizmus” Névadó hitvallásunkról, az Ágostai Hitvallásról joggal gon­dolhatnánk, hogy mindenekelőtt megkülönböztet, elválaszt minket a többi keresztyén felekezetiül. De ha csak egy kicsit is belelapo­zunk, rögtön megérezzük, hogy éppen ellenkező szándékkal fo­galmazták meg őseink, pontosab­ban Melanchthon Fülöp. Róla közismert, hogy Luther szavaival élve „halkan lépő”, szelíd, békü- lékeny ember volt, aki sokkal in­kább a közös pontokat, az egy­ház egységét . és folytonosságát hangsúlyozta, semmint az úgyne­vezett váltanokat. „Semmit sem soroltunk itt fel sértő szándékkal, csak azokat a dolgokat adtuk elő, amelyeknek elmondása szüksé­gesnek látszott, hogy mindenki megérthesse: sem tanításban, sem szertartásunkban nem fogadtunk el semmi olyat, ami ellenkeznék a Szentírással, vagy az egyetemes keresztyén egyházzal...” olvas­suk szó szerint hitvallásunk be­fejező részében, melynek eredeti latin szövegében az egyetemes szó helyén a „catholica” jelzőt találjuk. Az evangélikus „katoli­cizmus” kifejezés alcímünkben tehát nem valamiféle „sajtóhiba vagy fából vaskarika”, hanem az Ágostai Hitvallás egyik jellegze­tes célkitűzése, mely nem akar le­mondani az egyetemesség igé­nyéről és az anyaszentegyház végső soron való egységéről, mely­ről a Niceai Hitvallás eredeti la­tin szövegében is úgy teszünk hitet, mint egy „katolikus” egy­házról, vagyis a szó eredeti értel­me szerint az egész világra kiter­jedő egyetemes egyházról. Súlyos félreértés lenne ezt az átfogó, ökumenikus jelleget csu­pán egy ember, történetesen Me­lanchthon irénikus, szelíd termé­szetére visszavezetni. A reformá­ció lényegéből, a Szentírás mély tanulmányozásából fakadnak azok az objektív teológiai felis­merések, melyek 450 év múltán is ökumenikus szempontból páratla­nul izgalmassá és korszerűvé te­szik hitvallásunkat. Ezek közül csupán kettőt szeretnék ezúttal kiemelni, talán a két legfontosab­bat. „Egy Krisztus uralma alatt” A köztudatban úgy él, hogy a legveretesebb lutheránus tanítás a hit által való megigazulás fel­ismerése, és ennek megfelelően az Ágostai Hitvallásnak is az érről szóló IV. cikk lenne a szíve, a 'e- nyege. De talán kicsit túlzás en­nek a valóban döntően fontos té­telnek az önkényes kiemelése a többi közül. Talán mégse ez a dogmatikai felismerés áll hitval­lásunk középpontjában, hanem sokkal inkább egy élő személy, akiről már a bevezetésben így vallanak őseink: „...egy Krisz­tus uralma alatt vagyunk és küz­dünk ...” A krisztocentnkus jelleg áthatja a hitvallás minden egyes sorát, és komoly impulzu­sokat adhat a mai olvasónak is, különösen ha ökumenikus érdek­lődéssel és igénnyel mélyül el ben­ne. Jézus János evangéliumában úgy mutatkozik be, mint aki ÚT lehet számunkra. Nem lehet elég komolyan venni ezt az ígé­retet az ökumenikus útkeresés­ben, közeledésben, mely törekvé­sek legdöntőbb felismerése lehet, hogy két vagy több különböző fe­lekezeti háttérből jövő keresztyén testvér vagy közösség között is a legrövidebb út maga Jézus Krisz­tus. Ha ő kerül a középpontba, s mi e felé a középpont felé igyek­szünk, bármilyen irányból is jöj­jünk, még a geometria logikája szerint is belátható, hogy egy­máshoz is egyre közeledünk. S mindez nem papíron kiszámított elméleti tétel, hanem a hétközna­pok megújuló élménye, az öku­menikus mozgalmat már ?ok mélyponton átsegítő tapasztalás és reménység, önkéntelenül is eszünkbe juthat a Lutheránus Vi­lágszövetség legutóbbi világgyű­lésének ökumenikus ihletettségű- nek is mondható főtémája: „Jé­zus Krisztusban új közösség”. „Egységben és egyetértésben” A már idézett bevezetés így vá­zolja hitvallásunk megírásának további célját: „...amiképpen egy Krisztus uralma alatt va­gyunk és küzdünk, ugyanúgy egy keresztyén egyházban is élhes­sünk egységben egy egyetértés­ben.” Mai, ökumenikus szellemű világunkban is kissé utópiának, álmodozásnak tűnik ez a célkitű­zés. Vajon ennyire egyszerűnek látták volna őseink az egység kér­dését, vagy talán ennyire naivak és rajongók lettek volna? Aki kéz­be vette már az Ágostai Hitval­lást, jól tudja, hogy idegen tőle minden rajongás. Józan, felelős irat, melynek az egységre vonat­kozó reménye páratlanul rugal­mas, nyitott, tágölelésű egyházfo­galmából fakad. A VII. cikk egy­házként, az egy Krisztus teste­ként ismer el minden olyan kö­zösséget, ahol az evangéliumot tisztán tanitják, és a szentségeket azok bibliai értelmében és rend­jében szolgáltatják ki. S ezzel megteremt egv olyan egységet, mely felülemelkedik az egyes templomok különböző magassá­gú. vastagságú és stílusú falain, mely elvisel és elfogad minden szertartásbeli, szervezeti, formai sokszínűséget. Feltéve, hogy a lényegében, a hirdetett igében, az evangéliumban, és a látható igé­ben. a szentségekben, egy szóval summázva: a testté lett Igében, Jézus Krisztusban egyetértünk és egvek vagvunk. Mindezek után nem lehet cso­dálkozni azon. hogy Kálvin nagy- raértékMte és elfogadta az ágos­tai Hitvallást, hogv az analikáv egyház hitvallásának 39 tételéből 13 csaknem szó szerint egybe­cseng őseink vallomásával, és hogy Póma évek óta foglalkozik az Ágostai Hitvallás valamilyen formában történő „elismerésivel”. Mindaz bizonvítia. hogv őseink hitvallásának mai ökumenikus ki­hívása e’ől s°nki sem térhet ki, a ]pakoVéshé mi. evangélikusok, az elkötelező nemes hagyomány örö­kösei. akiket különbözőségeink kö7onette is közös Urunk mindent átfogó s7eretetének hirdetésére s megélésére indít. Gáncs Péter lepitések miatt. 16 000 evangéli­kus ötvenegy templomot tart fenn igen nagy szórványterületen. Biztató, hogy ez á maroknyi nép milyen nagy áldozatkészséggel és szeretettel éli hitét. Bizonyítják ezt a statisztikák is. A befejező előadás egyházunk jövőjéről, jövendő lehetőségeiről szólt. Dr. Győri József a Buda­pesti Műszaki Egyetem docense, a tolnanémedi gyülekezet fel­ügyelője többek között arról be­szélt, hogy milyen nagy jelentő­sége van a személyes példaadás­nak a gyülekezetben, otthon a családban, mindenütt ahol meg­fordulunk. Áhítattal ért véget a presbite­ri találkozó, amelyen mintegy száz presbiter vett részt. Mind­annyian elvitték a szép és tar­talmas nap emlékét saját gyüle­kezetükbe, így Györkönvbe, Sár- szentlőrincre, Kölesdre, Varsádra, Högyészre, Murgára, Kalaznóra, Szárazdra, Pincehelyre, Tolnané- medibe. Tamásiba, Nagyszokoly- ra, Szekszárdra. Köszönet legyen a gyönki gyü­lekezetnek a példás vendégszere­tetért! Varsányi Ferenc ZENÉS ÁHÍTAT lesz július 11-én, szombaton este 7 órakor az oroszlányi templomban. Műsor: J. S. Bach orgonaműveiből, Händel, M. Haydn, valamint Lisznyai Gábor műveiből. Közreműködik a gyülekezet női és férfikara, zenekara és Lukács Géza orgonaművész. Vezényel: Nagy Dániel Rogate vasárnapján, május 24- én került sor az egész napos együttlétre. Gyönyörű idő és a gyönki gyülekezet figyelmes ven­dégszeretete fogadta az érkező­ket. Istentisztelettel, igehallgatás­sal kezdődött a program. Sólyom Károly, a Tolna-Baranyai Egy­házmegye esperese Kol. 4,2—4 alapján hirdette Isten igéjét. Kü­lön is hangsúlyozta az Imádság szerepét a presbiterek szolgálatá­ban. Imádság — közösséget je­lent. Istennel és a gyülekezettel, a nagy egyházzal. Áz istentisztelet után előadás következett egyházunk múltjáról, két évforduló kapcsán. A sopro­ni országgyűlésről (1681) és a Tü­relmi Rendeletről (1781) beszélt Sólyom Károly esperes. Ebéd után ismét izgalmas előadás kö­vetkezett. Lackner Aladár a gyönki gyü­lekezet lelkésze egyházunk jele­néről tartott ismertetést, elsősor­ban a tolnai gyülekezetek jele­néről. Ma körülbelül egyharmad annyi evangélikus él Tolnában, mint a háború előtt, részint a sze­kularizáció miatt, részint a kite­Istcntiszteletek a Dunakanyarban Budakalász-Lenfonó (református templom): a hó első és hármadik va­sárnapján de. fél 8. Dunabogdány (Petőfi út 3.) : a hó harmadik vasár­napján du. 3. Esztergom (Zalka Máté u. 82.) : minden vasárnap de. 10. Leányfalu (református szeretetotthon): a hó első vasárnapján du. 5. Nagyma­ros (református templom) : a hó har­madik vasárnapján du. 3. Pomáz (re­formátus lelkészi hivatal): minden vasárnap de. 9. Szentendre (Bükkös part 2.): minden vasárnap de. 11. Vác (Széchenyi u. 22.): minden vasárnap de. fél 10. Verőcemaros (református temolom) : minden páros hónap har­madik vasárnapján du. 4. Visegrád 'református templom): a hó harma­dik vasárnapján du. 4. Mezei András: Marasztalás Maradj nyugodtan, angyal, mind a két üres széken: itt ült anyám, ott ült apám, legyél a vendégem, mintha levesem mernéd, mintha kenyerem szegnéd, az asztalukhoz hívatott fiút székre emelnéd. (Megjelent a SZÉP VERSEK című kötetben, 1980-ban) Presbiterek találkozója Gyönkön Változás Franciaországban Gyakran jut eszembe ezekben a hetekben Claude, Gilbert, Jean- Paul és a többi francia barátom. Velük együtt idézödik fel bennem a néhány évvel ezelőtti sok-sok beszélgetés a francia politikai rend­szerről, a polgári demokráciáról, Giscard és Barre kormányzási módszeredről, a baloldal lehetőségeiről és természetesen a jövőről. Akkor ott Franciaországban úgy tűnt, a sikertelen 1968-as diák­lázadások nemzedéke nem tud a politikai cselekvés színpadára lép­ni. Egykoi a világot sarkaiból kiforgatni akarták, hogy azután az eredménytelenség sokkhatása alatt csak a szavakig jutottak el, eszre senki sem vette. A múló évek során azonban — e nemzedék és mások is — megtanulták, másként, a politikai harc, nem pedig az anarchia eszközeivel kell tovább küzdeniük, ha meg akarják szerezni a politikai hatalmat. AZ 5. KÖZTÁRSASÁGNAK DE GAULLE ÓTA MÉG NEM VOLT SZOCIALISTA PARTI ELNÖKE FRANCIAORSZÁGNAK. Francois Mitterrand május 10-i győzelme után a viharos ünneplés már nem egyszerűen a szocialista pártnak, de az egész baloldalnak szólt. 1972-ben írták alá a baloldal közös programját, amely 1977-ben felbomlott. Ilyen körülmények között nem kis eredménynek számit e mostani választási győzelem. A jobboldal vereségét több tényező befolyásolta Így a politikai tisztánlátás erősödése, a változtatni aka­rás, az i* isztokrata. kormányzástól való csömör, az infláció elleni ígéretek hiábavalósága és eredménytelensége. JOGGAL KÉRDEZHETNÉ AZ OLVASÓ: most akkor „rózsaszínű’’ lesz minirn Franciaországban? Amikor e sorokat írom, már meg­érkeztek az eredmények a nemzetgyűlési választások első forduló­járól. Szinte bizonyosra vehető, hogy a baloldal parlamenti több­séget szerezhet. A piros rózsa, a szocialista párt szimbólumának je­gyében koimányozhat az új elnök. Hogy miként? Nehéz megjósolni. Külpolitikai tekintetben bizonnyal nem lesz látványos a változás. Az Egyebütt Államokhoz, a NATO-hoz fűződő kapcsolatok adottak még akkor is, ha árnyalati eltérések nem lehetetlenek. A JÖVŐ DÖNTŰ KÉRDÉSE AZ LESZ: vajon tudja-e, akarja-e a szo­cialista part és elnök az egész baloldal érdekeit képviselni? Hisz egy­maga képtelen lesz a reá nehezedő nyomásnak ellentállni. Szüksége lehet politikai szövetségesekre és támogatókra. A választóktól most megkapták az utóbbit. Az új elnök is meghozta első népszerű intéz­kedéseit, amikor felemelte a legkisebb bért, a családi pótlékot és a legalacsonyabb nyugdíjat. Kétségtelen olyan rétegeknek kedvezett, akik addig csupán szenvedői voltak a kormányzási politikának. Ha választói bizalmának akar megfelelni Francois Mitterrand, akkor hivatali elődjétől eltérően demokratikusan, a széles néprétegek, a dolgozók és egyszerű emberek érdekeit, igényeit figyelembe véve kell kormányoznia a 80-as évek Franciaországában. Programja szá­mos vállalat, bank államosítását, jobb jövedelem elosztást, infláció elleni küzdelmet, biztos megélhetést és új munkahelyek létesítését ígéri. Ez utóbbi hovatovább egész Nyugat-Európa megoldatlan, feszültségekkel terhes problémája. A munkanélküliek száma ugrás­szerűen emelkedett a 70-es évek végén, a 80-as évek elején. Nőtt a szociális elégedetlenség és bizonytalanság. Nem meglepő tehát, hogy éppen ezek az elégedetlen munkanélküli fiatalok Giscard és kormá­nya ellen szavaztak. Mert Mitterrandtól, a baloldali kormányzás­tó1 várják sorsuk jobbra fordulásást, életlehetőséget, bizakodást a holnap Jele': is. Űk is ott voltak május 10-én azok sorában, akik az ttcákon énekelve ünnepelték a győzelmet. A strasbourgi egyetemen — nem felejtem — a főkapun ott volt G. Marchais arcképével a plakátmeghívó a városi sportcsarnokban rendezentö nagygyűlésre. Az épület bejáratának másik szárnyán pe­dig a szocialista párti piros rózsás plakát függött. Az egység idő­szaka volt’ Igaz. De a jelenlegi kormányzás terhe és. felelőssége most is ily összefogást igényelne. , FRANCI* PROTESTÁNS EGYHÁZI HETILAPOT FORGATOK A KEZEMBEN. A párizsi Réforme május 16-i és 30-i száma a orotestaiaizmushoz közel álló,y személyek kormányba kerülését tudni véli. Ugyanakkor kifejezésre jutttatja a protestáns egyházak azon igényét is, hogy a jövő kevesebb munkarmlküliséget, kisebb szociális egyenlőtlenséget és a béke megőrzését hozza ne csak Fran­ciaországnak de az egész világnak is. Mit kívánhatnék francia barátaimnak? Várakozásaikat siker koronázzál Lehel László Istentiszteletek a Balaton mellett Badacsonytomaj (protestáns ima­ház) : a hó első vasárnapján de. 9. Ba- latonakali: július 12., 26., augusz­tus 9., 23., szeptember 6., 20. de. 10. Balatonalmádi (Bajcsy-Zsilinszky u. 25.): minden vasárnap du. 4. Bala- tonboglár (református templom) : a hó első vasárnapján de. 9: a hó har­madik vasárnapján du. 3. Balaton- fenyves (református templom) : a hó első és harmadik vasárnapján du. 2. Balatonfüred (református templom) : a hó első vasárnapján de. fél 8. a hó többi vasárnapján de. 8. Balatonfüzfő (református templom. József A. u.): a hó első és harmadik vasárnapián du. fél 6. Balatonkenese (református templom): minden vasárnap du. há­romnegyed 3. Balatonlelle (református templom) : a hó első vasárnapján de. 11. a hó harmadik vasárnapján du. 4. Balatonszárszó (Evangélikus üdülő. Jókai u. 41.) : minden vasárnap de. 10 és (református templom) : a hó máso­dik vasárnapján de. 8. Balatonszemes (Fő u. 32.) : a hó második és negye­dik vasárnapján du. .2. Balatonsze­pezd: a hó első. harmadik és ötödik vasárnapján du. fél 5. Balatonvilágos (Drenyovszky villa. Zrínyi u. 36.) : a hó második vasárnapján du. 4. Cso­pak (református templom): a hő utol­só vasárnapján du. 5. Dörgicse: a hó első és harmadik vasárnapján du. 3.. * a hó második és negyedik vasárnap­ján de. 11. Fonyód (protestáns temp­lom) : a hónap első és negyedik va­sárnapján du. 4. Gyenesdiás (Evangé­likus Szeretetotthon. Béke u. 57.) : minden vasárnap de. fél 9. Keszthely (Deák F. u. 18.): minden vasárnap de. 10. Kisdörgicse: a hó második és ne­gyedik vasárnapján de. 12. Kőröshegy (református templom): a hó első va­sárnapján du. 1. Kővágóőrs: a hó el­ső. harmadik és ötödik vasárnapján de. 11., a hó második és negyedik va­sárnapján du. 3. Pécsely (református templom) : a hó első vasárnapján du. 5. Révfülöp: a hó első. harmadik és ötödik vasárnapján de. 10. Siófok 'Fő u. 93.) : minden vasárnap de. 11. Sü­meg (protestáns templom. Széchenyi u.) : a hó első és harmadik vasárnap­ján du. fél 4. Tapolca (protestáns templom, Darányi u. 1—3!): a hó máso­dik és negyedik vasárnapján du. 4. Za- márdi (evangélikus imaház. Arany J. u. és IV. köz sarok): a hó első va­sárnapján du. 5. Zánka: a hó első, harmadik és. ötödik vasárnapján de. 11. — LUCFALVA. Húsvét 2. nap­ján az esti istentiszteleten dr. Groó Gyula, a Teológiai Aka­démia dékánja hirdette az igét. A gyülekezet 44 tagú énekkarát, amely több énekszámmal szol­gált, Széli Bulcsú, a gyülekezet lelkésze vezényelte. ZENÉS ÁHÍTAT lesz július 12-én, vasárnap délután 6 órakor a balatonfü­redi református templomban. Műsor: J. S. Bach orgonaműveiből Händel: B-dúr orgonaver­seny Albinom: Fuvolaszonáta M. Haydn: Laudate Domi­num Kodály: 50. Zsoltár Gárdonyi kor álfeldolgozá­saiból bárdos: Isten trónjánál Előadja az oroszlányi gyüle­kezet ének és zenekara. Közreműködik: Szabó Gizella (fuvola). Lukács Géza (orgo­na). ■ Vezényel: Nagy Dániel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents