Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-06-28 / 26. szám

Betekintés az Osztrák Evangélikus Egyház életébe An y an yelvünk vonzókörében NYUGATI SZOMSZÉDUNK­KAL Ausztriával jó kapcsolat áll fenn. Most nyáron is sok magyar utazik oda, s onnan még többen jönnek ide. Méltán irányul egy­házi érdeklődésünk is Ausztria felé. Ebben az évben az osztrák evangélikus egyház életét áthat­ja II. József Türelmi Rendeleté­nek megünneplése. Minden espe- rességben rendeztek megemléke­zést, de a tetőfokot a bécsi októ­ber eleji ünnepségek fogják je­lenteni. AUSZTRIÁBAN MIÉRT OLYAN FONTOS a Türelmi Rendelet? Az egyháztörténelem felöl érthetők az osztrák evan­gélikus egyház sajátos vonásai. A reformáció éppen olyan gyorsan és eredményesen terjedt el Ausztriában, mint Magyarorszá­gon. A XVI. század közepén Ausztria lakosságának 90 száza­léka a ■ reformációt követte. A XVI. század végén megindult el­lenreformáció élén a Habsburgok álltak. II. Ferdinánd esküt tett a protestánsok üldözésére. 1626- ban parasztháború tört ki a föl­desúri és a vallási elnyomás el­len. Fadinger parasztvezér sere­ge kezdetben sikert ért el, de a császári és nemesi túlerővel szemben elbukott. A véres meg­torlás nem maradt el. Ettől kezd­ve állandó volt a protestánsok ki­vándorlása Ausztriából. 1731-ben 20 ezer salzburgi hagyta el az osztrák császárság területét. Má­ria Terézia idejében főleg a török határ közelében fekvő helyekre, Bácskába, Bánátba. Erdélybe te­lepítették ki a leleplezett „eretne­keket”. Ugyanakkor katonai kí­sérettel telepítettek Rákoskeresz­túrra és Ikladra evangélikusokat Stájerből. AZ OSZTRÁK PROTESTAN­TIZMUST GYAKORLATILAG KIIRTOTTÁK közel kétszáz év alatt. Égtek a könyvégető mág­lyák. ötvenézer nagy értékű XVI. századi könyv pusztult el. A há­zi és családi vallásosság alapjait is tönkretették. Fényképről lát­ható olyan régi parasztház padlá­sa. ahol a gerendák közé rejtet­ték el a Luther által lefordított^ teljes Bibliát. Egy-egy ilyen meg­mentett nagy értékű régi könyv valóságos ritkaságnak számít. ILYEN ELŐZMÉNYEK UTÁN fontos az osztrák evangélikus egyház életében a Türelmi Ren­delet. Csak ekkor érhették el a korlátozott vallásszabadságot. Magyarországon valamivel ked­vezőbb volt a helyzet. A szabad­ságharcokkal és függetlenségi küzdelmekkel mindig elért vala­mit a magyar protestantizmus. A Türelmi Rendeletnek ezért ná­lunk nincs akkora jelentősége, mint Ausztriában. A soproni országgyűlés 1681-ben — száz év­vel a Türelmi Rendelet előtt — ha keveset is. de valami lépést mégiscsak tett, Thököly szabad­ságharcának eredményei miatt, a protestánsok vallásszabadsága irányába, amikor kimondta az „artikuláris gyülekezetek”, tehát az articulus-ba, törvénycikkbe bevett gyülekezetek életlehetősé­gét. AUSZTRIÁBAN ÚJJÁÉLEDT AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ 1781-ben. Egyszerre 70 ezer em­ber jelentkezett, nyomban 29 gyü­lekezet alakult meg a semmiből. Bécsben már 1782-ben felépült az evangélikus és református templom. Pedig csak ott alakul­hatott gyülekezet, ahol legalább 500 jelentkező akadt egy helyiség­ben. Szervezetileg, még nem volt önálló az osztrák evangélikus egyház, püspöke sem lehetett, csak két esperese. Római katoli­kus jogász állt az evangélikus egyház élén. De az újonnan meg­alakult kis evangélikus egyház fokozatosan növekedett. Ma 177 gyülekezetben él ez az egyház 210 lelkész szolgálatával. 6 espe­res és egy püspök jelentik a fel­sőbb egyházi szervezetet. A GRAZI ÜNNEPSÉGSORO­ZATON vettem most részt, de a fenti előzményeket el kellett mondanom ahhoz, hogy az össze­jövetelek tartalma, fontossága és hangulata érthető legyen. Az el­mondottak alapján olyan fontos az osztrák egyházban az egész év­ben tartó ünnepségsorozat. Ezt igen változatosan oldják meg. A német „Kirchentag”-hoz hasonló­an előadásorozatok, ünnepi isten­tiszteletek, egyházi hangverse­nyek, kiállítások és múzeumok létesítése jelentik a sokféleséget. Az áldozócsütörtöki konfirmációi istentiszteletekbe is bevitték a ki­emelkedő történelmi eseménye­ket, hogy az ifjúság is lássa, mi­ként vezeti Isten az egyházat a történelem vándorútján. Ma is kis gyülekezetekben él az osztrák egyház. Erősen szórvány jellegű. Az egyik lelkész irodájában rész­letes térkép áll a falon, piros vo­nal jelzi, milyen messzire és hová megy istentiszteletet, hitoktatást, konfirmációi órát tarani a szór­ványokba. Sok energiát igényel ez a szolgálat. A korábbi erős lel­készhiány enyhült, növekedett a lelkészi pályára jelentkezők szá­ma is és több lelkészt vettek át az NSZK-ból is. A SZOMSZÉDOS EVANGÉLI­KUS EGYHÁZAK IRÁNT nagy az érdeklődés. A grazi ünnepsé­gekbe bevonták a magyarorszá­gi csehszlovákiai. jugoszláviai, romániai egyházak képviseletét is. A grazi esperes, dr. Dieter Knall, régi ismerősünk még ab­ból az időből is, amikor 12 éven át az NSZK-beli Gusztáv Adolf Egyesület főtikára volt és sok gyülekezetünkben megfordult. Ne­ki, mint egykori erdélyi szász­nak, szívügye a szintén szórvány­helyzetben levő szomszédos evangélikus egyházakkal való tö­rődés. A szabad ég alatt tartott mintegy 1500 résztvevőből álló ünnepségen, Oscar Sakrauslcy bé­csi püspök jelenlétében, öröm­mel számolhattam be egyházunk életéről és arról a jószomszédi viszonyról, amely minket össze­kapcsol. A grazi ünnepi istentisz­telet perselypénzét, 51 500 sillin- get, a piliscsabai diakóniai intéz­ményünknek adományozták. EGYMÁS JOBB MEGISMERÉ­SE kölcsönös célkitűzés. Nemcsak mi n.verünk betekintést az oszt­rák egyházi életbe, hanem ők is a miénkbe. Nekünk is van mit megmutatnunk. Ez a nyár is az idegenforgalom főszezonja, bizto­san sok látogatónk lesz evangéli­kus templomainkban is. Szinte varázsa van az anya­nyelvnek — különösen, ha távol kerülünk tőle. Hallottam egy idős, külföldön meggazdagodott ma­gyarról, aki távoli új hazájában azért járta szenvedélyesen a szál­lodák éttermeit, hogy ott magya­rul beszélőkre akadjon — neta­lán az ő városából valóra is. De nemcsak az ő példáján tűnik úgy. hogy az anyanyelv .nem kevéssé a lélek kenyere, mely ha hiány­zik, igencsak észre tudja vétetni magát. Külföldi magyarok közt tapasztaltam: egy-egy tartalmas­nak ígérkező magyar rendezvény kedvéért többen vállalkoznak hosszú útra. S hányszor hangzik el hazánktól távol: „A, maga is magyar?!” Az Anyanyelvi Konferencia pé­csi, augusztus 2—8. közötti ülé­seivel s előtte-utána más alkal­maival tizenkettedik munkaévébe fordul, összesen 750—800-an vár­hatók külföldről a különböző programokra: balatoni gyermek- üdültetésre, 15—18 évesek sáros­pataki tanfolyamára, külföldön magyar nyelvet oktatók debre­ceni továbbképzésére, kulturális szakkurzusokra. Mindezeknek a hatása viszont bizonyára jóval több kicsihez-nagyhoz tíullámzik majd el. A magyar népi tánc különösen sok érdeklődőt vonz: csak tánc­csoportvezetőkből . közel százat várnak! Alighanem több áll emö- gött puszta szórakozási igénynél. A tánc feltehetően legalább egy­idős az emberi beszéddel s nem is valami kevéssé a hitvilágban gyökeredzik. Kifejező erejét emel­lett a lelki húrokat megpendítő zenének, a nyelvet is mozgósító éneknek s az egész testet és érze­lemvilágot szinte rengésbe hozó ritmikus mozgásnak köszönheti. A tánc összeköti a népeket a jelen­ben, s mindannyiunkat összeköt saját ősi múltunkkal, nemzeti bölcsőnkkel, sőt gyökerei a ho­mály borította kezdet mélységei­Harminckét kántor és lelkész volt együtt egész napon át Kelet- Békési és Nyugat-Békési Egyház­megye kántornapján május 16- án Koszorús Oszkár esperes kez­dő áhítatában többek közt eze­ket mondta Isten munkatársa 'vagyok. Szent kötelességem van. Unottan nem lehet ezt végezni. Trajtler Gábor egyházzenei igazgató énekeket tanított, majd előadást tartott: Hogyan vezessük be az új énekeskönyvet? címmel. Előadása első pontja e beszámoló Címe. Az új énekeskönyv a gyü­lekezetek megelevenedése érde­kében készül. Egyszerű példákat mondott, például, hogy haszná­lati tárgyainkat mennyi idő után cseréljük le. Ének esköny vünk alapja az 1911-es is kiöregedett: 70 éves. Másik gondolata: hosszú távra készült. Hosszú távon kell tanulni. Munka lesz a megtanu­lása. Harmadszor: mindenkinek szánták a készítők. De nem min­den ének szól mindenkinek. Fel­sorolta a gyülekezetek és tagjai sokféleségét. Ismertette az új énekeskönyv, beosztását, változásokat. Beveze­tésére hasznos tanácsokat adott. Először a gyülekezet csoport ösz- szejövetelein használjuk. Tanulást a záróénekkel kezdjük, majd az úrvacsorái énekekkel folytassuk. Körülbelül 230 ének lesz azonos a békéscsabai és szarvasi énekes­könyvvel. (Békési gyülekezeteket be fúrják magukat, onnan hozván fel táplálékot. A tánc ős-élmé­nyében elemükbe kerülnek a ma­gyar szavak, a szavakkal kellően ki nem is fejezhető érzelmek-in- dulatok, az ősközösség, a törzs, az összekovácsolódó nép kollektív szívdobbanásai, körültük-mellet- tük a láng-szárnyú zene s a bű­völő ének. ízeiben, színeiben, vil­lanásaiban évezredeket idéz, múl- tiAk hol zaklatott, hol megnyug- vó ütemű futását, itt vigalommal, ott vérrel vegyes valóját, felhor- gadásait, reménységeit. Miért ne tenné ezt korunkban, mikor a múlt igaz értékei nem nélkülöz- hetőbbek, mint bármikor előbb, az értelem és hit összerendező erői pedig félelmetes nagyság- rendű feladatok előtt állnak? Egyházi személyekkel is kap­csolatban van a Konferencia. Hi­szen lehet-e hitről leválasztani az egyház esetenkénti nyelvi, nem­zeti. kulturális, történelmi jelleg­zetességeit? Vagy ezekről a hi­tet? Ki tudná feltérképezni a lé­lek és szellem' hajszálcsöves ösz- szeköttetéseit minden más embe­ri tényezővel? Vállalni viszont lehet ezeket, sőt szükségszerű is: minden igaz küldetés az élet tel­jességére szól valamiképpen. Biztosan hasonlíthatatlanul többen vannak anyanyelvűnk vonzókörében azoknál, akiket évente erre hoz a szívük. Két fia­tal távoli rokonom jut eszembe: évek óta tanulgatnak magyarul, angol édesanyjuk társaságában, "a magyar nyelvkönyv és hang­lemez, no meg a papa segítségére támaszkodva. Dé vannak harma­dik vonalbeliek is: akik — mi­kor hogyän s miért — „belesze- relmesedtek” a magyar énekbe, táncba, szóba, noha szegről-vég- ről sem rokonai valamelyik ha­zánkfiának, de mindebből valami ugyancsak megragadta őket. S az a valami ne ragadjon meg bennünket is? Bodrog Miklós ez nagyon érdekli.) A korálkönyv- ből változatlan 70 darab, így két­száz ének változatlan dallammal énekelhető. A gyülekezetekben növekszik a szóló énekes és a kar szerepe. Ök mutathatják be majd a tanulan­dó énekeket. Sok hasznos tanácsa közül egy: a szószéki szolgálat után külön odaillő énekverset énekeljünk. Beszámolókat tartottak: Bo- tyánszky Zsófia a (Békéscsaba- Erzsébethely) Kántori szolgála­tom örömei és gongjai címmel, Koszorús Oszkárné (Orosháza) Hogyan szervezzük az énekkart? témából. Huley Alfrédné (Geren­dás) az énekkiválasztásról szólt. Németh Pálné (Gádoros) — Ho­gyan lehet összhangban a lelkész és a kántor a szolgálatban? Az orosházi énekkar négy da­rabot mutatott be szép előadás­ban. Trajtler Gábor az orosházi gyülekezet orgonáját mutatta be. A Koráliskolából az egyházi esz­tendő ünnepeire játszott egy-egy élőjátékot. Majd hangversenyt adott. A fórum keretében sok kérdés hangzott el, ami a jelenlevők ko­moly érdeklődését mutatta. Koszorús Oszkár esperes záró­szavában ünnepnek nevezte e kántornapot. Bízunk benne, hogy a békési kántorok munkáját nagy­ban segítette is. Ottlyk Ernő Béri Géza: MODERN JELLEM Türelmetlen, de közönyös, Felháborodik olykor. Ámul a színes híradón,' milyen szürkés a Hold-por. Bélyeget vesz és bérletet. Ha kérik, felmutatja. Pénzét gyűjti. Mindegy, mire. Öt százalék kamatra. Gyereke? Van. Csak egy. Elég. Gépesített háztartás. Külföldi út, saját koesi, Ogy szólítják, hogy kartárs. Lefekszik este. Reggel kel. Felesége már második. Alszik. Ha nem, van altató. Nyugodt. Mert sose álmodik. (Megjelent a SZÉP VERSEK című kötetben, 1980-ban) A megújul! szív és az éle! szolgálata Énekkari találkozó a Pestmegyei Egyházmegyében EGÉSZEN RITKA ÉS KIVÉ­TELES ÉLMÉNYBEN részesültek azok, akik a Pestmegyei Egyház­megye énekkari találkozóján resztvettek az alberti templom­ban: két száztagú, négyszólamú hatalmas énekkar énekét hallgat­ták. Az énekkarok találkozójának valóban a csúcsa, koronája volt, amikor ez az énekkarokból össze­állt „alkalmi énekkar” énekelni kezdte: Énekeljetek az Űrna-k. Az alberti templomot teljesen betöl­tötte és egészen biztos mindenki szívét megmozgatta és átmelegí­tette az igazán fenséges, magával ragadó éneklés. Május 24-én délután az egyház­megye nyolc énekkara találkozott Albertiben. Kilenc énekkara van az egyházmegyének, de a nagy- tarcsai énekkar ugyanaznap dél­után Iharosberényben szolgált éppen. A találkozó egyik előadását Ro- szik Mihály lelkész tartotta „A minden korban éneklő gyüleke­zet” címmel, tartalmában nagy időt fogott be a Tranosciustól a mostani énekeskönyvekig. A má­sik előadást Trajtler Gábor ze­neigazgató végezte: Az új énekes­könyv és az énekkarok címmel. Alapelvekként szögezte le, hogy az új énekeskönyv nem keserű­séget, hanem örömet akar hozni, ez az énekeksönyv hosszú távra készült az énekeskönyvben min­denki megtalálhatja benne azt, ami hozzá közel áll. Az új énekes­könyv előkészítésében pedig az énekkarok, mint a gyülekezet BESZÉLJÜNK A FOGYATÉKOSOKKAL Az olyan társadalom, amelyben mindenkit csak látható teljesít­ménye alapján értékelnek, a fo­gyatékosok iránt beszédzavarra és némaságra vezet — mondotta Johannes Rau északrajna—west- fáliai (Német Szövetségi Köztár­„motorjai” tudnak legjobban se­gíteni. EZUTÁN KÖVETKEZTEK MAGUK AZ ÉNEKKAROK. Egy­más után bemutatkoztak röviden, majd két-három darabot előad­tak. így hallottuk az alberti, do- monyi. fóti, maglódi, ikladi, ve- csési, pilisi és irsai gyülekezetek énekkarait a zeneigazgatónk örömmel állapította meg, hogy az énekkarok szép fejlődésről tesz­nek tanúságot a kultúrált, szép éneklésben. Ennek a résznek a gazdája Marschalkó Gyula egy­házmegyei énekügyi előadó volt. A záróáhítatot Keveházi László esperes végezte a 96. zsoltár 1—2. versei alapján. Az igehirdetés azt helyezte az énekkarok szívére, hogy az igazi éneklés a megújult szív és élet szolgálata, egyedül Isten áldása s magasztalása, ugyanakkor pedig missziói alka­lom és lehetőség is. A találkozó a gyülekezeti te­remben terített fehér asztalok mellett ért véget. KIS TÚLZÁSSAL EL LEHET MONDANI, hogy a Pestmegyei Egyházmegyében minden harma­dik gyülekezetünknek van már énekkara. Bízunk abban, hogy ez a találkozó további kedvet adott az énekkaroknak, de más gyüle­kezeteknek is, hogy az énekka­ri szolgálat lehetőségével mind többen éljenek, hogy egyre több gyülekezetben hangozzék fel megújított szívekből az Isten di­csérő és „igehirdető” ének: Éne­keljetek az Ürnak. K. L. saság) tartományi miniszterelnök. „A fogyatékosok — kihívás a tár­sadalomnak” című előadásában elmondotta, hogy bár szükség van az életüket megkönnyítő tör­vényekre, rendelkezésekre, de ezek a némaságot nem törik meg. A gyülekezetek megelevenedése érdekében Két egyházmegye kántornapja Orosházán Huley Alfréd Á Sajtóosztály értesíti a lelkészi hivatalokat és megrendelőit, hogy JÚLIUS 1-TÖL AUGUSZTUS 3X-IG az iratterjesztés szünetet tart. Az iratterjesztési szünet alatt — tehát július 1-től augusztus 31-ig — a készpénzért történő eladás zavartalan. A július 1. után érkező Írásbeli megrendeléseknek csak szeptember 1. után tud eleget tenni, mivel a postai küldemények feladása szünetel.

Next

/
Thumbnails
Contents