Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-06-21 / 25. szám

V Kérdőjeles mondatok Meddig haragudhatunk ? Ef. 4,26—21 NINCS ITT VALAMI TÉVE-' DÉS? Legkönnyebb volna azzal elintézni ezt a kérdőjelet: semed- dig. Keresztyén emberhez nem u- lik a harag. Csakhogy a kérdés egyáltalán nem ilyen egyszerű. Ha becsüle­tesen és őszintén magunkba né­zünk, akkor be kell vallanunk, hogy illik-nem illik, mi bizony haragszunk. Az lehet, hogy a ha­ragunkat nem mutatjuk ki. Lehet, hogy csak magunkba fojtjuk in­dulatunkat. Vagy az is lehet, hogy egy ideig így gyűjtve a haragot önmagunkban, egyszer csak Ki­robban belőlünk olyan erővel és olyan jelentéktelen ok miatt, hogy azonnal szégyelljük is kitörésün­ket. Megfogadjuk, hogy többé nem fordul elő, vigyázni fogunk. Megpróbálunk egy ideig ismét „indulatok nélkül” élni. Egészen a legközelebbi harag kitöréséig. LEHETNE EGYÁLTALÁN IN­DULAT NÉLKÜL, valamiféle kö­zömbös vagy közönyös magatar­tással élni? Vagy lehet-e mindig jóságos mosollyal az arcunkon járkálni? Egy amerikai elmeor­vos-írónak, Th. Rubinnak nemrég magyarul megjelent könyve. ,.A dühös ember” ellene mond ennek az elképzelésnek. Ű úgy látja az emberi magatartást vizsgálva, hogy az indulataink, érzelmeink éppen úgy hozzánk tartoznak, mint a kezünk vagy a lábunk. A düh, vagy a harag is része éle­tünknek. „Velünk született képes­ség, hogy dühösek tudunk lenni. Ugyanolyan alapvető emberi ér­zés, mint például az éhség, a ma­gány. a szerelem, vagy a fáradt­ság érzése.” Hiba. és egyben baj is, ha érzelmeinket meg akarjuk tagadni, el akarjuk folytatni. Az író — és számtalan más ideggyó­gyász — megállapítása szerint en­nek a magatartásnak egyenes kö­vetkezménye a fel nem dolgozott indulatok által okozott sokféle testi és lelki betegség: magas vér­nyomás, fekély, depresszió, szo­rongás. álmatlanság,' zaklatottsag és a többi. A könyv szerzője azt tanácsolja, hogy merjünk szem­benézni az indulatainkkal, és mer­jük — legelőször önmagunk előtt — vállalni, hogy haragszunk. Ez a legelső feltétele annak, hogy ha­ragunktól meg is tudjunk szaba­dulni. Merjünk dühösek lenni! Ez pz orvos-író könyvében az utolsó fejezet címe. Nem a felelőtlen düh ki törésekre, hanem az őszin­te érzelemnyilvánításra akar bá­torítani. AZ APOSTOL IS TISZTÁBAN VOLT AZ EMBERI TERMÉ­SZETTEL. Tudta, hogy indulatok nélkül senki nem élhet. De az in­dulatoknak valahol határt kell szabni. Ezt a határt nem önké­nyesen vonja meg Pál apostol, hanem az Isten Igéjében találja. A 4. zsoltár 5. versét rdézi az elé- zusiaknak: „Ha haragusztok is, ne vétkezzetek”. Minden harag ható­ra a szeretet, amely kézben tart­ja indulataink gyeplőjét is. Azo­kat, akiket szeretünk, haragunk­ban sem bántjuk meg. És azokra, akiket szeretünk értük haragszunk és nem ellenük. Karinthy Frigyes egyik novellájában a könnyen in­dulatba jövő sebész tanár így mondja asszisztenseinek: „Olyan ember, akit én nem szeretek, még nem hallott engem ordítani.” VAN AZONBAN EGY MÁSIK HATÁRA IS A HARAGNAK, amelyet Pál apostol meghúz. Ez pedig a megbocsátás. „A nap ne menjen le a ti haragatokkal.” A harag nem tarthat örökké. Vége kell, hogy legyen egyszer. A tar­tós harag nagyon romboló hatású, mind arra, aki haragszik, mind arra. akire haragusznak. Ezért lel­ki egészségünk és egészséges em­beri kapcsolataink szempontjá­ból rendkívül fontos a megbocsá­tás. Mégpedig 24 órán belül. És ez nem csupán a „csatabárd elásá- sát” jelenti, hanem felejtést is. A nem haragszom, de felejteni nem tudok magatartás a megbocsátás hiányát jelzi. Ha valóban nem ha­ragszunk tovább, annak a jele. hogy a kapcsolat, a közösség za­vartalan azzal, akire haragudtunk. VÉGÜL ÉRDEMES MEGNÉZNI AZT IS, hogy mi miatt szoktunk haragudni? A harag az az érzés, amellyel a számunkra elfogadha­tatlan dolgokat, eseményeket el­utasítjuk magunktól. A helyénva­ló harag tehát hasznos erővé le­het, hogy legyőzzük a jó elérésé­ben felmerülő akadályokat. Aki nem tud haragudni, az szeretni sem tud szenvedélyesen. Mert ha szenvedélyesen szeretjük „teljes szívünkkel, teljes lelkűnkkel és minden erőnkkel” a jót, akkor ugyanilyen szenvedélyesen fordu­lunk szembe a rosszal. A keresz­tyén nem a gonosszal szembeni tehetetlenség, hanem a bátor szembenállás, és ehhez hozzátar­tozik a rosszal szemben érzett ha­rag is. így látva, vajon nem ön­ző-e sokszor a haragunk? Nem kicsinyes öncélok miatt harag­szunk-e azokra, akik esetleg ke­resztülhúzzák számításainkat?. És nem haragszunk-e jóval többet mások hibái miatt, mint a mi sa­ját, egyáltalán nem kevésbé sú­lyos hibáink miatt? Balicza Iván A. ssó „Információdömping.” — Sokak szerint ez a jelenség határozza meg legjobban korunkat. A beszédek, a szavak áradata önti el a vi­lágot. Aki nem hiszi, hogy ez valósággal így van, vegyen a kezébe egy tranzisztoros rádiót, kapcsolja be. és kezdje el csavargatni a ke­reső gombját, és megtudja, mennyi szó száll körülöttünk a levegő­ben. A szavak azonban nem csak „hangzanak”, hanem meg is szólíta­nak bennünket, „informálnak”, tájékoztatnak, felhívják a figyelmün­ket az eseményekre, tanítanak, meg akarnak győzni bennünket a beszélő igazságáról. Ezért nem elég. csak hallani, figyelni is kell, meg kell érteni az elhangzott szavakat, sőt, meg kell állapítanunk, hite­lesek-e azok. Meg kell győződnünk a hangzó szó igazságáról. Azoknak a szava is szól, akik vasárnap a templomok szószékein, vagy akár a rádióban Isten igéjét hirdetik. Az igehirdetők Isten hoz­zánk szóló, hívó szavát szólaltatják meg. Van, aki azért figyel erre a szóra, mert tudja, hogy aki prédikál, maga is bizonyítja szava igazságát az életével. Van, aki éppen arra figyel fel, hogy aki beszél, eddig még semmit nem bizonyított abból, amit mondott, mégis hív az Istenhez. Ezen a vasárnapon jó volna úgy figyelni a hívó szóra, hogy ne be­folyásoljon bennünket a beszélő személy magatartása, életének álta­lunk ismert egyik-másik eseménye, vagy a róla hallott hírek. Jó volna, ha nem az igehirdető szaváért hinnénk, hanem azért, mert magunk meggyőződtünk a hirdetett szó igazságáról. Látogatás a győri Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárban Győr-Sopron megyében is már általában nemzetközi összeha- hagyomány, hogy a Hazafias sonlításban a „kiváló” minőségi Népfront megyei bizottsága és a kategóriába tartoznak. A gyár megyei Tanács V. B. üzem-, vagy létfeltétele az export, de a nép­gyárlátogatásra hívja meg a me- gazdasági érdek is. A termelési gye egyházi, vallási vezetőit. érték több mint 3 milliárd forint. A dr. Ottlyk Ernő evangélikus A 468 millió forint nyereséget és dr. Pataky Kornél római ka- produkáló és a nemzeti jövedel- tolikus püspök vezetésével érke- met évi 300 millió forinttal gya- zö egyházi küldöttsééget a Mű- lapító üzem ma már világhírű, bőrgyár udvarán Jankovich Nán- Napi teljpesítménye 170 000 m2 dór vezérigazgató fogadta. A ven- késztermék. dégeket elkísérte Lombos Ferenc Az ismertetés után Jankovich megyei tanácselnök és Fördős Nándor vezérigazgató a vendé­ülndrás né, a Hazafias Népfront geket végigvezette a gyáron, megyei titkára is. Jankovich megmutatva az egyes munkaío- Nándor vezérigazgató ismertette lyamatokat. az 1905-ben alapított. 46 hektár A gyár megbecsüli munkásait, területen fekvő. 3200 dolgozót Korszerű szociális intézmények, foglalkoztató gyárat. . szállás, étkezés, orvosi ellátás, A Graboplast a népgazdaság, a kulturális és egyéb létesítmények lakossági és ipari fogyasztás .szín. biztosítják a dolgozóknak a jó te valamennyi területére gyárt munka feltételeit, az emberi meg- termékeket. Jelenleg 300-nál becsülést. több gyártmánya van. Alkalmaz- Mi, lelkipásztorok úgy éreztük: zák a gyár termékeit az építő- még közelebb lehet kerülni ilyen iparban, a járműiparban. Vevőik látogatások alkalmával azokhoz, a bútorgyárak. bőrdíszműipari akik közös életünk javaiért dol- szövetkezetek, vállalatok, a cipő- goznak. — és a ruházati ipar. A termékek S. J. — Szentháromság ünnep után az 1. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisz­telet oltári igéje: 1 Jn 4, 16—21; az igehirdetés alapigéje: Jn 4, 39—42. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Jú­lius 5-én, vasárnap reggel 7 óra­kor az evangélikus egyház félórá­ját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet SZABÓNÉ MÁTRAI MA­RIANNA vasast lelkész. KISKÖRÖS. A gyülekezet te­temes összegű parókiaépítő mun­kája közben sem lankad a köz­egyházi adakozó szolgálatában. A Gyülekezeti segély ez évi gyűjté­séhez 55 282 Ft összeggel járult hozzá. — KÖSZEGDOROSZLÓ-OÁK. A gyülekezet ifj, Torda Gézát, aki a társgyüklekezet felügyelője — felügyelővé, Kutschi Istvánt Kő- szegdoroszlón. Horváth Sándort Cákon gondnokká, Várhegyi Jo­lánt jegyzővé választotta. — GYULA. A gyülekezetben május 31-én Tóth-Szöllős Mihály kecskeméti lelkész, a Bács-Kis- kun Egyházmegye esperese szol­gált a délelőtti .istentiszteleten. Délután gyülekezeti szeretetven- dégséget tartottak, melynek tár­gya a készülő új énekeskönyv volt. „Hogyan készüljünk az új énekeskijnyv bevezetésére?” — címmel tartott előadást, mely hosszú beszélgetésbe torkollott. A helyi református gyülekezet kamarakórusa több művet adott elő Guthy László segédlelkész ve­zetésével, köztük volt néhány olyan is. mely új énekeink kö­zött szerepelni fog. így ezúttal bemutatták azt a gyülekezetnek. — OROSHÁZA. A Finnországi Tampere elővárosának, Sääks järvinek ötventagú gyermekkó­rusa Alii Mäenpää tanárnő ve­zényletével május 25-én több mint 1500 ember előtt énekelt a templomban. Délután a gyerme­kek találkozhattak a helybeli ál­talános és zeneiskolák négy kó­rusának a tagjaival is. Azok sok szép Bartók-művet mutattak be. s finn gyermekek magyarul is énekeltek. — Mennybemenetel ünnepétől Exaudi vasárnapig" Adámi László nyáregvházi lelkész szolgálatával csendesedett el pün­kösdi i get)j rfj'etésrsopozat kereté­ben a gyülekezet. X A Él VASÁRNAP IGÉJE Krisztus a világ üdvözítője Jn 4, 39—42 Első éves teológus voltam Sopronban, amikor egyik tanulótársam megkérdezett, hogy én hol és mikor tértem meg? Másként fogal­mazva ez azt jelentette, hogy hol és hogyan ismertem meg Jézus Krisztust. Vallom-e öt életem urának? MINDKETTEN TUDTUK, HOGY PÁL APOSTOL ÉLETPÉLDÁ­JÁRA GONDOL, aki sajátos módon találkozott Jézussal a damasz­kuszi országúton, éppen, amikor üldözte a keresztyéneket, vagyis Krisztus kővetőit. Mennyei fény villant fel körülötte, amely megva­kítatta és hangot hallott, Jézus hangját. Én akkor csak azt tudtam mondani, hogy nem tudom, hol és mi-r kor ismertem meg Jézust. Azzal sem voltam akkor tisztában, ele­gendő-e az ismeretem. Később egyik tanárunk felelt kérdezetlenifl is a bennem kavargó kérdésre. Isten nem mindenkit vezet úgy, hogy látványos megtérése van. Akit például hivő családban vezérel, an­nak nem lehet ilyen fajta élménye. Kicsi kora óta tud Jézusról, meg­tanulja a Róla szóló bibliai történeteket és egyre előbbre jut az is­meretekben. De ez még nem tudatos hit. Neki is el kell jutnia arra a másféle látásra, arra a meggyőződésre, ami megkülönbözteti a töb­bi embertől: a Krisztusban való tudatos hitre. DRÁGA SEGÍTSÉG EGY-EGY ÉDESAPA, ÉDESANYA HÍVÓ SZÍVE. Aki imádságában hordozza gyermekét, s egész életével pél­dázza a hitben járó életfolytatást. Nagy jelentőségű sokunk életében egy-egy Istennek átadott nevelő egyéniség példája, komolysága. Egy unoka vallotta, hogy öt az ragadta meg, hogy nagyapja milyen buzgó odaadással vett részt az istentiszteleteken, amelyekre olykor őt is elvitte. De nem élhetünk a mások hitéből, tapasztalatából mindig. Előbb-utóbb el kell jutnunk a magunk saját hitére, tapasztalatára, vagy sohasem leszünk önálló, felnőtt keresztyénekké. A samáriaiakat először a közülük való asszony vezette. Hittek is sokan, mert az asszony jól tanúskodott: a lényegre mutatott rá. Té­nyeket mondott és nem elképzeléseket. Nem azt, hogy talán, lehet, esetleg, hanem: leleplezte életemet. Ö azt hitte addig, hogy élete senkit nem érdekel, takargathatja, titkolhatja és most úgy találko- zott Jézussal, hogy szembe kellett néznie önmagával, meg kellett lát­nia, hogy így nincs értelme tovább. Ez vakvágány, zsákutca. És köz­ben átélte a megújulás valóságát is. Ezért nem féltette már régi ön­magát, nem volt mit féltenie, feladta már. Üj úton indult el. Csak éppen elindult, de ez már egészen más volt, mint eddig. Ebben is­merte fel Jézus messiási voltát és lett a tanújává. EZ AZ ŐSZINTE BIZONYSÁGTÉTEL ÉS MEGÚJULT ÉLET kel­lett bizalmat a többiekben is Jézus iránt. Ez nem mese, fantázia, ez életvalóság. Aki így tud embert formálni, arra érdemes figyelni. Az több mint a róla szóló beszéd. És amikor két napig velük maradt, önálló hitre jutnak, meggyőződéssel vallják: „tudjuk, hogy valóban ő a világ üdvözítője”. • Jézus vezette el őket erre a hitre a maga szavával. Nem tudjuk, mert nem maradt reánk, hogy miket mondott nekik: Nem is az a fontos, mert Jézus nem valami bűvös szavakat mondott, hanem az elet igazságát tárta fel nekik is, mint az asszonynak. Nekünk másra van szükségünk, hogy ugyanúgy ráismerjünk az igazságra Jézus szava nyomán. Mert hogy szól hozzánk valóságosan, ha figyelünk reá. az bizonyos. Jelenvalóvá, maivá teszi mondani­valóját, amelynek lényegét egykor más formában, más körülmények között mondta el. így igazit el. Szava teremtő erő, rendet teremt agyamban és szívemben. Helyére teszi a dolgokat. A jókat is és a zűrzavarosakat is. És bennünk bizonyosság támad: „megmondott ne­kem mindent”. Pedig csak arra a pontra mutatott reá, amely meg­zavarta egész életemet. De, ha ez rendbejön, minden világossá lesz. , EBBŐL A MEGGYŐZÉSBŐL SZÜLETIK A MEGGYŐZŐDÉS, a derűs bizonyosság, hogy életünk és benne egyéni életem nem hul­lámverte csónak, hanem kormányosa van. Nem tévesztenek meg pil­lanatnyi előnyök sem, bukások sem. Tudom, hogy ezekkel együtt egy messzibb cél ragyog felém. És míg Jézus szavával révbe segít, osz­tozni tudok mások bajában és örömében. Oda tudom adni magamat is, hogy eszkpz legyek mások, a „világ” üdvösségében. Kováps Pál Imádkozzunk! Hűsegedben bízunk Istenünk, ezért fordulunk Hozzád. Te kész vagy segíteni rajtunk, hogy bővölködővé tedd életünket. Megváltjuk, hogy bizony sokszor elfordultunk Tőled, az élet tiszta forrásától és áporodott vízzel, hamis igével oltogattuk életünk szomját. Pedig Te testet adíá) Igédnek, l}ogy befogadhassuk. De erre sem vagyunk ké­kesek Nélküled. Nyisd meg fülünket és szívünket, hogy élő Igéd éltessen, vezessen a jó úton, tisztítson meg könnyelműségeinktől. Felismerjük benne atyai szeretetedet és üdvözítő erődet az Ür Jézus Krisztus által. Amen. KÍSÉRLET az amerikai „Az evangé)izáció a kívülálló­kat, a keresztyén nevelés pedig a belül levőket kívánja megra­gadni, de néha bizony nagyon ne­héz megmondani, ki hova tarto­zik. Milliók lépnek ki az egyház­ból úgy. hogy életükkel megta­gadják azt, amit szájukkal val­lottak” — mondotta a puerto ri- coi származású Orlando Costas, a misszió és a spanyol tudományok professzora a philadelphiai (USA) Keleti Baptista Szemináriumban. Előadása az Amerikai Lutheránus Egyház (ALC) Élet és Misszió, va­lamint- Gyülekezet és Szolgálat Bizottságának ülésén hangzott el. Az evangélizáció hitvallásra buzdít, a hitvallás pedig a gya­korlatban történik. Az evangéli- zációnak és a nevelésnek szüksé­gük van egymásra; így épülhet­nek erős gyülekeztek, amelyek Is ten országáról tanúskodnak és va­lóban ..Jézus nevéről neveztet­nek”. Isten országa Jézus Krisz­EGYHÄZ MEGÚJÍTÁSÁRA tus halála és feltámadása által betört a történelembe, itt van kö­zöttünk, a világnak tehát nem kell félnie és kétségbeesnie. Az egyházak „elfelejtették, hogy a gonosz változatlanul munkálko­dik a nyugati féltekén”. Nyolc­millió ember nem tudja magát igazolni, nincs nyilvántartva, ők a „fekete alsó osztály”, és továb­bi milliók élnek emberhez mél­tatlan körülmények között. Az egyházak általánosságokba bocsátkoznak, határozatlanok, mert el akarják kerülni az össze­ütközéseket. Az egyházak, ha nem nevezik nevükön a dolgokat, nem harcolhatnak az Isten orszá­gáért. — „Legyünk nyíltak és odaadóak. hogy gyógyulást hoz­zunk. Leplezzük le az igazságta­lanságot és cselekedetekkel hir­dessük az Ország igazságát!” — mondotta Orlando Costas profess­zor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents