Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1981-01-18 / 3. szám
Együtt — tovább Espprvsihiatnx Hókóst'sabrin „Egész Magyarországi Evangélikus Egyházunk számára, ünnep, amikor a Kelet-Békési Egyházmegye beiktatja új esperesét. Egyházunk figyel Békésre, a Békés megyei evangélikusokra, gyülekezetekre. hiszen a két békési egyházmegyében él egyházunk egynegyed része. Nem mindegy tehát, hogy mi történik itt.” — Ezekkel a szavakkal kezdte dr. Káldy Zoltán püspök azt az igehirdetést — 1 Pt 4,7—11. alapján —, amellyel beiktatta hivatalába a Kelet-Békési Egyházmegye új esperesét. Mint arról lapunkban már hírt adtunk 1080. július 1-vel Mekis Ádám 28 évi hűséges és utat mutató esperesi szolgálat után nyugalomba vonult. A megürült esperesi tisztségre Káldy Zoltán püspök javastata alapján a Kelet-Békési Egyházmegye gyülekezetei egyhangúan választották meg új esperesüket Táborszky László békéscsabai lelkész személyében. Az új esperes beiktatása 1980. december 7-én történt Békéscsabán, a Kistemplomban. A beiktató püspöknek Mekis Ádám nyugalmazott esperes, püspökhelyet- tes és Tóth-Szöllös Mihály esperes segédkezett. IGEHIRDETÉSÉBEN a bevezetés után — szólt a püspök arról, hogy az esperesi szolgálatot végző — mint minden ember — elsősorban Jézus előtt tartozik számadással. Majd bizonyságot tett arról, hogy „mielőtt Isten szolgálatába állít valakit, megajándékozza. Drága kincseket bíz az emberre, Táborszky Lászlóra is. Mindenkit megajándékoz lelki ajándékokkal. Az új esperest is. hogv szolgáljon ezekkel.” Végül felhívta az igehirdetés a figyelmet a kitartó szeretetre, bölcsességre és józanságra, melyek elengedhetetlen erkölcsi normái az esperesi szolgálatnak is. Az esperesi eskü és beiktatás utáni jelenet felejthetetlen marad, 20 Luther-kabátos lelkész kérte Isten áldását az új esperesre a Confirma eléneklésével. AZ IKTATÁS UTÁN rendkívüli egyházmegyei közgyűlés yolt, melyen először Táborszky l,ászló esperes mondta el beköszöntő beszédét, Beszéde elején Istennek arról a szeretetéről és hűségéről szólt, mely eddig is vezette őt is és egész egyházunkat, s mely lehetővé tette ezt az ünnepi alkalmat. Esperesi szolgálatának programját két szóban foglalta össze: Együtt — tovább! Az alábbiakban ebből a programból közlünk részleteket. „Mind a két szó egyformán hangsúlyos, fontos számomra. Együtt; Azért hangsúlyozom nyomatékosan. mert meggyőződésem, hogy csak így. csak egységben, egyetértésben, közösségben lehet ma gyümölcsöző a kereszténységünk, lehet eredményes a szolgálatunk.” Együtt — a Magyarországi Evangélikus Egyházzal. ..Nem feledhetjük el.' hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház egy és oszthatatlan. Sok gyülekezete van, de egy test. Közös a gondunk. közös az örömünk. Együtt kell hordoznunk a terheket, hogy együtt részesedhessünk az örömökben is. Közös gondunk a szórványban élő hívek gondozása. az erőtlen, gyenge gyülekezetek támogatása, az egyházi épületek tatarozása.” Együtt a világ evangélikussá- pával. — Örömmel szólt az esperes arról, hogy 1984-ben a Lutheránus Világszövetség Budapesten tart.ia következő Nagygyűlését. „Ebben esvházunk és társadalmunk megbecsülését is látjuk.” Ehhez kancsolódóan szólt ökumenikus feladatainkról és elkötelezettségünkről. Együtt — népünkkel. „Az egyház nem idegen test a társadalomban. hanem annak szerves részé. Npm vezetője, de nem is hámnomfíkéie. Vezetőit és taviait megtalálóik a Hazafias Nénfrnnt bizottságaiban és a pénkéttvisé- lé.ti szervekben, a különböző szintű tanácsokban és a parlamentben A7 éevház számára éz megtiszteltetés és elkötelező* népünk, társadalmunk odaadó, hűséges szolgálatára. Így tekintem én is, hogy tagja lehetek a HNF városi bizottságának, valamint Békéscsaba város és Békés megye Tanácsának.” „Népünk, társadalmunk vezetőivel egyetértve a jövőben is törekednünk kell. a munka becsületének, a családi élet tisztaságának védelmére, az igazi 'cselekvő hazafiság erősítésére. Ennek hatásos eszköze a jó példa.” két, s azt, hogy menjünk, munkálkodjunk együtt — tovább.” A BEKÖSZÖNTŐ BESZÉD UTÁN — szokás szerint — köszöntések hangzottak el, melyek erősítés,, bátorítás, segítés szavai voltak, s az a kívánság, hogy az a szolgálat valósuljon, melyről a beköszöntő beszéd is szólt. Az egyházmegye nevében dr. Kiss István egyházmegyei felügyelő, Dr. Káldy Zoltán püspök beiktatja Táborszky László esperest — balra Mekis Ádám ny. esperes, jobbra Tóth-Szöllős Mihály, á Bács-Kiskun Egyházmegye esperese Együtt — a békéért.” Nemso- kan jutnak el nemzetközi konferenciákra, de minden hivő keresztyén és minden lelkész számára adva van, hogy kisebb-na- gyobb körben kifejthesse véleményét. Az adott helyzetben egyértelműen és becsületesen kell szót emelni,' s határozottan küzdeni az egyik legfőbb jó, a beké érdekében. Erre kötelez bennünket feltámadott élő Urunk, a Béke Fejedelme.” Együtt — a lekészekkel. „Az egyházi törvények szerint az esperes az egyházmegye lelkészeinek pásztora. Ez megtisztelő, de nehéz feladat. Elvégzéséhez kevés az emberi igyekezet, jóindulat. A lelkipásztorok pásztora csak az lehet, akit a lelkek Főpásztora, az Ür Jézus pásztorok ... Szeretném szeretettel pásztorolni a gyülekezeteket és a lelkipásztorokat.” „Tovább. Ezt azért hangsúlyozom. mert .Isten népe úton van. Az úton nem szabad sátort verni. táborozni, hanem menni kell, előre, tovább... Az út, amelyen együtt kell mennünk, készen van. Nem most kell kitaposni, megépíteni. Fz az iút a, diakónia, a szolgáló szeretet útja. A történelem Istene, az Anyaszentegyház Ura jelölte ki. Építésében sokan fáradoztak. Közülük már többen nincsenek az élők sorában. Többen nyugalomba vonultak — A nyugalomba vonultakra — s közöttük most különösképpen hivatali elődömre, Mekis Ádámra — áldáskívánással és tisztelettel tekintek. — Tisztelettel és szeretettel kérem szíves segítségüaz LMK nevében Povázsáy Mihály lelkész szólt. Az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének, valamint a Békés megyei és városi vezetés nevében Gregor György egyházügyi titkár kívánt jó munkát és gyümölcsöző szolgálatot az új esperesnek. A békéscsabai gyülekezet köszöntését Kovács Pál igazgató-lelkész tolmácsolta. A szomszédos egyházmegyék esperesei Koszorús Oszkár, Tóth- Szöllös Mihály. Fodor Ottmár az állandó „készenléti” szolgálatot és a közegyházi gondolkodás erő; sitését hangsúlyozták, amikor áldást kértek az új esperesre. A barátok, volt évfolyamtársak köszöntését Bárány Gyula győri lelkész, a G.yőr-Soproni Egyházmegye esperese tolmácsolta. A test- véregyházak képviseletében Nagy Sándor gyulai református esperes és Gyenes Mihály békéscsabai római katolikus esperes kérték Isten áldását Táborszky Lászlóra. Az üdvözlések sorát dr. Káldy Zoltán püspök zárta, aki az Országos Egyház, annak intézményei nevében köszöntötte az új esperest. A KÖZGYŰLÉS BEFEJEZÉSÉKÉNT a megüresedett egyház- megyei tisztségek betöltésére került sor. Egyházmegyei lelkészi főjegyző Povázsáy Mihály, jegyző Kovács Pál békéscsabai lelkész lett. Oj esperes kezdte meg szolgálatát a Kelet-Békési Egyházmegyében. Az ünnep után a hétköznapi életben, szolgálatban kell mindannak megvalósulnia amit a beköszöntő beszédben hallottunk: Együtt-tovább! K. Gy. Dcncs György: Teli táj, keretben Csurran a fény. csurran-cseppen, Isten állatkái fáznak, csupasz ágról cinke rebben, apró szelek gurigáznak, egek tükröt villantanak, csuda kék most, ami kék volt, csizmás, gubás paraszt baktat, begyűrt süvegén az égbolt, tág a tél. a szemhat.áron feketéi! a zúzos efdő, fától fáig sjzáll az álom. száll az álom, mint a felhő. (Megjelent a költő KÉNYEKEN BORÓKA éimíí kötetében — 1979-bén) AZ ISZLÁM VILÁGSZÖVETSÉG AGGODALMAI Az Iszlám Világszövetség Ta- jótékonysági intézmények — sásé- dácsa Mekkából felhívást intézett riiítüfe — a mohamedánokat, el a mohamedán országok korma- akarják téríteni hitüktől, azért, tufáihoz, azt kérve, hogy nagyobb hogy végül megváltozzék az iSz- fisvelemmél; kísérjék a kéresZtvért lám országók társadalrrti-póliti- missziós társaságok tévékenysé- kai rendié,- és Idegén egyházi és gét. A keresztyén -szervezetek és világi befolyás érvényesüljön. Népfrontról a kongresszus előtt Kongresszusra készül a Hazafias Népfront, a magyar nép legszélesebb rétegeit átfogó tömegmozgalom,. Ez alkaloméból feszegetem származását, szerepét és jelentőségét. Teszem ezt azért is, mert az ország népe túl van már a jelölő gyűléseken — értesülésem szerint több ezer ilyen gyűlés volt —, s minden előkészület megtörtént a kongresszus sikerérért. Sokszor végiggondoltam, hogy azok, akik a mozgalomban tevékenykednek, de a tömegek és a milliók elég világosan látják-e a Hazafias Népfront dolgait. Tudják-e azt, hogy bölcsőjét „tűzben és vérben” ringatták, múltját drámai időkre kell visz- szavezetnünk, amikor közös összefogásra, népi, nemzeti egységre volt szükség a háború, a német megszállás és fasizmus ellen? IGEN, A MOZGALOM AKKOR VÁLLALT SORSDÖNTŐ SZEREPET HAZÁNK ÉLETEBEN, amikor a Duna-medence kicsiny népe élethalálharcát vívta. Akkor, amikor teljes megsemmisülés várt rá. 1944 májusában megalakult a Magyar Front (közvetlen elődje a Hazafias Népfrontnak), Bajcsy-Zsilinszky Endre ellenállófrontja, amely ösztönösen megérezte, hogy kapcsolatot kell teremtenie haladó emberekkel, s nem világnézeti alapon, de a közös sors alapján kell egymás kezét megtalálni, mert „veszélyben a haza” (A fiatalabb nemze•• dék aligha tudja átérezni, mit jelentett a fasizmus karmai között vergődni.). Így kaptak döntő szerepet a Magyar Frontban kommunisták és mindazok, akik antifasiszták voltak (Sok egyházi személy is!). A háborúnak vége lett és hála Istennek, az egység megmaradt. Politikailag így indultunk neki egy új korszaknak. Üj célok, tervek, elképzelések születtek. Üjjá kellett építeni az országot, meg kellett változtatni egy elavult társadalom szerkezetét, a magyar népet át kellett vezetni egy feudálkapitalista rendszerből szocialista rendszerbe. Ez legalább olyan súlyos megpróbáltatás volt, mint a fasizmus elleni „lázadás”, és legalább annyira össze kellett fogni a haladó erőket, mint a háború alatt. A dolgok rendje szerint a vezetést a munkásosztály vette át. Vállalkozott a motor szerepére, mozgósított és diktálta az ütemet. Elén állt. Belső és külső ellenséggel szemben ő kapta és adta az első csapásokat. De „szövetségesek” nélkül mindez nehezebben ment volna végbe. Igen gyorsan maga mögött tudta a haladó érzésű és gondolkodású emberek tömegét, akik meggyőződéssel vállalták az új. igazságos társadalmi, gazdasági rend felépítését. Ezek az emberek túlláttak a kezdeti, átmeneti nehézségeken, a jövőért, annak sikerért egységes frontba tömörültek, és felzárkóztak a munkás- osztály és pártja mögé. TULAJDONKEPPEN EZ MÁR A HAZAFIAS NÉPFRONT VOLT, amely így az országépítésért, a társadalmi, gazdasági fejlődésért, a jelen élet minden vívmányáért szorgoskodott. Ezzel az összefogással nemzeti történelmünkben egy páratlan szakasz és párját ritkító eredmény jött létre. Eközben nem feledkeztek meg arról, hogy erre az építőmunkára különböző veszedelmek leselkednek, egy háború szemvillanásnyi idő alatt megsemmisíthetné emberöltönyi fáradozásunk gyümölcseit, s a fiatal szocializmusra kancsal szemékkel lesnek ellenségei. Sem a magyar nép, sem szocialista rendszere nem lehet mindenkor szélvédett állapotban. Ma is számtalan problémát kell kiállnia, A közös munkát, az egységet legalább annyira „melegen” kell tartani, mint tartották azt legjobbjaink a háború alatt. Ezért van ma is döntő jelentősége a Hazafias Népfrontnak. HA NINCS IS KÜLÖN TAGSÁGA, RÉSZTVEVŐI MINDAZOK, AKIK HÍVEI A SZOCIALISTA TÁRSADALMI RENDSZERNEK és alúk vállalják és munkálkodnak azokon a programokon, amelyeket a magyar állam kidolgoz a nép érdekében. A Népfronton belül más társadalmi szervezetek is vannak, ezeket a Népfront fogja össze. Ilyenek pl. az egyházak is. Politikai vonatkozásban a társadalmi szervezeteket a Népfront koordinálja, így azután mindenki valamilyen módon részt vesz az ország társadalmi, gazdasági, politikái, kulturális életében, Központi szervei ott vannak a törvényjavaslatok és intézkedések kidolgozásánál, helyi szervei pedig a helyi problémák felvetésében és megoldásában fejtenek ki tevékenységet (Az országgyűlési és tanácsi választásokon jelöltjei indulnak.) FARADHATATLAN A NÉPI-NEMZETI EGYSÉG MEGTEREMTÉSÉBEN. Ebben is régi hagyományaihoz hű. S bár más tartalommal telítődött ez a Jogalom a háború és a fasizmus ideje alatt, ma a nép és nemzet fogalmának azonosulását jelenti. Vagyis olyan társadalmi egység megvalósítását, amely a szocializmus építésének eredményeképpen jön létre. Történetileg ez azt jelenti, hogy a szocialista forradalom és. a szocialista építés idején felszámolták az uralkodó osztályokat, es kialakult a szocialista társadalom osztály szerkezete, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a népi értelmiség testvéri közössége. Ma ebben a népi-nemzeti egységben vagyunk. Tudott dolog, hogy ez a változás, fejlődés nem ment. zökkenő nélkül végbe, de hogy ez tartós és tudatos, minden társadalmi réteg természetes életérzése legyen, és hogy ez a politikai, gazdasági életben is meghozza a maga gyümölcseit, a Hazafias Népfront vállalkozik elrgélyí- tésére. Ez az egyik legnagyszerűbb politikai feladata. Azt hiszem, ebben a munkásságban van első renden szerepe a mi egyházunknak is. A népi-nemzeti egység egy táborba hív bennünket azokkal, akik a politikai. gazdásági, és más megpróbáltatásokkal szemben farkasszemet mernek nézni. Egyházunk tagjai is az új típusú, új szerkezetű társadalom tagjai, akik a szocialista haza előmeneteléért a maguk keresztyén alapállásával, hitükkel és jó cselekedetükkel. becsületükkel és hűségükkel a népi-nemzeti egység keretén belül végzik kötelességüket. A HAZAFIAS NÉPFRONT MEGKÜLÖNBÖZTETETT BIZALOMMAL TEKINT AZ EGYHÁZ TÁRSADALMÁRA, megbecsülését, abban is kifejezésre juttatja, hogy számtalan képviselőjét vezetősége sorába választja. Rédey Pál KERESZTYÉN IFJÚSÁGI MUNKA KÍNÁBAN Kínában a Keresztyén Ifjúsági Egyesület tizenöt évi szünet után ismét folytathatja munkáját, amely a századforduló idején kezdődött, és a húszas években volt a legelevenebb. A hatóságok visz- szaadták az egyesület sanghaii székházát, amelyet 1965-ben. a „kulturális forradalom” idején foglaltak le. Az egyesület először oktatási programjait kívánja folytatni. A hivatalos tudósítások nem , említik, hogy hány tagjuk és munkatársuk van. ÉRSEKI BOCSANATKÉRÉS A SALZBURGI PROTESTÁNSOK ELŰZÉSE MIATT Salzburgban advent 2. vasárnapján iktatták be hivatalába az új evnagélikus szuperintendenst. Wolfgang Schmidt eddigi kufsteini lelkészt. A beiktatáson résztvett dr. Kari Bérg, Salzburg római katolikus érseke is, aki ez alkalommal kijelentette: áz elődje, dr. Andreas Rohrachér érsek által kinyilvánított bocsánat kérés a salzburgi -protestánsok 250 évvél ezelőtti elűzésé miatt továbbra is érvényes.
