Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1981-05-10 / 19. szám
é öKumené ^ ÖKumenS öKumené A Szentlélek közössége ma Európa egyházainak új munkalerve, 1901—1983 Az Európai Egyházak Konferenciája — H2 európai anglikán, Ortodox és protestáns egyház közös ökumenikus szervezete — a krétai nagygyűlés és a múlt nyári madridi konferencia óta először hívott össze európai egyházi találkozót, hogy kialakítsa további teológiai irányvonalát és űj munkatervét a következő négy esztendőre. Az ötnapos nemzetközi tanácskozás színhelye ezúttal a „velsV.i bárdok” hazája, a hegyes-völgyes Wales, fővárosa volt: Cardiff. Az egyetem gazdasági fakultásának épületeiben tanácskozott március 24—28.. között tizennyolc európai ország csaknem száz egyházi delegátusa. Fekete tavasz A kora tavasz halványzöld pasztellszínekbe öltöztette az angol szigetország híres pázsitjait, a szénbányászatáról és textiliparáról ismert walesi hegyeket- völgyeket. Egyik napon látogatást tettünk a híres partvidéken, ahonnan kétszáz évvel ezelőtt az európai „ipari forradalom” kiindult. Az abérfan-i gyülekezeti ünnepségnek és a híres walesi férfikórusok tiszteletünkre adott hangversenyének megrendítő hátteret adott a kis bányászfalu temetőjének száztizenhat, fehér márvánnyal borított sírja. Tizenöt évvel ezelőtt Aberfan-ban megindult az egyik szénhányó óriás dombjai és maga alá temette a kis falusi iskolát, száztizenhat 9—10 éves gyermekkel. Beszéltünk egy nagyapával, aki öt unokáját vesztette el azon a reggelen. A természet néha így áll bosszút — ártatlan áldozatokon — azért, hogy az ember olyan kíméletlenül szétrombolja a zödellő erdőket, és a szénbányák „fekete völgyekké” váutoztatták át az azelőtt zöldellő, virágos völgyeket! A nemzetközi tanácskozás Európa egyházai: az élet és a béke szolgálata ma A másik két munkacsoport megállapítja, hogy a Szentlélek Isten úgy teremt közösséget a hívők között, hogy őket egyúttal az élet és, a békés jövő szolgálatába állítja. Az egyházak — ha a Szentlélek közössége valósul meg bennük és közöttük — ma egész szívvel segítik társadalmuk és íiépeik erőfeszítéseit a teremtett világ megőrzésére (környezetvédelem) és egy mindent megsemmisítő atom-pusztulás távoltartására. Ahhoz, hogy az egyházak és keresztyének ezen a két területen hatékonyan segíthessenek, mindenekelőtt új lelkűiét, új émberi magatartás szükséges. Egyfelől az európai embernek és népnek meg kell tanulniuk — a többi kontinens nyomorúsága, százmilliók éhezése láttán — az egyszerűbb, kevesebbel is megelégedő életstílust, az emberi élet igazi értelmét —, s ebben az egyházaknak igen nagy feladataik vannak ma Európában ! Másfelől az egyházakra súlyos felelősség nehezedik a békére nevelés területén. A háborúk rendesen az emberék lelkében kezdődnek: a másoktól való félelem és a mások iránti gyűlölet á „gyökerük”. Európa egyházaira ma nagyon sok, konkrét tennivaló vár, hogy a béke és a népek közötti bizalom „hídépítői” legyenek; a maguk eszközeivel, nem kis lehetőségeivel segítsék a félelem, a nemzetközi feszültségek békés feloldását, az őrült és egyre fokozódó fegyverkezés megállítását, a türelmes és békés tárgyalások létrejöttét. Mert ha' ez nem sikerülne, az egyházak és népek együtt pusztulnának el kontinensünkön. Tovább a bevált úton Ezek voltak azok az időszerű feladatok, amelyek Cardiffban kirajzolódtak az egyházak hivatalos delegátusai előtt. Az Európai Egyházak Konferenciája számos kisebb, regionális konferenciát és négy nagyobb, európai nemzetközi konzultációt tervez ezekről a kérdésekről 1985-ig, amikor majd összeül az európai egyházak következő nagygyűlése Skóciában, Edinburgh közelében. Az európai egyházi fórumon Kovách Attila református püspökkel képviseltük a magyar tag- egvházakat. Azzal a reménységgel indultunk haza Cardiffból, hogy az európai egyházak tovább kívánnak haladni az elmúlt évek során kialakított úton: az egység és az élet szolgálatában kontinensünkön. Nagy Gyula Habán Mihály: A lélek fényből kovácsolt láncai kötöznek Mondják, az ember természet. Mért kell akkor a természetet Védeni az ember ellen? És az embert mért kell óvni Saját természetével szemben? Mondják, az ember természet. Én azt mondom, valami más. (Megjelent a költő ÜZENETVÁLTÁS című kötetében 1980-ban.) központi témája ez volt: „A Szentlélek közössége ma.” Ez a téma a feladatot is megjelölte: a krétai nagygyűlés (1979) határozatainak megfelelőén úgy kialakítani a tagegyházak közös teológiai munkáját a következő esztendőkben, hogy a középpontban. a Szentlélek Isten közösségteremtő munkája álljon, és az EEK folytassa eddigi kettős munkakörét, ez európai egyházak ökumenikus együttműködéséről és a keresztyének szolgálatáról kontinensünk, Európa jövőjéért. Két előadás vezette be a tanácskozást: Jan Anchimiuk lengyel ortodox teológiai tanár és Paul Ballard cardiffi baptista egyetemi professzor szóltak a keresztyén egység és a keresztyén nemzetközi felelősség időszerű problémáiról. A konferencia Után négy munkacsoportra- tagozódott. és ezek dolgozták ki a végül elfogadott javaslatokat az 1981—1985. között végzendő közös, európai teológiai munkafeladat ókról. Europa egyházai és a keresztyének egysége Az első két munkacsoport által kidolgozott javaslatok hangsúlyozzák: a „Szentlélek közössége” az egyházakat és hívőkét az egymás iránti szeretetré’, mélyebb közösségre vezeti. Európa egyházai között már sok a kapcsolat, a közös szolgálat. De még nagy feladatok állnak előttük: a különböző egyház papi-lelkészi szolgálatának kölcsönös elismerése, az úrvacsorái közösség valamennyi egyház között. Az ehhez vezető út a mélyebb „spiritualitás”: a hit és a szeretet lelkűidében Váló megerősödés. Ezen a téren tehát a most következő négyéves időszakban a spiritualitás, a lel- készi szolgálat kölcsönös elismerése és az Ür asztalánál való egység lesznek a fő teológiai munka* leiadatok a tagegyházakban. Ökumenikus hírek DR. LUKAS VISCHER, jelenleg a berni teológiai fakultáson a „Svájci ökumené” tanszék vezetője, április í-től heti kétórás előadói meghívást fogadott el, S vele egyidejűleg megkapja a rendkívüli professzor ökumenikus teológiából mégtisztelő címet. (EPD) A LUZERNI TEOLÓGIAI Fakultásnak január i. óta szociál- etikai intézete is van. Ennek hasonló a célja, mint a korábban evangéliumi körök által létrehozott berni intézetnek. Vizsgálatokat végeznek ilyen témakörökben : a munka jelentősége a sze- mélyes életben és a társadalmi haladás szempontjából, a technikai haladás és az etikai fejlődés igénye, a politika és az egyház viszonya, a fejlesztési segélyek és a béke biztosításának kérdései. Ugyancsak itt hóztak létre egy olyan intézetet, amelynek feladata. hogy a zsidóság és a keresz- tyénség kapcsolatait vizsgálja és előmozdítsa. (EPD) ■ A NEMZETKÖZI KATOLIKUS békemozgalom, a Pax Christi az 1981. évet a Leszerelés nemzetközi évének nyilvánította. Nyilvános rendezvényeken, előadásokban, publikációkban kívánják a közvélemény figyelmét felhívni a fegyverkezés vészéjyeiré. (EPD) A III. LELKÉSZI Testvériség napját nemrég rendezték meg a nicaraguai Managuában, amelyen 200 lelkész vett részt Latin-Ame- rikából, az USÁ-ból, Kanadából és NSZK-ból. A résztvevők a sandinista forradalmat a reménység jelének nyilvánították, s mint követendő példát állították a többi dél-amerikai ország elé. A fő cél: Latin-Amerika felszabadítása. (EPD) A BRAZÍLIAI EGYHÁZAK szociális igazságosságot követelnek, s hangot adnak a romló gazdasági helyzet miatti aggodalmuknak egy nemrég kiadott békeüzenetben. A nemzeti római katolikus püspöki konferencia, valamint az episzkopális, meto-r dista és evangélikus egyházi képviselők által aláírt üzenet elítéli azokat, akik botrányos pénzügyi privilégiumokat élveznek, míg százezrek alig érik el a létminimumot. Növekszik a rosszul táplált és elkeseredett gyermekek száma is. A növekvő éhség az egyik mozgatórugója a bűncselekményeknek, az erőszaknak és a prostitúciónak. (LWI) BÉKEALAPlTVÁNYT létesített az 198Ó. évi béké Nobel-díj kitüntetettje: Adólfo Pérez Esquivel (Buenos Aires) décémbér 15-én. Az ökumenikus alapítvány célja: az erőszaknélküli, világkereskedelem lehetőségeinek kutatása, valamint olyan személyek támogatása, akik a békeharcban való élkötelezettségük miatt diszkriminációt szenvednek. (EPD) AZ ENSZ elhatározta, hógy „békegyetemet” hoz létre, amelynek joga lesz mindenfelé tudományos fokozat odaítélésére. Színhelyéül Costa Ricát jelölték meg. A békekutatás, az „eireneo- logie” célja: a béke feltételeinek és veszélyeztetettségének folyamatos kutatása, az emberi jogok kérdéseinek elemzésé. (Junge Kirche) KONFEÍIENCIA AZ IDŐS FOGYATÉKOSOKRÓL A Német Demokratikus Köztársaság egyházainak diakóhiai szervezeté április 21—24. között Züs- sów-ban tartotta 11. pszichiátriai szakkonferenciáját. A konferencia témája: „Szellemileg fogyató* kos idősebb emberek megértésé és értük való fáradozás.” Egyházunkat Muncz {frigyes, a Budai Szeretetotthonok igazgatója kép- Viselté, ■ Emlicrlíözpontá városfcilesztés Budapesten Egyházi Vezetők a fővárosi tanácsnál Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettesé április 9-ért hivatalában fogadta a fővárosban élő egyházak és felekezetek vezétőit. A találkozón részt vett Békési László tanácsélnök-helyettes, Straub István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese, Fűzfa Imre, a Fővárosi Tanács egyházügyi titkára, Bostai Károlyné, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának titkára. Az egyházak és felekezetek képviseletében többek között ott volt Bánk József váci római katolikus érsek-püspök, Tóth Károly református püspök, Héber Imre, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke, Sdlgó László főrabbi, Berki Feriz, a magyar orthodox egyház protoiereje, Szakács József, a Szabadegyházak Tanácsának elnöke. A budapesti evangélikus gyülekezeteket Káldy Zoltán és Ottlyk Ernő püspökök, valamint Koren Emil és Virágh Gyula esperesek képviselték. Nagyra értékeljük, hogy a Fővárosi Tanács fogadta aZ egyházak vezetőit és tájékoztatta őket a főváros helyzetéről és a hatodik ötéves tervidőszak legfontosabb városfejlesztési feladatairól. Ebben a tényben azt látjuk, hogy a főváros vezetői megbecsülik az egyházak szolgálatát gyönyörű fővárosunk fejlesztésében, szépítésében és gazdagításában. Értékelik azt a munkát, amit nemcsak az egyházak vezetői, hanem a hivő emberek a más világnézetű emberekkel együtt végeznek Budapestért. Jól esik tudnunk, hogy nemcsak tájékoztatni akarták az egyházak vezetőit, hanem érdeklődtek véleményük után és nagyon nyíltan fogadták a főváros fejlesztésére vonatkozó javaslataikat vagy éppen kritikájukat. Ezen a tanácskozáson is tükröződött fővárosi szinten az egyház és állam jó viszonya, illetőleg az az örvendetes tény, hogy a hivő emberek együttmunkálkodnak a materialista világnézetű állampolgárokkal országunk és fővárosunk fejlesztéséért. A Fővárosi Tanács részéről Békési László tanácselnök-helyettes adott tájékoztatást a hatodik ötéves terv fővárosunkra vonatkozó részletéiről. Két dolog mindjárt a tájékoztatás elején kitűnt. Az égjük az, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban a főváros fejlesztését kiemelten kezelik, a másik az, hogy a fejlesztés során az embert állítják a központba. Így is mondhatnánk: a humánus városfejlesztés szempontja fog érvényesülni a terv végrehajtásánál, a konkrét programok megvalósítása során. A főváros 84,3 milliárd Ft összegű beruházási és 35,8 milliárd Ft összegű felújítási lehetőséggel rendelkezik a hatodik ötéves terv időszakában. A humánus városfejlesztési szempontjának érvényesítése érdekében: 1. első helyen a lakáséllá- tottság javítása és a lakásépítés lehetséges legmagasabb szintjének elérése vari, a szanálások csökkentése, valamint a lakáselosztás és gazdálkodás javítása útján. Mintegy 86—92 000 lakásépítést vettek tervbe. A hatodik ötéves terv végére a 100 lakásra jutó személyek száma 279 főről 252-re csökken. A tervidőszak végére a lakások 50%-a kétszobás vagy ennél nagyobb lesz. Törekedni kell a lakások komfortosságának növelésére. Tanácsi kezelésben levő 30—33 ezer olyan lakást fognak felújítani, melyek 1950 előtt épültek és felújítva még nem voltak. 2. Második helyen az egészségügyi alapellátás és fekvőbeteg-ellátás javítása szerepel. Az eddig háttérbe szorult budapesti kórházak fejlesztését emeli ki a terv. Mintegy 2100—2200 új kórházi ágyat létesítenek. 3. Harmadik helyen a nagy mértékben növekvő általános iskolai tanulólétszám oktatási feltételeinek biztosítása, a napközis ellátásban részesülők számának és arányának emelése van. Közben a bölcsődei férőhelyek számát 4777-tel növelik, hogy így 1985 végére ki tudjanak elégíteni lényegében minden igényt. Az óvodai férőhelyek számát 6,5—7,2 ezerrel növelik és ezzel a ha- todik'ötéves terv végére az óvodáskorú gyermekek 97—98%-a elhelyezhető lesz, ha egyes területeiken (külső kerületekben) ezt nem is tudják mindenestül megvalósítani. Fel fognak építeni 1050—1100 általános iskolai osztálytermet és 190 napközis termet is. 4. A negyedik helyén a tervben a lakóház-, intézmény- és közmű-rekonstrukció, valamint a felújítási tevékenység fokozása szerepel. Hallottunk a közlekedés fejlesztéséről is. Itt a fő feladat a tömegközlekedés további javítása. Tovább folyik a metró építése. Szó volt a közművelődésről. Ennek középpontjában a lakóterületi népművelés áll. Az elnök- helyettes szólt a Madách Kamaraszínház, a József Attila Színház re- kostrükciójáról, új könyvtárak létesítéséről. A sport fejlesztésére 551 millió Ft áll rendelkezésre. Elkészül a Budapesti Nagy Sportcsarnok is. A rendkívül világos és szemléletes tájékoztatás után egymás után szólaltak fel az egyházak és felckezetek képviselői. Valamennyien köszönetüket juttatták kifejezésre azért a bizalomért, amellyel a Fővárosi Tanács meghívta őket a tájékoztatóra. Arról is egyértelműen beszéltek, hogy a ..főváros mindannyiunké és mindannyiunk büszkesége” és annak fejlesztéséért mirűl ők, mind híveik örömmel dolgoznak. Szóltak az eddig elért szép eredményekről. A hatodik ötéves tervvel kapcsolatban kiemelték annak „humánus jellegét”. Többen hangsúlyozták az erkölcsi tényezők fontosságát. Káldy Zoltán püspök hangsúlyozta, hogy „összenőttünk” gyönyörű fővárosunkkal, Budapesttel és mi is fáradozunk azért, hogy még szebb legyen. Azért is, hogy az épülő lakások ne csak lakások, hanem „otthonok” is legyenek, melyekben a családtagok megbecsülik és szeretik egymást”. Örömét fejezte ki, hogy fővárosi szinten az állam és egyház viszonya valóban jó. Kérte a püspök, hogy a főváros illetékes ténye- zői még az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítsanak a környezet- védelemre, a levegő tisztaságára, a zöldterületek, a fák védelmére. A közbiztonság megőrzése is állandó feladat. Ügy látja, hogy a peremvárosok, a külső kerületek — melyek a főváros szerves és egyenrangú tagjai akarnak lenni —, fokozott támogatásra szorulnak, különösen a közművesítés, továbbá a bölcsődei, óvodai és általános iskolai férőhelyek bővítése tekintetében. Ugyanakkor elismerte, hogy eddig is sok történt e célok eléréséért. Békési László tanácselnök-helyettes válaszolt a felvétett kérdésekre. majd Kelemen Lajos elnökhelyettes zárszavával ért véget a jó hangulatú tanácskozás. AZ ÖKUMENÉ LENDÜLETE A FELEKEZETEKTÖL FÜGG Lukas Vischer svájci református teológus, az Egyházak Világ- tanácsa Hit- és Egyházszervezeti Osztályának volt igazgatója szerint az EVT hiányos eszköz, mert fontos egyházak, így a római katolikus egyház, hiányoznák belőle. Nyugat-Berltnben, a nyugatnémetországi és nyugat-berlini egyházak képviselőinek tartott előadásában elmondotta, hogy az égyházközi megbeszélésekén felvetődő nehézségek a teológia fejlődésének útjában állnak. Énnek oká á félékezett - SZéfnlélef megerősödése, különösen is a római katolikus egyházban. A hatvanas évek- ökumenikus lendületét az egyházak megnövekedett öntudata váltotta fel. így például a különböző felekezetűek házasságának kérdéseit a sokat ígérő erőfeszítések ellenére 'sem sikerült megoldani. Az egyház egységét a gyülekezetben minden vasárnap tudatosítanunk kell. Az ökumenikus összejövetelek pedig ne különleges, hanem mindennapi alkalmak legyenek — mondottá Lukas Vischer.
