Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-06-01 / 22. szám
Kemenesaljái jegyzetek Megközelítőleg Észak-Déi irányban húzódik a Rába jobb partján a Kemenesi-hegyhat, 30—35 km hosszan. Ügy nagyjából Sárvár térségétől kezdődén addig, amíg a Marcal karnyújtásnyira megközelíti a Rábát, vagyis Mar- ealtőig. A Cser —, ahogyan másként nevezik a helyben a hegy- hátot —. lényegében a Rába hordaléka lehet, mert kavicsos, homokos talaja, hellyel-közzel teljesen elkeskenyedő, másutt a H—8 km szélességet is elérő dombozat alig-alig magasodik a táj fölé. Valaha cserfaerdők és sűrű bozót boríthatta, talán innen ragadhatott rá neve es csak erős túlzással nevezhetjük ..hegyhátnak". így is a Marcal felé egyre laposodik, a Rába oldaláról inkább látszanak púpjai. Délén a vidéket a Badacsonytól kiinduló vulkánlánculat utolsó alvó kráterei a Ság és a Kis- Somló kerítik, es így ezt a folyóközti területet szabályos „szigetté” formálják. Északi csücskétől eltekintve az egesz terület Vas megyéhez tartozik. Sajátos fekvése 30—35 települése egyedül álló helyzetet alakított ki számára a Dunántúl nyugati felén. A Kémé nesi-hegy hát bizonyos fokig kettébontja a nagy „sziget” településeit. két oldalán helyezkednek el a kicsiny községek. Így azután lolyóközelbe kerültek a falvak, mert a kertek alját egyfelől a Lánka-patak (a Rába mellékvize), illetve a Raba. másfelől a Marcal mossa. A falvak nagy része a Kemenestől nyerték jel zői két. KEVÉS HASONLÖ TERÜLETE VAN HAZÁNKNAK. S ezt elsősorban etnográfiailag és egyháztörténelileg állítjuk. Jószerével három ilyen egységesen magyar és evangélikus tömb volt Magyarországon. Erdélyben Brassótól Keletre Hétfalu. a Felvidéken Gömörben es itt Kemenesalján. Mindhárom színmagyar település volt és evangélikus, lélekszámúk is megközelítően azonos. vagyis 10—15 ezer körül mozgott. A mi vidékünk történeti alakulása különösen elgondolkodtató. Elsősorban tálán azért, mert ősi nemesi, szabad települések sora bontakozott itt ki. Lehet, hogy a gyepürendszer láncszemeit képezték egykor (közel vagyunk az Őrséghez), s így lakói rokonságban lehetlek az erdélyi székelyekkel. A nemesi címerekben a kard és az oroszlán heral- dikus szimbólumai valami ilyenre engednek következtetni. Viszont régi szabadságjogaikat, nemességüket a 14—15. században is megerősítik az uralkodók. EZ A TÁRSADALMI HELYZET nem tette lehetővé, hogy a feudális korban ún. mammut- birtokok alakuljanak ki. Az egy Ostffy-család kivételevei, ha vannak is nagybirtokosok, azok lényegében alig rendelkeznek néhány száz holddal. Payr Sándor e vidék történetében ugyan bőven felsorol birtokos családokat. de hogy gyakorlatilag hány hold földjük volt. azt ő sem mutatja ki. Ha Kemenesalját, tehát a Rába-Répce közti területet óvatos becslés alapján 200 km2-re taksáljuk, akkor a felsorolt nagybirtokosok között alig akad olyan, akinek birtoka meghaladta volna az 1000 holdat. Mellettük annál bővebben helyezkedtek el az 50—100 holdas kisnemesek és a telkes jobbágyok. JELLEMZÉSKÉPPEN ' EGYKÉT ADAT: Kemenesmagasiban a felszabadulás előtt 9 birtokos családnak 2480 holdja volt. Az egyházashetyei birtokos, Berzsenyi család ősi kúriája (ahol a költő is születeti) 3 kis szobából állt. Ma a falu egyik legkisebb épülete. De az Ostífyak „sasfész- ke” Ostffyasszonvfán is pusztán egyemeletes kúria, alig néhány szobából áll, pedig Payr a ..comes” jelzővel is ellátta a családot. A csodalatos Dukai Tak'ách Judit családja kétszobás ..kúriával” rendelkezett (Ebben született a költőnő). E példák mind azt bizonyítják, hogy szegénv birtokos nemességgel kell számolnunk. Ennek a társadalmi- gazdasagi helyzetnek döntő üzenete van az evangélikus egyház- történet szamara A birtokos osztály mellett azonban kialakult az agrarprole- larsag. A törpebirtokosok, cselédek, zsellérek, szolgák száma mégiscsak nagy volt a Kemenesalján. Egyes adatok szerint ez a réteg inkább bevándorló volt, mint őshonos. ^ „Lelkes, buzgó köznemesség lakott Kemenesalján —, állapítja meg Payr is — amely az Ost- fíyékkal együtt már a 16. században, korán elfogadta a reformációt.” Ha nincsen is pontos adatunk arról, hogy ez miként és mikor ment vegbe, de az bizonyos, hogy a 16. század derekán már szinte az egesz vidék lakossága protestáns. Hogy e mögött a török veszély elöl menekülő plébánosokat, vagy a Habsburg- németellenes demonstrációt, vagy kulturálisán magasabb szinten levő osztály nyitottságát kell keresnünk az új szellemi mozgalmak iránt, nem lehet ma már pontosan megállapítani, de az tény, hogy az evangélikus hit erősen megváltoztatta e vidék szellemi arculatát. .4 reformáció hajnalától kezdve Kemenesalján magyarnak és evangélikusnak lenni egyet jelentett. És hogy e vidék napjainkig megőrizhette evangélikus öntudatát, azt társadalmi helyzetének köszönhette, mert azon ritka kivételnek számított Kemenesalja, ahol nem a cuius regio, eius religio elvének megfelelően kellett cserélgetni a hitet. EGYHÁZTÖRTÉNETILEG EGYSÉGES KÉP ALAKULT KI KEMENESALJÁN. A települések szinte egyszerre lesznek evangélikussá, átveszik a volt katolikus templomot s megszervezik protestáns, demokratikus gyülekezeteiket. A falvak egyetlen társadalmi «szervezetként a politikai. kulturális életre is döntő hatást gyakorolnak. Létrehívták iskolahálózatukat, rektorokat. iskolamestereket alkalmaztok. s presbitériumaikon' keresztül a község politikai irányításában szerepet vállaltak. AZ ELLENREFORMÁCIÓ első nagy hulláma (1674) is egyszerre ostromolta e ..sziget” evangéli- kusságát. Papjaikat Pozsonyba Idézték, megfosztották állásuktól, búidosásra késztették .4 gyülekezetek ondóval határos módon megmaradtak. 1681-től. az arti- kuláris törvénv bevezetésétől Dö- mölköt (ms Celldömölk) jelölték ki Kemenesalja istentiszteleti helvéül Dömölknek ekkor még temoloma sem volt) A törvénvt tnHták msirpHÁV nélkül vóy- rehaitani. Valószínűleg a kuruc nvngtalanság hatására a császár keze nem ért. el Kemenesaljáig. Az igazi megnróbáltatás 1732-ben kezdődött Kemenesalja számára. TIT. Károly rendeletére ..fő- és alszol«abírák. esküdtek, katonák és néöánv plébános temnlomfog- laló körútra indultak Kemenesalján”. E gyászos korszak azzal kezdődött, hogy elvették Kemenesalja összes evangélikus templomát. iskoláit, a napokat, rektorokat pedig elüldözték. Rédey Pál ..KŐJAJGATÖ* Nefelejcset, szedünk, virágokat, s hímes rétek után sziklakapu fogad. Váratlanul ér. s sziveniit, a sző, a múltidéző név: „Kőjajgató”. Krisztus Urunk kiáltó kövekről beszélt. Bizonyságot tesznek, kiáltanak, ha tanítványai, elhallgatunk. Itt rég erdőbe reitőzö+teket öldököltek dúló tatárhadak, s á Kőjaigató komor kövei emlékét őrzik jajnak, hulló vérnek. Vissza hangozzák megölöttek jaját, s az élőknek kegyelmet kérnek: hogv többé ne verjék fel a Bükk csendjét sikoltások, jajok, legyen itt élet. béke! Jajgass. ..Kőjaigató”. kiálts az égre. hogv őrizzen, .segítsen. hallgassa meg jajod az élő Isten' Türmezei Erzsébet — Szentháromság után a 9. vasárnapon az oltárteritö színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- lári igéje: 1 Kor 10 I—13; az igehirdetés alapigéje: Lk 12, 42—18. — EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET A RÁDIÓBAN. Augusztus 3-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet VECZÁN PÁL diósgyőri lelkész. — IRSA. A gyülekezet énekkara június 28—29-én közép-dunántúli körutazással fejezte be évadját. Az út alkalmat adott Veszprém. Herend. Tihany, Sümeg, Pápa és Zirc nevezetességeivel való ismerkedésre, valamint gyülekezetekkel való találkozásra. Az énekkar Bárdossy Tiborné karnagy vezetésével szolgált a szíves vendéglátást nyújtó bakony- tamási, bakonyszentlászlói és ba- konycsemyei gyülekezetben. Az igehirdetéseket Bárdossy Tibor végezte. — LELKÉSZ VIZSGA. Az Északi Egyházkerület Lelkész.kepesílő Bizottsága előtt július 8-án Budapesten lelkészi vizsgát tettek és lelkész.i oklevelet, illetve jegyzőkönyvi kivonatot kaptak: Donáth László kelenföldi. Kiss Miklós lovászpatonai. Pintér János mis-' kolei segédlelkészek. Deméné Smidéliusz Katalin ostffyasszonv- fai, Ottlyk Márta budapesti és Pnthóné Kepenves Erzsébet csab- di-bicskei lelkészi munkatársak, — \1 A K Ó. A gyülekezet új tisztikarát. Budák István felügyelőt. Schüszler Márton gondnokot. özv. Komoly Sámuelné pénztárost. valamint tizenhárom presbitert Fodor Ottmar, a Csonernd — Szolnoki Egyházmegye es nevese iktatta hp. — A tavaszi szeretet- vendégsécen dr. Kristóff Árvád «vprtpHí nrpsbifer szolgált gyülekezet történeti visszaemlékezéssel és saiát verseivel. —* A temnlom- tororiv meet!ittasa után Cseoreai páto «árszpetlórinei leikéi'/ hálaadó ünneoélven és osenriesnapo- kon végzett szolgálatokat. fülen tiszteletek a Dunakanyarban Budakalász-Lcnfonó (reformárus templom): a hó első és harmadik vasárnapién de. fél 9. Dunabo'jf'ánv (P^iőfi út 3.): a hó hármadik vasárnapién du. 2. Esztereom (Zalka Máté u. S2.): minden vasárnap de. 10. leányfalu (református s?eretet,otthon): a hó első vasárnapián du. 5. Nagymaros (református templom) : a hó harmadik, vasárnapién du. 3. Pp- máz (református gyülekezeti terem): minden vasárnap de. 9. Szentendre (Bükkös Dart 2.): minden vasárnap de. 11. Vác (Eötvös u. 1.): minden vasárnap de. fél 10. Verőcemaros (református templom): minden páros hónap harmadik vasárnapién, du. 4. Visegrád (református templom): a hó harmadik vasárnapján du. 4. ABlVASÁRNAP IGÉJE Boldog az a szolga... Lk 12,42—4* Gyakran előforduló szó Jézus Urunk tanításában, az evangéliumokban: boldog. Ki ne ismerné a Hegyi beszéd „boldog-mondásait . Ott — többek között — boldognak mondja Jézus azokat, akik szegények, akik sírnak, akik békességre igyekeznek. Másutt azokról szol így, akik hűségesek az ő követésben, helytállnak hűségesen, sót meg Jézus névéért szenvedni is készek. Példázataiban rendszerint akkor találkozunk ezzel a jelzővel, amikor a jót, az okosat szembeállítja a gonosszal, az ostobával; mint itt, ebben a példázatban is. így tanít bennünket, egyháza népét az ő akaratának hűséges betöltésére, engedelmességre: szolgalatra. Bárcsak felettünk is így hangozhatna el az ítélet, a számadás napján Urunk szava: boldogok vagytok... Hogyan is tanít most bennünket Jézus Krisztus? BOLDOG AZ A SZOLGA, AKI TUDJA, HOGY SOKAT KAPOTT! S ebben a mondatban mind a kettő fontos. Fontos tudni, hogy kaptam! Keresztyen életünk alapja ez. Nem kiérdemelt, megszolgált, kiharcolt mindaz, amivel Istenünk elhalmoz bennünket. Az ö sze- retete elénk jött, megragadott, ő előbb szeretett minket! A szolgáló tanítványi élet ott és akkor születik, amikor erre kinyílik a szemünk. Amikor erre rá tudunk csodálkozni. A „szolgaság”, az Istennek való engedelmesség teher, gyötrelem mindazoknak, akik nem ismerték meg az öt szolgáló élet méltóságát is. S fontos a másik is: sokat kaptam. Jézus ebben a példázatban éppen arra tanítja' Pétert és a többieket, bennünket is, hogy az ő népe, egyhaza többet kapott, mint mások. De mi ez a több? Az. ő ismerete. Hogy ismerhetjük öt! Tudhatjuk, mit tett értünk, hogyan váltott meg bűn és halál nyomorúságától, s ad így új életet. Ä sok, a több abban van. hogy az evangélium, az igehirdetés által Jézus Krisztus egyháza tud erről. S a többhöz tartozik a nagyobb elkötelezés, nagyobb feladat. Igen, Jézus népének több feladata van ebben a világban, mint bárki másnak. Ezt a több feladatot, a szolgálatot méltóságnak lássa az ö népe! Mert ebben a szolgálatban őt magát képviseljük. Egyháza, tanítványai által akar munkálkodni a világban. BOLDOG AZ A SZOLGA, AKI TUDJA, HOGY MI A FELADATA! Helytállni nem lehet másként, csak akkor, ha tudjuk, hogy mit kell tennünk, hogy neki tetsző életet éljünk. En nem btszem, hogy van valaki, aki erről meg nem hallott volna. Mégis szükség van arra, hogy újra és újra elmondjuk, beszéljünk róla, mert olyan kemény a szívünk, hogy nehezen hajlik a szeretet, a szolgalat, a másokért tevékeny élet útjára. Itt a példázatban úgy fogalmazza meg Urunk, hogy az a feladata a sáfárnak, hogy „kiadja azoknak élelmüket”. Hogy másokról gondoskodjék. Ezt én tágakban értem most is. Az élet szolgálatával bízta meg népét Jézus Krisztus. Az életet úgy segíteni védeni, táplálni, megtartani, ahogy ö tette. ,,Ó azért jött, hogy életünk legyen.” Az evangélium hirdetésével az örök'életet munkáló, bűnöket megbocsátó szeretetéröl tegyen népe bizonyságot. De mutassa meg. Hógy neki földi életünk békessége és boldogsága is fontos. Akkor taláítatik és mondatik csak az egyház boldognak, ha szolgálatát egészében betölti. Istenünk nem bízott ránk ítéletet, nem bízta ránk bűnök büntetését, még a magunk megtartását sem! De igenis ránk bízta, hogy családban, környezetünkben, s ameddig csak szeretetünk és imádságunk elér, békességet, életet akarjunk és munkáljunk. BOLDOG AZ A. SZOLGA, AKI TUDJA. HOGY EL KELL SZÁMOLNIA! De valóban boldogít-e ez? Nem sokkal inkább félelmetes, ijesztő, hogy eljön á számadás napja, amikor „mindnyájunknak meg kell jelennünk Krisztus ítélőszéke előtt”? A számadás félelmét egyedül ő veheti ki szivünkből, ó. aki nemcsak ítélni fog, hanem mindent megtett értünk! S-ezért növeli most is bennünk a reménységet, mert ha meghal az egyház reménysége, hogyan is tudna helytállni a szolgálatban. Hiszen akkor a földön járó egyház is olyan lesz, mint a példázatbeli gonosz szolga. S milyen sokszor leselkedik ránk ez a kísértés! A számadásról tudni azt is jelenti, hogy a szolgálatban nem „lazíthatunk". Állandó készenlétre hív most is bennünket Urunk. Igaz. nem tudjuk, mikor jön vissza, de várjuk örömmel, hűséges szolgálattal. Bárcsak sohase veszne ki szivünkből ez a reménység, soha nem feledkeznénk meg erről! Mát konfirmandusaink is tanulni szokták, mi is gyakran mondjuk hitvallásunkban, Jézus Krisztus eljön, hogy ítéljen élőket és holtakat. A számadásról tudni jó, mert fegyelmez. S nekünk tudnunk kell, hogy sokról kell számot adnunk. Urunktól kérjünk élő reménységet, hűseget a szolgálatban, hogy okos sáfárok lehessünk. . Ittzés Janos I mád kozzunk! Urunk, örök Királyunk! Köszönjük kegyelmedet, amellyel szolgálatodba állítottál minket. Igéddel tisztíts, gondozz, taníts minket szüntelen, s add erődet is hasznos gyümölcstermésre, hogy kegyelmes szeretőiedet dicsőítve készüljünk eléd, aki ígéreted szerint visz- sza.jösv/. dicsőséggel, ílélni élőket, holtakat. Ámen. — KECSKEMÉT. A gyülekezet újraválasztott presbitériumát és tisztikarát pünkösd vasárnapján iktatta be hivatalába a gyülekezet lelkésze. Tóth-SzöHős Mihály esperes A tisztikar új tagjai: Zeng Péter gondnok. Kovács Péter pénztáros. Károlyfalvi József jegyző, az újonnan választott presbiterek: Dudás Sándor. Varga András, Sándor Miklósáé, dr. Gergely Kálmánná. Molnár Jó- zsefné, Kovács Józsefné. dr. Szakáll Imréné. Adrovitz Gyözöné, Nótári Mihályné és Szabó Pálné. A nagy kiterjedésű szórvány- gyülekezet minden nagyobb szórványából választottak presbitereket: Nagykőrösről: dr. Genersich Zoltán és Sánta Zoltán, Lajosmi- zséről Kőszegi Pál és H élt ay László. Ladánvbenéről Bánszki Pál, Helvéciáról ifj. Pálfi Károly né, Kerekegyházáról Szigeti László és Kanyik Mihály, Orgo- ványról Balogh Jenöné és Kollar Julianna. — SZÜLETÉS. Stinner Falnak és Hubert Saroltának első gyermekük született Neve: DÁVID. A keresztelési a csornai templomban Hubert István csornai lelkész végezte. „Minden jók kútfeje, ő áldd meg e kisdedet!”