Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-04-06 / 14. szám
Tattimmi beszámoló A lutheránus Világszövetség európai konferenciája Tallinn, Szovjet Észtország fővárosa, teljes szépségében mutatkozott meg a kora őszi napfény ragyogásában az egész Európából odasereglett egyházi delegátusoknak. Tizenötödik emeleti hotelszobám ablakából csodálatos panoráma nyílt az ezeréves város patinás tornyaira, zömök várbástyáira, a hatalmas kikötőre és a végtelen tenger csillogó síkjára. A ma félmillió lakosú Tallinn már a Középkor elején fontos szerepet játszott a Balti-tenger körzetében. „Kis város, de olyan, mint egy lovagvár” — írta róla 1154-ben egy arab világutazó, aki először rajzolta be Tallinn nevét Európa térképébe. Az ötven bástyatornyos vár bevehetetlen erősségnek számított a középkorban. Az óváros máig megőrizte Tallinn világhírű építészeti emlékeit, a gyönyörű gót és barokk templomokat, köztük a Szent Olaf-templommal, amelynek 159 méter magas tornya valamikor Európa egyik legmagasabb építménye volt. A régi városháza is párját ritkítja Eszak- Európában. A mai Tallinn ugyanakkor modern ipari nagyváros és világkereskedelmi kikötő is, tele élettel és forgalommal, látogatókkal a Szovjetunió és Európa minden részéből. A múlt nyáron az észt főváros volt az olimpiai vízi játékok központja. Alkalmunk nyílt arra, hogy egy hatalmas, modern ha- lászszövetkeZeten kívül meglátogathassuk az olimpiai kikötősportcentrumot is, benne az ortodox, protestáns és római katolikus istentiszteletek céljaira épült, modern olimpiai kápolnával. Európa evangélikus egyházai a Lutheránus Világszövetség rendezésében Szeptember 7. és 14. között első alkalommal találkoztak a Szovjetunió területén. Vendéglátónk az Észt Evangélikus Egyház volt, együtt a lett és litván evangéftkus egyházakkal. Kis balti testvéregyházaink felejthetetlen vendégszeretettel fogadták Európa evangélikus küldötteit. Ez nemcsak abban mutatkozott meg, hogy a megnyitó istentiszteleten és a hétköznap reggeli istentiszteleteken egyre nagyobb számmal vettek részt a tallinni gyülekezetek tagjai is, hanem még inkább a konferenciát követő vasárnapon a gyülekezetekben tett látogatásokon. Hármas-négyes csoportokban szétoszlottunk, főleg észtországi, de lettországi, litvániai és a leningrádi körzetben levő evangélikus gyülekezetekbe is, hogy a balti evangélikusokkal istentiszteletek keretében találkozhassunk. A Szovjetunió hatóságai mesz- szemenően mindent megtettek az egyházi konferencia zavartalan munkájáért. Találkozásunk színhelye Tallinn legmodernebb, huszonkét emeletes szállodája, a Viru Hotel volt, nagyszerű lehetőségekkel a nemzetközi tanácskozás lebonyolítására. A Szovjetunió napilapjai is tudósítottak a konferencia lefolyásáról. A tanácskozás résztvevői tizennyolc európai ország harminckét evangélikus egyházából jöttek. Ezenkívül egy-egy delegátussal képviseltették magukat Afrika, Dél- és Észak-Amerika testvéregyházai is. Különösen nagy számmal voltak ezúttal jelen az észt, lett és litván evangélikus egyházak vezetői, lelkészei és világi tisztségviselői. A kétnapos konferenciát dr. Carl Mau LVSZ-főtitkár és Edgar Hark észt evangélikus érsek nyitották meg. D. Martti Simo- joki ny. finn érsek vezette a tanácskozásokat. A résztvevők sorában ott láttuk más egyházak és egyházi szervezetek képviselőit is. Pimen, az Orosz Ortodox Egyház pátriárkája, üdvözlő üzenetet intézett az evangélikus tanácskozáshoz, amelyet Alexij metropoli- ta, Tallinn és Észtország ortodox egyházi vezetője adott át. Alexij metropolita, az észtországi baptista és metodista egyházak vezetőivel, végig jelen volt a tanácskozásokon. Elküldték delegátusaikat az Egyházak Világtanácsa és a Keresztyén Békekonferencia is. Dr, Glen G. Williarns főtitkár személyében az Európai Egyházak Konferenciája a legmagasabb szinten képviseltette magát. „Az igehirdetés ma” — így hangzott az Európa-kon- ferencia főtémája. Fontos volt azonban, hogy az első és a két utolsó előadás az egyházaknak az európai és világbékéért való felelősségéről szólt, ezzel is kifejezve a keresztyén igeszolgálat és életszolgálat elválaszthatatlansá- gát. A megnyitó előadást Jaakko Elenius finn lelkész tartotta ezen a címen: „Az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia és az egyházak feladata.” A Helsinki Zárónyilatkozat részletes tartalmi elemzése és az enyhülési folyamát érdekében végzett egyházi fáradozások ismertetése után megállapította: „Az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia egészséges és legitim módon hívta fel az egyházak figyelmét arra, hogy munkájukat a mai világban nem korlátozhatják kizárólag az emberi élet privát területeire, és a vallásos tevékenységre.” A nagy visszhangot kiváltó előadás és az ezt követő megbeszélések eredményei nyertek összefoglalást, a konferencia hivatalos zárójelentésében: ..A világméretű és a békét veszélyeztető fejlemények között az egyházak sürgető feladata, hogy a népek közötti bizalom erősítéséhez hozzájáruljanak. A küszöbön álló madridi eurónai biztonsági és együttműködési utókonierencia vonatkozásában hangsúlyozták a résztvevők, hoay az egyházaknak a, maauk eszközeivel támogatniuk kell a biztonságért és együttműködésért való fáradozásoknak ettől a konferenciától remélt folytatását.” Igehirdetés, hitvallások, istentisztelet Ezt követően dr. André Dumas párizsi református teológiai professzor szólt a mai igehirdetés környezetéről, Európa mai szellemi és politikai helyzetéről. A modern társadalmat veszélyeztető nihilizmus, erkölcsi lazulás,, az indusztrializálódás. valamint a fegyverkezési verseny és gazdasági problémák által kiváltott lelki krízisre válaszul Isten igéje hirdetése arra irányul, hogy a személyes hitet, a keresztyén reménységet és az életfolytatásunk egészét átfogó szeretetet erősítse, ébressze a modem emberben. Dr. J. P. Boendermaker professzor (Hollandia) és dr. Helge Brattgaard püspök (Svédország), az igehirdetés és az evangélikus hitvallások, illetve az igehirdetés és az istentisztelet kérdéseit vizsgálták. Mindketten hangsúlyozták, hogy az evangélikus igehirdetés alapja, forrása és zsinór- mértéke a Szentírás igéje. Brattgaard püspök különösen erős hangsúlyt tett a keresztség és az úrvacsora jelentőségére az egyház istentiszteleti szolgálatában. Ezt követően Michael Schuller esperes (Románia) arról szólt, hogy a személyes és gyülekezeti lelkipásztori szolgálat milyen fontos része ma az egyházi szolgálatnak, mível Isten igéjét személyes életközelségbe viszi a gyülekezetben. Az egyházak társadalmi és politikai diakóniája a mai Európában Dr. Nagy Gyula professzor előadásának témája ez volt: „Igehirdetés az egyes emberért és a társadalomban végzett szolgálat által — A diakónia, mint az egyház küldetése és életformája Európában.” Az előadó részletesen szólt az egyház és a hivő ember „élet-igehirdetéséről”, mely a személyes emberi kapcsolatokban. a társadalom közösségeiben és a nemzetközi életben egyaránt érvényesül, összefoglalta a Magyarországi Evangélikus Egvház mai teológiai irányvonalának, a „diakónia teológiájának” lényegét, és szólt az európai egyházakat ma különösen felelősségre hívó szociáletikai feladatokról: a nukleáris világpusztulás elhárításáról. a világ szegény országaiért, éhező százmillióiért való keresztyén felelősségről, a faji kérdésről, az európai kis egyházakért és a fejlődő országok egyházaiért hordozott keresztyén felelősségünkről. A befejező előadásban dr. Helmut Zeddies egyházfőtanácsos (NDK), a békéért, végzett keresztyén szolgálat kérdéseit vizsgálta ezen a címen: ,.Igehirdetés a béke szolgálatában." Kiemelte a békére vonatkozó: bibliai megalapozottságú igehirdetés jelentőségét és foglalkozott a békéért való, cselekvő mai szolgálat, a „béke gyakorlása” és a békére nevelés, egyházi feladataival. A konferencia zárójelentése is tükrözte, hogy a Lutheránus Világszövetség tallinni konferenciája milyen fontosnak tartja az evangélium szóval és élettel való hirdetésének ilyen összekapcsolását: „Tallinnban világossá vált, hogy a különböző helyzetek ellenére, amelyekből a delegátusok jöttek, a keresztyének egyik feladata Európában az, hogy a közös bizonyságtételért fáradozzanak. Ehhez tartozik az is, hogy az egyházak Keleten és Nyugaton úgy 'hirdessék és éljék a rájuk bízott üzenetet a kiengesztelésről, hogy közben — nemzeti és nemzetközi vonatkozásban egyformán — betöltsék Uruk megbízatását a béke szolgálatára:.” Hangsúlyozta a zárójelentés, hogy a konferencia előadásai és jelentései legyenek az alapjai az evangélikus egyházakban végzett további munkának kontinensünkön, és egyúttal szolgáljanak előkészítő anyagul az 1984-ben Budapesten — első alkalommal egy szocialista országban — megrendezendő evangélikus világgyűlésre is. A magyar delegátusok szolgálata Dr. Káldy Zoltán püspök az egyik esti ülésen nagy figyelmet keltő felszólalásban hívta meg Európa evangélikus egyházait az 1984-es budapesti világgyűlésre. A tallinni János-templomban Szovjet és amerikai egyházi vezetők közös állásfoglalásban figyelmeztettek a globális háború növekvő veszélyére, mely az országaik közötti fegyverkezési verseny következménye lehet. Augusztus 23—25-én Géniben nyolc szovjet és kilenc amerikai egyházi vezető közösen jelentette ki, hogy a két szuperhatalom számára .„sürgető erkölcsi parancs” a nukleáris fegyverzet csökkentése. A két ország egyházi vezetői elismerik, hogy különböző módon végzik hazájukban prófétai bizonyságtételüket és gyakran beszélnek egymástól eltérő stílusban, de — mint hangoztatják — „kinyilvánítjuk és megerősítjük a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyházainak jelenlegi prófétai szolgálatát”. A Magyarországi Református Egyház 1000 új fordítású Bibliát juttatott el szeptember 4-én a Romániai Református Egyháznak. Ez a küldemény annak a 10 000 magyar nyelvű (ebből 9000 Károli nagy gyülekezet előtt hirdette az igét a konferenciát követő vasárnapon. ö búcsúztatta a keleteurópai egyházak nevében dr. Paul Hansent, az LVSZ Európa- titkárát, aki hosszú szolgálat után az év végén vesz búcsút genfi szolgálatától. Dr. Nagy Gyula professzor — előadásán kívül —, Rigában végzett istentiszteleti szolgálatokat több gyülekezetben, Matulis lett evangélikus érsek vendégeként. Alexy metropolita meghívására az Európai Egyházak Konferenciája főtitkárával együtt látogatást tett az észtországi ortodox egyház lelki központjában, a pyh- titzai kolostorban, átadva a magyar evangélikusok köszöntését. Káposzta Lajos soltvadkerti lelkész, Viljandi észt evangélikus gyülekezetében hirdette az igét a konferencia után. Mindhárom magyar delegátus részt vett ezenkívül a teológiai munkacsoportok munkájában is. Az észt testvérnép között a magyar küldötteket különösen meleg fogadtatás várta. Tudtak népeink rokonságáról. Ök a „legkisebb testvér” a finnugor népcsaládban, néhány egészen kis létszámú törzset leszámítva. ízlelgettük az ősszavak rokonságát: kéz-keszi, vér-veri, hal-ka- la, a hasonló nyelvi zenét az észt és magyar nyelvekben. És ezt áz ősi rokonságot még inkább elmélyítette köztünk a közös hit. és a reánk bízott közös szolgálat Európa békéjéért. A tallinni konferencia felejthetetlen marad 'számunkra, mint találkozás Európa evangélikus egyházai között, és mint az európai evangélikusok találkozása a számban kicsi, de élő hitű észt, Jett és litván testvéregyházakkal. Nagy Gyula Egyházunk delegációja a Német Szövetségi Köztársaságban A Gustav Adolf Egyesület elnökének, Hermann Riess prelátusnak a meghívására egyházunk delegációja dr. Káldy Zoltán püspök-elnök vezetésével a Német Szövetségi Köztársaságba utazik, ahol október 9—11-ig részt vesz a szervezet őszi közgyűlésén. A delegáció tagjai: dr. Karner Ágoston országos főtitkár és Reuss András külügyi titkár. SZOVJET ÉS AMERIKAI EGYHÁZI VEZETŐK A LESZERELÉSRŐL TÍZEZER MAGYARNYELVŰ BIBLIA A ROMÁNIAI REFORMÁTUS EGYHÁZNAK A két ország egyházi vezetői már 1979 márciusában is találkoztak egymással és már akkor is közös állásfoglalást adtak ki „Válasszátok az életet” címmel. „Ezek a találkozások bizonyság- tételek arról az egységről, melyet átélünk, amikor együtt valljuk Jézus Krisztust Omak és Megváltónak. Mint keresztyének, felhívjuk testvéreinket a saját hazánkban és szerte a világon, hogv vallják meg Jézus Krisztust — ö a mi békességünk, ö ledönti az ellenségeskedés falait, helyreállítja az egységet, az ellenségeket barátokká teszi.” A találkozónak evangélikus részvevői is voltak. Szovjet részről Janus Matulis lett érsek, amerikai részről pedig James Crumley püspök. fordítású) Szentírásnak a része, amelyet a Református Világszövetség adományozott a Romániai Református Egyháznak. (Reformátusok Lapja) A tallini János templom
