Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-03-23 / 12. szám

Mindennapi kérdéseink Akik boldogok. t A Élv. ASÁRh APIGŰE Dolgozzunk — mint Isten munkatársai 1 Móz 1, 26—38, 31 CSODALATOSÁN SZÉP VILÁGOT TEREMTETT ISTEN. Utolér­hetetlen bölcsességgel alkotta meg belső rendjét, fennmaradásának lehetőségét. Mindennek kijelölte helyét és funkcióját. Az embernek is. Nem vágyunk csupán élvezői, elfogadói, elfogyasztói azoknak a ja­vaknak, melyeket a teremtett világ ad, hanem úgy bízta azt ránk Isten, hogy csak munkánk eredményeképpen fogadhatjuk el. így fog­lalhatjuk össze egy szóban azt, amit textusunk bővebben mond el: „szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet, uralkodjatok... minden élőlényen” — egy szóval mondva: dolgoz­zatok! A munka Isten teremtő akarata. Nem élvezésre, hanem mun­kára hívott et bennünket Isten ebben a világban. Istennek ehhez az akaratához igénkben hozzájárul még egy öröm­hír: úgy dolgozhatunk — mint Isten munkatársai! Így értjük Bib­liánknak azt a mondatát, hogy „Isten képmására” teremtette az em­bert. Munkatársainak teremtett bennünket. Mivel pedig Isten a te­remtés munkája után csak „egy napra pihent meg", hogy megszentelje azt, majd utána tovább dolgozik — nekünk a munkatársaknak is csak ez a lehetőségünk, dolgozzunk Isten akarata szerint, formáljuk, alakít­suk, hódítsuk meg és hajtsuk uralmunk alá az egész földet és annak minden adományát, mert ezzel istentiszteletet végzünk. Ha Isten fá- radhóvatlanul dolgozik, munkatársainak sem lehet mást tenniök (Jn 5. 16!). Az elhív áfásunknak akkor felelünk meg, ha munkás életet élünk, így lesz tartalma és értelme életünknek. A MUNKA PARANCSÁT ISTENALDAS FORMÁJÁBAN adta az embernek. Nem arról van szó, hogy aki dolgozik, az áldásban része­sül. hanem az az áldás, hogy dolgozhatunk, hogy Isten munkatársai­ként végezhetjük munkánkat. Egybe tartozik a munka és Isten áldá­sa. Csak azok tudják ezt igazán, akik valamilyen rokkantság miatt gyakran sóhajtanak fel: bárcsak dolgozhatnék, áldás lenne számomra a puszta tény, hogy dolgozhatom. Áldás az, hogy szellemi és fizikai erőmet használhatom fel Isten világának megismerésére, felhasználá­sára, „úrrá" lehetek a teremtett világ felett, ami nem leigázást, ki­zsákmányolást, hatalmaskodást jelent, hanem azt a munkát, mellyel a többi teremtmény értelmét, funkcióját, egymásért va'zS' létét, hasz­nosságát felismerem és használom magam és mások javára. Istennek ezt az áldását rontotta meg és torzítja el a bűn. Megromlott a viszonyunk Istennel, dé a teremtett világgal is, így beleront a bűn a munka végzésébe is. Ilyen, bűn okozta torzítás az, hogy az ember úgy akarja végezni a munkát, hogy másokkal végezteti el és így kizsák­mányolja embertársát. Az ennek nyomán szerzett javakból azután nem dolgozó, hanem henyélő életmódot igyekszik biztosítani magának. Ez nem egyszerű ügyeskedés, hanem bűn. Társadalmunkban kiküszö­böltük a kizsákmányolás „klasszikus" lehetőségét. Nyíltan senki nem teheti, mégis akad „ügyeskedés”: irreális hasznot húznak egyesek má­sok kárára. Sokat kell beszélnünk borravalókérdésről, csúszópénzek­ről és más hasonlókról. Mindez azt mutatja, hogy nemcsak a munka áldását rontotta meg a bűn, hanem etikai tartalmát is. A munka etiká­ja pedig számunkra innen indul, hogy Isten munkatársai vagyunk. El- hivatásunkhoz — gazdánkhoz,—- méltóan, kell végeznünk, ezért adjuk bele tudásunk legjavát, dolgozzuk végig a munkaidőt, végezzük becsü­letesen még akkor is, ha nem néznek oda. A világpiacon „védjegyek­kel” védenek egyes termékeket, árucikkeket. A védjegy nemcsak rek­lám, hanem elsősorban kötelező jegy. Egy világmárkát nem szabad elrontani. Munkánk védjegye: Isten munkatársai vagyunk. A JÓL VÉGZETT MUNKA NEMCSAK NEKEM ÁLDÁS, de annak is, akinek végzem azt, aki részesedik munkám eredményéből. Jézus az egyházban 'Szolgáló mdgatartást, diakóniai életfolytatást vár tőlünk, hogy áldássá legyünk embertársainknak, társadalmunknak. Ez az életfolytatás a munkapadnál kezdődik. Munkánk eredményéből kap­nak áldást embertársaink. Nekünk tovább kell adnunk azt az áldást is. amit Jézusban kaptunk, a bűnbo&ánatot és üdvösséget, de tovább kell adnunk azt az áldást is, hogy ez a világ az emberi munka ered­ményeként fennmaradjon, a föld megteremje és megadja minden em­ber kenyerét és legyen béke e földön, melyben minden ember ember­ként, igazságos rendben, félelem nélkül élhet, dolgozhat és gyarapod­hat. A munka és a béke között igen szoros az összefüggés. Az Istentől kapott paráncs: „szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet" — arra indít, hogy mindent megte­gyünk a békéért, a fegyvermentes világért. Hiszen a nukleáris fegy­verek pusztító hatásával nem betölteni, hanem kipusztítani lehet csak a földet, az igazságtalan gazdasági rend nyomán fellépő nagyfokú szegénység és éhínség pedig útjában áll a szaporodjatok és sokasod­jatok parancsának. Ezért jó meglátni azt, hogy Isten szándéka szerint összetartozik a jó munka és a béke megtartása. jézus Által isten megmentett a bűn Atkától és új életre, felelősségteljes munkára, békesség szolgálatára hívott el. Mint Isten munkatársai végezzük megújultan munkánkat, hogy Isten mun­kájának ritmusa, szépsége és eredményessége is tükröződjék életün­kön. . Tóth-Szöllős Mihály E iiiiíd k»7 / ii;s!i! Köszönöm Istenem, hogy munkára teremtettél és adsz is nekem munkát minden napra. Add, hogy tudatos legyen bennem, hogy mun­katársaddá tettél a világodról valló gondoskodásban, embertársaim kenyerének előteremtésében és világunk békéjének megőrzésében. Bo­csásd meg, hogy sokszor kishitű vagyok és megfeledkezem arról, hogy munkámban is Hozzád, mindörökké munkálkodó Atyámhoz kell mél­tóvá lennem. Add Szentlelkedct. hogy szénnek lássam munkámat, jól végezzem azt és örülni tudjak akaratod teljesítésének. Ámen. FŐTÖRZSŐRMESTERBŐL LELKÉSZ TÖBB EMBERNEK TETTEM FEL A KÉRDÉST: vajon bol­dog-e? És ahány ember, annyi válasz. Az éhező ember akkor boldog, ha egy falat kenyeret, ételt kap, a szomjazó akkor, ha kínzó szom- ját tiszta vízzel olthatja. A gyermekét váró édesanya ak­kor boldog, ha gyermekét egész­ségesen szüli meg, ha gyermeke később szépen fejlődik, s válik ifjúvá, majd felnőtté. A beteg ember akkor boldog, ha súlyos betegség után először ülhet fel az ágyán, ha megtehe­ti az első lépést. És a beteg em­ber hozzátartozója akkor boldog, ha betege csendesen tölti az éj­szakát, ha állapota nem rosszab­bodik, hanem inkább javul. Az édesapa akkor boldog, ha fiáról jót hall, ha arról tudósítják, hogy fia olyan becsületes, mun­kás úton jár, mint az édesapja. Ha a sok szó — legyen az simo­gató, elismerő, vagy keményen bíráló —, vagy a példamutató élet életté lett gyermeke életében. A háborúságban élő akkor bol­dog, ha végetér a háború, s vég­re beköszönt az olyan nagyon óhajtott béke. S milyen boldogok voltak azok az édesanyák szerte a világon, akik a hosszú évekig tartó háború nyugtalansága után végre hírt kaptak talán már el­veszettnek hitt gyermekükről. És hogyan fogalmaz nagy köl­tőnk? Nagyon egyszerűen, amikor ezt írja: „Hol a boldogság mos­tanában? Barátságos, meleg szo­bában”. De vannak olyanok, akik arra a kérdésre, hogy mit jelent szá­mukra a boldogság, a feleletek egész sorát tudják megfogalmaz­ni egy pillanat alatt. Akkor bol­dogok, ha elérik céljukat, megva­lósíthatják a terveiket. Akkor boldogok, ha hoszú évek kemény munkája után felépül a házuk, ha a nagy koplalások, takarékos­ság után végre összegyűlik annyi pénzük, amennyit óhajtanak. Ak­kor boldogok, ha végre megvehe­tik a kocsit, a hétvégi házat. Az egyik holdvilágos hajnalon, önmagámnak i$ feltettem a kér­dést: vajon boldog ember vá- gyok-e? És örömmel töltött el az önmagam számára megfogalma­zott válasz, boldognak hiszem, ér­zem és vallom magam. EZZEL A CIKKEL EGY ÜJABB SOROZATOT kezdünk el lapunkban. A Hegyi beszéd „bol­dog-mondásaival” szeretnénk fog­lalkozni. Tesszük ezt azért, hogy a mára, mindennapi dolgainkra, mindennapi kérdéseinkre vonat­koztassuk Jézus szavait. És tesz- szük ezt majd úgy, hogy az éle­tünk mindennapiságát állítjuk szembe azzal, amit Jézus Krisz­tus a hallatlanul gazdag tartalmú Hegyi beszédben mindenkori ta­nítványaitól az ő követésében megkövetel. A szavaknak megvan a maguk A SAJTÓOSZTÁLY FELHÍVÁSA A Sajtóosztály értesíti a Lel­készt Hivatalokat és a Gyüle­kezeteket. hogy az ÜTMUTATÓ megrendelések október 15-ig, az 1981. évi EVANGÉLIKUS NAFTÁK megrendelések október 31-ig küldhetők be. A Sajtóosztály kéri. . hogy az Útmutató és Evangélikus-Naptár megrende­lésen más iratterjesztési anya­got ne rendeljenek a Gyüleke­zetek. kizárólag ezt a két kiad­ványt. A Sajtóosztály az igé­nyeket a beérkezés sorrendjé­ben igyekszik kielégíteni A ha­táridőn túl beérkezett megren­deléseket a Sajtóosztály nem tudja figyelembe venni. A Saj­tóosztály kéri megrendelőit, hogy a két kiadványból csak a szükségletnek megfelelően küldjék be megrendeléseiket Az Útmutató ára: 9,— Ft. A Naptár ára: 20,— Ft. jelentéstörténete. Mostani cikkso­rozatunkban a „boldogok” kife­jezést szeretnénk vizsgálni, bon­colgatni. A Hegyi beszéd boldog­mondásainak van egy nyelvtani- mondattani érdekessége, az, hogy állítmányuk névszói állítmány: Ez pedig azt jelenti, hogy akkor, amikor Jézus azt mondja, hogy „boldogok, akik...”, akkor nem egyszerűen csak tényeket állapít meg, hanem ennél többet tesz. Ez a „többlet” pedig így fogalmaz­ható meg: boldogok . legyenek azok, akik ... Az egyik szótár azt írja, hogy a boldogság testi-lelki jólét, ál­dott állapot. Ebben az összefüg­gésben így fogalmazhatnánk új­ra a boldog-mondások visszatérő bevezetését: áldották legyenek azok, akik . . . Az Értelmező szó­tárban pedig ..ezt olvashatjuk, hogy boldog az. aki „sorsával, ál­lapotával, körülményeivel telje­sen megelégedett”. így, ebben az értelemben val­lom magamról örömmel azt, hogy boldog vagyok. NE VARJÚNK SEMMI KÜLÖ­NÖSET most kezdődő sorozatunk­tól. Tegvük azt. amit tettek Jé­zus egykori tanítványai: üljünk le Jézus eié és hallgassuk tanítá­sát. És tegyük ezt nvitott szívvel. Nem úgy, hogy közben régi ta­nulmányainkra, ismereteinkre — Szentháromság után a 19. va­sárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 9,1—8; az igehirdetés aiapigéje: 1 Móz 1,26—28.31. — EVANGÉLIKUS ISTENTISZ­TELET A RÁPIÓBAN. Október 26-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hir­det BAL1CZA IVÁN salgótarjáni lelkész. — ZUGLÓ. Októbertől júniusig — január kivételével — minden hónap második vasárnapján dél­után 4 órakor lesz szeretetven- dégség a gyülekezetben. Az elő­adásokat a Teológiai Akadémia tanárai tartják. Az első szeretet,- vendégségen, október 12-én, dr. Groó Gyula dékán szolgál elő­adással. — CSORVAS. Szeptember 21- én a délelőtti istentiszteleten Bolla Árpád dunakeszi lelkész szolgált igehirdetéssel, délután pedig szeretetvendégségen ..Bib­liai földeken” címmel tartott elő­adást. — SAJÓKAZA. Szeptember 14- én iktatta be Buchalla Ödön lel­kész. a gyülekezet új gondnokát, Molnár Gyulát. — MEZÖBERÉNY II. Szeptem­ber 14-es teaest volt a gyüleke­zetben, amelyen ifj. Ferenczy Zoltán I. kerületi segédlelkész vetített képes előadást tartott „Diakóniai gyakorlat Magdeburg- ban” címmel. A gyülekezet asszo­nyai több éneket adtak elő, a kon­firmandusok verseket szavaltak. — SZÉCSENY. A 120 lelket számláló anyagyülekezet és a hoz­zá tartozó 26 községben elszórt 350 lélek a gyülekezet templomá­nak renoválására eddig saját ere­jéből 120 000,— Ft-ot adományo­zott. Űj gondnokot választott Kri- zsányik István személyében a ré­gi. hűséges gondnok, Ágner János mellé és új pénztárost Tóth Jolán szociális gondozó személyében. Igén nagy áldozat ez a kicsi gyü- kezettől, tanulhatnak belőle nagy gyülekezeteink. — TEOLÓGIAI AKADÉMIA. A fasori gyülekezet régi hűséges tagja, Hermann Valéria rendkívü­li adománnyal lepte meg a Teoló­giai Akadémiát a most induló tanév kezdetén. 100 000.— Ft-os alapítványt tett azzal a rendelke­zéssel, hogy annak kamataiból évente azt a teológiai akadémiai hallgatót jutalmazzák,, aki a mo­dern nyelvek tanulásában — né­met, angol — abban az évben a gondolunk, amikor igencsak külö­nösnek vettük Jézus egymást kö­vető mondatait, és arra gondol­tunk, hogy Urunk a tanítványok­ból valami élhetetlen, nem e vi­lágra való embereket akar formál­ni, akik számára idegen minden,, ami a másik embernek örömöt jelent. ' A sorozat cikkeinek olvasása közben ne feledjük el, hogy az Űr és Szolga Jézus Krisztus előtt ülünk, őt hallgatjuk, aki szuverén Pr, és aki egyszerre Megváltó is. Akinek van hatalma arra, hogy nemcsak „kitanítson” minket a boldog életről, a boldogságról, ha­nem boldoggá is tud tenni minket. Aki tud embereket hozni elénk, akiknek szívvel-lélekkel szolgál­hatunk, akikért nemcsak valamit, hanem nagyon sokat tehetünk, de elénk hozza az embereket azért is, hogy általuk minket is megaján­dékozzon a boldogsággal, hogy testileg-lelkileg jólétben, áldásban legyen részünk. Jó, ha a sorozat olvasása köz­ben ilyen értelemben és nagyon is a magunk életére vonatkoztat­va gondoljuk végig a boldog­mondásokat. És bárcsak mind­nyájan hittel és örömmel valla- nánk azt, hogy boldog. Istentől gazdagok. megáldottak vagyunk, akik sorsukkal, körülményeikkel teljesen megelégedettek. Harkányi László legjobb tanulmányi eredménytéri el. A nagylelkű adomány hálára kötelezi. Teológiai Akadémiánkat és jelentősen hozzájárul majd a modern nyelvek tanulásának elő­mozdításához. A nagylelkű ado­mányozóra Isten gazdag áldásaf — HÁZASSÁG. D r. Csepregi Gyula és dr. Fiers Márta szep­tember 27-én az angyalföldi templomban tartották esküvőjü­ket. A szertartást a vőlegény édesapja, Csepregi Béla sárszent- lőrinci lelkész végezte. „Jézus megkérdezte tőlük: amikor el­küldtelek titeket erszény, táska és saru nélkül, volt-e valamiben hiányotok? — Semmiben! — vá­laszolták.” — HÁZASSÁG. Musztács Ár­pád László és Vármos Margit au­gusztus 30-án a porrogszentkirá- lyi templomban tartották esküvő­jüket. A szertartást Szekeres Ele­mér csurgói lelkész végezte. „Hagyd az Űrra utadat...” — HALÁLOZÁS. Görög Ká- rolyné, a gércei gyülekezet tagja hosszú, nagy türemmel viselt be­tegség után, életének 65. évében Pápán váratlanul elhunyt. Teme­tése augusztus 20-án volt a gercei evangélikus temetőben. A feltá­madás igéjét Benkő Béla. a Vasi Egyházmegye esperese és Bárdosi Jenő ny lelkész hirdette. A teme­tésen voltak a rokonságon kívül a jó barátok, a gyülekezet tagjai és a község lakói közül sokan, va­lamint a Pápa környéki lelkészek Sikos Lajossal, a Veszprémi Egy­házmegye esperesével az élen. Az elhunytban Görög Zoltán homok- bögödei lelkész és Görög Zsuzsa védőnő édesanyjukat gyászolják. „Jézus él, Vele együtt én is élek”. — HALÁLOZÁS. Szentgyörgyi Ferenc ny. mucsfai lelkész életé­nek 65. évében, hosszú szenvedés után szeptember 16-án elhunyt. Temetése szeptember 22-én volt Szekszárdon. amelyen jelen vol­tak a családon kívül a lelkésztár- sak is. A temetésen Németh Ist­ván szekszárdi és Krähling Dá­niel bonyhádi lelkész szolgált. „Napod nem megy többé alá, és holdad nem fogy el, mert az Or lesz néked örök világosságod, és gyászod napjainak vége szakad.” — Bárány Jánosné életének 85. évében, türelemmel viselt, hosz- szan tartó, súlvos betegség után szeptember 22-én elhunyt. Kíván­sága szerint csendben temették el a szügyi temetőben a gyászoló rokonság részvételéveL Főtörzsőrmester, vegvész. tit­kárnő van többek között azon a tanfolyamon, az úi évfolyam 11 hallgatójával együtt, akik Stutt­gart mellett a würtembergi evan­gélikus egyház intézményében lelkészi szolgálatra készülnek. Eddig száznál többen végezték el a hároméves tanfolvamot miután korábban már valamilyen más szakmában nyertek kikénzést. A Württemberg! egyház továbbra is lehetőséget kíván nyújtani erre. annak ellenére, hogy a Hagyomá­nyos teológiai, illetve lelkészkén- zésre jelentkezők számában egy­általán nincs hiánv. A jelentkezés feltétele a 28 és 38 év közötti kor. befejezett szak­mai képzés, helytállás a korábbi szakmában és részvétel az otthoni gyülekezet munkáiéban. A há­roméves tanfolyam után két év gyakorlati idő következik, utána miriden megkülönböztetés nélkül lelkészi állást vállalhatnak a je­lentkezők.

Next

/
Thumbnails
Contents