Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-03-02 / 9. szám
XLV. ÉVFOLYAM 45. SZÁM 1980. november 9. ímádiiezznnb Enrópa és az egész világ békéjéért! X)kumenikus felhívás Ottlyk Ernő: Ma nagy a veszély, nagy az erőfeszítés A lelkiismeretet mozgósítja a Keresztyén Békekonferencia Isten iránti hálával emlékezünk és emlékeztetünk arra a történeti fordulatot jelző eseményre, mikor Helsinkiben 1975-ben, 35 állam legmagasabb rangú képviselője aláírta az európai biztonsági és együttműködési konferncia záróokmányát, amely kijelölte a kicsiny, de reális lépésekkel járható utat Európa és az emberiség békés jövője felé. Az azóta eltelt öt esztendő alatt, sokszorosan megtapasztaltuk, hogy ez az út jó, hogy a békéért folytatott kitartó és következetes küzdelmet Isten bőségesen megáldotta, amikor az enyhülés légkörében kiszélesedtek a politikai és gazdasági, egyházi és emberi kapcsolatok Európa népei között. A következő napokban, november 11-én, kell megkezdődnie a helsinki biztonsági és együttműködési konferencián részt vett államok madridi tanácskozásának, amelynek feladata lesz áz eddigi eredmények felmérése után, az enyhülési politika megerősítése a katonai biztonság és leszerelés kérdéseinek rendezésével, valamint a gazdasági, a tudományos-technikai, a környezetvédelmi és a kulturális együttműködés kiszélesítésével. Európa és a világ békéje veszélyben van! Nehéz nemzetközi helyzetben készül ez a konferencia, és veszélyben van eredményessége. Meggyőződésünk szerint Isten kezében van a világ jövője, és ha mindent megtettünk az emberiség jólétéért, akkor is egyedül Isten az, aki eredményessé teheti munkánkat. Ezért a Keresztyén Béke- konferencia, az Európai Egyházak Konferenciája és több más egyházi szervezet felhívással fordult a keresztyénekhez, hogy foglalják imádságukba ezen a vasárnapon a madridi konferencia ügyét, és tudomásunk van arról, hogy ezen a napon templomok ezreiben imádkoznak a konferencia sikeréért. A Magyaroszági Egyházak ökumenikus Tanácsa nevében, mi is felhívjuk és kérjük az egyházakat és a gyülekezeteket, a lelkészeket és minden hivő testvérünket: csatlakozzanak az imádkozok nagy közösségéhez. Imádkozzanak velünk együtt a madridi konferencia sikeréért. Imádkoznunk azért, hogy népeink vezetői megtalálják és együtt tovább építsék a megértés, a közös biztonság és a békés együttműködés lehetőségeit. Imádkozzunk azért, hogy iíz Ür Jézus Krisztus, a Békesség fejedelme, az újszövetségi próféta szavai szerint, „rávezesse lábunkat a békesség útjára” (Lk 1,79). Imádkozzunk együtt Európáért és az egész világért! Budapest, 1980. október 27-én A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa nevében D. Dr. Prőhle Károly professzor, D. Dr. Bariba Tibor püspök, az ökumenikus Tanács főtitkára az ökumenikus Tanács elnöke Imádság Madridért AZ ATOMHÁBORÚ VESZÉLYE KÖZELEBB JÖTT. A hetvenes években a nemzetközi helyzet enyhülését megelégedéssel vette tudomásul a közvélemény. Az enyhülés tetőfokát a Helsinkiben aláírt dokumentumok jelentették (1975), amit 35 állam vezetője írt alá. Azóta sokat romlott nek az enyhülésért a kiélezett nemzetközi helyzetben. Filaret kijevi metropolita előadása és a teológiai bizottság munkálata jelentették azt az alapot, amelyről a KBK állást foglal az aktuális nemzetközi kérdésekben. Ezeknek a teológiai döntéseknek a summája egybecseng a mi egyií.* Urunk, Istenünk, kegyelmes mennyei Atyánk! Wartburg vára Sok millió kereszténnyel mi is Hozzád könyörgünk ma és az elkövetkező hetekben, a béke vagy háború sorsdöntő kérdéseivel foglalkozó madridi konferenciáért. Urunk, Te vagy a történelem Ura: a Te kezedbe tesszük le világunk, népünk, gyermekeink jövőjét. Kérünk, adj bölcsességet, adj el nem fogyó hitet, türelmet és sze- retetet a népek küldöttjeinek Madridban, hogy fáradhatatlanul keressék és megtalálhassák a békés, igazságos jövő útját Európa és a világ javára; hogy győzni tudjanak a félelem és gyűlölet erőin, és merjenek rálépni fegyverkezés helyett az egymás iránti bizalom, a tárgyalások, a leszerelés és békés együttműködés útjára! Urunk, Istenünk! Újítsd meg az egyházakban és a keresztyénekben mindenütt a békéért való felelősség lelkét, hogy szolgálatunkkal erősíteni és segíteni tudjuk a jóakarat és béke erőit, hazánkban és mindenütt a világban! Urunk, adj békét a világnak! Hallgasd meg imádságunkat milliók könyörgésével együtt, Krisztus Urunk, a Béke Fejedelme nevében kérünk! Ámen. a helyzet. Elég csak a legkirívóbb lépésekre utalni. 1979 végén a NATO elhatározta, hogy amerikai közép-hatósugarú rakétákat log állomásoztatni Nyugat-Euró- pában, a szocialista országok határainak közelében. < Carter elnök hírhedt 59. számú rendelete megvalósíthatónak tartja a „korlátozott atomháborút” és az első atomcsapás lehetőségét. A neutronbomba tervét sem vonták vissza. Féktelen uszítás folyik a Szovjetunió és a szocialista országok ellen. A helyzet feszült, mert azzá tették. DE MEGERŐSÖDÖTT A TÖMEGEK BÉKEAKARATA IS. Nemrég ülésezett Szófiában a népek világparlamentje a békéért, ahol 134 ország és 100 nemzetközi szervezet nevében követelték az enyhülés politikáját és a fegyverkezési verseny megszüntetését. Most az NDK-beli Eisenachban i tartotta a Keresztyén Békekonfe- i renci-a vezetőségi ülését, ahol 250 j résztvevő 60 országból és min- 1 den világrészből sereglett egybe, j hogy a jövő iránti felelősséggel I mérjék fel a tennivalókat. Dr. ■ Tóth Károly püspöknek, a KBK : dinamikus egyéniségű elnökének j vezetése sokat jelentett a moz- ! galom progresszív jellegének biz- j tosításában. A jelenlevők felmér- i ték a veszélyben levő világ hely- | zetét. Meglátták a Jézus Krisztus követéséből adódó mai és holnapi I feladatokat, hogy az egyházak és | a gyülekezetek hozzáadják a ma- j guk erkölcsi erejét a közvélemény j formálásához. AZ ISTEN ELŐTTI MAI FEj LELŐSSÉG abban is megmutat- l kozik, ahogyan az egyházak és a ' keresztyén emberek szót emelKIÁLLÍTÁS LUTHER SZÜLETÉSÉNEK 500. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL A nürnbergi Germán Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállítást rendez Luther születésének 500. évfordulója alkalmából „Luther Márton és a reformáció” címmel, amely Luther élete alapján a reformáció előzményeit, történetét és hatását mutatja be. Dr. Arno Schönberger főigazgató szerint „a reformáció a német történelemnek egyik legnagyobb hatású és legtöbbet vitatott eseménye. A kiállítás egyik feladata az, hogy a reformációt a különböző felekezetek szempontjából érthetővé és szemléletessé tegye”. Az előkészítő munkát egy evangélikus és római katolikus történészekből és teológusokból álló csoport végzi. A kiállítás fővédnöke, Karl Carstens szövetségi elnök. ULRICH VON BRÜCK NYUGALOMBA VONUL házunk diakóniai alapállásával. Eszerint Isten olyan mélyen szexette és szereti a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte. Ennek a szeretett emberiségnek nem lehet elpusztulnia olyan gyalázatos bűn következtében, mint az atomháború pokla. Az emberiség megsemmisítésének égbekiáltó bűnével szemben a keresztyén lelkiismeretnek kovásznak és sónak kell lennie, nem hallgathat, amikor az egész emberi nemzetséghez úgy közelít el a tömegpusztító fegyverek felhalmozásának veszélye, mint még sohasem a történelem folyamán. ERKÖLCSI OLDALA IS VAN az emberi együttélés rendjének. S a Krisztus-követésnek is mindig gyakorlati és konkrét megnyilvánulásai vannak. Ez a nemzetközi erkölcs területén azt jelenti, hogy Jézus nevében nem lehet az elnyomók és kizsákmányolok oldalán állni. Nem lehet az egyéni önzést kiemelő magatartást követni, a „magántulajdon szentségének” és a nyerészkedésnek az álláspontján lenni. A hadiipar óriás profitja nem más, mint üzlet a népek vére árán. Az emberiség nagyobbik részének nyomora és éhsége nem magától jött létre, hanem a gyarmatosítás és új gyarmatosítás miatt létezik még ma is. Pedig a .föld Istentől adott kincsei közösek. A világ gazdag. Pe a fegyverkezés és a javak igazságtalan elosztása tönkreteszi az emberiséget. Jézus tanítványainak azok közt kell lenniük, akik segíteni akarnak a lakott föld nagy családjának problémáiban. Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök felszólalása emelte ki nagy erővel ezeket a gondolatokat. A FEGYVERKEZÉSI HAJSZA MEGÁLLÍTÁSA ma az emberi együttélés legdöntőbb problémája. Az atomháborút nem éli túl sem a keresztyén, sem a mohamedán, sem a marxista, sem a kapitalista. Ebben a vonatkozásban kell az igazi összefogás. A konferencia több előadása, referátuma és a 2. számú bizottság munkálata dolgozta fel ezt a témát. Ennek sorában megdöbbentő adatokat emeltek ki. Míg 1970- ben 250 milliárd dollár • volt a fegyverkezés évi összege, 1980- ban ez már 500 milliárd dollárt tesz ki. Amerikai adatok szerint az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek 10 500 atombombájuk van, 400 nagy hadihajójuk, és 5,1 millió katonájuk áll fegyverben. A Szovjetuniónak és szövetségeseinek 6000 atombombájuk van, 235 nagy hadihajójuk és 4,8 millió katonájuk. A felhalmozott fegyvermennyiség akkora, hogy a föld minden lakosát 15-szörösen lehet elpusztítani. De hát mindenkinek csak egy élete van, és mindnyájunknak csak egy földünk van. A fegyverek állandó modernizálásának költségei háború nélkül is tönkreteszik az emberiséget. A fegyverekkel való elrettentés módszere nem fokozható tovább. Abba kell hagyni. DE MIT TEHETÜNK MI? Sokat. Az igehirdetésünket, a gyülekezeti légkört hassa át a Krisztus-követésnek az a valósága', amely átveszi Isten mély szerete- tét a világ és az ember iránt. Gyülekezeteink lássák világosan a mai helyzetet. Szívük pedig azokkal érezzen együtt, akik ma nélkülöznek, nyomorognak, akiket ma is kizsákmányolnak. Nagy feladat az egyház közvéleményének helyes irányú építése. Sokat tettünk, ha együtt gondolkodunk, együtt érzünk, együtt cselekszünk. A belső meggyőződés kialakítása nagy érték. A gyorsan változó időben helyesen kell tájékozódnunk és állást foglalnunk. A béke szolgálata és a békére nevelés egyre nagyobb szerepet töltsön be gyülekezeteink életében. A HARMADIK VILÁG GONDJA UGYANCSAK SZÍVÜGYE a Keresztyén Békekonferenciának. Itt találtak lelki otthonra Afrika, Ázsia, Latin-Amerika egyházainak képviselői. A KBK történetének kiemelkedő eseménye, hogy külön is működnek az egyes világrészek „regionális konferenciái”. Nemcsak európai középpontú a KBK, hanem világszervezet is, amely felöleli a lakott föld emberi együttélésének problémáit. A KBK AFRIKAI SZERVEZETE két éve# működik. 1979- ben Madagaszkáron1 tartotta ülését, 1981-ben pedig Etiópiában fogja tartani. Kelet- és Nyugat- Afrika országainak egyházai jelentik a bázist. A sajátos afrikai problémák közül a legkiáltóbb igazságtalanság az, ami Dél-A£- tikában történik, ahol a faji megkülönböztetés, a fekete lakosság elnyomása a legdurvább körülmények közt történik. A gyarmatosítás új formája átment a gazdasági kizsákmányolás területére. Egyes kapitalista nagyvállalatok nagyobb hatalmat gyakorolnak, mint a kormányok. Pénzügyi és kereskedelmi kiváltságokat élveznek. De a békét közvetlenül veszélveztető jelenségek is vannak. Ilyen az atomfegyver átadása Dél-Afrikának, vagy amerikai támaszpontok létesítése az (Folytatása a 3. oldalon) Ulrich von Brück drezdai egyházfőtanácsos, aki a Szász Evangélikus egyházban a karl-marx- stadti terület felelőse volt, no vember 1-től 66 éves korában nyugalomba vonult. Utódja, az 55 éves Johannes Bau freibergi szuperintendens lesz. Ulrich von Brück széles körű ökumenikus tevékenységet folytat. A „Brot für die Welt” akció- ! ban kezdettől fogva az NDK ; evangélikus és szabadegyházai- ' nak megbízottja, a berlini evangélikus könyvkiadó belső munkatársa. A Lutheránus Világszövet- ! ség Végrehajtó Bizottságának , tagja és a Világszövetség stras- ! bourgi ökumenikus Kutatóinté- , zete igazgatótanácsának elnöke. <
