Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-09-21 / 38. szám

Hitvallástól hitvallásig

A keresztyénség közös hitvallásai

Az Apostoli Hitvallás, a Niceai Hitvallás és Athanasius Hitvallása

Evangélikus egyházunk Sajtóosztálya kiadásában megjelent Hitvallást Iratainak első kötetében, az első helyen a fenti három hitvallást találjuk. Külön egységet alkotnak ezzel az összefoglaló címmel: Az egyetemes keresztyén hitvallások. Azért szerepelnek ez alatt a cím alatt, mert nem csak mi ágostai hitvallású evangélikus keresztyének^valljuk őket, hanem minden keresztyén egyház. Fontos összekötő kapocs tehát ez a három hitvallás a sok felekezetre bomlott keresztyénség egyes részei között. A keresztyénség első évszázadaiban keletkeztek, még abban az időben, amikor — különböző dogmatikai viták ellenére — lényegében egységes volt a keresztyénség. Az Athanasius Hitvallása, amely a legfiatalabb a három közül valamikor Kr. u. 500 körül keletkezett, jó fél évezreddel később következett be az első nagy egyházszakadás, amitől számítjuk a nyugati katolicizmus és a keleti ortodoxia különálló létét és kerek egy évezred választja el a reformációt a legkésőbbi egyetemes hitvallástól.

A HÁROM HITVALLÁS KÖZÜL csak a Niceai Hitvallás keletkezési dátumát tudjuk pontosan meghatározni. Az Apostoli Hitvallással kapcsolatban fennmaradt egy legenda, amely szerint a tizenkét apostol fogalmazta meg, méghozzá olyan módon, hogy mindegyikük hozzátett egy-égy mondatot. Annyiban igaza van ennek a hagyománynak, hogy az apostolok tanítását foglalta össze ez a hitvallás a Szentháromság Istenről, az azonban naiv túlzás, hogy betű szerint is az apostoloktól származik. Merész hasonlattal azt lehet mondani, hogy úgy alakult ki, mint a csodálatos ősi népdalok. Nemzedékek alakították, csiszolták, hitbeli felismeréseik szerint kiegészítették. míg elnyerte lejegyzett, rögzített, végleges, többé nem változtatható alakját. Legősibb fennmaradt változata az ún. Római hitvallás, ez azonban rövidebb a ma hivatalosan elfogadott Apostoli Hitvallásnál. Nem tudjuk nyomon követni a kialakulás minden lépését, egy azonban kétségtelen: a Jézus Krisztust Ürnak valló emberek Isten hite nyert benne ünnepélyes formát. Ma sem tudnánk szebben, tisztábban, igazabban összefoglalni az Ür Jézus Krisztusban hívők meggyőződését és reménységét. Méltán egyetemes keresztyén hitvallás az Apostoli Hitvallás.

A Niceai Hitvallást két egyetemes keresztyén zsinat alkotta meg. Kr. u. 352-ben Niceában, majd 381-ben Konstantinápolyban tartottak zsinatot az akkori egyházi atyák, hogy az erőteljesen fellépő — 'többek között Jézus istenségét, vagy éppen valóságos ember voltát tagadó — tévtanításokkal szemben tisztázzák a helyes keresztyén álláspontot. A hitvallás neve csak a rövidség kedvéért Niceai Hitvallás, teljes megjelölése Symbolum Niceno-Contstantinopolitanum. magyarul Nicea-Konstantinápolyi Hitvallás. Ez a hitvallás is a Szentháromság Istenről szól, akárcsak a korábbi Apostoli Hitvallás. Követi az Apostoli Hitvallás hármas tagozódását az Atyáról, a Fiúról és a Szentiélekről. Az Apostoli Hitvalláson alapul. Terjedelmesebb azonban a szövege. Néhol magyarázattal, másutt a felmerült tévtanítások cáfolatával egészíti ki az előző hitvallást.

Athanasius Hitvallásának pontos eredetét nem tudjuk. Nem ismerjük keletkezésének idejét és körülményeit. Azt lehet mondani, hogy csupári a névadó hírneves teológus Athanasius személyével kapcsolatban van biztos tudomásunk. Nem Athanasius írta ezt a hitvallást. Tény viszont, hogy az úgynevezett ariánus tévtanítással szemben a Kr. u. 4. évszázadban Athanasius kiemelkedő teológiai munkát végzett az egyház tiszta tanításának érdekében. Az Athanasius Hitvallása kifejezetten Arius tévtanítasával szemben fogalmazta meg t— az Apostoli Hitvallás és a Niceai Hitvallás alapján — újra a Szentháromság hitvallását, különös, tekintettel a Jézus Krisztus személyével kapcsolatos vitákra.

HÁROM ŐSI HITVALLÁSUNK a Szentháromság Istenről szól. Az Apostoli Hitvallás lutheri magyarázata azonban napnál világosabban feltárja az összefüggést a Teremtő, Megváltó és Megszentelő Isten és a teremtett, megváltott és megszentelt ember között. A Teremtő Isten bennünket embereket teremtett, a Megváltó Isten' bennünket embereket váltott meg bűntől és haláltól és a Megszentelő Isten bennünket embereket ajándékoz meg itt a földön új élettel, halálunk után testi feltámadással és örök élettel.

Baranyai Tamás

Szórványév

Nyíregyháza és a bokortanyák 2.

AMIÓTA A VAROS LAKOSSÁGA MEGNŐTT, az agglomeráció erősödött, az egyházak számára bizonyos fokig áttekinthetetlenné vált a helyzet. Szabó József róm. katolikus káplánnal hosszasan fejtegettük ezt a kérdést. A régi, 6—7 évtizeddel korábban létező római katolikusság éppen hatszorosára növekedett, jelenleg 54 ezer lélekkel számolnak. Ez két plébániához tartozik. Félelmetes szám! És a növekedés változatlanul tovább tart. A református egyház, amely valaha 5 ezer lelket számláit, legalább 3— 4-szeresére gyarapodott. Úgyszintén növekedés állt be a görög katolikus egyháznál. Az izraeliták közül kevesen tértek vissza, zsinagógájukban azonban a csökkent létszám mellett is, rendszeres istentiszteleti alkalmak vannak. Növekedett a szekták (főként a Jehova tanúi), valamint a metodisták száma is. Ez utóbbi egyháznál sajátos probléma adódott 1973-ban.

De mi lehet az oka annak, hogy az evangélikus egyházban nem emelkedett a város növekedésével arányosan a lélekszám? (A korábban jelzett „mammut-lélek- szám” ne tévesszen meg bennünket!) A természetes szaporulatot nyilvánvalóan mérsékli a szeku- larizmus térhódítása, az urbani- zálódott lakosság elhidegülése. Dé fel kell figyelnünk más okokra is. Nyíregyháza felszívó hatása elsősorban Szabolcs megyét érinti. A megye lakosságának mintegy ötöd része .már Nyíregyházán él. Felszippantotta tehát a megve dolgozó feleslegét és falai között foglalkoztatja. Ha viszont a megve lakosságát felekezeti szempontból feltérképezzük, akkor azt az eredményt kapjuk, hogy többségében római kato15- kus. református és görög katolikus. fgv választ kapunk arra a reH^tt kérdésre, hosjv a nevetett felekezetiek lélek^áma miért növekedett meg ilyen rohamosan. És egyúttal arra is. hogy miért állt meg az evangélikus egyház gyarapodása.

NYÍREGYHÁZA ŐSI EVAN- GÉLIKUSSÁGA az Alföld és a Felvidék evangélikusságából táplálkozott. Az utoisó evangélikus „rajok” 1914 előtt érkeztek a városba Messze a környéken, Szabolcsban nincsenek evangélikus gócok, utánpótlásról, szaporulatról tehát nem eshet szó. Sőt! Egyre nagyobb -probléma lesz megállapítani pontosan a csökkenő, vagy stagnáló evangélikusság létszámát.

Tekintsük át röviden a város egyházi intézményeit! Itt áll. kiemelkedve a „vályog-barokk”, földhöztapadt épületek között a hatalmas, türelmi rendelet után ------------------!______________________

ép

ült evangélikus templom. Égbenyúló barokk tornya, harangjátéka, és kis dombocskára épült kolosszális hajója uralja a város- középet. Mintegy 4000 férőhelyével a vidék legnagyobb temploma. Körülötte egyházi épületek, parókiák, (korábban püspöki lakás is), irodák és a több emeletes Luther-ház, őrizve a régi feliratot. Az evangélikus egyház a főtemplomon kívül még két helyen tart istentiszteletet. Az ún. „kistemplomban", amely iskolából átalakított kápolna és az „Élim” nevű szeretetintéz- mény kápolnájában. Jó karban van az összes objektum, valaha a város reprezentatív épületei közé tartoztak.

A római katolikus egyház központi, kéttornyú, neogót stílusú, klinkel-téglából rakott temploma jóval fiatalabb. Mintegy 2000 férőhelyes. A másik plébánia kápolnában tart istentiszteletet. Jellegzetesen ..keleti hatást.” vált ki a görög katolikusok, kéttornyú temnloma bádog kupoláival. Közelében áll a javításra szoruló teológia, ahol jelenleg mintegy 50 hallgató tanul.

Két református templom van. Az egyik az angol „Chippendail- stílusra” emlékeztet, az előbb felsoroltaktól kissé - távolabb esik, de még mindig a város közepén áll. Épül egy harmadik istentiszteleti' helyiségük is a Sóstó-nyaraló és a Jósa-varos között, ahol szeretetintézménnyel 'rendelkezik az egyház. Egyebekben a két protestáns egyház hagyományai közé tartozik a diakóniai tevékenység. Két sze- retetintézmény az evangélikus egyházban, egy a református egyházban nyújt otthont csökkentképességű gyermekek és öregek számára.

NYÍREGYHÁZA FEJLŐDIK E kijelentés mögött azonban ,sok‘-sok gondot kell észrevennünk,.. Munkaalkalmat és lehetőséget kell teremteni sok tízezer ember számára,- lakásokat, közművesítést. egészségügyi, művelődési intézményeket kell létrehozni, és gondoskodni kell a szolgáltatásról. A „fövényre épült” városban a háború előtt csak a dohánygyár létezett egy jelentéktelen vasművel, ma ezreket foglalkoztató gyárakban dolgozik a lakosság. A régieken kívül a Taurus-gumigyár, papír- és konzervgyár, a tejipar, a vasút és egyéb szolgáltató ipar nyeli el a dolgozók tízezreit. Űj. magasfokú iskolák születtek, a tanárképző-, gépszerelő-, pilótaképző főiskolák, közép- és általános iskolák tucatjai szolgálják a művelődést.* A tanyasi gyermekek részére — általános fokon is —. kollégiumok állnak rendelkezésül. Van színháza a városnak, állandó színtársulat nélkül, s éppen építés alatt áll a város kultúrpalotája. Vakmerő vonalaival már most felhívja magára a figyelmet. Mozija kevés van.

Utjai ápoltak, kitűnőek, a városban budapesti méretű gépkocsi-forgalommal találkoztam. Űj lakótelepén, a Jósa-városban több. mint 12 ezren laknak. A modernizálás láza magával ragadta a várost. Ügyesen 'helyezik el új létesítményeiket, — nagyáruház, kultúrpalota, stb. — a régi, műemlék jellegű városrészekbe.

Minden valami lázas sietségről árulkodik. Szorítanak a felnövekvő nemzedékek igényei is. A legtöbb gondot a rekonstrukció és a lakásépítés okozza. Említették a tanács igazgatási osztályán. hogy a közel .jövőben pl. a Titel utcából több. mint ötszáz embernek kel! helyet biztosítani, amíg az átépítés megtörténik. Gond a víz is. — Nyíregyháza vízszegény vidékre települt —. s. a ■ csatornázás. A jólét azonban messziről leri a polgárokról. Jól öltözött, jól táplált gyermekek, felnőttek, számtalan gépkocsi, szépen berendezett, felszerelt lakások, mind megannyi jelei a jólétnek. Nevezetes fürdőhelyén, ahól Krúdy Gvula. a város szülötte is sokat tartózkodott, a Sóstó környéke tele van drága, gyönyörű nyaralókkal.

ILYEN KÖRNYEZETBEN ÉS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT végzik munkájukat az eavházak. Régi. hagyományos módon. A városban egyházunk három helyen tart istentiszteletet vasárnaponként hat alkalommal és kb. 850 embert ér el. Bibiiaórát négyet tart hetenként, 20—60 lélek részére. Hétfőn evangélizá- ció van, átlag 60-as létszámmal. Ifjúsági órát egy csoportban, mintegy 30 fő részére, a gyermekek három helyre gyűlhetnek össze, 20—40-es létszámban vesznek részt az alkalmakon.

A munka — a gyülekezet szétszórtsága és a távolságok miatt —félelmetesen sok. Keresztelnek évente 200—220 gyermeket, idén konfirmálnak 170 serdülőt, temetnek átlag 200-at. esketnek 80 párt. Vasárnaponként 7 lelkész 25—28 szolgálatot végez helyben, a külterületen és a szórványokban. öt gyülekezeti gépkocsi áll rendelkezésül e szolgálatokhoz.

Rédey Pál

Vándorok csillaga, századok pásztora

AZ IDŐ MUTATÓUJJA évfordulóra emlékeztet: 150 évvel ezelőtt, 1830, április 16-án halt meg mindmáig legnagyobb nemzeti drámánk írója, Katona József. Fiatalon, 38 éves korában végzett vele az idősek betegsége, a szívszélhűdés.

Elkeserítette hazájának, népének sorsa, aggasztotta a magyar nyelv és művelődés ügye. emésztette írásműveinek meg nem értése, színművének, a Bánk bánnak „tragédiája” (nem figyeltek fel rá országos pályázaton, színre vitelét a cenzúra nem engedélyezte). A reménytelennek látszó harc, a sorvasztó közöny elnémítja. 1828-ban, 29 éves korában visszavonul szülővárosába, Kecskemétre. Nem fojthatta már drámába az ellentétek feszültségét. Magába fojtja a szenvedélyeket!, és szíve nem bírta tovább az őrlő küzdelmet. „Itt hasadt meg szíve Kecskemét legnagyobb fiának” — olvashatjuk halála helyén, a városháza előtt emelt kettétört emlékkövön.

A felvilágosodás eszméinek terjedésével, a nagy francia forradalom nyomán „szakadnak a zabolák s kötelek”, évszázadokig megingathatatlan tekintélyek dőlnek meg: Hazánkban erősödik a nerp- zeti függetlenség követelése a Habsburg- gyarmatosítókkal szemben, hangot kap a társadalmi átalakulás * szükségességének felismerése. Ferenc császár nyílt abszolutizmusa azonban 1812-től gúzsba köti a felszabadult erőket. Tobzódik a reakció.

E KORSZAK NEMZETI ÉS TÁRSADALMI ÖSSZEÜTKÖZÉSEIT, feszültségét ábrázolja Katona drámája. „A Bank bán roppant, robbanás ebben a szörnyű lefojtottságban.” (Móricz Zsigmondi Elsőként fogalmazza meg a dráma 1815- ben — két évtizeddel megelőzve a reformkor irodalmát — a haza és a haladás elválaszthatatlanságát, a függetlén- ségért és a polgárosodásért folyó harc egyidejű szükségességét.

Művészien ábrázolja a Bánk bán ezt a felismerést drámai jellemekkel, szenvedélyes jelenetekkel, és erőtől dúzzadó nyelvvel. Felejthetetlenek a jellemek: a nemzet sorsát az idegenektől számonkérő és a velük való leszámolásig sodródó ..nagyúr”. Bánk nemes alakja; a lázongó középnemesség népszerű képviselője, Pe- túr: a jobbágyparasztság mérhetetlen nyomorát, lázadó keserűségét országgá kiáltó Tiborc; a kiszolgáltatottságot egyéni sorsával is érzékeltető Melinda, vagy a csontja velejéig gonosz királyné. Gertrudis. Robbanásig feszültek a jelenetek: gondoljunk az ország vidékein tapasztalható vérlázító nyomor és a királyi udvarban dáridózó idegenek fényűzése közti ellentétre, a „békétlefiek” összeesküvésére, Bánk és Petur szenvedélyes vitájára, Tiborc indulatos panaszára. Bánk és a zsarnok királyné, Gertrudis végsőkig feszült összeütközésére! A feszültség a stílusban, nyelvben is megmutatkozik: a „villámokat szóró”, félbeszakított,

hiányos mondatok, a felkiáltások és indulatszók mind erről tanúskodnak.

A nemzet jogos követelése és minden keserűsége sűrűsödik össze a drámában, s kíván bosszút és megoldást.

KATONA JÓZSEF TÖRTÉNELMI TISZTÁNLÁTÁSÁVAL és írói bátorságával kortärsai fölé nőtt. Meg kell hajolnunk elvhűsége és művészi tehetsége előtt.

Tiszteletet parancsol szülőföldjének, hazájának. szeretcte. Hálás szülővárosának. „melyen bölcsője rengett”. Hazasze- retetete határtalan. „Anyám. Bálványom. Mindenem, melyhez szeretetem az őrüléssel határos” — írja. Erkel Ferenc Bánk bán c. operájának „Hazám, hazám, te mindenem" kezdetű áriájában visszhangzik e forró vallomás.

Megindító az emberszeretete. Ragaszkodik a szüleihez. „Lelkem kedvelte szülőim ! Éltem szép reményei! Éljetek kedves nemzőim! Ifjúságom fényei!” —írja korai verségben. Gondoskodik róluk, testvéreiről is. Együttérez szülővárosa Tibor- caival: „A szegényekkel, amije volt, szívesen megosztá” — jegyzi fel róla szülővárosa kutatója. Ügyészként a szegények védelmére kel a városi tanácshoz intézet feliratban: „Lehet-e lázasztónak nevezni azt, aki csak a maga sérelmeit kívánja orvosoltatni? Nem — éppen

nen*” Buzgólkodik az egyházak közötti testvéri megértésen is.

Példamutató a munkaszeretete. Szorgalmasan tanul. Közben dolgozik édesapja takácsműhelyében is. Jogot vége?., ügyvédeskedik. Színészként és rendezőként is tevékenykedik. Nyolc drámafordításon túl. színpadra ír át négy regénvt. Alkot eredeti drámákat is: négy történelmi drámát és egy vígjátékot. S végül — e kísérletek után — huszonnégy évesen megírja halhatatlan drámáját amelynek sem testvére, sem versnytár-. sa nincsen a magyar irodalomban. ír verseket. történelmi műveket, tanulmányokat is. Mint városi ügyész, megfeszített munkát végez.

MEG NEM ÉRTETTEM a jövőtől vár elismerést: „Olvasni fognak . ..” — vigasztalja önmagát. Valóban, az utókoT nem hálátlan. „Egyetlenünk a maga nemében” — állapítja meg Erdélyi János 1840-ben a Bánk bánról, s azóta irodalomtörténetírásunk tartalmi-formai értékeinek megfelelően méltatja. A Bánk bán kitéphetetlenül benne él nemzeti kultúránkban. 1858-ban megjelenik német nyelven, lefordítják több nyelvre is. Színpadon először 1833-ban mutatják be Kassán, és a* dráma elindul hódító útjára. Többször játsszák külföldön is.

Katona József magatartása, munkássága biztatást nyújt, utat mutat az igaz ügvért harcolók számára. Az ő valóban, akinek a költő, Rónay György látja: ..Vándorok csillaga, századok pásztora, tűzoszlop.” Vajda Aurél