Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-08-31 / 35. szám

Kérdőjeles mondatok Megelevenedett halottak? „Isten, gazdag lévén irgalom­ban, az ö nagy szeretettért, amellyel minket szeretett, minket is akik halottak voltunk a vét­kek miatt, életre keltett a Krisz­tussal együtt...” (Ej 2,5). ELÉGGÉ KÖZISMERT ORVO­SI KIFEJEZÉS: a klinikai halál. Azt a pár percig tartó állapotot nevezik így. amikor a szívműkö­dés és a légzés leáll, de a sejtek anyagcseréje még működik a szervezetben. Ebből az állapotból még lehetséges a visszatérés az életbe. A modern 'orvostudo­mánynak már sikerült ezt az eredményt elérnie. Valóban, nem közönséges esemény egy, a klini­kai halál állapotában levő ember újra-megelevenedése. Számtalan könyv témája lett ez, s a közel­múltban nálunk is foglalkozott ezzel a problémával az egyházi és a világi sajtó. Meglepő, hogy Pál ilyesféle­képpen beszél magáról és a gyü­lekezet tagjairól: ..... halottak voltunk .. . életre keltett . . .” Is- ( ten gyermekei tehát megelevene­dett, életre keltett halottak. Kü­lönösen hangzik ez, pedig erről van szó! NEM AZ KÉRDÉS, HOGY MEGHALLOTTUK-E. és elfogad- tuk-e a híradást Jézus Krisztus húsvéti feltámadásáról. Ez. ke­resztyének közössegében termé­szetes. Enélkül nem is lennénk keresztyének. Arról nincs most szó: hisszük-e. hogy majd felpat­tannak a sir zárjai és életre kel­nek a temetők halottai. Nem is tartozik igazán Isten népéhez az, , akinek a szivéből, húsvét után hiányzik a feltámadás bizonyos­sága. Mi az egyház közössegében j boldogan hisszük Jézus Krisztus feltámadását és ezzel együtt ..a test feltámadását és az örök életet". Az egyik a csodálatos kezdet, a másik a csodálatos be­teljesedés. A kettő között azon­ban ott van egy másfajta és ál­landóan tartó feltámadást Nagyon ellentmondásosnak .kell tartattunk az olyan helyzetet, ha a keresztyén gyülekezet tagjai magukra nézve erről a feltáma­dásról mit sem tudnak. Vajon mi derülne ki. ha az egyház mai tagjait meg lehetne interjúvolni egy ilyen húsvét utáni kérdéssel: feltámadta tok-e? — életre kelte­tek-e a halálból? Nem jönnének-e sokan zavarba közöttünk, és nem bámulnának-e a „ripor­terre" értetlenül? Pedig az Isten népe nem valamiféle vallási ideo­lógiát valló, hivatalos egyházi ta­nításokat elsajátító emberek tár­sasaga. hanem olyanoké, akik a halaiból jöttek, és. saját magukon átélték a feltámadást. Minden ke­resztyén bizonyságtétele kell te­gyen a Pálé: „halottak voltunk — életre keltünk". HALOTTAK? — Ügy látszik. nemcsak az a halál van, amiről a temetők tanúskodnak. Pál ar­ról ír. hogy mi emberek, bizonyos értelemben mindnyájan halottak vagyunk. Meg akkor is, ha za­vartalan a szívműködés, és nem szünlette be működését az agy­központ sem. A televízió nem olyan régen riportot sugárzott az Alföld dü- ledezö tanyáin élő, elhagyatott Öregekről. Szívbemarkoló műsor volt! Egyik jelenetében a ripor­ter az idős házaspár , gyermeke felől érdeklődik. „Volt, de már nincs’' — mondja a férfi. „Hát meghalt?” — hangzik a kérdés. „Rosszabb, mintha meghalt vol­na — hangzik a keserű válasz az asszony részéről. — Nem szeret minket, es nem törődik már ve­lünk." Él hát. de rosszabb a ha­lottnál. Hát nem ilyen gyermekei va­gyunk-e mindahányan a mennyei Atyának?! Ä fizikai halálnak két jellem­zője van. Az. egyik: a szervezet eltelő elemének — az oxigénnek — a hiánya. A másik: a bomlasz­tó erők jelenléte, illetve műkö­désbe lépése. Nem szenvedünk-e lelki értelemben „oxigénhiány­ban"? . Milyen halálos bajt tud okozni az emberi szeretet hiá­nya is! Belőlünk pedig a leg­éltetőbb ..elem” hiányzik: az Is­ten szeretete! S nem hatnak-e és működnek bennünk és közöttünk bomlasztó, romboló erők, ame­lyek hatására pusztul az élet és hervadtakká válnak a boldogság virágai? ‘ Elidegenedtünk a szeretet Is­tenétől és a Tőle való függetle­nülés bomlasztó erői működnek bennünk és tartanak fogva ebben a halálban (Ef 2. 1—3). Itt bi­zony jogos a kérdés: „Én nyomo­rult ember! Ki szabadít meg eb­ből . . . ?” Húsvét óta van erre a kérdésre is felelet: „Hála az Is­tennek...!” (Rrn 7, 24—25). Ez a ■ felelet egybecseng azzal, amit Jézus legcsodálatosabb pél­dázatában az apa mondott haza­tért fiáról: ..az. én fiam. aki meg­halt. feltámadott...” (Lk 15, 24). HOGYAN TÖRTÉNIK EZ A FELTÁMADÁS? Az az atyái sze­retet viszi ezt végbe, amelvik utánunk nvúl s bármilyen mesz- szire vagy mélyre jutottunk is. utolér és hazavon."átölel és visz- szafogad. Mióta Jézus feltámadt és él, azóta ez a megelevenítő isteni szeretet működik közöttünk és bennünk. Ez az erő oldoz fel bűneink halálos szorításából, ajándékoz meg a bűnbocsánat és a belőle fakadó élet örömével és lendületével. Ez a megelevenítő erő csak Jé­zus Krisztussal való személyes kapcsolat révén válik hatékonnyá. Pál nagyon fontos szót használ itt. s ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk: „együtt”. „Meg­elevenített Krisztussal együtt. ..” Nem valamiféle személytelen erő­ről van tehát Szó, mint pl. a mág- nesség. vagy az elektromosság. Ez az erő belőle, élő Urunkból árad. s a Vele való kontaktus, kaocsolat révén működik ben­nünk. Ez a kontaktus: a Benne való hitünk. S a hitünk Benne: ez a mi mostani feltámadásunk. Télién nies hát a szívünk soha mea nem szűnő hálaadásai ezért a raitunk végbemenő húsvéti csodáért. Iaborczi Zoltán As énckeskönyv-sserkesstők műhelyéből Zengjetek Istennek új éneket! )oV%rvsov> ÍV N bl.A%22, 4t mmm £ Föld ts hagy ég, eiev - viyi csillag, Zengjetek Is-levmek. j | -CJ. ; f - im ; f -Gií 11 ú\ e- we- két \ A vyk vx-cIcaa- scq v\<^ dal-va biztat: Zíngjeiek Is-'tew\eL. Cg é-v\e lset 1 Csodáin ü-vt\ulva ■f r i 4 1 ^ ^ f f ír m «I . X é Ujicmg ni- v«m. fen is uj dal-lal du - e«m. Zúgó vihar, orkán, mely tombol, Zengjetek Istennek új éneket! Virágok, fák, sóhajtó lombok. Zengjetek Istennek új éneket! Csodáin ámulva ujjong szívem. Érj is új dallal dicsérem. Harsán a kiírt, orgona zendül: Zengjetek Istennek új éneket! Lágy hegedűk dallama csendül: Zengjetek Istennek új éneket! Csodáin ámulva ujjong szivem. Én is új dallal dicsérem. Sok zúgó gép. acélkaz.ánok. Zengjetek Istennek új éneket’ Sok dolgos kéz. kemény munkások, Zer^gjetek Istennek új éneket! Csodáin ámulva ujjong sZívem. Én is új dallal dicsérem. Tudós szobák, műszerek, lencsék, Zengjetek Istennek új éneket! Felüdülés, sport, zene. játék. Zengjetek Istennek új éneket! Csodáin ámulva ujjong szívem. Én is új dallal dicsérem. Hit es tudás, igazság, beke. Zengjetek Istennek új éneket! Kicsik-nagyok. jer. kéz a kezbe: Zengjetek Istennek új éneket! Csodáin ámulva ujjong szívem. Én is új dallal dicsérem. Brokering H. F. (sz. 1026.) Amerikai evangélikus énekeskönyv 558. éneke. Dóka Zoltán fordítása — Húsvét után * 4. vasárnapon az oltárteritö színe: fehér. A dél­előtti istentisztelet oltári igéje: Jn Ki, 5—15; az igehirdetés alap- igéje: 1 Krón Ki, 7—15. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Má­jus 11-én, vasárnap reggel 7 óra­kor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet IFJ. SZABÓ LAJOS pécsi másodlelkész. — A FÓTI KANTORKÉPZÖ SZOLGALAT hálásan köszöni azoknak a gyülekezeteknek az adományát, amelyek évről évre a cantate vasárnapi, offertóriummal támogatják a kántorképzés szol­gálatát. — ACSA. A gyülekezet böjti esti istentiszteletein Maróti János acsai lelkészen kívül Baranyai Ta­más domonyi. Bachát István váci, Lehoczky Endre galgagutai és Völgyes Pál ikladi lelkész szolgált igehirdetéssel. — IKLAD. Böjti esték címmel öt alkalomból álló sorozatot hall­gathatott a gyülekezet, amelynek vendégelőadója Detre János.aszó­di, Baranyai Tamás domonyi, Le- hoczky Endre galgagutai és Pin­tér Károlyné putnoki lelkész volt. A sorozatba béka peso lódott dr. Fabiny Tibor teológiai akadémiai tanár is, aki bemutatót is tartott egyhazunk gyűjteményéből. AHIVASARNAP1GEJE * Énekeljetek! 1 Krón 16. 7—15 Adott történeti órában ide iktat a Krónikák könyvének az írója egy zsoltárrészt, mint mikor a helyzetünkből adódóan választunk magunknak egy odavaló éneket. Az Isten dicsérete, — hisz arra hív fel ez a vasárnap a nevében, — nem idő feletti, mint az angyalok Isten dicsérése a mennyben. Nem csoda, ha igénylik a hivök régi énekkincsünk mellé az ..új” éneket, amely mögött a jelen megélése van persze Istenre gondolással. Az ifjúság meg egyenesen a maga énekével mai módon meri dicsérni Istent. Ezt. legfeljebb mi érezzük bizarrnak. Ez nekik olyan természetes, mint az, hogy nem járunk nagyapáink divatja szerint. A7, ÉNEK A MÁBAN SZÓL. Ma adott helyzetekből fordul az örök Isten felé. aki elsegitett ahhoz, amit a: ember a mában elért­nek tekint, amiért őszinte szívvel mond köszönetét. Isten népe nem a tegnapját siratja, hanem kiénekli a szívéből a holnap reménységét és aggódását. Dávid megreformálja az isten­tiszteleti eletet annak a zenei és énekelemeit, A zsoltárok — ezek egyikét iktatja ide az író — nagyrészt az ő nevéhez fűződnek. De nemcsak énekről, hanem énekesekről is gondoskodik. A gyülekezett tag a maga hatáskörében tegye szive ügyévé az istentiszteleteinken az egyházi éneket 6s a zenét. Vegyünk részt benne a nekünk adott talentumunknak megfelelően, adakozzunk a kántorképzésért, kisérje ezt a munkát a gyülekezet imádsága. A tartusunkat képező zsoltár nemcsak azért prédikál a gyüleke­zetnek. mert ide került a történés folyamata egy adott pontjára. Prédikál nemcsak a helye, á tartalma is. A továbbiakban erre figyelünk. OLYAN 1EMBER ÍRJA A ZSOLTÁRT. AKINEK TÁGULT A LÁTÓKÖRE. Együttérez népével. Egy a sorsuk. Ugyanakkor népét nem elszigeteltnek tekinti. Népét ezer szál fűzi a többi néphez. Azt, amit azóta fokozottan érzünk — az esetleges elszigeteltségben a nem jót — vallja, mint népének tagja, sőt felelős feje — hisz Dávid király — a zsoltáros. Isten segitségülh»vasa a szövetséges segítségül hívása. Istenben nem valami eszméhez folyamodik az ember, hanem Istenéhez, aki nem ismeretlen előttünk, hisz kijelentette magát nekünk, és nem vagyunk idegenek neki mi se. hisz a szövetségébe fogadott. Isten ..adott szavá’ -t nem felejti el. Azok. akik ma a népe, többről tud­nak, mint a törvény kiadásáról a Sinai hegyen és az akkor ott mondott ígéretről. Krisztusról is tudunk mi. meg a keresztségben kapott isteni. ígéretekről. ISTENT KÉRNI ÓT MAGASZTALVA ILLŐ EZEK UTÁN. Akinek csak kérésre nyílik az ajka anélkül, hogy Istent magasztaló ének kívánkozna ki a szívéből, az még nem jutott addig az ajtóig, ahol bebocsátást remélhetne. Neki ma a zsoltárból ez a biztatás: Lépj közelebb! Bátorodj oda. hisz a szövetségébe fogadott! Mind a mellett Isten szövetsége emlegetése nem a vallási sovi­nizmus jele. E címeit az egész Bibliát meg kellene bélyegezni. Isten nyiy vallásos klikk kisajátított ja. Nem vagyunk kiváltsáffbsak má­sok rovására. Istenünk nem elfogult Az egész földnek Ura ö: „az egesz földnek szólnak döntései”. ,4z egyház istentisztelete nem az a hely ahol a földet, a világot bepanaszolják a „No,gy Igazságosnál”. Miközben kérjük a vilá­gunkért Urunkat mély aggodalommal, úgy tesszük ezt. mint meg- bizonyosodottak. Bizonyosakká tétettünk abban, hogy semmi nincs, amivel Istennek ne lenne terve, ami kívül esne gondunkat viselő jósagá n. MIÉRT HÍV FEL ÉNEKLÉSRE .4 MA! NAPON EZ A ZSOLTÁR? Isten csodáira való tekintetből, amelyek földi létünket átszövik. Az ének Isten felöli jo bizodalmunk tolmácsolása Annak, akitől mind­egyre felhívást kapunk: tégy meg minden tőled telhetőt a közjóra! Könnyebben emeli egy fiatal a lábát, ha az ének, a zene hangjai mellett emelheti. Későbbi életkorban is könnyebb a munka, ha kí­séri valamiféle ének. Tevékenység és Isten magasztalása egyformán táplálékot kap hithű elődöt énekkincséból. Eneklőkedvünket erő­síti. ha többen énekelnek velünk. De a tennivaló után is készebb szívvel nyúl az, aki felfedezi nemcsak maga van, aki teszi. ISMÉTLEM. AHOGY A 105. ZSOLTÁR EGY SZAKASZA BELE­KERÜL A KRÓNIKÁK KÖNYVÉBE, egy intézkedést tartalmazó részbe. Isten, aki cselekszik köztünk, rajtunk, velünk is tétet sok hasznosat, Tervezünk, megvalósítunk családban, egyházban, a tár­sadalomban. Az emberi életnek többek között a munka adja az értel­mét. Tessszuk, míg a fizikai, szellemi erőnkből futja. Énekelni vi­szont ezen is túlnyúló felhívás. Istent dicsérni ereje fogytán is tudja az ember. Sőt, halálunk utánra szól az a reménység, -hogy „iti nyelveken” dicsérhetjük majd az örök élet megszerzőjét és adóját. id. szabó Lajos / Imádkozzunk! Megköszönjük Urunk a földet, ahol lakhelyet és életlehetőséget adsz. ha ideigvalót is. Megköszönjük az örökkévalókat. Jézusban lehajoltál hozzánk, a keresztségben néped tagjává tettél. Megkö­szönjük eleink hitbizonyosságát, ránk örökített énekkincsükel. Kö­szönjük, hogy ma is megteremted a szivekben és az ajkakon a hála gyümölcsét, dicséretedet. Tartsd meg földünket; a teremtésed az. Mikor Jézus feltámadásában az új teremtés hajnalát köszöntjük, segíts ujjonnanszületésre jutnunk élő reménységből. Add ennek erejé­vel szolgálnunk. Ámen. , — KAPOSVÁR. Húsvét ünne­pein Szabó Ferencné, a gyenes- diási szeretetotthon vezetője szol­gált a gyülekezetben. A szórvány- gyülekezetek is szép adományok­kal támogatták a szeretetotthont. — VÉSE. A húsvét 2. ünnepi istentisztelet kereteben iktatta be Dubovay Géza kaposvári lelkész, a Somogy-Zalai Egyházmegye es­perese a gyülekezet újonnan és újra választott tisztségviselőit: Berták F. János felügyelőt, Lé­har József felügyelőhelyéttest, Berták Béláné és Takács József gondnokokat, Nagy Béla jegyzőt, Takács József pénztárost, Berták Gyula, Berták János, Berták Je­nő, Berlók József né, Berták Lajos, Hada Jánosné, Kincses János, Kincses. Jenő és Vörös JózSefné presbitereket. A női presbiterek első szép szplgálata eredménye­ként több rhint 4000 Ft értékű természetbeni adományt juttattak el a gyenesdiúsi szeretetotthon számára. Az adományt Szabó Fe­rencné otthonvezető vette át. fc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents