Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-08-17 / 33. szám

GYERMEKEKNEK „Ne félj, hanem szólj! ATHÉNBŐL A HÍRES KIKÖ­TŐVÁROS, Korintus felé vesszük utunkat. Hatalmas szántóföld volt ez a nyüzsgő kereskedőváros is az evangélium magvetése számá­ra. A mintegy háromnegyed mil­liónyi lakót számláló városban szinte mindenféle nép, faj es nyelv képviselve volt. s ezzel együtt természetesen a legkülön­félébb vallások, pogány kultu­szok. Pál apostol érezte, hogy ez a terep hosszabb tartózkodást igényel, és Korintus városa fel­tétlenül kell, hogy találkozzék az evangéliummal, hiszen az itt megforduló kereskedők és matró­zok a szélrózsa minden irányá­ba továbbvihetik majd az öröm­hírt. Először is munkát keresett az apostol, s ebben nincsen, semmi meglepő, hiszen már tudjuk ró­la, hogy még ifjú korában kita­nulta a sátorkészítő mesterséget, és mindig is büszkén, vallotta, hogy a saját két kezével is meg tudja keresni a kenyerét. A mun­kavállalás egyben nagyszerű kap- csolőpont is lehetett a korintusiak felé, hiszen egy köztük dolgozóra mindig jobban odafigyelnek, mint égy jöttment-idegenre. Egy zsi­dó származású házaspár Akvila és Prisscilla fogadta föl műhe­lyébe Pált, es otthonukba is be­fogadták az apostolt. Ezzel nem­csak munkát és otthont kapott az evangélium követe, hanem egy­ben megnyílt számára az út a helyi zsidóság zsinagógiai gyüle­kezet felé is. melyben házigazdái benne éltek. Más helyeken is jel­lemző volt az apostol munka- módszerére, hogyha tehette, és volt helyben zsidó gyülekezet, többnyire ott próbálkozott elő­ször az evangélium meghirdetésé­vel. Talán úgy vélitek, hogy ez volt a kényelmesebb és könnyebb megoldás, hiszen a választott nép maga is várta a megígért Mes­siást, és így arra gondolhatnánk, hogy örömmel fogadta a betelje­sedett; ígéretről, Jézusról szóló örömhírt. De ugyanakkor emlé­kezzünk csak vissza arra a vak gyűlöletre, melynek sokáig maga Pál is, mint Saul még, eszköze volt. amely éppen a választott né­pet fordította szembe Krisztussal és követőivel. ÍGY TEHÁT CSÖPPET SEM VOLT KÖNNYŰ DOLGA Pál­nak, amikor a korintusi zsinagó­gában hirdetni kezdte, hogy Jé­zus a várva vára Krisztus, a Sza­badító. Akvilát és Pi'iszcillát ha­marosan sikerül megnyerni Jézus ügye számára, de a zsinagógá­ban olyan kemény ellenállásba ütközik az apostol, hogy inkább a pogányság felé fordul, és egy Titiusz Jusztusz nevű pogány em­ber házában, nem messze a zsi­nagógától folytatja evangélium­hirdetését. De zsinagógái magve­tése sem volt hiábavaló, mert egyik nap nem más. mint a zsi­nagógái alöljáró, Kriszpusz is más zsidókkal együtt csatlakozik a keresztyénekhez. Az evangé­liumnak ez a látványos győzelme természetesen még csak jobban felbőszíti Pál ellenfeleit. Krisz­pusz helyett új elöljárót válasz­tanak Szószthenész személyében, és elhatározzák, hogy leszámol­nak Pálékkal. üjra Életveszélybe ke­rül PÁL. de nem hátráj meg, mert tartja az az isteni ígéret, melyet egy éjszakai látomásában szó szerint így kapott: „Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass, mert én veled vagyok...” S hamaro­san meg is tapasztalja az apostol, hogy Isten nem hagyja cserben. A zsidók Gallió helytartó elé hur­colják, s mint egykor Jézust Pi­látus előtt, hazug vádakkal rá­galmazzák. Gallió azonban bát­rabb ember, mint Pilátus volt, át­látva a hazug rágalmakat, elza­varja a Vádaskodökat, akik végül is dühükben vezetőjük, Szószthe­nész ellen fordulnak. De vajon mi lett később ezzel a Szószthenésszel? Érdemes utá­na nyomozni, mert az eredmény megleoő. és újabb bizonyítéka az evangélium erejének. Nevével később is találkozunk, mégpedig a korintusi gyülekezetnek írott el­ső levelének legelső sorában kü­lön is köszönti őt Pál. mégpedig úgy, mint testvért. O. P. ZENEBOHÓC LELKÉSZ AKAR LENNI Még a pékek és mészárosok között is vannak olyanok, akik mesterlevelüket szegre akaszt­ják és lelkészek akarnak lenni. A bajor evangélikus egyház Neu- endettelsauban képzi ki há­roméves tanfolyamon azokat, akik hivatást változtatva egyhá­zi' szolgálatra készülnek föl. Si­keresen befejezett tanulmányok, vizsgák és próbaidő után lelké­szek (Pfarrverwalter) lehetnek. A képzés 1976 óta folyik, a kor­határ 26—40 év. Dr. Frithjof Grässmann, a szeminárium ve­zetője: ..Egyházunk azt várja tő­lük, hogy új ösztönzéseket hoz­nak az igehirdetésbe és gyüleke­zeti munkába, és hogy segítenek abban, hogy az evangélium a társadalomnak olyan csoportjai­hoz is eljusson, melyek egyéb­ként bezárkóznak előtte.” A sze­mináriumot eddig 90 hallgató vé­gezte el, közülük 72 egyházi szol­gálatban áll. 42 különböző fog­lalkozásból jöttek. A legkülönö­sebb foglalkozás kétségtelenül a 29 éves zenebohócé. Annak elle­nére. hogy a lelkészutánpótlás a teológiai hallgatók magasabb lét­számával biztosított, az egyház ezt az utat is nyitva akarja hagyni. 5,írok nektek, ifjak...” Keresztelnek Képek a világ keresztyénségének keresztelési gyakorlatából Három képet szeretnék most a szavak segítségévei fölrajzolni. Mindhárom a keresztségre vonat­kozik, erre a Krisztus áltál ren­delt, egyetemes keresztyén cselek­ményre. amelyik Krisztushoz és egymáshoz köti a világ egymil­liárdnyi keresztyénét. AZ ELSŐ KÉP a nálunk is­mert, gyakorolt keresztség. Isten­tiszteleten vagy azon kívül, rend­szerint templomban történik, a szülők, keresztszülők jelenlétében. Elsősorban gyermekeket keresz­telünk, bár előfordul, hogy idő­sebbek kerülnek oda a kereszte­léshez. A Szentháromság nevé­ben, vízzel történik a keresztelés, háromszori meghintéssel vagy le- ónléssel és elmondjuk Jézus ke­resztelési parancsát és hitünk megváltására az Apostoli Hitval­lást. Imádság és ige, 'ének, isten- tisztelet veszi körül a.szertartást. A MÁSODIK KÉP Afrikából való. A fényképen jnosolygó fe­Zsoltárok a Bibliában Mai kérdéseink: 1. Hányadik zsoltár jut eszetek­be a képről? Idézzétek a zsoltár első versét! 2. Miért szomorkodott Izrael népe, és miért nem akart éne­kelni ? 3. Mi volt eredetileg Sión, és mit jelent ez a szó átvitt érte­lemben ? 4. írjátok le egy mondatban, hogy mire tanít bennünket ez a zsoltár! Válaszaitokat levelezőlapon jú­nius 1-ig a következő címre küld­jétek be: Evangélikus Elel Szer­kesztősége. Budapest. Puskin u. 12. 1088 Lakcímetek mellé azt is írjátok oda. hány évesek vagy­tok ! kete bőrű lelkész ölel at egy gyer­meket, ott vannak mindketten benne a folyóban, eppen a beme­rülés előtt. A lelkészen a díszes keresztelési palást látható, rajta a kereszt, a csillag és más keresz­tyén szimbólumok. A íorró eg- övön vagyunk, ahol mint Jézus hazájában is, a folyóvízben ke­reszteltek és bemerítettek. Ezzel a szentséggel jelezték: a keresz- tyénség' emlékeztet, hogy meg­haljunk a bűnnek és támadjunk fel Krisztusban. Nem az a fon­tos, mit csinálunk mi, milyen elő­készületet teszünk, milyen élet-, korban vagy mennyi vízben tör­ténik a keresztség. Krisztus halá­lára és föltámadására emlékeztet ez a szentség, népe-egyháza tag­jai leszünk általa. Szentlelke ajándékát ígérte nekünk. Atrika sok egyházában olyan sok az új betérő, hogy alig győ­zik megkeresztelni őket. A gya­kori keresztelések számára új li­turgiák. keresztelési énekek szü­lettek. A gyülekezet ünnepe a ke­resztség. nem a családé csupán. Ehhez kapcsolódik a harmadik kép. KESKENY FOLYÓ VIZÉBEN három lelkész áll derékig a víz­ben. Mellettük a három új beté­rő, fehér ruhában. A parton két­oldalt ott vannak a hozzátarto­zók, a gyülekezet tagjai, az ének­kar. Ott sorakozik a többi keresz­telendő is. Az istentiszteletnek nem csupán kicsiny, a gyülekezet tagjai közül sokak számára eset­leg „túl hosszú” szertartása a ke­resztség. hanem a keresztség szá­mára külön istentiszteleti litur­gia készül. Ázsiai és afrikai test­véreink nem találják jónak, hogy angol vagy svéd példa szerint és német korálokat énekelve keresz­teljenek. Afrika több egyházában használják már az afrikai ele­mekkel, dobbal és más régi hang­szerrel kísért énekeket és lánco­kat. Képzeljük csak el nálunk! Ott azonban teljesen magától ér­tetődő. ha a megkeresztelt és a keresztszülők örömtáncba kezde­nek. Szinte nincs is két egymás­hoz hasonló keresztelési Az öröm és hálaadás {akasztotta kifejezési formák változatos istentisztelete­ket hoznak létre. D. ALBERT KLEIN PÜSPÖK HETVEN ÉVES D. Albert Klein püspök, aki 11 év óta az erdélyi szász evangé­likusok vezetője, március 16-án ünnepelte 70. születésnapját. Albert Klein 1910-ben született. 1930 és 1937 között Marburgban, Kolozsvárott. Tübingen és Berlin­ben tanult teológiát és kémiát-fi- zikát. Professzora volt a fizikus Max Geiger es a teológus Karl Heim. Először tanárként műkö­dött, fizikát és hittant tanított. 1946-tól 1969-ig gyülekezeti lel­kész volt Dobringben és Peters- dorfban, majd Mühlbachban. Püspöki működése során nagy hangsúlyt kapott az egyházi épü­letekről való gondoskodás és az ökumenikus kapcsolatok ápolása. Hazája megbecsülése kifejeződik abban, hogy 1975 óta tagja a Nagy Nemzetgyűlésnek és a Nemzeti Frontnak. Ugyancsak tagja az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának és a Lu­theránus Világszövetség Tanul­mányi Bizottságának. Arra tö­rekszik. hogy erősödjenek a kap­csolatok hazájában a protestáns és az ortodox egyház, magyarok, szászok es románok között. FONTOS MOZZANAT AZ IS a italai egyházak keresztyénéinél, hogy az újabb és újabb kereszte­lések alkalmával a gyülekezet tagjai emlékeznek a maguk ke- resztségére. Ha van valami, amit nagyon meg kell tanulnunk tő­lük. akkor éppen ez: keresztyén- ségünkben a tudott dolgoknál nem szabad megrekednünk, hanem el kell jutnunk a megélt, átélt, újra átéli eseményekhez. Jó dolog, ha a fejünk tudja, mi a keresztség, de fontos, hogy átéljük, érezzük, gyakoroljuk a lényeget, ahogyan arra Pál apostol tanított: napon­ként halion meg a bennünk levő gonosz, és új ember támadjon föl bennünk Jézus által. H. B. (iuszláv Adolf és a harmincéves háború A háború szóra megborzad minden józan, értelmes ember szive. Az a háború, amelyre most emlékezünk kétszeresen is riasz­tó. Harminc évig tartott és val­lásháborúnak nevezik. Hogy mit jelent a „harminc év” — azt tük­rözi a két főhadszíntér. Németor­szág népessége egyharmadára csökkent, Csehország hárommil­lió lakosából a háború végére hétszázezer ember maradt. Ami bennünket, .keresztyéneket még külön is lesújt az, hogy ez a há­ború vallásháború volt. Igaz, bő­ven keveredtek benne politikai, hatalmi érdekek, mégis tény. hogy az eszmei hátteret ehhez a hábo­rúhoz a protestantizmus kiirtásá­nak a gondolata szolgáltatta. Európa katolikus fejedelmei ösz- szefogtak. hogv a reformáció mű­vét és vele a lelkiismeret és val­lás szabadságát megsemmisítsék. 1618-BAN A VAKBUZGÓ II. FERDINAND Habsburg császár kezdte meg a harcot cseh alatt­valói ellen. A fehérhegyi csata után 27 főnemest kivégeztetett, 30 ezer protestáns családot: kiván­dorlásra kényszerített, és véghez vitte az ország rekalolizálását. Csehország után a harcok átter­jedtek a német fejedelemségek területére. Az úgynevezett Pro­testáns Unió tizenhárom éven át bizonyult tehetetlennek a kato­likus erőkkel szemben. Ez a tehe­tetlenség mérhetetlen szenvedést zúdított a lakosságra. Nem vélet­len, hogy korunk nagy drámaíró­ja, Berthold Brecht, az ember­telen fasiszta háború ellen tilta­kozásképpen a Kurázsi mamának színteréül a harmincéves háborút választja. Bőven talált itt riasz­tó példát, hogyan deformálódik a szellem a gyilkos indulatok fűzé­ben. Keresztyén ember nem ol­vashatja keserűség nélkül a há­ború borzalmairól szóló tudósí­tásokat. Pl__ Magdeburg bevétele után egyiittv égették el az evan­gélikus papokat könyveikkel. A lakosság nagy részét kardélre hányták, a város tűz martaléka lett. Mondják, maga a győztes Tilly tábornok is sírt a pusztulás láttán. A gyűlölet démona ült a lelkeken. A HÁBORÚ TIZENKETTEDIK ÉVÉBEN ÜGY TŰNT. hogy ez a fanatizmus, ez a vallási, eszmei téboly — győzni fog. Ekkor avat­kozott a háborúba Gusztáv Adolf svéd király. Svédország maroknyi népe ' két évtizedes uralkodása alatt erős, összefogott nemzetté koVácsolódott. Határait kiterjesz­tette, biztosította szomszédaival a békét. A végveszélyben levő né­met protestantizmus csak innen, ettől a teljes egészében protes­táns országtól várhatott segítsé­get. A király tudta, hogy nagy kockázatot vállal, ha viszonylag kis létszámú seregével útra kel. Mégis e mellett döntött. Az, or­szággyűlésen mondott prófétai búcsúbeszéde egyben indokolása volt választásának: „Bizonyságul hívom a mindenható Istent, hogy én erre a hadjáratra nem saját tetszésemből indulok .. . minde­nekelőtt elnyomott hittestvéreink várják, hogy megszabadítom őket, és én hiszem, hogy ez meg fog történni... Es mivel úgy szokott lenni, hogy a korsó addig jár a kútra, míg eltörik, ez rajtam is beteljesülhet.,. Ezért most azzal az óhajjal aiánllak titeket a ma- gasságos Istennek, hogy ha azúr­nak úgy tetszik, nála újra talál­kozhassunk a mennyei örökké­való életben.” 1630 MÁJUSÁBAN ÉRT NE­MET PARTOT GUSZTÁV ADOLF la ezer gyalogos és 3 ezer lovas katonájával. A svéd király népe legjavából gyűjtött és kovácsolt fegyelmezett, öntudatos sereget. Ebben a hadseregben még az el­lenségtől sem . lehetett lopni és a káromkodást is büntették. A ka­tonák állhatatosan csüngtek a ki­rály példáján, „aki minden ne­hézség közepette, csiigeedés nél­kül vitézül viselte magát a harc­ban”. A történetírók megegyez­nek abban, hogv „nevéhez a hosz- szú hadjárat alatt, sem a bosszú­nak, sem más kegyetlen cseleke­detnek emléke nem tapad”. Ez a hadsereg ütközött meg 1631. szeptember 6-án Breiten- feldnél a mindaddig veretlen Til­ly csapatával, és fölényes győzel­met aratott. Beteljesedett a király reménye: „...várják, hogy meg­szabadítom őket, és én hiszem, hogy ez meg fog töi-ténni ...” KÉT ÉVIG KÜZDÖTT MÉG SIKERESEN, hogy a kivívott sza­badságot szilárddá tegye. Azután beteljesedett egy másik sejtése. 1632. november 6-án a I.ipcse melletti lützeri csatában nem ér­hette meg a győzelmet. A király elesett. „A korsónak egyszer el kell törnie...” — „Nem hiszem, hogy az én személyem olyan fon­tos lenne. Meg vagyok gvöződve arról, hogv amint eddig őrködött ügyünk felett Isten gondviselése, úgy fog ezentúl is őrködni ...” — mondta egy sebesülése alkalmá­val. Háromszázötven ev történelmi távlata igazolja az evangélikus ki­rály evangéliumi hitét: Isten gondviselése őrködik „drágán szerzett egyházán”. Pintérné Nagy Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents