Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-07-13 / 28. szám
A Idézünk az Ágostai Hitvallásból Confessio Augustana Beszélgetés Szokolay Sándorral — új kantátájáról E néhánjj kiragadott mondat csak ízelítő, illetve emlékeztető. A hetilap keretei nem adnak lehetőséget a szöveg teljes közlésére. De talán ösztönöznek arra, hogy névadó hithallásunkat többször vegyük kézbe s felette való meditálásunk segítsen hitünk mai megvallásában és szolgálatunk betöltésében. (A szerkesztő.) Az Istenről (Az I. főhitcikkelyből) A részünkön levő gyülekezetek nagy egyértelműséggel tanítják azt, hogy a niceai zsinathak az isteni lényeg egységéről és a három személyről szóló határozata igaz és azt minden kételkedés nélkül hinni kell. Tudniillik, Az Ágostai Hitvallás egy korai kiadása címlapjának fametszete hogy egy isteni lényeg van, amely név szerint is, valósággal is Isten, örökkévaló, test nélküli, oszthatatlan, kinek hatalma, bölcsessége, . jósága végtelen, a látható és láthatatlan dolgok összességének teremtője és fenntartója — és mégis három egyenlő lényegű, egyéftTO, hatalmú és egyenlően öröWfbéáló személy: Atya, Fiú és Szentlélek. Isten Fiáról (A III. főhitcikkely) Hasonlóképpen tanítják, hogy az Ige, azaz Isten Fia, a boldog- ságos Szűz Mária méhében emberi természetet öltött magára, hogy a személy egységében két természet, az isteni és az emberi van egymással elválaszthatatlanul egybekötve úgyhogy' egy Krisztus van, valóságos Isten és valóságos ember, a Szűz Máriától született, valósággal szenvedett, keresztre feszíttetett, meghalt és eltemettetett, hogy kiengesztelje számunkra az Atyát és áldozattá legyen az embereknek nem csupán eredendő bűnéért, hanem minden tettleges bűnéért is. Ugyan ő aiászállott a poklokra és valósággal feltámadott harmad napon, azután felment a meny- nyekbe, hogy az Atya jobbjára üljön és örökké országoljon és uralkodjék az összes teremtmények fölött, megszentelje a benne hívőket a Szentlélek, által, kit a szívükbe küld, hogy ő vezérelje, vigasztalja és elevenítse meg őket és védelmezze az ördög és a bűn hatalma ellen. Ugyanaz a Krisztus majdan láthatóan visszatér, hogy ítéletet tartson élők és holtak felett stb. — az Apostoli Hitvallás szerint. A megigazulásról (A IV. főhitcikkely) Hasonlóképpen tanítják, hogy az emberek nem igazulhatnak meg Isten előtt saját erejükből, érdemükből vagy cselekedeteikből, hanem ingyen igazíttatnak meg a Krisztusért hit által, ha hiszik, hogy Isten őket kegyelmébe fogadja és bűneiket megbocsátja a Krisztusért, ki halálával bűneinkért eleget tett. Ezt a hitet tudja be Isten őelőtte való igazságul. Római levél 3. és 4. fejezet. Az egyházról (VII. főhitcikkely) Hasonlóképpen tanítják, hogy az egy anyaszentegyház örökké megmarad. Az egyház pedig a szentek gyülekezete, melyben az evangéliumot tisztán tanítják és a szentségeket helyesen szolgálják ki. Az egyház valódi egységére elégendő, hogy egyetértés legyen az evangélium tanítására és a szentségek kiszolgáltatására nézve. Ellenben nem szükséges, hogy mindenütt hasonló emberi hagyományok vagy szokások vagy emberektől rendelt szertartások legyenek; amint Pál mondotta: Egy hit, egy keresztség, egy Isten és mindenek Atyja stb. A világi dolgokról (XVI. íőhitcikkelyből) A világi dolgokról azt tanítják, hogy a törvényes polgári jogrend intézményei Istentől való jótétemények ... Elítélik azokat is, akik az evangéliumi tökéletességet nem az istenfélelemben és a hitben keresik, hanem a polgári kötelességek elhagyásában,, mert az evangélium a szívnek örökkévaló igazságosságát tanítja, az állam vagy a polgári élet rendjét azonban nem forgatja fel, hapern a legnyomatékosabban követeli, hogy azt mint Istennek rendelését fenntartsuk és annak ■ dolgaiban szeretet gyakoroljunk. (Az idézeteknél id. D. dr. Pröh- le Károly lf)43-ban megjelentetett fordítását használtuk fel. A szerkesztő.) — DABRONY. A közelmúltban történt templomrenoválásnál kiemelkedő munkát nyújtó Gőgös Ernő gondnok helyébe Kató Ferencet választották gondnokká. Üj presbiterek lettek: Ferenczy László, Ferenczy János és Gőgös Géza. A beiktatást 'Sághy András lelkész végezte ünnepi isten- tisztelet keretében. A Zeneakadémia előcsarnoka, reggel 9 óra. Milyen más a hangulat a reggeli fényben, mint este, amikor egy hangverseny kezdetét várjuk... De azért ilyenkor is pezseg itt az élet: művészek, tanárok, hallgatók jönnek- mennek. Csakhamar feltűnik Szokolay Sándor is. És pár perc múlva már fent ülünk az egyik tanterem meghitt csendjében a Kossuth-díjas zeneszerzővel, akivel az Ágostai Hitvallás 450 éves jubileumára írt kantátájáról beszélgetünk. Beszéde éppoly sodró lendületű, mint a .zenéje. Látszik, hogy eleme a művészet, az alkotás. Tengernyi mondanivalója van. Lávaként törnek elő gondolatai. Nem is várja a kérdéseket: magától tart összefüggő „értekezést” a kantáta születéséről. Élmény vele beszélgetni! Lebilincselő egyéniség, zseniális alkotó és nem utolsósorban melegszívű ember. Hogyan született meg a kantáta gondolata? Mielőtt erre felelnék, nézzünk egy percig visszafelé. Eddigi 'egyházzenei műveim születésénél döntő volt a Lutherániával való megismerkedésem. Weltler Jenőt — akihez a csodálat és szeretet mellett rokoni szálak is fűznek —, és a Lutheránia munkáját, igen nagyra értékelem. Bach-estjei k (Passiók, H-moll mise stb.) a legszigorúbb mércével mérve is kiemelkedőek. Első műveimet így jellemezhetném: „magyarba oltott barokk”. A kantáták eleinte rövidebbek voltak (10—12 perc), de ahogy megszerettem a Luthe- rániát és összeszoktam az együttessel, egyre több lett a mondanivalóm. A mostani kantáta már közel fél órát tesz ki. Az ötletet a Lutheránia tavalyi NSZK-beli hangversenykörútja vetette fel: kellene egy alkalmi művet komponálni az Ágostai Hitvallás jubileumára. Miért éppen a latin nyelvű változat került feldolgozásra? A latin az egyik legszebb nyelv, a zeneirodalom alapnyelve. Én az eszperantó fölé helyezem. Sok közismert kifejezést tartalmaz (lapozgatja a kottát): confessio ecclesia, sapientia, gratia, fide ... — hadd idézzem Adyt: „Számban nevednek jó íze van'.. A latin a muzsikusok univerzális nyelve. Egyetemes nyelv, összekapcsol! Ez szinte jelképes is: mert kantátám célja éppen az volt, hogy azt keressem, ami felekezeteket, népeket összekapcsol, és nem azt ami elválaszt. Milyen szempontok vezettek a komponálás közben? Különösen két dologra kellett figyelnem. Az NSZK-ban — ahol szintén el fog hangzani a kantátám — a zenei ízlés egyházzenei vonatkozásban előbbre tart, mint nálunk. Be kellett bizonytíanom, hogy a magyar egyházzene is tud egészen modem eszközöket használni. De az új stílus mellett arra is vigyázni kellett, hogy a hagyományos gyülekezet is meg tudja érteni ezt a zenét. További probléma volt, hogy az Ágostai Hitvallás tipikusan tanszerű tételeiből hogyan lehet „zenét csinálni”, más szóval ezt a szöveget érzelmileg megragadni. A modern zene a disszonanciával a hatalmat fejezi ki. Én az egész műben nem a hatalmi, hanem a szolgáló egyház eszméjét akartam kihangsúlyozni. Meggyőződéséin, hogy az egyház korszerű, új feladata nem lehet más, mint a szolgálat. Ez a hitvallásom csendül ki ebben a kantátában. Melyik cikkek kerültek feldolgozásra? A kérdésről több éjszakát átbeszélgettem Weltler Ödönnel — apósommal —, Harmati Béla lelkész a „solús Christus” elvének kihangsúlyozására hívta fel a figyelmet. A 21 tételből 10-et dolgoztam fel. Nem 1530 a lényeges dátum — ismételgeti nyomatékosan Szokolay Sándor —,. Luther nem alapított új vallást. A döntő, hogy vissza kell térni az Egyház eredeti, tiszta giehirdetéséhez. Lássunk néhány mozzanatot a kantátából: Az eredendő bűnről szóló részben férfikar szólal meg „meacul- pa”-szerűen. A legbájosaibb a kereszt seprői szóló részt, itt a — ca- pella női kart alkalmaztam. A gyermekiélek gazdagságát akartam kifejezni. Kodály hangsúlyozta, hogy a gyermekiélek gazdagabb, mint a felnőtt. Jellemzi a tisztaság, a faintáziiagazdaigság. Bizorjy nem kis feladat ezt a tisztaságot és harmóniát érzékeltetni a 20. században. Az úrvacsorái résznél szólal meg először önállóan az orgona. Itt szerepel egy halk fúga, a úrvacsoratételről. E két halk tétel után „be- robbanássáerűen” hat az ítéletről szóló cikk. Ez a 8. tétel apokalipszisszerű. így mondhatnám — folytatja mosolyogva — itt szólal meg az „igazi Szokolay” > robbanás, gyors tempo, forte, kat- harzis... A befejező tétel summázó jellegű „Epilógus”: „Semmi, ami a Szentírással, vagy az egyetemes keresztyén egyházzal ellenkezik! Egyedül Krisztus! Egyedül a Szentírás! Egyedül a kegyelem/ Egyedül a hit! Ámen.” Milyen nehézségek merültek fel a szerkesztés, komponálás közben? Többek között tekintettel kellett lennem, hogy a külföldi útra lehetőleg kisebb zenekart állítsak össze. Be kellett bizonyítanom, hogy a 11 hangszer is tud sokat mondani, egy nagy zenekar érzetét kelteni. Augsburgban az énekkar is kisebb létszámú lesz, az itthoni 65 helyett 40 tagú. Legyen szabad egy utolsó kérdést felvetni: Hogyan várod az itthoni ősbemutatót és az augs- burgi hangversenyt? Nagy szeretettel gondolok a Deák téri ősbemutatóra az itthoni jubileumi ünnepen. Persze szakmailag még izgalmasabb, hogyan fogadják majd Augsburgban a művet. Sok elvárás van. Más énekkarok is lesznek. Mi adjuk .a záróhangversenyt: nekünk kell feltenni a koronát az egészre. Bízom a Lutherániában és nem félek a fellépéstől. Taps nincs a templomiban, de nem baj: a hívek lélegzetvételén is megérzem a hatást. Köszönjük, hogy bepillanthattunk egy kantáta születésének műhelytitkaiba. Mire e sorok megjelennek, már mögöttünk lesz az ősbemutató. Biztos vagyok benne, hogy újabb sikert hoz a zeneszerzőnek és együttesnek, és maradandó élményt a hallgatóságnak. Gáncs Aladár A Sajtóosztály értesíti a lelkészá hivatalokat és megrendelőit, hogy JÜLIUS 1-TÖL AUGUSZTUS 31-IG az iratterjesztés szünetet tart. Az iratterjesztési szünet alatt — tehát július 1-től augusztus 31-ig — a készpénzért történő eladás zavartalan. A július 1. után érkező írásbeli megrendeléseknek csak szeptember 1. után tud eleget tenni mivel a postai küldemények feladása szünetel. Beszélgetés egy kiállításról Pest-budai ötvösség a XIX. században A Budapesti Történeti Múzeum Metszettárában a megbeszélés szerint már várt rám Földes Emília, a kiállítás rendezője. Előzőleg készségesen vállalta, hogy ismerteti a kiállítás anyagát, elmondja az ötvösség alakulását a múlt században és ennek evangélikus vonatkozásait. — Az első kérdésem a rendezésre vonatkozik. Milyen szempontokat vettek figyelembe az anyag válogatása közben? — Két évvel ezelőtt volt egy kiállításunk, ami a XVIII. század ötvösművészetét mutatta be. Akkor az egyházi műkincsek kerültek előtérbe. Most — ha végignézi a tárlókat — sokkal több világi rendeltetésű ötvösmunkát állítottunk ki. — Mi ennek a magyarázata? — II. József uralkodása alatt Buda és Pest életében jelentős változások történtek. Buda a polgárosodás útjára lépett. Közigazgatási központ lett, s így nagyon sok kisnemesi és polgári család költözött fel. Ugyanakkor Pesten megindult egy nagyarányú kereskedelmi fejlődés. Ehhez nagyban hozzájárult a napóleoni háborúk alatt életbe lépő szárazföldi zárlat. A fejlődést segítette a város kedvező földrajzi helyzete is. A meggazdagodott polgárság számára az ezüst már mint használati tárgy is elterjedt. Az 1780-as években lényegesen átrétegződött a két város lakossága. — Ennek milyen hatásai voltak az ötvösségre? . — A már említett átrétegződés miatt itt előbb gyökeret tudott verni a felvilágosodás eszméje, mint máshol. így már a XVIII. század végén keletkezett ötvösmunkákon megfigyelhetjük a korai klasszicizmus jegyeit Ez a stílusirányzat elsősorban az akkori budai nemesség ízlésvilágát fejezi ki. Az ekkor kialakult formajegyek kb. 1830-ig jelentkeznek, majd a klasszicizmus kezd kifáradni. Az- eddigi karcsúbb kancsók például hasasabbakká váltak, tehát a formaadás lá- gyabb lett. 1850-től pedig nagyarányú sti- luselbizonytalankodás tapasztalható, ami elsősorban az eklektikában jut kifejezésre: össze nem illő stílusjegyeket találhatunk egy tárgyon. A korábbi stíluskorszakokra. a barokkra, rokokóra, klasszicizmusra jellemző formák egy tárgyon való megjelenítése kétségtelenül az ötvösművészet hanyatlását eredményezte. — Ebben az időben a kézművesipar változatlanul céhes keretek között folyt. Hogyan alkalmazkodott a céhrendszer a változó körülményekhez? — A már említett változások, miatt feszültség keletkezett a céhek és az igények között. A lényegesen több megrendelés mennyiségi növekedéssel járt. Következésképpen megkezdődött a szériaelemek bevezetése, megjelentek a préselt ötvösmunkák. Ezzel együtt a tárgyak kidolgozására már nem fordítottak olyan nagy gondot. Például a díszítéssel egyáltalán nem foglalkoztak, hanem előre gyártott elemek formájában „importálták” Prágából, bajor és osztrák területről. Ugyanakkor a céheket védeni kellett a kontárok és a kereskedők konkurrenciájától. Ezt különböző törvények biztosították, így a céhrendszer viszonylag zárt rendszert alkotott ebben a században. Kívülállónak rendkívül nehéz volt a céh keretei közé kerülni. így nagyon jól nyomon lehet kísérni a különböző ötvös családok egymást követő nemzedékét, amelyek a kézműves ipar fejlődését ebben az időben döntően meghatározták. Ilyen volt Pesten a Prandtner, a Pasperger család, Budán pedig a Gretschl család. — A tárlókban látható néhány olyan darab is, amelyek evangélikus gyülekezetek tulajdonában vannak. Milyen szempontok alapján kerültek ezek kiállításra? — II. József Türelmi Rendelete kimondta a vallások egyenlőségét. Ennek hatásait az ötvösségben is megtalálhatjuk. A XVIII. századhoz képest csökkent a katolikus egyház igénye, megnövekedett viszont a protestáns egyházak és a zsidó feiekezet megrendelése. A kiállításon ezt a változást igyekeztük bemutatni. Az itt látható evangélikus darabokra az egyszerűség jellemző. A péteri evangélikus egyházközségtől egy nagyon szép beteg-úrvacsoráztató kelyhet és paténát kaptunk, amelyet Krieck János készített. A Bécsi-kapu téri gyülekezettől pedig egy kancsót, amely Kovácsy János munkája. Ez az úrvacsorái kancsó szerintem a XIX. század legszebb darabja. Szintén tőlük kaptunk egy ostyatartót, amelyet Laky Károly, az eklektika egyik legmarkánsabb képviselője készített. Itt szerelném megköszönni az evangélikus lelkészeknek, hogy szívesen réndelkezéstinkre bocsátották ezeket a tárgyakat. A kiáll i* tással az volt a célunk, hogy bemutassuk a múlt század ötvösségének keresztmetszetét. Ezért elsősorban világi rendeltete- sű tárgyakat állítottunk ki, másodsorban a más felekezetek ötvösművészetéből adtunk ízelítőt, harmadsorban pedig a katolikus egyház jelenlétét érzékeltettük. — Nagyon köszönöm a beszélgetést. Laborczi Géza
