Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-07-13 / 28. szám
XLV. ÉVFOLYAM 26. SZÁM 1980. június 29. Ara: 4,— Ft Hr. Káldy Zoltán püspök-elnököt újra országgyűlési képviselővé választották A választásra jogosultak magas arányú részvételével - a leadott szavazatokból kiemelkedő százalékszátnmal (99,3) választották újra országgyűlési képviselőjükké dr. Káldy Zoltán püspök-elnököt, a Budapesti 53. választókerület polgárai. Amikor örömmel tesszük közzé mi is a hírt, kívánjuk Káldy Zoltán országgyűlési képviselőnek, aki eddig is nagy megbecsülést és bizalmat élvezett a nagyarányú fejlődésben levő Budapest, XVII., kerületben élő, különböző világnézetű választói részéről, hogy ezt a szolgálatán is jó egészségben és a korábbi időszakhoz hasonló eredményességgel végezhesse. Evangélikus bizonyságtételünk az Ágostai Hitvallás négyszázötven éves emlékünnepén (Elhangzott a Magyarországi Evangélikus Egyház június 15-én, Budapesten, a Deák téri templomban tartott jubileumi ünnepélyén, amelyről részletes beszámolót közlünk lapunk kővetkező számában) MI, A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ — teljes nevünkön: a Magyarországi Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház — tagjai és gyülekezetei, lelkészei és vezetői, az Ágostai Hitvallás négyszázötven éves emlékünnepén mélységes hálával magasztaljuk a mindenható örök Istent az egyház megújulásáért, a reformációért, amelynek Isten Szentlelke hatalmas indítást és lendületet adott, dr. Luther Márton reformátorunk által, és amelynek krisztusi-evangéliumi alapjairól tisztán és igazán tesz bizonyságot az augsburgi birodalmi gyűlésen V. Károly császár előtt 1530. június 25-én felolvasott hitvallásunk. EBBEN AZ ÜNNEPI ÓRÁBAN MEGGYŐZŐDÉSSEL IDÉZZÜK ÉS VALLJUK az Ágostai Hitvallásnak a Szentírással egyező központi üzenetét, hogy „Krisztusért hit által, ingyen igazulunk Ineg, ha ti. hisszük, hogy Isten kegyelembe fogad minket és megbocsátja bűneinket a Krisztusért." Hálával emlékezünk arra, hogy maga az élő Ür Jézus Krisztus ébresztette erre a hitre és felismerésre reformátorainkat, és e hit által tette őket alkalmas' eszközökké egyházának megújítására. Hálával emlékezünk az előttünk járókról, atyáinkról és anyáinkról, testi és lelki értelemben, akik évszázadokon át külső elnyomással és belső gyengeséggel szemben harcolták a hit harcát, és így őrizték ineg és adták át a mi nemzedékünknek is Krisztus evangéliumának drága kincsét. Az ő nyomukban hálásan vállaljuk azt az elkötelezettségünket, hogy a hit emberei legyünk a mi világunkban, és hivő tanúi legyünk Krisztus szereteté- nek szóval és életünkkel. IDÉZZÜK ÉS VALLJUK AZ ÁGOSTAI HTVALLÁSNAK AZT A MEGÁLLAPÍTÁSÁT, hogy „az egyes keresztyén anyaszentegy- ház minden időben megvan és megmarad, és hogy az egyház minden hívők összessége, akik között az evangéliumot tisztán hirdetik és a szentségeket Krisztus rendelése szerint szolgáltatják ki.’’ Emlékezetünkbe idézzük, hogy reformátoraink szilárd meggyőződése szerint csak egy Krisztus és egy egyház van, és hogy nem akartak sem egyházszakadást, sem új egyházat. Ezért valljuk az Ágostai Hitvallás szelíd és tapintatos teológiai megfogalmazásainak ökumenikus szándékát, amellyel kölcsönös megértésre, a hit igazságainak egyetemes keresztyén kifejezésére és az egyház egységének megőrzésére törekedtek. Az Ágostai Hitvallás szellemében vállaljuk ma is ökumenikus elkötelezettségünket hazai és nemzetközi viszonylatban, azzal a meggyőződéssel és tapasztalattal, hogy ahol hivök, gyülekezetek és egyházak megújulnak hit által Krisztus követésére és szolgálatára, ott épül az egyház, igazi lelki egysége. IDÉZZÜK ES VALLJUK AZ ÁGOSTAI HITVALLÁSNAK AZT A MEGÁLLAPÍT AS AT IS, hogy az igazi hit nem lefiet igazi jócselekedetek nélkül, es hogy ezeket a jocselekedeteket nem a vi- lagiol elvonulva, hanem mindennapi életünkben, hivatásunkban és munkánkban kell gyakorolnunk Isten előtti felelőssegünk tudatában, mert mint hitvallásunk mondja: „ez az igazi istentisztelet”. Emlékezünk arra, hogy az Isten teremtette világnak és az Istentől el- fogaaott világi hivatásnak ez a Krisztus-hitoöl folyó evangéliumi megoecsülese az újkor küszöbén mely változást hozott a hívők gondolkodásában * es eletfolytatásában: felébresztette bennük a világért való felelősség súlyát es szépségét. Hálás emlékezetünkben őrizzük azokat, akik a Krisztus-hit evangéliumi humanitásával szerették magyar népünkét, részt vettek és élen jártak a népünk létéért, szaoadságáért, művelődéséért és felemelkedéséért folytatott küzdelemben: akik ezzel beírták nevüket népünk történetébe, vagy akik névtelenül szolgálták hazánk és az emberiség javát. Az ö nyomukban vállaljuk azt az elkötelezettségünket, hogy mint hívők a más világnézetű emberekkel együtt, mindennapi világi jócselekedetekkel: a munka megbecsülésével, hivatásbeli hűséggel, embertársi szeretettel vegyünk részt népünk és az emberiség mai küzdelmében a társadalmi haladásért és igazságosságért. NÉGYSZÁZÖTVEN EVVEL EZELŐTT AZ EVANGÉLIUMI HITBEN ELEINK ÍGY VEZETTÉK BE A HITVALLÁS FELOLVASÁSÁT A BIRODALMI GYŰLÉSÉN: „Császári Felséged akaratának eleget téve előterjesztjük igehirdetőink és magunk hitvallását, ahogyan a Szentírás és Isten tiszta igéje alapján nálunk mindeddig tanítottak.” Isten igéje, a tiszta evangélium alapján mertek nyíltan szólani egyházi és. világi hatalmasságok előtt. „Mert minden test olyan, mint a fű és minden dicsősége, mint a mező virága: megszárad a fű és virága lehull, de az Ür beszéde megmarad örökké. Ez pedig az a beszéd, amely néktek hirdettetett” — mondja Péter apostol. Krisztusnak ezt az örök evangéliumát halljuk ki az Ágostai Hitvallásból is. Az emlékezés ünnepi órájában erre a tiszta hangra figyelve, örömmel és hálával valljuk, hogy Isten kegyelméből lehetünk a mi világunkban, magyar "népünk között Krisztus örök evangéliumáról és szeretetéröl bizonyságot tevő magyarországi ágostai hitvallású evangélikus keresztyének. „Szerelmetes hajlék ” Templomozó és templomújító gyülekezetek Somogybán „Somogyország” tölgyeinek, fenyőinek a szelídgesztenyéseinek a susogásába kétszer is ünnepi harangzúgást vitt a szél május 25-én. Pünkösd ünnepén püspöküket fogadták az iharosberé- nyi és a pogányszentpéteri gyülekezetek. Az első helyen a délelőtti istentisztelet szolgálatát látta el dr. Káldy Zoltán, míg a második helyen templomavatásra került sor. A ragyogóan rendbe hozott lelkészlakáshoz ftözelettye egyre nyilvánvalóbbá lett, hogy az iha. rosberényiek is abba az irányba, templomukba igyekeznek. Az általuk rendezett fogadás meghatóan szeretetteljes volt. Győri Gábor fiatal lelkészük vezetésével a presbitérium és a gyülekezeti új énekkar a konfirmandusokkal fogadta az érkező püspököt, amikor is örömüket és szeretetüket a szavak mellett versben, énekben és sok virágban is igyekeztek kifejezésre juttatni. AZ ÜNNEPI ISTENTISZTELETEN a püspök az ApCsel 2, 1—13 alapján hirdette az igét a nagy sízámban összegyűlt gyülekezetitek. A Lélek kitöltésétől szólva azt tette nyomatékossá, hogy döntő dolog Isten ígéreteinek a beteljesedését hinni. „Isten nem becsapó, hanem lehet rá építeni, úgy egyénileg, családilag, mint gyüle- kezetileg. A tanítványok csődállapotban voltak a szentlélek jötte előtt, úgy érezték, hogy akiben bíztak, az csődöt mondott a kereszten. De jört pünkösd és a Szentlélek elvezette őket a Jézus Krisztusban való hitre, felizzította azt a hitet, amit korábban káptak, de kihalt a szívükben. Lett belőlük új ember. Ez csak úgy lehetséges, hogy a pünkösdi Lélek újjászülő — megújító Lélek. Ezzel á világ legnagyobb hatalma, mert egy kemény hitetlen emberi szívet, életet csak a Szentlélek Isten tud újjáformálni. Gyakran ahol már senki nem remélt semmit, jön a Szentlélek és újra tanulnak imádkozni, újra kezdenek énekelni és örömmel jönnek öS3zé az emberek Istent dicsérni. „Ti se féljetek a jövőt illetően!” — buzdította a gyülekezetét a püspök, kifejezve a Lélek vigasztaló és bátorságot adó erejét. Az igehallgatásra .válaszként jó volt hallgatni a gyülekezet énekét, amit az új szervezésű énekkar még két számmal meg is koronázott. A záró úrvacsora-közösség is szinte hitvallássá nőtt ezen az istentiszteleten, mert olyan szépen egy akarattal járult a gyülekezet a kegyelem asztalához. Vendéglátó szeretetüknek is szép bizonyságát adták, s ebben különösen is sokat segített a parókián Döme József né és Varga Dezsőik a gyülekezetből, valamint a lelkész és felesége édesanyja. A TEMPLOMAVATÁS PO- GÁNYSZENTPÉTEREN — Iha- rosberény fiiiájában az ünnep délutánján történt. Itt Fónyad Pál nagykanizsai lelkész köszöntötte igen melegen az érkező püspököt. A helységet már a honfoglalás előtt mint lakott helyet Trigác névén jegyezték fel, s később kapta a mai Szentpeter nevet. A ..Pogány” jelzőt a Koppany-i'éie zavargások alatt ragasztottak elé. A törők pusztítás után, Nádasdy Tamás idején gyorsan elterjedt a reíormáció, viszont sosem vált önálló gyülekezetté. Iharosberény filiája már 200 éve. Viszont önálló iskolát és tanítólakást tartottak fenn. 1888-ban építette a gyülekezet a község segítségévei is- ‘ kola céljaira mostani templomukat. Már akkor toronnyal és harangokkal látták el, mert isten- tiszteleti helyül is szolgált. Az iskolák államosítása után is ez a rend folytatódott a közelmúltig, amikor pedig itt megszüntették az állami iskolai Oktatást, felmerült a gyülekezetben a gondolat, hogy megvásárolják a volt iskola épületét Erre 1979-ben került sor és külső-belső renoválás után a felavatás napja is elérkezett. A munka terhét — noha sok hely. »ől érkezett segítség — jórészt mégis maga a gyülekezet vállalta mind anyagiakban, mind társadalmi munkában. A templom megnyitására Győri Gábor helyi lelkésznek adta át a kulcsokat az avatási liturgiában a püspök. A bevonulást követő kép mutatta csak igazán, hogy mennyire magáénak érzi ezt az ünnepet a gyülekezet, mert még a templom kertje is megtelt. Így kívül-beJül zengett az ének, s hangosító berendezés biztosított kapcsolatot a kert és az oltár között. Az igehirdetést dr. Káldy Zoltán a Zsoltár 84, 1—8 alapján végezte. Először örömét fejezte ki, hogy itt sokan igényelték, hogy templomuk legyen. A felolvasott zsoltár írója is olyan valaki, aki nem bírt meglenni templom nélkül. Olyanokat mond, hogy „sóvárog” utána, s hogy az'„szerelmetes hajlék”. Miért lett ilyen naggyá a templom utáni vágy a zsoitáríró- ban? Azért, mert aki szereti az Istent, az szereti az Ö házát is. „Nem elég templomot renoválni, s templomújító gyülekezetnek lenni, hanem ezt a hajlékot, templomot szeretők legyetek!” Ennek az .otthonnak” a lényege, hogy a gyülekezet teszi azzá, az együtt éneklés, imádkozás teszi otthonná a templomot. Világszerte az a tapasztalat, hogy sok a magára maradt, az elvált és a megfáradt ember. Jó hogy a gyülekezet magához ölelhet mindenkit, s otthont adhat. „Ti se hagyjátok ki ezt a nagyszerű lehetőséget!” „Ez a templom is azért épült, hogy elmondhassuk majd: íme megérkeztünk a Sionra.” AZ ÜNNEPI ISTENTISZTELETET KÖZGYŰLÉS KÖVETTE. Elsőnek az ifjúság köréből Miszel Edit adta elő Böjti János: Templomszentelés című versét. Majd Fónyad Pál nagykanizsai lelkész ismertette a helység történetét és köszöntötte a gyülekezet vendégeit: dr. Káldy Zoltán püspököt, Dubovay Géza esperest és a szolgálatban részt vevő lelkészeket, valamint Antalics Sándor tanácselnököt, Kovács Zoltánnét, az iskola volt igazgatójának feleségét. Páti József református lelkészt Gyuriga Károly plébánost. Ezután Novak Sándor gondnok templomuk történetéről és a renoválás költségeiről adott számot. Az ünneplő gyülekezetei sokan köszöntötték írásban és előszóban is. A pogányszentpéteri gyülekezet ünnepi vacsorát is készített Nóráit Sándor gondnok lakásán. Gyarmati István A Német Demokratikus Köztársaság uniált egyházainak (EKU) zsinata elvileg hozzájárult az NDK-beli egyesült egyház létrehozásához. A nagy többséggel elfogadott zsinati határozat a fokozatosan megvalósítandó egységről szól. Ennek előfeltétele, hogy egyetértés legyen a leendő új egyházszervezet hitvallási alapjáról. Ezen a pontos az uniált egyházak egyházfogalmát Fónyad Pál lelkész, Kehn Zsófia és Kövecses Edit köszönti dr. Káldy Zoltán püspököt Pogányszentpéteren és'a református tradíciót is tekintetbe kell venni. Az uniált egyházak ezzel tulajdonképpen szem- befordultak azzal a várakozással, hogy az új egyháztest kizárólag evangélikus veretű legyen, de" nem kell „felnagyított uniált egyháznak” sem lennie. A hitvallási alap kérdéséről tehát további párbeszédre van még szükség. AZ UNIÁLT EGYHAZAK AZ UNIÓRÓL A Lutheránus Világszövetség három Egyesült Államokbeli tagegyháza közös memorandumban foglalt állást azokkal az irányzatokkal szemben, melyek az LVSZ-t világszövetségből evangélikus világegyházzá szeretnék alakítani. A három tagegyház irata az evangélikus egyházat a nagyobb keresztyén közösségen belüli felekezeti mozgalomnak tekinti, mely nyitott mindenféle ekklézio- lógiai lehetőség iránt, mely nifics ellentétben a hit által való meg- igazulás tanításával. Ezért a világszövetség egyház jellegének erősítését olyan irányzatnak tartják, mely ellentmond az evangélikus felekezeti önértelmezésnek. VILÁGSZÖVETSÉG MARADJON AZ LVSZ
