Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-06-08 / 23. szám

GYERMEKEKNEK. „Ha Hispániába megyek...” Km „HA HISPÁNIÁBA ME­GYEK ..írja a római gyüleke­zetnek Pál apostol a mai Spa­nyolországba tervezett útjáról. Nem tudjuk, hogy tervét sike­rült-e megvalósítania, de az egy­háztörténet lapjain nyomon kö­vethetjük, hogy az evangélium hamarosan eljutott Európa leg­távolabbi tájaira, Francia- és Spa­nyolországba. Ha egy népvándorlás korát áb­rázoló térképet vesztek kezetek­be, azon figyelemmel kísérhetitek számunkra ma már ismeretlen népek vándorlását északról dél­re, keletről nyugat felé a III. és IV. század idején. Ilyenek a gór­tok és frankok, Gallia (Francia- ország), és Hispánia (Spanyolor­szág) őslakói. HOGYAN JUTOTT EL EZEK­HEZ A NÉPEKHEZ AZ EVAN­GÉLIUM? A gótok még vándorlás közben ismerkedtek meg a keresztyénség- gel, közöttük Ulfilas püspök vé­gezte térítő munkáját. Gót apá­nak és görög hadifogoly keresz­tyén anyának volt a gyermeke, aki kisgyermekkorától a Krisztus ismeretében növekedett. Vágya az volt, hogy az evangéliumot vad, harcos népével megismertes­se. Óhaja teljesült: a kisázsiai Antiochiában egyházától küldetést kapott a missziói munka végzésé­re. Szolgálata nyomán a nép egy része befogadta az evangéliumot, ezek elszakadtak a pogányoktól és Ulfilas vezetésével a Balkán vi­dékén telepedtek le. Ulfilas ez­után hatalmas munkába kezdett: a Szentírást lefordította népe anyanyelvére. Isten igéje így elő­ször szólalt meg germán nyelven Luther bibliafordítása előtt több, mint ezer évvel! A frankok megtérítése egy ki­rályi pár: Chlodvig és Klotild ne­véhez fűződik. Chlodvig 486-ban 15, 24 győztes csapatai élén vonult be Reimsbe. Csakhamar megismerte Reims püspökét, Remigiust, aki igehirdetésével, és tekintélyt pa­rancsoló egyéniségével nagy ha­tást gyakorolt a királyra. Chlod­vig, aki már oly sok csatát vívott ellenségeivel, annyi vért ontott, most gyermeki bizalommal nyílt meg az evangélium előtt és „Megtagadjuk a halandó istene­ket, és az ég és föld Urához té­rünk meg, akit Remigius hirdet nekünk!” — fogadta meg vezé­reivel együtt. Amikor karácsony napján a püspök ünnepélyesen a keresztelő medencéhez vezette a királyt, ezt mondta neki: „Hajtsd meg büszke fejedet, égesd, amit imádtál, és imádd, amit égettél!” Ö maradt a király lelki gondozó­ja és nem szűnt meg őt igazsá­gosságra és keresztyén szelídségre inteni. Felesége, Klotild, eleinte még ingadozott a pogány és keresztyén hit között. Fiait ugyan megkeresz­teltette, de amikor az egyik sú­lyosan megbetegedett, maid meg is halt, Jézust okolta haláláért, akinek nevében megkeresztelték. „Ha atyáink isteneinek szenteltük volna, ma is élne!” - mondta. Má­sodik fia is megbetegedett, de ő felgyógyult betegségéből. Klotild ezt már jelnek vette. Később egy győzelem után megerősödve hité­ben. masa is meskeresztelkedett. Uralkodásuk alatt országukban, néoük között szabadon teriedt Krisztus evangéliuma. Klotildot néDe. a francia keresztvénség megkülönböztetett tisztelettel em­legeti, a mai napig! HA MI. NAPJAINKBAN „HIS­PÁNIÁBA MEGYÜNK”, érnék a régi magvetésnek ma is érő gvü- m öl őseivel találkozhatunk min- tfenfolé: a keresztyén egyházzal, gyülekezetekkel. Keveháziné Czégényi Klára ) í Avi' . v » KLENK LAJOS ARGENTIN EGYHÄZELNÖK LÁTOGATÁSA „írok nektek, ifjak. Bűnbocsánat és új élet ajándéka Fiatal pár ül a templomban. Néhány hét múlva összeházasod­nak. Boldogan várják az esküvő napját. De félnek is. Csak három nappal ezelőtt élték át, hogy mennyire meg tudják bántani egymást. Majdnem fölbomlott az eljegyzésült. Most a templomban ülnek. Úrvacsorát akarnak venni. Mert három napja tudják: meg­bocsátás nélkül nem élhetnek. Szükségük van Isten bocsánatára és szükségük van arra, hogy egyi­kük a másiknak megbocsásson. Felállnak és az oltárhoz mennek. Krisztus hívta meg őket és elfo­gadják a meghívást. Egy idős asszony minden va­sárnap vesz úrvacsorát. „Betöltöt­tem a nyolcvanat. Tudom, hogy bármikor befejeződhet ez a földi élet. Nem akarok nagy terheket magammal cipelni.” S AKIK AZ OLTÁRHOZ JÖN­NEK, komolyak, ünnepélyesek. Van, akinek könny szökik a sze­mébe. Lehet ez a bánat könnye, okozhatja egy visszavonhatatla­nul elhangzott sértő szó vagy el­mulasztott cselekedet. Az imént hallották fölolvasni Jézus szavát: „ ... e pohár az új szövetség az én véremben, amely tiértetek és sokakért kiontatott bűnök bocsá­natára”. A komolyságnak és ünnepé­lyességnek oka van. Mint amikor valakit visszarántanak a járdára egy hirtelen fölbukkanó autó elől. Ott vibrál benne a kérdés: „mi lett volna, ha... Ha lelépek a járdáról és a kerekek alá kerü­lök ... Ha nincs, aki visszafog­jon ...” Ugyanez a „mi lenne, ha..adja meg az úrvacsora komoly alaphangját. ,-,Mi lenne, Gyermekek imádkoznak NEM KÖSZÖN Édesapa azt mondja, mindenkinek kell köszönni, akivel a lépcsőn találkozunk. De az a bácsi, aki fölöttünk lakik, nem köszön vissza. És néha nagyon barátságtalan is. Valóban köszönni kell neki? Mindig barátságosnak kell lenni? A felnőtteknek mindig igazuk van? Édesapa azt mondja, Te még az ellenségeidet is szeretted, és a szomszédaink természetesen nem is ellenségek, csak barátságtalanok. Talán gondjaik vannak, csak mi nem tudjuk? Annak a bácsinak, aki nem köszön vissza, három éve meghalt a felesége. Talán csak egyszerűen szomorú. Kérlek, segíts nekünk, hogy megértsük ezt a bácsit, aki mindig olyan barátságtalan. Ezután mindig köszönni fogunk neki, Jézusom! Ámen. A Sajtóosztály értesíti a lelkészi hivatalokat és megrendelőit, hogy JÚLIUS 1-TÖL AUGUSZTUS 31-IG az iratterjesztés szünetet tart. Az iratterjesztési szünet alatt — tehát július 1-től augusztus 31-ig — a készpénzért történő eladás zavartalan. A július 1. után érkező írásbeli megrendeléseknek csak szeptember 1. után tud eleget tenni mivel a postai küldemények feladása szünetel. ha nem létezne a két szó: „bo­csánatot kérek”, és ha nem le­hetne rá felelni: „megbocsátot­tam”. Ha .nem lehetne helyrehoz­ni elrontott kapcsolatokat. Ha minden sértett magában hordaná a sértés miatti tüskét, és ha min­den meggondolatlan vagy na­gyon is meggondolt, de később megbánt sértő szó örökké teher­ként nehezedne ránk? És igen: mi lenne, ha Isten minden hűt­lenséget számon tartana? Mi len­ne, ha Jézus nem vállalta volna értünk a halált, ha az új szövet­ség Isten és ember között nem köttetett volna meg? Megrendít a veszély közelsége, de a veszély elmúltával fölléleg- zünk. Akit az autó elől rántanak e), az egy idő múlva megkönnyeb­bülten gondol arra, hogy mégis volt, aki utána nyúljon. így vegyül az úrvacsorázók gyülekezetébe is egy-egy megbé­kélt vagy mosolygós arc. Azok­nak az arca, akik előre néznek. Akik arra gondolnak, hogy nem kell egész életre magunkkal ci­pelni a sérelmeket, mert megbo­csáthatunk, és nem kell magunk­kal cipelni a mulasztásokat, mert megbocsátanak nekünk. Hogy Is­tenünk is „felejt” Jézusért, és hogy Jézus halála az új élet kez­detét jelentheti számunkra. SOKAN ISMERIK LEONARDO DA VINCI KÉPÉT az Utolsó va­csoráról. Jézus középen, mellette jobbról és balról a tanítványok, hármas csoportokban. A napokban ismét láttam ennek a képnek a másolatát, de valahogy szokatlan volt. Csak később vettem észre, hogy a tanítványok arcát mai emberek fényképei helyettesítik, így legtöbbjük nevetett a képen. Szokatlan beállítás, de nem ha­mis. Helye van a megrendülésnek, az ünnepélyességnek az úrvacso­rán. de helye van az örömnek is. Végsősoron ajándékot kapunk. Méghozzá nagyot. Nem kell ma­gunkkal cipelni a tegnapok ter­hét. Nem kell félelemmel nézni a holnap elébe. Helyreállt a kap­csolat Isten és közöttem, újra árad ereje, nemcsak belém, ha­nem rajtam keresztül módokhoz is. Indulhatok helyrehozni, ami elromlott, megpróbálhatok ismét türelmes és szeretetteljes lenni. Hogyne lenne jókedvű. aki ilyen ajándékot kap? És hogy ne részesülne örömmel minél gyak­rabban ebben az ajándékban? Csepregi Zsuzsa LUTHER MÁRTON BELÉPETT AZ ERFURTI ÁGOSTON-REND- BE. Ennek július 17-én volt a 475. évfordulója. Elhatározása kérdéseket vet fel. Addigi életét meghatározta a szülői ház. Édes­apja bányász volt. Fiát ügyvéd­nek szánta. Ezzel látta biztosítva a jövőjét. A szülői kívánság sze­rint tehát ennek készült. Tehetsé­ges és szorgalmas diák volt. Ben­ne élt a baráti körben. Az egye­temi diákszokásokat is vállalta. Mért szakított mindezzel? E so­rozat előző cikkében olvashattuk villámélményét. Életének írói több tragédiát is feljegyeztek. A jó ba­rátot megrendítette barátai tragi­kus sorsa. Tudunk járványokról, amelyek az emberek tömegét ir­tották akkor. így a halál és a ha­lál utániak többször is közel ke­rültek hozzá. Ennek a kornak a hangulatát jól láthatjuk a kor­társak festményein. MILYEN VOLT A FIATAL LUTHER LELKIVILÁGA? Félt a rettenetes Istentől. Mindaz, amit hallott róla, csak nehezítette az Istennel való kapcsolatát. Római katolikus történetíró mindenütt, vallási és erkölcsi hanyatlást lát ebben az időben. (Grisár) Az ereklyegyűjtemények és velük va­ló kereskedelem komoly istenke­resőnek mennyire kiábrándító le­hetett. Régi filmekben és regényekben előfordult, hogy a főszereplő csa­lódás vagy bűn miatt menekül a kolostorba. Luther ellenfelei a legszorgosabb kereséssel sem tud­tak kiásni semmiféle olyan mo­mentumot, amelyet bűnbeesésnek lehetne nevezni. (R. Friedenthal: Luther élete és kora.) IN égy százhetvenöt éve lett Luther szerzetes TÁVOLODÁS A VILÁGTÓL. Ezt határozta el a 22 éves ifjú. Erfurtban tanult eddig. Ma az NDK 200 000 lakosú városa. A ne­vezetes kolostor sok kárt szenve­dett. a háború alatt. De újjáépí­másolók munkáját. De oly ren­dek is voltak, ahol a fő tevékeny­ség a befeléfordulás, imádság, el­mélkedés volt. Voltak rendek, ahol, eltértek az alapítók szép szándékától. Amikor a szegény­Az Agoston-rend kolostora Erfurtban tették. Turistáknak mutatják a cellát, hol Luther lakott. Kicsiny és szerény szobácska. Hová ment Luther? A szerze­tesrendek a legkülönfélébb célok­kal alakultak. Erfurtban is ötféle kolostor volt. Példának vehetjük a betegápolással foglalkozókat (irgalmasok), főleg tanítással se­gítőket (bencések). Ma is megcso­dáljuk a múzeumokban a kódex­ségből vagyonos szerzet lett. Az Agoston-rend is kettévált. Luther a szigorúbbat választotta. A rendek szükségleteik szerint minden munkát maguk végeztek. A kifejezett női munkákat is. Több rend szokása szerint Luther­nek is koldulásból kellett a rend fenntartásához hozzájárulni. Éle­tükkel egyébként a magyar iro­dalomban többek között Gárdonyi Géza, Eötvös József, Madách Imre foglalkozott. MILYEN VOLT LUTHER, MINT SZERZETES? Egy évi pró­baidő volt. Addig a napi prog­ram a munka, imádság, vezeklés, vallásos olvasmányok tanulmá­nyozása és a rend szabályainak elsajátítása voltak. Egy év múlva tette le a fogadalmat. Ez három részből állt. Engedelmességet vál­lalt a rend vezetői és szabályai iránt. Szegénységet fogadott. Sem­mi vagyona nem lehetett. Vala­mint a tisztaság, ezt a nőtlenség­gel szigorúbban kellett megtarta­ni, mint a világi papoknak. Mindezt vállalta. Eltökélte és ha­lálosan komolyan vette. DE KÉT JELENTŐS ESEMÉNY TÖRTÉNT. Mindkettő kihatott ké­sőbbi életére. Kereste Isten béké­jét. A legszigorúbban megtartott renddel, böjttel, virrasztással és önsanyargatással sem érte el. Visszaemlékezve mondta, hogy ha valaha szerzetes a mennybe ju­tott, mert szerzetes votí, akkor biztosan odajutott volna. Joggal hivatkozott rendtársai bizonysá­gára. Tapasztalatait így írta meg utóbb énekben: A jő cselekedet, erény Nem segített énrajtam, Nem enyhített lelkem sebén, Bár imát morzsolt ajkam. Jaj, nem leltem vigasztalást. Enyészet rémes sírja várt S a borzdlmas ítélet. (Kér. énekeskönyv 351. ének 3. verse.) DE ISTEN VEZETÉSE NEM­CSAK A ZSÁKUTCÁT MUTAT­TA MEG SZÁMÁRA, hanem a ki­utat is. Lehetőséget adtak, hogy tudását gyarapítsa. Előbb filozó­fiát tanult. Majd erkölcstan taní­tással bízták meg a wittenbergi rendházban. A szentírás tanulmá­nyozásában mind jobban előreha­ladt. Közben mind magasabb rendfokozatot ért el — szorgal­mával — az egyetemen. Ez idő­ben új egyetem alakult Witten- bergben. A rend vezetőjének ajánlására Luther Márton a bib­liai tanszék professzora lett. A rendbe lépése után 7 évvel! A tanítást ezen az egyetemen halá­láig folytatta. Oly bizalommal voltak iránta, hogy házfőnök-he- lyettes lett, több rendház felügye­lője. A Biblia tanulmányozása közben találta meg a szerető Is­tent. Nem volt korábban sem is­meretlen a középkori egyházban a Szentírás. De nem volt zsinór- mérték. Ahogy tanulmányai köz­ben elmélyedt benne, úgy ismerte fel Isten neki szóló kegyelmes üzenetét. Ez volt az a második személy, mely szerzetességét ala­kítja. Isten masa felelt igéjében sok kétségeskedésére. TÁVOLODÁSA A VILÁGTÓL MEGVÁLTOZOTT. A nagy elha- tározású belépést újabb követte, amikor a Bibliával „kilépett”. A hit és élet akkori kérdéseire az ige és a Szentlélek által megvi­lágított józan értelem segítségé­vel hirdet feleletet. Mózes első könyve után a Zsoltárokat taní­totta. Majd két év múlva a Ró­mai levelet. Ebben találta meg a reformátori hitvallást és külde­tést. „Az igaz ember pedig hitből fog élni.” (Róm l,16)Huley Alfréd Az argentínai egyesült evangé­likus egyház elnöke, (Luiz) Klenk Lajos lelkész június 15—21 között dr. Káldy Zoltán püspök-elnök meghívására látogatást tett ha­zánkban is, felhasználva európai útjának alkalmát. Hivatalában fogadta a vendéget dr. Káldy Zoltán püspök-elnök. Klenk Lajos megtekintette bala- tonszárszói üdülőnket, a budapesti Evangélikus Országos Múzeumot és látogatást tett Békéscsabán is, ahonnan családja származik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents