Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-06-08 / 23. szám

Isten népe mindenütt szórványban él Lelkésziktatás Dunaharasztin Öröm és hálaadás vasárnapja volt június 29-e. egyházunk egyik tipikusan szórvány körülmények között élő gyülekezetében, ami­kor is Dunaharaszti, Soroksár és Lehel László dunaharaszti lelkész a Csepel-sziget evangélikus népe beiktatta hivatalába Lehel László ifjú lelkészüket. valójában. Jézus Krisztus hivő népének tudatosítania kell életé­ben, hogy hová is tartozik és aszerint kell rendeznie életét. Ez a gyülekezet is itt él a földön, itt építkezik, itt nevel családot, itt eszi kenyerét, olyan emberek mint a többi, de azt is tudják, hogy eközben Isten országának is ál­lampolgárai és aszerint kell él­niük. Isten szeretete hív el min­ket erre a hitbenjáró életre. Jé­zus Krisztus vére és a Szentlélek hajtóereje által válik itt megva­lósíthatóvá. A Szentháromság együtt fáradozik értünk, naponta megerősít, talpra állít, megtisztít és tovább visz, hogy eleget tud­junk tenni kettős állampolgársá­gunknak. Egyszerre két helyre kell mu­tatnia az itteni lelkésznek is. Azt kell prédikálnia, hogy népünk és az Isten szolgálatát egy ütemben kell végezniük a hívőknek, hogy elnyerjék hitük gyümölcseként az örökséget.” AZ IKTATÁS SZOLGÁLATA UTÁN KÖZGYŰLÉSSEL folyta­tódott az ünnep és asztalközös­ségben fejeződött be. A köszön­tések sorában először Viczián Pál felügyelő mondta el, hogy milyen hálásak és végtelenül nagy az örömük. Rón Erzsébet pedig a gyülekezet gyermekei nevében a 23. zsoltár elmondásával és egy virágcsokorral köszöntötte új lel­készüket. Lukács László ny. lel­kész visszagondolva arról beszélt, hogy minden istentiszteleten Isten szeretetébe fogódzkodtak és igye­keztek úgy viszonozni azt, mint ahogy Jézus tette. Ezért azután békességük volt. Ezt kívánja utódjának is. Keveházi László es­peres az egyházmegye lelkészei és gyülekezetei nevében, Kiss Pál egyházmegyei felügyelő az elnök­ség nevében köszöntötte a lelkészt és a gyülekezetét. A szomszéd gyülekezetek közül az égjük ol­dalról Mezősi György csepeli lel­kész mondott köszöntést, aki egy­úttal a Sajtóosztályt is képviselte. Másik oldalról a vecsésiek képvi­seltették magukat és adták át üd­vözletüket. Az ökumené jegyében Faragó Tibor református lelkész köszöntésében Jézus főpapi imá­jával kívánta, hogy nyilvánvaló közösség legyen a két gyülekezet között. Varga Boldizsár baptista lelkész Mt 5,14—16 igével kívánt áldást. Megjelent az együttléten országos egyházunk részéről Sze­merei Zoltán osztályvezető és dr. Bajusz Ferenc református teoló­giai professzor. Dr. Káldy Zoltán püspök köszöntésében a szórvány kérdésnél azt tette nyomatékos­sá, hogy nem a mennyiség a fon­tos, hanem a minőség. Az a fon­tos, hogy higgyünk, mert ma csak a minőségi'hit marad fenn. Gyarmati István MILY FELSÉGES NEVED (8. zsoltár) Urunk, Jahve, mily felséges neved széles e világon, ki megmutatod az égen dicsőségedet! Gyermekek, csecsszopók ajkával emeltél bástyát támadóid miatt, hogy elhallgattasd az ellenséget, a bosszúvágyót. Ha egedet nézem, ujjaid művét, holdat, csillagokat, melyek odatettél — mi az ember, frogy gondolsz rá, az emberfia, hogy; felkarolod? Hiszen kis híja, hogy istenné’ ném* tetted, dicsőséggel és fenséggel koronáztad meg! Ürrá tetted kezed művein, mindent lába alá vetettél! Juhot-barmot mind, mezei vadat is, égi madarat s tengeri halat, „ amely a vizek ösvényeit járja. Urunk, Jahve, mily felséges neved . széles e világon! Héberből fordította: Bodrog Miklós RITKA ALKALOM, HOGY A DUNAHARASZTI OLTÁR ELŐTT három szolgálattevő is álljon. Az igehirdetést dr. Káldy Zoltán püspök végezte, míg a be­iktatás szolgálatát Keveházi László esperes látta el. Ott állt az oltárnál Lehel Ferenc szombathe­lyi lelkész, az ifjú lekész édes­apja is, hogy áldását adja fia be­iktatásakor. Ez az alkalom soha nem látott nagy számban gyűjtötte össze a szétszórtságban élő gyüle­kezeti tagokat is. A központjukat jelentő gyülekezeti házat nemcsak megtöltötték, hanem valósággal körül is ölelte azt a gyülekezet. Dunaharaszti az ifjú gyüleke­zeteink közé tartozik, pedig a re­formáció idején olyan nagynevű reformátorok működtek ezen a vidéken, mint Sztárai és Skaricza. Mégis az első világháború utáni időben kezdődött csak az evangé­likus gyülekezet szerveződése. 1933. január 15-én volt az az ala­kuló közgyűlés, amely 887 lélek­kel Dunaharaszti és környéke evangélikus missziói kört megala- kultnak jelentette ki. Első beikta­tott lelkészünk Sipos András volt. A kis gyülekezet erejét megfe­szítve azon igyekezett kezdettől fogva, hogy illő templomot léte­sítsen. Terveiket és fáradozásukat azonban az alapok lerakásánál keresztezte a háború. • A megpróbáltatások után újra­éledt a gyülekezet és saját tulaj­donú helyiség hiányában ugyan, de megtartották az istentisztelete­ket. A legtöbb helyen a reformá­tus egyház helyiségeit használják, valamint magánházaknál jönnek össze. A most nyugalomba vonult Lukács László lelkész ideje alatt alakította ki a gyülekezet duna­haraszti központját. Templom- alapjuk és a harangláb mellett, ugyanazon bekerített telkükön 1962-ben készült el az épület egvik része, majd néhány évvel rá nyerte el a gyülekezetiház a mai formáját. DR. KÁLDY ZOLTÁN PÜS­PÖK IGEHIRDETÉSÉT az lPt 1.1 ige alapján végezte. Bevezetőül arról szólt, hogy a mai ünnepben többszörösen is az Isten ajándé­kát kell, hogy lássa a gyülekezet. Lelkészt kaptak, aki maid tovább viszi a gyülekezeti szolgálatot és életet. Nem is akármilyen lelkészt kaptak, mert Lehel László a teo­lógia mellett több iránvú tanul­mányokkal is igyekezett magát felkészíteni e oálvára. Péter apostol diaszpórában — szórványban elhangzott szavait feltette ki a püspök e mai. a Pest megyei Egyházmegye legnagyobb szórványában. ..Péter annstol hogv gondolta a szórványt? Nála nem­csak területi szétszórtságot. jelöl ez a sző. hanem elsősorban Isten­hez tartozást. Noha itt vagvimk e mai valóságban, de Isten orszá­gához is tartozunk. Az igazán hí­vők mindenütt szórványban élnek, és csak Isten tudja, hogy ki az — Szentháromság után a 8. va­sárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Rm 8,12—17; az ige­hirdetés alapigéje: Jn 8,37—45. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Augusztus 3-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi-rádió. Igét hirdet VECZÁN PÁL diósr győri lelkész. — VESZPRÉM. Május 18-án Reuss András külügyi titkár tar­tott vetítettképes előadást a gyü­lekezetben. Június 22-én Turme- zei Erzsébet tartott verseivel tar­kított előadást szeretetvendégség keretében a gyülekezetben és Ba­latonalmádiban. Isten tiszteletek a Dunakanyarban Budakalász-Lenfonó (református templom): a hó első és harmadik va­sárnapján de. fél 9. Dunabo?dány (Petőfi út 3.): a hó harmadik vasár­napján du. 2. Esztergom (Zalka Máté u. 82.): minden vasárnap de. 10. Leányfalu (református szeretetott­hon): a hó első vasárnapján du. 5. Nagymaros (református templom): a hó harmadik vasárnapján du. 3. Po- máz (református gyülekezeti terem): minden vasárnap de. 9. Szentendre (Bükkös part 2.): minden vasárnap de. 11. Vác (Eötvös u. 1.): minden va­sárnap de. fél 10. Verőcemaros (refor­mátus templom): minden páros hónap harmadik vasárnapján du. 4. Visegrád (református templom): a hó harmadik vasárnapján du. 4. — AZ EVANGÉLIKUS ORSZÁ­GOS KÖNYVTÁR ÉS A TEOLÓ­GIAI AKADÉMIA KÖNYVTÁRA minden kedves olvasóját kérjük: juttassák vissza még július fo­lyamán mindazokat a könyvtári könyveket, amelyek jelenlegi munkájukhoz már nem szüksé­gesek. A könyveket — tekintet nélkül arra, hogy melyik helyről kölcsönözték ki — lehetőleg pos­tán, ajánlva vagy könyvcsomag­ként — mindig az Üllői út 24. 1085 Budapest címre kérjük. A Teológiai Akadémia olvasóterme július—augusztusban zárva. Eset­leges kutatói kérést is a meg­adott címre kérünk írásban, vagy telefonon (142-009, illetve 130- 886). Az Üllői- úti szolgálati he­lyen a nyári szünet ez évben is augusztus 1—31-ig lesz. Előre is köszönjük, hogy segítik raktári ellenőrző munkánkat, s ezzel mindannyiuk további szolgálatát a könyvek mielőbbi visszaküldé­sével. — CSENGŐD—PÄHI-KAS- KANTYU. A társgyülekezet Páhi gyülekezetében az összevonás so­rán üressé vált parókiát értékesí­tették. Az így nyert pénzből hely­reállították a templom külsejét, a hivatali helyiséget és egy kis gyülekezeti termet alakítottak ki bibliaórák. téli összejövetelek cél­jára. A munkák elkészülte után június 29-én gyülekezeti szere­tetvendégség keretében adta át rendeltetésének az új termet Tóth- Szöllős Mihály, a Bács-Kiskun Egvházmesve esperese. A szép számú "vülekezet. amely az ün­neplésre és a hálaadásra össze- gvülekezett. egvúttal megemlé­kezett az Ágostai Hitvallás 450. évfordulójáról is. ÄM vasárnap igéje A gyökér nem elég Jn 8, 37—45. Nemrégiben valamilyen betegség következtében kiszáradt ker­tünkben egy gyümölcsfa. Nagy munka volt kiásni a halott fát, mert óriási gyökérzete volt, de hiába, a gyökér még nem biztosítja az életet, a gyümölcstermést. Hogy mindez miként kerül ide? Jézus olyan emberekkel kerül szembe, akik büszkék származásukra, a gyökerek valóban imponáló messzeségbe nyúlnak vissza, hiszen Abrahám utódai. Jézus mégis keményen szembefordul velük, mert úgy hiszik, ha a gyökerek mélyre nyúlnak, eleve rendben van min­den. ma is sokan Élnek ebben a tragikus félreértés­ben. Minden rendben van,, hiszen régi evangélikus családból szár­mazom, hivő _ szülők gyermeke vagyok, meg lettem keresztelve, sőt még konfirmáltam is. De Jézus nem a családfánkra, az anyakönyvi kivonatokra, és emléklapokra kíváncsi, mert ezek még távolról sem biztosítják a gyümölcstermést, a tényleges keresztyén életet. Sok helyen impozáns templomépületek hirdetik az ősök hitét és áldo­zatkészségét, a mély gyökereket, csak éppen a mai gyülekezet, az élet, a gyümölcs van kifogyóban, elhalóban. Virágzó gyülekezetek­hez írja leveleit Pál apostol Kis-Ázsiába, ahol ma legföljebb egy­két régészeti lelet igazolja az ősi gyökereket. De ugyanígy hiába keressük az észak-afrikai keresztyénség mai életjeleit, csak elpor­ladó gyökereket találunk helyette. A múltat, a gyökereket meg kell becsülni, mert aki nem értékeli a tegnapot, az méltatlan a holnapra, de őseink mégsem garantál­hatják számunkra a jelent és a jövőt. Helyettünk nem hirdetheti az evangéliumot Luther, nem végezheti a diakóniát Albert Schweizer és nem politizálhat Martin Luther King. JÉZUS VITÁZIK AKKORI ÉS MAI ELLENFELEIVEL, akik nem ellenszegei, mert nem velük szemben, hanem értük harcol. Azért küzd, hogy lehulljon szemükről a hályog, és észrevegyék: a gyökér még nem elég. Kevés gályarab őseink bátor hitvallásával kérked­ni, amikor sokszor elnémulunk, amikor hitünk után érdeklődnek, és számonkérik a bennünk feltételezett reménységet. Kevés, ha híres lutheránus nagyok fedezéke mögé bújva eredendő, „örökölt” evangélikus vonásnak hirdetjük a népünk iránti cselekvő felelőssé­get. Az emberek teljes joggal a fa koronáját nézik, keresve a ma is élvezhető gyümölcsöket, és igencsak kevéssé kárpótolhatja őket az esetleg hiányzó gyümölcsökért a mélyben húzódó gyökerek hosszúsága. De mi lehet az oka. ha drága gyökerek ellenére is sokszor med­dő az életünk, és terméketlen, élvezhetetlen a keresztyénségünk? Jézus rögtön az első mondatban világosan és egyértelműen kimond­ja a diagnózist: „— az én igémnek nincsen helye bennetek.” Már­pedig az O éltető szava nélkül, az élő víz híján a legmélyebb gyö­kerű fa is előbb-utóbb kiszáradásra van ítélve. Víz nélkül nincsen biológiai élet, élő víz nékül nincsen keresztyén élet! MEGDÖBBENTŐ, HOGY JÉZUS KEMÉNY ÍTÉLETÉT NEM POGÁNYOKRÓL MONDJA, akik szívében a bálványok miatt mán., nem akad hely az ö igéje számára. Ábrahám fiainak, a választott népnek szól a figyelmeztetés. Így ma sem lehet elintézni Jézus sza­vát azzal, hogy továbbítjuk mindazok felé, akiknek nincs idejük templomba jönni, akik nem érnek rá Bibliát olvasni, mert tele van az életük a mai élet nyüzsgésével. Olyanokat talál el Jézus szava, akik ott vannak a közelében, akik hallják szavát, de még sincs hely a szívükben az ige befogadására. Honnan tudja Jézus, hogy ki fogadta be szavát és ki nem? Hát honnan lehet megállapítani, hogy egy fa egészséges? Természetesen a gyümölcséről, mely Jézus esetében egyetlen egy szóban summáz­ható: szeretet. Tömény gyűlölettel találja szembe magát a Mester, mely kétségtelen jele igéje elutasításának, a szeretet evangéliuma be nem fogadásának. DE JÉZUS TOVÁBB MEGY A DIAGNÓZISBAN, és arról sem hallgat, hogy milyen félelmetes erők dolgoznak ellenfeleiben. A személyes gonoszról, a sátánról a legtöbbet és a leglényegesebbet Jézustól tudjuk rr^eg. Tömören két alapszínnel vázolja föl a sátán munkájának legjellemzőbb vonását: hazug és embergyilkos. S ez nem kevesebbet jelent, minthogy mindenütt, ahol kicsiben vagy nagyban hazugság és igazságtalanság uralkodik, legyen az családi, gazdasági vagy éppen társadalmi élet, ott a sátán működik. Ahol nem drága kincs az emberi élet. hanem éppen elpusztításán dol­goznak, ott is sátáni erők vannak jelen. S aki mindezen csak fö­lényesen mosolyog, gondoljon csak két szimbólummá vált XX. szá­zadi pokolra: Áuschwitzra és Hirosimára. A gonosz erők a XX. század utolsó évtizedeire sem fáradtak ki, romboló munkájuk ke­serű gyümölcseitől milliók szenvednek ma is. De Jézus szeretete sem fáradt meg napjainkra. Ennek jóízű, zamatos gyümölcseit vár­ja tőlünk a világ, s ezeket keresi életünk fáján a Mester is. Ezért kérdez minket: az én igémnek van helye bennetek, mert a gyökér nem elég?! Gáncs Péter Imádkozzunk! Köszönjük Urunk, hogy népednek nemcsak múltja van, hanem jelene és jövője is, mert te ma is gyümölcstermővé tudod tenni életünket. Bocsásd meg, hogy oly sok embertársunknak vagyunk adósok a mindennapi kenyérrel és a mindennapi szeretettel. Add, hogy keresztyén életünk mások számára is élvezhető gyü­mölcsöt teremhessen a Te éltető igéd nyomán! Ámen. — SZÜLETÉS. Hernád Sándor­nak és feleségének, sz. Gelencsér Tündének második gyermekük született. Neve: ZSOLT. A ke­resztelést a nagyapa, Hernád Ti­bor lelkész végezte a veszprémi templomban. — HALÄLOZÄS. Puskely Ist­ván, a galgagutai gyülekezet hű­séges presbitere 68 éves korában, április 22-én elhunyt. Temetése április 25-én volt Galgagután, a család, a rokonság és a gyüleke­zet nagv részvéte mellett, Le- hoczky Endre lelkész szolgálatá­val. — Kasmer Jenő, néhai Kasz- ner Ede hitoktató-lelkész fia éle­tének 91. évében Vácott elhunyt. Temetése június 24-én volt Ba­lassagyarmaton Rónay Zoltán lel­kész szolgálatával. „ ... maradja­tok meg az ón szeretetemben.” I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents