Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-06-08 / 23. szám

ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XLV, ÉVFOLTAM 31. SZÁM 1980. augusztus 3. Ára: 4,— Ft A Lutheránus Világszövetség VII. Nagygyűlése Budapesten lesz 1984-ben A Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottsága július 6— 12. között tartotta ülését az NSZK-beli Augsburgban. Az ülé­sen — mint a Végrehajtó Bizott­ság tagja — részt vett dr. Káldy Zoltán, egyházunk püspök-elnö­ke. Az ülés tárgysorozatának — melyről lapunk következő szá­mában részletesen is beszámo­lunk —, egyik legfontosabb pont­fa volt a soron következő nagy­gyűlés előkészítésének elindítása. Közismert, hogy a Lutheránus Világszövetség hatévenként tart­ja nagygyűléseit Eddig hat nagy­gyűlés volt: Lund (1947), Hanno­ver (1952), Minneapolis (1957), Helsinki (1963), Evian (1970), Dar eS-Salaam (1977). A legutolsó nagygyűlésen mintegy 800-an vol­tak jelen az öt világrészben élő 99 tagegyházból. A nagygyűlése­ket különböző kontinenseken fel­váltva rendezik. A nagygyűlések mindig meghatározó szolgálatot végeztek a Lutheránus Világszö­vetség* és a tagegyházak életé­ben. nemcsak azért, mert alkal­mat. nyújtottak a tagegvházrjr ki­küldötteinek egymással való ta­lálkozásra. a közösség elmélyíté­sére. hanem azért is. mert lehe­tőséget adtak az evangélikus egy­házak és általában á keresztyén egyházak időszerű kérdéseinek m-yiái'P'm'ására. továbbá a világ égető kérdéseinek megbeszélésé­re. és ezekkel kapcsolatos hatá­rozatok meghozatalára. A nagy- chrSléseken elhangzót* előadások és a határozatok évekre menha- tároztá* o. Viliin szövetség és a taoenyházak életet. A . nagygyűlések helyét mindig gondos mérlegelés után válasz­totta ki a Végrehajtó Bizottság. A hely kiválasztásnál elsősorban az a szempont játszott szerepet, hogy miképpen tudna szolgálni a Lutheránus Világszövetség a nagygyűlésnek, helvet adó és azt megrendező tagegyháznak, és az illető kontinens egyházainak. De mindig gondoltak arra is. hogy módot adjanak a nagygyűlést Vendégül látó tagegyháznak ön­maga megmutatására, szolgálatá­nak megismertetésére,, az egész LVSZ gazdagítása céljából. A nagygyűlés időpontja Az augsburgi végrehajtó bi­zottsági ülésen a VII. nagygyű­lést Előkészítő Bizottság jelentést tett eddigi munkájáról. Ez a je­lentés foglalkozott a következő nagygyűlés időpontjával. Felvető­dött az a gondolat, hogy a nagy­gyűlést 1933-ban kellene megren­dezni, Luther Márton születésé­nek 5P0. évfordulóján. Többen azonban nem tartották jónak ezt az időpontot, mert ugyancsak 1983-ban tartja nagygyűlését az Egyházak Világtanácsa, és emiatt r,em volna jó 'két egyházi nagv- gvűlést közvetlenül egymás után rendezni. A Német Demokratikus Köztársaságban élő evangélikus eevházak képviselői viszont úgy nyilatkoztak, hogy számukra túl sok volna Luther születésének 500. évfordulója ünnepségeinek és az LVSZ nagygyűlésének ugyan­abban az évben való megrende­zése. Ezt követően a Végrehajtó Bizottság egyhangúan úgy dön­tött. hogy a Lutheránus Világszö­vetség VU. nagygyűlését 1984-ben rendezik meg. A nagygyűlés helyének kiválasztása Az előkészítő bizottság jelen­tette. hogy két tagegyház jelez­te. kész meghívni a VII. nagy­gyűlést éspedig a magyarországi evangélikus egyház és az Űj- Guineai evangélikus egyház, de hivatalos meghívás még egyik egyháztól sem érkezett. Ezt a je­lentést Bodil Solling, az előké­szítő bizottság elnöke kiegészítet­té azzal, hogy dr. Káldy Zoltán, a magyarországi evangélikus egy­ház püspök-elnöke az előző este hivatalos levélbeli meghívást is átadott az LVSZ elnökségének. Ezt a levelet még az este sokszo­rosították és mindenkinek kiosz­tották. Az előterjesztés után meg­indult a vita, hogy Ázsiában vagy Magyarországon legyen a nagy­gyűlés. A vita során dr. Káldy Zoltán püspök felolvasta a már kidolgozott meghívó levél fonto­sabb részeit. A meghívás Az alábbiakban közöljük meghívó levelet: A Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottságának Augsburg Igen tisztelt Végrehajtó Bizottság! A Magyarországi Lutheránus Egyház elnöksége nevében'azzal a ké­réssel és javaslattal fordulok a Végrehajtó Bizottsághoz, hogy a Lutheránus Világszövetség soronkövetkező nagygyűlését 1984-ben tartsák Magyarországon, annak fővárosában: Budapesten. A Magyarországi Lutheránus Egyház elnökségének, gyülekezetei­nek és lelkészeinek igen nagy volna az öröme, ha hívásunkat elfo­gadnák és a nagygyűlést Budapesten tartanák. Kérésemet az alábbiakkal támasztom alá. 1. Ismert, hogy a Lutheránus Világszövetség tartotta már nagy­gyűlését nyugati országokban, továbbá fejlődő országban, de 33 év alatt — tehát megalapítása óta — nem tartott még nagygyűlést az ún. második világban, a szocialista országokban. Ügy tűnhetnék, hogy a Lutheránus Világszövetségnek nincs módja a szocialista or­szágokban nagygyűlést tartania. Ezzel együt olyan érzése támadhat a szocialista országokban élő lutheránus egyházaknak, hogy ők vala­mi oknál fogva nem rendezhetnek nagygyűlést. Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a Lutheránus Világszövetség elnöksége Sohasem zárta ki annak lehetőségét, hogy a nagygyűlést egy alkalommal egy szocialista ' országban rendezik meg annál is inkább, mert a szo­cialista országokban élő lutheránus egyházak más vonatkozásban gyakran tapasztalták meg a Lutheránus Világszövetség szeretetét, megbecsülését és gondoskodását. 2. Kelet-Európábán — ide számítva ebben az esetben a Német De­mokratikus Köztársaságot is — a Lutheránus Világszövetségnek 16 tagegyháza él és dolgozik. A 16 tagegyház tagjainak száma több mint 6 millió. Ha ehhez hozzávesszük azokat az egyházakat is, amelyek a Német. Demokratikus Köztársaságban élnek, de nem tagjai a Luthe­ránus Világszövetségnek, akkor azt mondhatjuk, hogy szocialista országokban 8,5 millió lutheránus él. Tehát annyi, amennyi az Ame­rikai Egyesült Államokban. Szeretném ezt az alábbi táblázattal is illusztrálni : szövetség több bizottsága tartotta már ülését Magyarországon. Ennek betetőzése lehetne a nagygyűlés Budapesten való megtartása. 6. Budapest földrajzilag is jó hely volna, mert a több mint 50 mil­lió lutheránust számláló európai egyházak képviselői könnyen meg­közelíthetnék. Ezen belül is ki kell emelni, hogy a kelet-európai egy­házak képviselői az eddiginél nagyobb ázámban vehetnének részt a nagygyűlésen. 7. Meggyőződésünk szerint Magyarország alkalmas egy ilyen egy­házi nagygyűlés megtartására, mert egy olyan társadalomban élünk, amely biztosítja a vallásszabadságot és az ország politikai-társadalmi légköre jó és konszolidált. Budapest, ez a 2 milliós főváros a Duna két partján elhelyezkedve sok szépséget és látványosságot nyújthat a vendégeknek, de a vidéken is igen sok érdekesség várná a nagygyű­lés résztvevőit. Időjárása is a mérsékelt égjiv alá tartozik, így nyá­ron is kellemes. Az ellátás minden igényt kielégit. 8. Természetesen a nagygyűlés elhelyezéséről még részleteiben nem döntöttünk, hiszen előbb tudnunk kell, hogy elfogadják-e meghívá­sunkat. Azt azonban már jelezhetjük, hogy Budapesten többféle meg­oldás kínálkozna. A szállodák kényelmesek. Megfelelő előadótermek­ről tudunk gondoskodni. A nyugati országokban, elsősorban az Észak- Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában levő egyetemi tábo­rokkal, (campus) nem rendelkezünk, de a résztvevők egy részének olcsóbb szállását is meg tudnánk oldani. A szocialista országokból, továbbá Finnországból és Ausztriából érkezőknek nincs, vízumra szükségük. 9. A magyar kormány a nagygyűlés valamennyi résztvevőjének a beutazási vízumot biztosítja. Kérésemet és javaslatomat megismételve, kérem szíves döntésüket. Budapest, 1980. június 25. Dr. Káldy Zoltán a Magyarországi Lutheránus Egyház püspök-elnöke 1. Csehszlovákia (2 bagegyház) 2. Német Demokratikus Köztársaság (4 tagegyház) 3. Magyarország 4. Lengyelország 5. Románia (2 tagegyház) 6. USSR, (3 tagegyház) 7. Jugoszlávia (3 tagegyház) Ehhez jön a nem-tagegyházakban Összes evangélikusok száma 442 300 4 160 152 430 000 80 000 193 785 620 000 76 101 összesen: 6 002 338 2 368 850 5 371 188 ' 3. A nagygyűlés Jézus Krisztusról, a mi közös Urunkról való bi­zonyságtétellé válhatna a második világban. Arról a Krisztusról, aki a golgotái kereszten meghalt a mi bűneinkért és feltámadott a mi megigazuiásunkra es akinek az élete egyetlen szolgálat volt az embe­rek üdvösségéért és földi boldogulásáért. Ugyanakkor a nagygyűlés nagy szolgálatot végezhetne a kis egyházaknak, a dias porában szol­gáló evangélikusoknak, hitük és szeretetük erősítésében, továbbá annak a tudatnak és érzésnek a növelésében, hogy ők is a világ luthe- ranizmusának nagy családjához tartoznak. 4. A Magyarországi Lutheránus Egyház, a Kelet-Európában élő egyházak között — kivéve a Német Demokratikus Köztársaságban élő egyházat — lélekszámban a legnagyobb. Gazdag történelmi múlt­tal rendelkezik, hiszen 460 éves múltja van. Luther tanításai már 1520 körül megérkeztek Magyarországra. A mújtban sokat szenvedett ez az egyház, Isten kegyelméből azonban a megpróbáltatások között is megtartotta hitét és egyházszervezetét. Arányszámán felül részt vett a magvar nép tudományos és kulturális életben is. 35 évvel ez­előtt a nagy történelmi változások nyomán forradalmi helyzetbe ke­rült az egyház és nem volt könnyű számára utat találnia és a szolgá­latot tovább folytatnia. Isten azonban mindig jó megoldást mutatott. Az egyház az Isten igéjére támaszkodva, önmagára talált és ma fel­szabadultan végzi szolgálatát az új társadalmi rendben Isten igéjének hirdetése, a szentségek kiszolgáltatása és a diakónia cselekvése által. Több mint 300 anyagyülekezetben, több ezer szórványban hangzik az evangélium és terem jó gyümölcsöt. Teológiai Akadémiáján ma­gas szintű teológiai képzés folyik. 18 szeretetintézményében pedig több mint 600 magára maradt öreget és beteg gyermekei gondoz. Ez az egyház jó hátterül szolgálhatna a nagygyűlés számára, amelynek tagjai szolgálatot végezhetnének ezekben a gyülekezetekben. 5. A Magyarországi Lutheránus Egyház tagja a Lutheránus Világ­szövetségnek annak megalapítása óta. Magyár teológusok áz elmúlt három" és fél évtizedben igyekeztek szolgálatukkal segíteni , a Luthe­ránus Világszövetséget. Három nagygyűlésre (Helsinki, Evian, Dar es-Salaam) külön írásban elkészített tanulmányi munkával igyekez­nünk .hozzájárulni-a nagygyűlések munkájához. A Lutheránus Vilag­A meghívás feletti vita A meghívás előterjesztése után nagyon eleven vita bontakozott ki. Többen hangsúlyozták, hogy a szocialista országokban még nem volt nagygyűlés. Éppen ezért most Magyarországon kellene a nagygyűlést tartani. Ezzel össze­függésben több kérdést tettek fel dr. Káldy Zoltán püspöknek a nagygyűlés megrendezésének fel­tételeire. illetőleg azok biztosító­sára vonatkozólag. Az ázsiai tag­egyházak képviselői természet­szerűleg a nagygyűlés Űj-Guineá- ban való megrendezése mellett szóltak. Ugyanakkor mások igen melegen támogatták a magyaror­szági meghívást, többek között maga az elnökség is. Többen igen melegen méltatták a magyaror­szági evangélikus egyház szolgá­latát. Mások arra utaltak, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi hely­zetben. nyugat és kelet közötti feszültségek közepette nem sza­bad megengedni, hogy politikai okok negative befolyásolják a nagygyűlés helyének megválasz­tását. Mások hangsúlyozták, hogy éppen most kell bizonyságot ten­nie az LVSZ-nek arról, hogy az egyházaknak a feszültségek leve­zetéséért kell fáradoznia nyugat és kelet között. Ezután került sor a szavazásra. A Végrehajtó Bi­zottság tagjainak túlnyomó része a Magyarországi Evangélikus Egyház meghívásának elfogadása mellett szavazott. A meghívás elfogadása nagyon megtisztelő a Magyarországi Evangélikus Egyház számára. -Egyben eddigi munkájának az el­ismerését is jelenti. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell a Magyat Népköztársaság egyházpolitikájá­nak helyességét. Az állam és evangélikus egyházunk jó viszo­nya, továbbá államunk segítő- készsége és megértése tette lehe­tővé. hogy egyházunk elnöksége meghívja Magyarországra a Lu- . theránus Világszövetség VII. nagygyűlését. Mind az előkészületek, mind a nagygyűlés megrendezése igen nagy feladatot rónak egyházunk­ra, de annak áldásai sokszorosan jelentkeznek majd nemcsak egy­házunk. de a Lutheránus Világ- szövetség életében is. Johannes Hanselmann (Mün­chen), a bajorországi evangélikus egyház püspöke, a Lutheránus Világszövetség egyik alelnöke, az egyik / külföldi hírszolgálati iro­dának (EPDl adott nyilatkozatá­ban örömmel üdvözölte a Buda­pest melletti döntést és ezt mond­ta: „Ez a döntés aláhúzza a lu­theránusok elszántságát, a kon­taktus fenntartását a határok fe­lett, és egyben hozzájárulás akar lenni az enyhülési politikához.” K. X. KÉSZÜLŐDÉS A LUTHER-JUBILEUMRA A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN A protestáns egyházak a Né­met. Demokratikus Köztársaság­ban számos rendezvénnyel és több helyen — Erfurt. Drezda. Rostock, Mágdeburg, Eisleben, Frankfurt (Odera) és Wittenberg — tartott egyházi napokkal kívánja meg­ünnepelni Luther Márton születé­sének (1483) 500. évfordulóját. Ezekre az összejövetelekre — a földrajzi fekvéstől függően — tíz­ezertől százezer résztvevőt vár­nak. Ezekről a tervekről 'Werner Leich thüríngiai püspök számolt be június 13-án, amikor Berlin­ben alakuló ülését tartotta az ál­lami Luther Márton-bizottság, mely Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt központi bizottságának főtitkára és az Ál" lamtanács elnöke, elnökletével fogja előkészíteni az ünnepet Erich Honecker uz említett ta­lálkozón Luthert „a német nép egyik legnagyobb fiának” nevez­te, aki a reformációval olyan mozgalmat indított el, ..mely a társadalmi haladást szolgálta”. Luther „szóéiáletikai nézetei, me­lyek a néphez való mély kapcso­latáról tanúskodnak, még ma is méltóak megbecsülésünkre” —■ mondotta. Leich püspök szerint az egyhá­zak Luther nem-egyházi szem­pontból való értékelését és meg­becsülését helyénvalónak tartják. Csak üdvözölni lehet, hogy a leg­újabb kutatási eredmények ilyen módon ismertté válnak. Ha ar egyházi és a társadalmi értékeiéi nem is azonos, egymás nézeténei kölcsönös megbecsülésével lehet­séges az együttműködés, és ezt n> egyházak nagyra értékelik. i I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents