Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-06-01 / 22. szám

I j szolgák a békéltetés szolgálatában

A pilóta

Lelkészavatás a Deák téren és Kiskőrösön

Lelkéssavalás a Deák téren

A Deák téri templom régi falai sok lelkeszavatásnak adtak már helyet. Június 21-én délután azonban olyan eseményre került sor az „ország templomában”, amelyiket a gyülekezet tagjai nem csupán egy lelkészavat ásnak tartottak a sok közül, hanem a „mi teológusunk” avatásának. Hiszen ifj. Hafenscher Károly, aki a gyülekezetben huszonhat éve szolgáló édesapja nyomán indult el a lelkész! munkában, a Deák téri gyülekezetben született, itt nőtt fel. innen indult a teológiára, a gyülekezet ifjúsági köre tagjaként élt és szolgált. Lupták György, a másik felavatott fiatal lelkész pedig a Lutheránia énekkarban énekelt évekig és vezényelte is az énekkart.

Huszonöt lelkész kísérte az oltárhoz a két lelkészjelöltet és adta Isten igéjével áldáskívánását életükre. Dr. Káldy Zoltán püspök mellett az avatásban dr. Hafenscher Károly és dr. Muntag Andor teológiai tanár segédkeztek. Az igehirdetésben a püspök többek között a következőket mondta:

■ ., 1980-ban, 35 évvel a nagy társadalmi változás után a Magyar- országi Evangélikus Egyház 11 fiatalt küld ki szolgálatba. 35 évvel ezelőtt sokan az hitték, hogy zárva lesz a Deák téri templom és még sok templom ebben az országban. Isten másképpen döntött; 11 fiatalt enged kiküldeni a lelkészt szolgálatba. Áldassék érte egyházat megtartó, evangéliumot prédikáltató, hitet ajándékozó kegyelme.

A textust nem magam választottam. Arról az igéről prédikálok. amit a fiatalok meghívójukra rányomattak: mert nem a csüg- gedés lelkét adta nekünk az Isten. hanem erő. a szeretet és a józanság lelkét. Az idősebb Pál emlékezteti Timóteust a ..lelkész- szé avatására” es arra, hogy akkor mivel ajándékozta meg Isten. Ennek az ajándéknak pedig az a neve- Szentlélek.

Lesz. olyan időszak, amikor rajtatok is erőt vesz a csüggedés. Ne feledjétek soha, hogy az a Lélek, akit kaptatok, áz nem a csüggedés Lelke. Csak őrá hallgassatok. A Szentlelek az erőnek a lelke. S ez elsősorban a fizikai erő mellett — arra is szükség lesz a szolgálat közben — a bi- zonyságtev.és erejére vonatkozik. Ahol a Szentlélek munkálkodik, ott az evangéliumot erővel kell prédikálni. Hadd figyelje meg majd a gyülekezet, amely hallgat titeket, hogy ez a lelkész azért beszél így, mert a Szentlélek ereje feszíti. Erőben tegyetek bizonyságot a feltámadott Jézus Krisztusról. De ez az erő tettekben is meg kell, hogy mutatkozzék.

A Szentlélek halasának másik iránya a szeretet. A Szentlélek a másik ember szere letét munkálja. és kiöli belőlünk az ön- szeretetet. Ez a szeretet építi a gyülekezetei, az egyházat és a társadalmat. A harmadik kifeje- zés az igében ez: józanság lelke. Sokféle módon fordítják, én mosl így: "észnél kell lenni". Mert az Isten fejet is adott, nemcsak szivet.. Úgy tudjuk végezni az erővel és szeretettel való szolgálatot, hogy közben bemérjük a helyzetet, amelven szolgálunk és úgy szolgálunk.

Mindezt a hármat arra kaptuk, hogy szolgáljunk, s nem azért, hogy magunknak tartsuk meg. A szolgalatba beletartozik ennek a drága magyar nepnek a szolgálata is, Hadd kérjelek meg titeket, hogy ahogy szerették őseink és ennek a templomnak régi papjai is ezt a drága magyar hazát, egy lélegzetre szolgáljátok Krisztust, és Krisztuson keresztül ezt a népet. amelybe Isten elhívott benneteket.” Harmati Béla

Lelkéssavalás Kiskőrösön

Emberemlékezet óta nem volt Kiskőrösön lelkészavatás. Az idén végzett 11 fiatal közül azonban az egyik kiskőrösi volt, ifj. Seben Irtván Kiskőrösön született/, abban -a templomban keresztelték, ott konfirmálták annál az oltárnál, ahol most az avatáskor állott. Édesapja 35 éve szolgál ebben a gyülekezetben, nevelte a gyermekeket, és még ma is hirdeti az evangéliumot az egész gyülekezetnek. Most is megrendültén állott meg az oltárnál, ahol szolgál.' Természetes volt, hogy az avatás szolgálatára Kiskörösre érkező dr. Káldy Zoltán püspök egyik segítőjének az édesapát választotta, a másik segítő pedig a Teológiai Akadémia képviseletében dr. Muntag Andor professzor volt. Az egyházmegye lelkészei szép számmal jöttek el, hogy szolgatársuk fiát igével és kézrá- tétellel megáldva, az ősi ..Con- firma”-t énekeljék elindulásánál.

Nemcsak a család öröme volt teljes ezen a vasárnap délutánon. Kiskőrösnek külön öröme volt. Igen nagy dolognak vették, hogy közülük indul valaki a lelkészí szolgálatba. Soha még ennyien nem' voltak a kiskőrösi templomban egyszerre igét hallgatni. A szolgálatot végző püspök is örömmel mondotta: „Unalmas gyülekezetből nem lesznek papok’’ — úgy látszik, a kiskőrösi gyülekezet nem ilyen.

Az igehirdetés textusát ilyenkor az avatandó szokta választani 11). Seben István 2 Kor 5.18 alapján akarta hallani a szolgáé latba indító, küldő üzenetet. Ez volt hát a püspök igehirdetésének alapigéje és erről mondotta, hogy ..az ember, az emberiség szembetalálkozott Istennel. Már az első házaspár kezdte: felmondott Istennek. Ebből támadt a békétlenség. Front Isten és ember közötl".

Isten a békétlenséget különös módon oldotta meg: Ő indult akcióba. Nem volt dialógus, béke- tárgyalás. kompromisszum. hanem Isten maga döntött így: odaadta egyszülött Fiát. hogy így megbocsásson! Ezzel befejeződött a háború, megszűnt a front. Itt

W eöres Sándor :

ATOMFELHŐ

A

hómba

goromba.

Ablakomba és alakomba önmagát kiontja s a világot, leront ja. - mégis a sötétség heroldja,

Bár lehetne Napja, Holdja, keveredik ocsmány vigalomba, falut és várost takar siralomba — ha korszakunk idejében el nem oltja — kibomlik az égen, mint a vitorla, pusztítása nyoma szőnyeg-forma, tüzesen nveldes sárkány-torka, s a természetet feloldja s az élőket megfojtja, minden ember gondja es szégyenfoltja ez a ronda otromba . gomba ma.

(Megjelent az „ENEK A HATÁRIALANRÖL” című kötetben. 198(1.)

A Testvérgyülekezet székhaza Herrnhulban Itt állítják össze az egyházunkban is népszerű bibliaolvas» ('(mutatót

HARMINCÖT ÉVVEL EZELŐTT, 194;,. augusztus 6-án reggel jelent meg Hirosima fölött az az amerikai repülőgép, amelyről ’ kioldották az első atombombát. Ez a bomba egy szempillantás alatt elpusztította a varos háromnegyed részét és kioltotta nyolvanezer ember eleiét. Három nappal később hasonló sors érte Nagaszakil is. Azóta minden évben megemlékeznek erről szerte a világon. Harmincöt év alatt igy nagyon sokat beszéltek és írtak erről a félelmetes eseményről, nemcsak politikusok, történészek, katonák, hanem teológusok, egyházi emberek is. Irtunk és Írunk ennek a lapnak a hasábjain is. Lehet-e valami újat írni még erről?

Ha semmi mást nem tennénk, csak szüntelenül ugyanazt ismételgetnénk, felidéznénk az eseményeket, elmondanánk, micsoda szörnyű tömeggyilkosság volt az, hiszen még hosszú évekkel, évtizedekkel később is szedte áldozatait az a két bomba, — akkor is nagy szolgálatot végeznénk. Hirosimát és Nagaszakit nem szabad elfelejtenünk. Nemcsak nekünk kell emlékeznünk rájuk, hanem az utánunk jövő nemzedékeknek is, azoknak, akik akkor meg nem is éltek, amikor ez a szörnyűség megtörtént,. De talán mégis vannak olyan részletek, amelyekre külön is fel kell figyelnünk.

A PILÓTÁRA GONDOLOK, arra. aki azt az első gépet vezette és az első atombombát kioldotta. Akiről azt mondják, hogy később, mikor rádöbbent tettének szörnyűségére, megörült. Nem tudta, mit cselekszik, amikor a kapott parancsot végrehajtotta. Igen, azt tudta, hogy valami nagy hatóerejű bombát dob arra a japán városra. Ilyesféle parancsokat ö és sok-sok más pilóta gyakran végrehajtott a második világháború elmúlt hat esztendejében. Talán arra is gondolt, hogy néhány száz, estleg ezer ember halálát okozza és esetleg egy egész nagy gyártelepet összerombol az a bomba, amelyet ledob. De arra, hogy kezének egyetlen mozdulatával emberek és épületek tízezreit pusztítja el, arra bizonyosan nem gondolt. Ebbe csakugyan bele lehet őrülni.

De vajon tudta-e, hogy az a kézmozdulat, amellyel az első atombombát kioldotta, nemcsak Hirosima pusztulását jelenti? Tudta-e, hogy a hirtelen megjelenő „gombafelhő” az egész világra az atomháborúnak, a szörnyű pusztulás veszélyének félelmes árnyékát veti? Sejtette-e elboruló elméjének utolsó gondolataival, hogy ezt a szörnyű fegyvert még „tökéletesíteni” fogják? Gondolt-e arra. hogy Hirosima, és ö, a bombázó pilóta, egy új korszak^ kezdetét fogja jelenteni? Vagy talán épp ennek felismerése kergette őrületbe?

AZ A PILÓTA ES CSELEKEDETE SZÁMUNKRA, KERESZTYÉN EMBEREK SZAMARA. INTŐ PÉLDÁZATTA LETT. Felrázza, a szunnyadó lelkiismeretet. Figyelmeztet a veszélyre: egyetlen kézmozdulatnak is beláthatatlan következményei lehetnek. Amikor az életet és az egész világot fenyegeti a veszély, nagyon ébernek kell lenni. Tudatosan és határozottan az eleinek, a világnak, az emberiségnek, a békének a pártján kell állni. Nekünk, keresztyéneknek, akik a világot, az emberiséget szerető Istent ismerjük, azoknak a soraiban van a helyünk, akik meg akarják állítani a Hirosimával elkezdődött folyamatot. Ereznünk kell ezt a felelőséget a világért és az egész emberiségért.

És akik a pilótát útnak indították? Meg akik azt az atombombát föltalálták és elkészítették? Vajon gondoltak-e arra, hogy mi következik Hirosima után? Azt mondják, hogy az egyik német atom- tfidós, aki Németországban évek óta ' kísérletezett az atombomba létrehozásával, amikor angol fogságban értesült a; szörnyű hírről, igy sóhajtott fel: Hála Istennek, hogy ez nem sikerült! Egy nemzedékkel Hirosima után minden józan tudós azért harcol, hogy a jóakarata emberekkel összefogva megakadályozza a szörnyű leltek elkövetésében azokat, akik útnak akarják indítani a. ,.pilótákat .

ERRE IS EMLÉKEZTET BENNÜNKET HIROSIMA HARMINCÖTÖDIK ÉVFORDULÓJA. Lehet, hogy annak a pilótának „méltó” büntetése" volt, hogy megőrült. De mit segített ez Hirosimán és Nagaszakin? Inkább vigyázzunk magunkra és egymásra, nehogy eszközökké legyünk olyan tettek elkövetésére, amelyeknek beláthatatlan következményei vannak. Inkább harcoljunk, azért, hogy az emberi ész. a hatalom és a gazdagság az egész világ javát es békéjét szolgálja. Muntag Andor

INKÁBB SÓ LEGYÜNK, MINT ÉDESSÉG A VIÁGNAK

A bajor evangélikus egyház missziói konferenciáján Theodor Glaser egyházfőtanácsos ,,a hamis alternatívák butaságát” és azt a próbálkozást, „hogy a világnak' inkább édessége, mint sója legyünk”, nevezte annak a két legnagyobb bűnnek, „melyeket mi keresztyének az egyházban is elkövetünk”.

„Isten sokféleképpen megszólít bennünket, ennek a világnak éhségében és nyomorúságában is” — mondotta Glaser. — „de mi inkább szájak vagyunk, mint fülek, • és vétkezünk, ha kegyességünkkel csendes szobácskába húzódunk vissza ahelyett, hogy világfeleiős- ségünket vállalnánk és ha kell. politikai szót is mondjunk bátran a szószékről”. Glaser felszólította a keresztyéneket, hogy ne Istent

.ültessék mindig a vádlottak padjára és ne mentegessék magukat a struktúrákkal, adottságokkal és kényszerhelyzetekkel.

A konferencia témájára utalva, „Bocsáss meg. Uram, ha vétkezünk”. Glaser kifogásolta, hogy mindig a szexualitásról szoktak beszélni, ha az egyházban bűnről van szó. „Szeretném, ha a brutalitást és az erőszakot ugyanolyan tűzzel utasítanák el. hogy végre tiltsák be a háborús játékok gyártását és a balesetekről es szörnyűségekről készített felvételekkel való üzletelést”. A keresztyének imádsága á megbocsátásért egyúttal aktivitásért való imádság. Minden egyes keresztyén feladata, hogy a megbocsátásért fáradozzék.

AZ ANYAGIAK MEGVETÉSE

A SZOCIÁLIS MUNKÁBAN?

A „Diakonie” című nyugatnémet folyóirat legújabb számában Karl-Heinz Marciniak, a diakó- niai intézmények (Diakonisches Werk) stuttgarti központjának előadója arról számol be. hogy nem a szegénység megszüntetése, hanem a rászoruló gyógyító „megváltoztatása” lett a szociális munka legfőbb követelménye, s igy az hajlik az anyagiak megvetésére.

A közvélemény, de maga a szociális munkás is azt várja a szociális munkától, hogy az szaksze- •rűen történjék, tehát a szociál- pedagógia és a saociálterápia alkalmazásával. A gyakorlatiban ez

azt jelenti, hogy a rászoruló anyagi segítséget csak akkor kap, ha bizonyos gyógyulási kézséget mutat, tehát belemegy egyfajta csereüzletbe, hogy szállást, ellátást és némi pénzt kaphasson. A szegénység mindenekelőtt anyagi természetű, problémáját ilyen módon „pszichiátrizólják”, vagyis a szegény bűnére, erkölcsi gyengeségére. vagy betegségére vezetik vissza. Ezzel — mondja Marciniak — a társadalomnak' lehetősége van arra. hogy pszichológiailag és anyagilag is kivonja magát 'az elosztási igazságosság megteremtésének felelőssége alól.

I

A

az Isten köztünk, megbocsátott és bevont újra családi közösségébe. De nemcsak ezt tette, hanem reánk bízta a békéltetés szolgálatát. Ez a lelkész! szolgálat. Ennek a szolgálatnak abban van a méltósága, hogy Krisztus meghalt értünk. A lelkészt szolgálat a békéltetés" szolgálata. Kezdjed mondani: az Isten megbékélt veletek! B;zt a szolgálatot nem lehet kihagyni. Sohasem érzitek, hogy ..bent” valami nincs rendben? Miért van annyi öngyilkos? Miért bomlik tel minden negyedik megkötött' házasság? Öregek és fiatalok között miért olyan nagy a különbözés és szeretetlen az egymással való bánás? Bizony fontos a békéltetés szolgálata! Meg kell e lelkésznek mondani, hogy Isten bűnbocsátó, szívet újító, békéltető és megbékélő Isten.”

Ünnepélyesen hangzottak az igehirdetés záró szavai, a személynek szóló, kiküldő, szolgálatba küldő szavak: „Megbízlak! Bátran, szeretettel végezd! Beleüljenek meg emberek Istennel, egymással. Béküljeriek népek és ne legyen háború, legyen leszerelés. Segítsd az ilyen törekvéseket! Szeresd ezt a magyar népet Petőfi városából indulsz, ne felejtsd el: Népet és hazat szerető pap az evangélikus lelkész!”

Ezen a vasárnap estén egybefonódott egy család, egy gyülekezet, az egész egyház, szolgatár- sak és barátok öröme. Szárnyalt az ének. a gyülekezet énekkara most különösen szépen szolgált, mintha mindnyájan azt akarták volna kifejezni: ezért a szép napért. ezért az elindulásért legyen Istené a dicsőség! Azután meghitt beszélgetéssel, gazdagon megrakott fehér asztalnál, szeretet- vendégség keretében búcsúzott a család és a gyülekezet a vendégektől. hogy folytatódjon a hétköznapok szolgálata.

Tóth-SzöllŐE Mihály