Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-05-04 / 18. szám

i Tedd rám a Kezed! Ssimbólumok világa — formák hitvallása Megjelent Gyarmathy Irén Írásainak kötete A latinkereszt Sok éve már annak, hogy lás­sam küldözgetni kezdte írásait s lapunk olvasói előtt egyre ismer­tebbé vált a neve. Engem kétszer győzött meg■ írásainak megjele­nési jogáról. AZ EGYIK TALÁN MIND­JÁRT AZ ELSŐ ÍRÁSA VOLT, amit tőle olvastam. A szüleiről szólt. Annyi szeretet sugárzott a sorokból s olyan életre keltő volt, hogy megéledt bennem a futó emlék: valamikor, fiatal teoló­gusként én is megismerhettem az édesapját, aki Tabon volt lelkész, ahová mi missziós úton vetőd­tünk el. Porai régen szétomlot- tak s az emlék régen feledésbe merült. Most ő életre keltette. Tollal a kezében ismeri a szó mágikus erejét. A másik meggyőző emlék egy levél. A szerkesztőnek írta Sze­gedről valaki. Arról számolt be, hogy csomagalópapírként egy boltb'an kapott egy lapszámot. Kisimítva az ő írása ötlött a sze­mébe. Ez az írás előfizetővé tet­te, s azóta leste a nevét a cikkek alatt. Akkoriban ritkán közöl­tünk tőle egy-egy tárcát, de a le­vélíró számára a ritkán fellelt cikkek határkövekké váltak. Ke­serűsége megnyugvássá, lázongá­sa békességgé változott, magá­nyából emberek közé talált, hi­deg elzárkózásból templomjáró hívövé lett... MOST EGY KÖTETREVALOT VESZÜNK KÉZBE. 90 rövid írás. A témák felsorolhatatlanok. Folynak egymás után. Független, egymástól idegen kérdések karol­nak egymásba, fűződnek lánccá, mint amikor valaki a családban mesélni kezd. Rapszodikusan bukkannak fel az események, kérdések, tanácsok, mégis eggyé gyúrja valamennyit a kandalló melege, vagy a kályhanyíláson ki-kivilágló lángocskák fénye, míg a tűz pattogása ad lágy alá­festést az egyiittlétnek. Valóban. Nem a modern laká­sok temperált levegőjéből jön a mondanivalója, hanem a kandal­ló melegéből. Az a világ már ré­gen nincsen — gondolnánk. De lám, van. Mert fel tudja mutatni annak örök értékeit. LEGFŐKÉPPEN AZ EMBER- SZERETET EZ AZ ÉRTÉK. A mélységes humanitás a kincse. Luther arra int a Vili. parancso­lat magyarázatában, hogy ember­társunknak „mindent javára ma­gyarázzunk". Ő megtalálja a ku­sza életben önző, taposó világ­ban a javára magyarázhatót. A kicsiségek között a legkisebbet. Felemeli, kifényesíti, megcsilog- tatja, s azt mondja: nézd, milyen szép az élet! Megtalálja az utcán heverő té­mákban azt, amiért érdemes bízni az emberekben, s bízni a jó erejében. S elmondja gördülé­keny, folyékony, érett kifejezé­sekkel. elgondolkoztatón szép mondatokkal. Az olvasó elréved a mondatokon, s már nem a mű­faj, a stílus, a dramatizálás, lírai terítés, vagy epikai sűrítés a kér­dése, hanem az' élmény: találkoz­tam valakivel. AZT HISZEM, A TITKOS IMÁDSÁGA EZ: „a mindennapi szépet add meg nekünk ma . ..” Hűséges lélek, szereti őt az Isten, s megadja neki. A témák rendjét, fejezetekbe csoportosítását ő adta meg. Én élre tettem volna „A vándor ajándékát”, s a „Vigyázzatok reá nagyon”-nal zártam volna. Mar gunkról feledkezve köszöni meg Istennek a csillagot, a fényt, a ritmust, s mindezt ajándéknak fogni fel — s továbbadni, mint nem az enyémet, de tőle valót, szívből szívbe tenni, s szelíden kérni: „vigyázzatok reá nagyon”! Koren Emil Múzeumunk anyagából: Az acsai gyülekezet XVIII. szazad közepi kelyhe, talpában az 17118-as Prónay-címerrel A KERESZTYÉNSÉG KE­RESZT JELEI, „jelvényei” közt, az antik eredetű egyenlő szárú vagy görög kereszt mellett, a leg­általánosabban ismert kereszttí­pus — ami már kizárólag keresz­tyén tartalmú — a latin kereszt. Ez az a keresztfajta, amit ha­zánkban és mindenütt a világon felfedezhetünk a legtöbb keresz­tyén templom tornyán, oltárokon, különböző szakrális tárgyú képe­ken, faragványökon, de ami a mindennapi élet területére is ki­lépett, sokak számára ma már csak díszként használva pl. nyak­láncok függőjeként. E kereszttípus kialakulása és általános elterjedése későbbi ere­detű, mint a görög kereszté. Adó­dik ez abból a tényből, hogy nem egy régi kultúrák által használt (tehát már formailag élő) jel át­vételéről és újraértelmezéséről, keresztyén „honosításáról” van szó. hanem —, ha az előbbi for­mák előképszerepet töltöttek is be — végül is egy vadonatúj for­mái megoldásról, amely nemcsak egy általános egyistenhit, hanem konkrét keresztyéni, a Jézus Krisztusban történt megváltásra koncentráló istenhit megfogalma­zását és kifejezését jelentette a képzőművészet nyelvén. A 4. szá­zadtól ismerjük e keresztformát, s ez után kezd használata elter­jedni. Ügy/ mondhatnánk, hogy egyház- és teológiatörténeti szük­ségszerűség hozza létre. Oly kor­ban jelenik meg. mikor a teoló­gia többek közt Augusztinusz (354—430) életműve kapcsán — azzal a hatalmas kérdéssel vias­kodik, hogy: Hogyan viszonyul Isten az emberhez? Ekkor kerül elő különös hangsúllyal Jézus Krisztus megváltói műve, mely kulcspont és egyedüli megoldás ebben a kérdésben. A róla szóló tanítás jelben megfogalmazódó, hitvallásssá sűrűsödő válasza tu­lajdonképpen a latin kereszt. KÖZTUDOMÁSÚ, HOGY A LATIN KERESZTBEN Krisztus golgotái keresztje jelenik meg. Ez azonban jelentésének és tartal­mának csak egyik összetevője. Ha csak ezt jelentené, akkor egyfe­lől Krisztus ember voltának egy­oldalú túlhangsúlyozását, s így teológiai torzulást fejeznek ki, másfelől tárgytörténeti melléfo­gást, mivel Jézus eredeti, golgo­tái keresztje — egykorú adatok­ból rekonstruálhatóan — nem la­tin kereszt formájú volt. hanem a mi „T” betűnk formáját köve­tő bitófa. (Ezt. az eredeti „szen­vedés-kereszt” formát „tao” ke­reszt néven ismeri a keresztyén művészet. a kiszolgáltatottság, egyszerűség, szegénység jeleként, tgv használta Assisi Szt. Ferenc saíát aláírásaként, s használja a ferences szerzetes rend azóta is jelvényeként.) A LATIN KERESET TEOLÓ­GIAILAG SS FORMAILAG esv- aránt komplex. összetett jel, melynek tartalmát két kompo­nens határozza meg. Az esvik az előbb említett bitóta. a szenve­dés és halál „T” formájú ..tao” keresztje, mely Jézus történetisé­gét. emberré léteiét, halálát fe­jezi ki. A másik a ,.4-” forrná.iú göröa kereszt, melv Istent. Isten jelenlétét jelenti. E két iel és tar­talom egymásra vetítéséből ala­kul ki a latin kereszt: három egvenlő. hosszú szár fönnt, s egy hosszabb szár, a ,.T” kereszt ..lá­baként” lent. Egyesül tehát az eovenlő szárú kereszt, mint isteni jel. éS' a ..tao” kereszt, mint pz emberi sors és halál vállalásá­nak, a iele a la+in kereszt formá­lásán eznenlő banssűllval és erő­vel. világosan fogalmazva meg: aki a szenvedés keresztién füg­gött Isten Eia volt:. Jézus Krisz­tus Tfr ps Szolra! A latin kereszt, felső' szárának meghosszabbodása nem tévedés tehát, hanem na­gyon határozott, tudatos teológiai mondanivaló hitvaliásszerű, tö­mör megfogalmazása. Ebből az is kitűnik, hogy „szabályos” formá­jának torzítása egyben teológiai trozulást is eredményez. A LATIN KERESZT OLYAN JEL TEHÁT, ami az előbbi tar­talmat kifejező hitvallás ma is templomtoronyra tűzve vagy nyakban hordva egyaránt. Ám olyan, mely kötelez minden e je­let vállalót az Űr és Szolga Krisz­Keresztrelief egy 8. sz.-i bizánci szarkofágon tus követésére szerető szolgálat­ban, hogy ne csak formában, de tartalmilag: hitünkben, szavunk-; ban, mozdulatainkban vegyük tel az Ö keresztjét — a mi keresz­tünket. . . . Uram! — Imponál a kereszted, ha a nyakamban lóghat, különö­sen, ha értékes anyagból, csodás kézm.űként viselhetem. Felfigyel­nek rá az emberek, és nem tud­ják. hova tegyenek. Misztikája rám vetődik, érdekes leszek álta­la. — Ám most arra kérlek: ne a csillogás vagy a nemesfém vonzzon benne, hanem amit raj­ta, s általa végeztél értem is. Add, hogy ne csak visszfénye legyen, de belső tüze, mely éget blúzon kívül vagy ina alatt. Tüze. mely áthevít, új látást, életet adva, s fakasztva. Nem rám aggatottat, de sziliből fakadót, mely szemem­ben. létemben, kezemben vibrál — nemcsak nyakláncomon: ha­zuggá sápadt aranyakon ... if j. Foltin Brúnó A BUDAI EVANGÉLIKUS SZERE­TETOTTHONOK KÖZPONTJA Budapest, Báthori László u. K. s/.. keres azonnali belépésre éleLmezes- vezetőt és bérelszámolásban jártas adminisztrátort. Bérezésük az Egész­ségügyi Minisztérium bérrendszere alapján. Jelentkezest a 365-705 számú telefonon, vagy levélben a fenti cím­re -kérjük. Evangélikusság a magyar kultúrában v Múzeumunk első kiadványáról Egy év alatt húszezer látogatót von­zott egyházunk, új, kulturális jellegű kez­deményezése. a főváros szívében létesí­tett Evangélikus Országos Múzeum. Nemzetközi vonatkozásban is felfigyel­tek rá sokan: turisták, külföldi magya­rok távoli evangélikusok, egyházi világ- szervezetek. Itthon pedig gyülekezetek, konfirmandusok, mai és öregdiákok áll­tak meg néhány percre, olykor órákra, a •mindenki számára üzenetet közvetítő tárlók előtt. Az aránylag kis területen is sok infor­mációt sűrítő első állandó kiállítás láto­gatói többnyire előzetes- ismeretek nélkül A múzeumi kiadvány címlapja szembesülnek a magyar evangélikusság 450 éves történetének eseményeivel és tárgyi kultúrájával. Egy átlagos múzeu­mi kiállítás megtekintésére szánt. idő amúgy sem elég, de nem is alkalmas egy ilyen széles körű anyagban való elmé­lyülésre. A múzeum szakavatott tárlat- vezetői — Garam Zoltán és Komjáthy Lajos nyugdíjas lelkészek — magyará­zataikkal sokban kiegészítik a látottakat. Mégis szükségesnek mutatkozott és so­kak kérésének tett eleget az egyházunk részéről nem kis áldozatot igénylő kiad­ványnak, dr. Fabiny Tibor teológiai ta­nár munkájának a megjelentetése, ame­lyet másokkal együtt mi is örömmel és érdeklődéssel veszünk kézbe. * A NYOLC ÍV TERJEDELMŰ, mintegy hatvan illusztrációt tartalmazó köny­vecske műfaját tekintve követi a többi múzeumi vezetők típusát. Gondos szer­kesztése külön képjegyzékre, angol: né­met és szlovák nyelvű összefoglalóra is kiterjed. Külön erénye, hogy kitekint az 1978-ban állatai segítséggel helyreállí­tott nemeskéri műemlék templomra és a helytör téteti kiállítás anyagára is. A megszokott múzeumi vezetőkhöz ké­pest többlete a könyvnek, hogy nem csu­pán a kiállítás anyagát magyarázza lé­pésről lépésre hanem dióhéjban egyház­éi művelődéstörténeti összegezést nyújt. A szöveg felépítésében egvséges módszert követ: a magyar evangélikusság történe­tének három nagy korszakáról a termek anyagának bevezetéseként alapos kor­rajzot és elemzést ad, majd termenként rátér a tárgyak ismertetésére. Ezt is ki­sebb egységekre bontva teszi, és mindig felvillantja azt a hátteret, amelyből a ki­állított anyag eredete, funkciója és érté­ke könnyebben érthetővé válik. A tema­tika követhetőségét segítik elő a képhi­vatkozások, amelyek az egyház birtoká­ban levő legszebb és legjellegzetesebb emlékekre mutatnak rá. A KÖNYVÉNEK, S EGYÚTTAL A KI­ÁLLÍTÁSNAK IS egyik legsajátosabb vonása — s ebben hű önmagához —, hogy nem egy gazdag egyház káprázatos műkincseinek a tárházát vonultatja fel, hanem a sok megpróbáltatáson átesett, gyakran kicsiny szórványgyülekezetek feledésbe merült értékeit hozza napvi­lágra. Ezekből rajzolódik ki annak a lel­ki-szellemi közegnek és szorosan össze­tartó közösségnek a képe, amely nemcsak egy sajátos magyarországi evangélikus­ság jellemzője volt, hanem amely alko- tóan hozzá tudott járulni a Kárpátme­dence kultúrájának fejlődéséhez. Lapozzuk csak végig a szem számára is oly tetszetős könyvet. Mennyi rejtett érték tárul- fel pl. a középkori eredetű úrvacsorái kelvheink művészetéből és történetük íölsejlő emlékeiből! Csönge cseh huszita eredetű, az Ostffyak által adományozott vesett díszű kelyhétő) Gérce, Datjrony es Galgagyörk érmékéin át: a fiiigranos ..nemes” dömölki kehe- lyig e műtárgyakat még szakértők is aiig ismerték. Evangélikus Országos Levéltá­runk páncélszekrényében szunnyadó szí­nes tolirajzok egy gályarab fájdalmas emlékeiből, a sopronbánfalvi kéziratos- kottás német ágenda, egy . nógrádi falu szlovák kéziratos passiója, a Sámsorthá- zának irt eredeti Kossuth-levéi mind egy-egy újonnan közismertté tétt gyöngyszeme múltunknak Ezek élén pe­dig ott ál! egyházunk két nagy kincse: \Luther Márton sajátkezű végrendelete es 1518-as zsoltármagyarázata, amelyek ed­dig ugyancsak nem voltak nyilvánosan láthatók. Könyvészeti ritkaságaink közül a ki­állításvezető rámutat Dévai és Borne­misza, majd Bél Mátyás és Te.ssedik Sá­muel egy-egy nagy 'értékű munkájára. Magával viheti az olvasó Nemescsó 1650- es. sajátos szépségű úrvacsorái terítőjé- pekj a (neszleni és dömölki textíliáknak a képéi éppúgy, mint a gyóni gyülekezet nemrégi megtalált, színesre festett apos­tolszobrainak. Petőfi kiskőrösi keneszte- lőmedencéjenek, vagv a Deák téri .árvízi kehelynek” a reprodukcióit. Egyházunk egész történetét végigkíséri a Nyugat- Magyarországon különösen gazdag litur­gikus emiékanyag, amelyet közelebbről megismerhetünk a képekből és azok kí­sérőszövege bői. ÜGY GONDOLJUK. NÉPÜNK ÉS EGYHAZUNK KULTURÁLIS ÉLETÉT nemcsak az egy esztendővel ezelőtt meg­nyílt Evangélikus Országos Múzeum, ha­nem annak gondosan szerkesztett, bősé­ges ismeretanyagot tartalmazó kiadvá­nya is gazdagította. yzn. A V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents