Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-04-15 / 15. szám

öKumené © öKumené © öKumené ^ Szent helyei: Jeruzsálemben Három nagy világvallás mond­ja magáénak Jeruzsálemet. Jézus földi életútjának utolsó szakasza, a passiótörténet a zsidók szent városában, az ószövetségi köny­vekben meghatározott áldozatok bemutatási helyén, a templom­ban kezdődik és a Golgota he­gyéig ér. 638 óta a harmadik nagy világvallás, a mohamedá­nok is ott vannak a zsidók és a keresztyének mellett Jeruzsálem­ben. A KÖRNYEZETÉBŐL KIE­MELKEDŐ MAGASLATON, 760 méterrel a Földközi-tenger és 1145 méterrel a Holt-tenger fö­lött már háromezer évvel Krisz­tus előtt is település volt. Dávid király foglalta el a karaaániaktól és ő tette meg fővárosnak. Sa­lamon pompás építkezéseket kez­dett, elkészült a híres templom. Ezt a várossal együtt 598-ban lerombolták a babiloniak, de új­jáépült, ahogyan erről Ezsdrás és Nehemiás könyvei tanúskod­nak az Ószövetségben. Jézus ko­rában építtette át Heródes olyan­ra, hogy azt tartotta a példabe­széd; aki még nem látta a jeru- zsálemi templomot, az életében még sohasem látott szépet. A Jézus által ismert templo­mot Titus katonái égették föl 70-ben. majd Bar-Kochba láza­dása utáin 132-ben újra megbün­tette a várost Hadrianus császár. Megváltoztatta a város nevét és kitiltotta onnan a zsidókat. Ha­lálbüntetés várt azokra, akik vissza mertek menni. A JERUZSÁLEMI SZENT HE­LYEK ÉPÍTÉSE akkor kezdődött, amikor Helena császárnő, Nagy Konstantinusz anyja 326-ban el­látogatott a városba. Császári pa­rancsra márványba-aranyha me­revült minden emlék. De hát honná tudták meg aranyi dúlás- pusztítás után, merre is voltak a szent helyek? Hadrianus császár ellen-szentélyei mutatták meg azokat. Ő ugyanis Jézus bethlé- hemi születése helyén a szikla- istállót Adonis barlangjává, a Golgotát Venus szobortalapzatá­vá, a sziklasírt Jupiter szentélyé­vé változtatta. Milyen furcsa sors! A korai keresztyén legen­dák elfelejtésére, a szent helyek „át.pogáinyosítására” hozott, intéz­kedések őrizték meg pontosan a szent helyek emlékét. Az álLam- vallésá vált keresztyénség vi­szont nem törődött a zsidó val­lás emlékeivel, így a heródesi templom romjai fölött szemét- halmok gyűltek össze. Mi maradt meg az akkori épít­kezésekből? Mutogatják a golgo­tái bazilika mozaikpadlóját. Kör alakú, kupolás templom, Anasz- taszisz emelkedett a sírkápolna fölött. Krisztus keresztje helyére drágakövekkel borított aranyke­resztet állíttatott a császár. 614- ben a perzsák romboltájt le min­dezt, végigrabolva-pusztítva a sokat szenvedett várost. A szent helyek másolata, utánzata azon­ban megmaradt többfelé, így Ró­mában a Santo Stefano Rotondo templom. 638 UTÁN A MOHAMEDÁ­NOK IS SOKAT ÉPÍTETTEK. Abd-el-Malik kalifa emeltette 685-ben az Omar mecsetet híres fehér El-Aksza dzsámijával. A legenda szerint itt volt az a kő, amelyen Ábirahám föl akarta ál­dozni Izsákot és innen ment a mennybe Mohammed próféta. Gyönyörű ékkő a városképben a Damaszkuszi-kapu. A nagy hódí­tó Szulejmán szultán készíttette, mielőtt elindult volna Szigetvár alá. A keresztes háborúk emléke is lépten-nyomon a látogató elé ke­rül. Mennyi vér folyt a szent he­lyekért, hiszen visszavívták a mohamedánok a keresztesektől, akik 1101-ben I. Balduint válasz­tották meg jeruzsálemi király­nak. A cím tovább öröklődött akkor is, amikor elveszett az or­szág, utolsó viselője Ferenc Jó­zsef császár volt. A Szent Sír-templom két ké­sőrómai építmény, oszlopos átri­ummal, kápolnákkal, a múlt szá­zadban még egy földrengés is megrongálta. Kulcsa két moha­medán családban száll apáról fiúra, az egyik reggel kinyitja, a másik este becsukja. A kápolnák és oltárok különféle egyházak használatában, védnöksége alatt vannak. A szír, görög, örmény, etióp és kopt ortodoxok mellett a római katolikusokat találjuk itt meg. A golgotái modern tem­plom a ferences rend kezeléséiben van. Sajnos, akadnak viták -ma is a különféle egyházak között, melyik hely kié. A második vi­lágháború után több épületet re­nováltak vagy keresztes kori for­májában állítottak helyre. EBBEN AZ ESZTENDŐBEN A NAPTÁR VÁLTOZÁSA MIATT egybeesik a zsidók páska-ünnepe és a keresztyének húsvétja. Gon­dolatban odafordulunk Jeruzsá­lem, a sóikat szenvedett szept varos felé, amelyek szent helyei Istennek az emberrel kötött mó­zesi ószövetség és Jézus Krisz­tusban adott újszövetsége emlé­keit őrzik. Harmati Béla Simon István: TETON A tetőket, a magaslatokat húsvét körül szerettem igazán; s miért ujjongtam, hogy csoda fogad, kilencszáznegyven tavaszán? Felejthetetlen nyersszagú tető, szemem onnan minden zúgot elért; a ritkás erdő áttekinthető és képletesebb volt ezért. Minden mutatta, hogyan születik; lágy fészek lett a völgy és ibolyás foltjaival a sok kis domb pedig egy-egy pöttyös rigótojás. Nézz bárhová, metaforára lelsz! — villogtatta táj mindenfelé. Csordul azóta szívemből a vers, megvágott nyírfából a lé. Azóta ... ha a messzi gépkocsik fényétől fölszikráz egy-két bokor: csak elhajított cigarettacsikk, mit a tavaszi szél sodor. (Megjelent a költő .„RAPSZÖDIA AZ IDŐRŐL” című kötetében. 1975.) Harminc évvel ezelőtt adott hírt az Evangélikus Élet arról, hogy 1949. április 19-én a magyar békedelegációval Parisba utazott dr. Vető Lajos püspök és Mihályfi Ernő képviselőházi alelnök, egyházunk későbbi or­szágos felügyelője a békekonfe­renciára. A nagyszabású, az elmúlt har­minc év alatt hatalmasan ki te­rebélyesedő nemzetközi béke­mozgalom alpköveit lefektető ta­lálkozóról Vető Lajos többek kö­zött ezt mondta a Zeneakadémia nagytermében megtartott értel­miségi nagygyűlésen: „A párisi békekongresszus nagy benyomá­sai közül a számomra éppen a legfontosabb és legjelentősebb emlék, hogy a békesség utáni vágy s a béke biztosításának és megőrzésének a keresése meny­nyire uralkodó eszménye az em­beriség óriási tömegeinek.” A béke utáni vágy azóta az emberiség újabb és újabb óriási tömegeit vette hatalmába és ját­szott jelentős szerepet egy újabb világháború kibontakozásának megakadályozásában, olyan két és többoldalú, magas nemzetközi szintű megállapodások és szerző­dések létrejöttében, amelyek al­kalmasak a béke biztosítására és megőrzésére, további lehetőséget nyújtanak az enyhülés, a külön­böző társadalmi rendszerű orszá­gok békés együttműködésére, a társadalmi haladás és igazságos­ság világméretű kibontakozására. Hálával gondolunk arra, hogy a párisi békekongresszuson egy­házi emberek, köztük magyaror­szági evangélikus egyházunk képviselői is jelen lehettek. A bizalom, amely rajtuk keresztül kaput tárt egyházunk békeszol­gálatára, gazdag gyümölcsöt ér­lelt napjainkig a népünkért, vi­lágunkért végzett felelős szolgá­latokban. t AH ^VASÁRNAP IGÉJE Együtt a Feltámadottal Lk 24, 1—12 HÁROM NAPON BELÜL — NAGYPÉNTEKTŐL HŰSVÉTIG — két hihetetlen esemény történt. A tanítványok hihetetlennek tartot­ták, hogy a Mester, a Messiás megalázva, kereszten meghalhat. Pe­dig előzőleg többször megmondta, hogy így lesz. Nagypéntek után viszont nem hitték, hogy feltámad. Pedig erről is előre szólt. Ügy kezdődött a húsvét, hogy Jézus hívei a drága halott sírjához mentek. Az akkori kor kegyeletes szokása szerint bebalzsamozva akarták végső nyugalomba helyezni élettelen testét. Üres volt a sír, nem volt kinek végtisztességet adni. Az emberek temetni akarták, Isten feltámasztotta a halálból. Kevés, ha annyit mondunk, hogy az élet diadalmaskodott a halál felett. Az embert szerető Isten cseleke­dett Jézus feltámasztásával mindannyiunkért. A feltámasztott Jézust „itthagyta” közöttünk, hogy velünk legyen minden napon, a világ végezetéig. JÉZUST AZÉRT TÁMASZTOTTA FEL ISTEN, mert benne élő Megváltót adott a világnak. Ma azért ünnepelhetünk húsvétot, mert élő Jézusunk van. Nem azért gyülekezünk össze a templomokba, hogy kétezer éve történt feltámadási csodára emlékezzünk, hanem azért, mert kétezer éve feltámadott Urunk újra szolgálatba hív. Az üres sírt először felkereső hívek és az üres sír hírét, üres fecsegésnek tartó többi hívek látták, felismerték az élő Jézust. Kételkedésük, hi­tetlenségük addig tartott, amíg fel nem ismerték a nekik megjelenő Urat. Nem egykönnyen hitték el, hogy feltámadott és él. De amikor rádöbbentek a csodálatos igazságra, akkor egész életükkel beálltak abba a szolgálatba, amibe a feltámadott Jézus hívta őket. Húsvétkor a betegeket gyógyító, kitaszítottakat felkaroló. békessé­get és igazságot hirdető, bűnöket megbocsátó, gyermekeket megáldó, sírókkal együtt síró, örülőkkel együtt örülő, szép, igaz világért szol­gáló Jézus támadt fel. Ezért a szolgálatért halt meg és ezt folytat­ja feltámadottan. Tévedés volna azt gondolni, hogy valami egészen más Jézus jött ki a húsvéti sírból, mint akit oda holtan eltemettek. Ugyanaz a szeretet, ugyanaz az odaadás, ugyanaz az irgalom, ugyan­az az embermentő szándék fűti a feltámadott, megdicsőült Krisztust, amivel mint Názáreti Jézus a Golgotáig engedelmes volt Istennek és hűséges a világhoz. HŰ SVÉT ELSŐ TÉNYE — EMBERI SZEMMEL NÉZVE — AZ ÜRES SÍR. Ezt senki sem tagadta, Jézus ellenfelei sem. Nyilvánvaló, hogy nemcsak az illatszereket vivő asszonyok és később a tanítvá­nyok, hanem sokan mások is saját szemükkel meggyőződtek — kí­váncsiságból is — hogy Jézus nincs a sírban. Rengetegen láthatták tehát, hogy üres a sír. Hanem hol van? Erre a kérdésre a Feltáma­dott válaszolt. Megjelent a tanítványoknak, néha kevés, néha sok embernek. Akik vele találkoztak, azok elindultak a krisztusi szeretet és szolgálat útján. Ma sincsen más utunk-módunk megtapasztalni, hogy Ő valóban él, mint az önfeláldozó szolgálat. Ott és akkor nye­rünk új és új bizonyságot arról, hogy feltámadott és él, amikor ön­feláldozó szeretettel szolgálunk hitvesnek, szülőnek, gyereknek, mun­katársnak, hazának. Szolgáló Krisztus támadott fel és csak a szolgá­lat útján találkozhatunk vele. Ez nemcsak találkozás, hanem együtt- szolgálás. Teherbíróvá teszi a türelmet, kitartóvá a munkakedvet, leleményessé a szeretetet, tettrekésszé a békevágyat, szentté az igaz­ságot. Mindezt a közösség javára. FELTÁMADÁSRA. ÖRÖK ÉLETRE ÁHÍT MINDEN EMBER. A feltámadás reménységében temetjük halottainkat és reméljük, hogy Megváltónk a mi poraink felett is megáll életre hívó szóval. Ha föl­di életünkben követjük őt a hűséges szolgálatban, felebaráti szefe- tetben, bizonyos, hogy követhetjük őt az örök életben is. Baranyai Tamás Imádkozzu nk! Köszönjük Ür Jézus, hogy értünk áldoztad életedet. Köszönjük, hogy dicsőséges feltámadásoddal is bennünket szolgálsz. Kérünk, éltesd bennünk a feltámadás reménységét, hogy a te sze­retőiedet továbbadhassuk szeretteinknek és minden embertársunk­nak. Segítsd egyházadat, hogy önfeláldozó irgalmad bizonysága le­hessen a földön. Ámen. Tcolf»giisii»p Győrött RENDSZERES VENDÉGEINK A TEOLÓGUSOK. Évről-évre megjelennek. Egyik évben öreg- templomunk, másik évben Új­templomunk és filiái körzetében. Ezúttal hozzánk látogattak Ná­dorvárosba, Üj templomunkba és filiáiba. Szívesen látott vendégek, a gyülekezet szinte gyönyörkö­dik a fiúkban és a lányokban, akik majd a jövő lelkésznemze­déke lesznek. Ezúttal három lány és négy fiú látogatott „ha­za”. Régi győriek vagyunk — ezzel köszöntöttek. Nem először jövünk, ketten pedig győriek. Csak a Zavedszky József új kö­zöttünk és már mutatják is be. Sóik szempont indokolja a gyü­lekezet várakozását, örül annak, hogy vannak egyre növekvő számmal, aikik Isten hívására el­indulnak erre a szent szolgálatra, amely egyáltalán nem könnyű álmot ígér. Felfigyel arra, hogy már más pályákon levők is ér­deklődnek a bibliai üzenet, a teológia és a lelkészi szolgálat iránt, és beiratkoznak a Teológia Akadémiára, amint erről a veze­tő, dr. Selmeczi Jánosnak, a Te­ológus Otthon igazgatójának tá­jékoztatójából értesültünk. Fi­gyelmet ébresztett az a tény is, hogy országosan egyre növekvő hatalmas összegben támogatják gyülekezeteink egyházunk Lel- késznevelő és -képző szolgálatát. NEM CSALÓDOTT A GYÜ­LEKEZET VÁRAKOZÁSÁBAN. A gyermekek és szülők istentisz­teletén Gede Erika igehirdetésé­nek közvetlen hangja és szívből jövő őszintesége fogta meg a szí­veket. Dr. Selmeczi János végez­te a gyülekezeti istentisztelet szolgálatát. A jelenlevő ifjúság­gal közösségben végzett liturgia nemésak újszerű volt, de kifeje­zésre juttatta a diakóniai teoló­giának azt az alapvető igényét, hogy az istentisztelet és gyüle­kezeti közösség a szolgálat egy­idejű missziója Igehirdetésében széles skálán terítette szét azt a kaini lelkületet, mely megüli a világot és veszélyezteti. Feltárta gyökereit a családi, társadalmi, a faji és vallási életformák mély rétegeiben. Ennek a kaini lelkű­iéinek a legyőzésére, az egész világ váltságára jött Megváltónk. Benne feloldódnak az ellentétek és megszűnnek az ellenségeske­dések. Általa magunk is mun­káiéi lehetünk a békének és igaz- (Folytatás a 4. oldalon) KÉTÉVI BÖRTÖN EGY APÁCÁNAK Clotild Moyo-t, egy női szer­zetesrend tagját, aki ezenkívül az igazságosság és béke Rhodé- ziában pápai bizottságnak is tag­ja, kétévi börtönre ítélték, mivel nem jelentette szabadságharco­sok jelenlétét, akik a vezetése alatt álló missziói állomáson or­vosi ellátást kértek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents