Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-04-15 / 15. szám

GYERMEKEKNEK. Föltámadt és él! „írok nektek, ifjak...” „Legeltesd az én bárányaimat!" Jn 21, 15 Mk 16, 1—8 Kora hajnal van, Keletről vilá­gosodni kezd az ég alja. Nem so­kára felkel a nap. Asszonyok sietnek az úton. A szívük tele van szomorúsággal, hiszen egy friss sírhoz sietnek, Jézus sírjá­hoz. Három nappal ezelőtt te­mették el őt, miután gyötrelmes kínok között meghalt a keresz­ten. Illatos füvet hoznak ma­gukkal. Ebbe akarják Jézus holt­testét begöngyölni. Amint azon­ban a kerthez érnek, amelyben Jézus sírboltja van, eszükbe jut a nagy-nagy kő. Az zárja el a sír száját. Aggódva mondják egymásnak: „Ki fog nekünk se­gíteni, hogy elhengerítsük azt a nagy követ?” Amint a sírhoz ér­nek, szinte földbe gyökerezik a lábuk. Szemük tágra nyílik: A kö el van hengerítve! Hát ez meg hogy lehet? Ki tette ezt? Járt itt már valaki Jézus sírjánál? Ta­lán ellenségei jöttek el és vitték el a holttestet. Az egyik asszony sarkon fordul és visszafut. „Szól­ni kell a tanítványoknak” — mondja. Magdalai Máriának hív­ják ezt az asszonyt. A többi asszony azonban kö­zelebb merészkedik a sírhoz. Itt azonban újabb meglepetés várja őket. Valaki ott van benn a sír­boltban ! Ragyogó, hosszú fehér ruhája van. Mellette áll egy má­sik ember is hasonló öltözetben. Az asszonyok megtorpannak fé­lelmükben. Az egyik angyal azonban — mert angyalok vol­tak a sírban álló fehér ruhás alakok — így szól az asszonyok­hoz: Ne féljetek! Jézust keresi­tek, akit keresztre feszítettek? Nincs itt. Föltámadt! Gyertek, nézzetek ide! Itt van a hely, ahová temették.” Az asszonyok közelebb mennek és körülnéz­nek. A hely üres. De semmit sem értenek abból, ami történt. Olyan hihetetlen az egész! Az angyalok azonban így folytatják: „Nem emlékeztek rá, mit mon­dott Jézus? ö maga mondta: Meghalok ugyan, de három nap­ra rá föltámadok a sírból.” Az asszonyok visszaemlékeznek Jé­zus szavára. Valóban ezt mondta Jézus, és nagyon megörülnek. Az angyalok még ezt mondják: „Menjetek el gyorsan és mond­játok meg a tanítványoknak, és Péternek!” Persze, hogy megte­szik. Gyorsan futnak visszafelé az úton. A szívük örömtől re- pes. De lám, valaki ott jön szem­be velük. Amint találkoznak, ba­rátságosan rájuk köszön. A kö­szönésről megismerik: Igen, ez Jézus, az Ür! Hát valóban él! Ott áll előttünk testi valóságban. Mégsem veszítették el Mesterü­ket! Az asszonyok leborulnak Jé­zus előtt. Lábát átölelik és örö­mükben megerednek a könnyeik. Jézus így szól hozzájuk: „Mond­játok meg tanítványaimnak, hogy ők is meglátnak majd en­gem!’’ Az asszonyok erre hirte­len magukra maradnak. Az Ür eltűnt. De ők tudják biztosan, hogy föltámadt és él. Látták őt, hallották a hangját. Sietve fut­nak be a városba, hogy elmond­ják a tanítványoknak a nagy örömhírt. Mosolyognak és ujjon- ganak: „Az Or föltámadt és él!” A tanítványok azonban szomo­rúan csóválják a fejüket. „Ál­modtatok” — mondják. Nem hisznek nekik. Valóban, első hal­lásra, hihetetlen ez az örömhír, hogy Jézus föltámadt és él. De aki találkozik vele és meghall­ja szelíd, szerető szavát, az meg­győződhet róla: Jézus valóban föltámadt és él. Ma is, közöttünk Selmeczi János Akkor... A Tibériás-tengernél Péter éle­te meggyógyult. Ami eddig tör­tént vele, most, ebben a perc­ben kerül igazán a helyére. Egyetlen mondat Jézustól: legel­tesd az én bárányaimat! — ki­töröl rpinden bizonytalanságot. A régen indulatos, ellentmondásos tanítványnál minden új megvi­lágításba kerül. Nem az ő örö­mei és kudarcai állnak előttünk, hanem annak a szavai és csele­kedetei, aki Péter életét is rá­állítja az igazi küldetésre. És mi­lyen gyorsan játszódik le mind­ez! Aki oly nehezen vett észre dolgokat, most azonnal érzi a kérdés és megbízatás lényegét. Máskor mellé kérdezett, magya­rázkodott, most hallgat és érzi az esemény súlyát. Jézus egyko­ri szavai — „kövess engem!” — most újra megszólalnak. De ezt a második felszólítást már meg­határozza mindaz, ami közben történt. A péteri életút az elmúlt hat héten sok hibájával, mulasz­tásával, indulatosságával, taga­dásával került elénk. Ezért az lehet a kérdésünk: hogy akarja Jézus mégis erre az emberre bíz­ni a folytatást? Lehet-e Péter a többiek védelmezője, erősítő barátja, segítő társa? A mi kér­désünk nyilvánvalóan ez lenne, de vele csak a saját rövidlátá­sunkat bizonyítanánk. Jézus nem A Német Demokratikus Köz­társaságban 1981-ig létrejön az Egyesült Protestáns Egyház (Ve­reinigte Evangelische Kirche). Ez a szervezet kapcsolja majd egy­be az eddigi egyházi szervezete­ket, tehát az evangélikus és az uniált egyházakat egyaránt. Az egyesülés lépéseként, de a tag­a múlt felől tájékozódik. Nem a múltjáért küld valakit. A jövő­ért cselekszik, amelynek nem a múlt az alapja, hanem Jézus sze- retete. Azért gyógyul Péter éle­te, mert Jézus szolgálatra indít­ja őt. Most... A küldő szó ma ugyanezen az alapon hangzik el. Gyakran hall­hatjuk a kérdést ma is: ő akar tanácsot adni nekem, ő akar se­gíteni és mellém állni, aki még pár évvel ezelőtt is teljes zűr­zavarban, rendezetlen ügyek kö­zött, lehetetlen helyzetben vagy nyilvánvaló bűnökben élt?! Ezek a kérdéseink csak akkor szégye­nülnek meg és némulnak el, amikor o mélységeket végigjárt „barátunk” hajol le hozzánk és segít lábra állni, kiemelkedni a nyomorúságból. Jézus minden időben hív és küld embereket szolgálatra. So­sem úgy történik, ahogyan a mi kifinomult ízlésünk diktálná. Mi megvizsgálnánk az illető múlt­ját, kiállítanánk az „alkalmas­nak találtam” bizonyítványt, iga­zolnánk, hogy hibátlan és töké­letes, utána esetleg megbíznánk benne és felhatalmaznánk a mun­ka végzésére. Jézus csak ennyit mond: kövess engem! — legel­tesd az én bárányaimat! De köz­ben elvégzi azt, amit mi a leg­pontosabb elemzéssel sem tud­egyházak hozzájárulásával megy végbe és 1985-re fejeződik be. Ez a lényege azoknak az aján­lásoknak, melyeket az eddigi egyházi testületek képviselői ja­nuári tanácskozásukon Eisenach- ban kidolgoztak és január 29-én nyilvánosságra hoztak. nánk végrehajtani: alkalmassá tesz. Különböző igyekezettel, de mindannyian keressük, a legmeg­felelőbb pályát, a legelőnyösebb hivatást, a legjobb munkahelyet, a legkedvezőbb körülményeket. Tudjuk egyáltalán, hogy a leg­fontosabb és legszebb hivatás a körülöttünk élők megértése, sze- retete, a nekik nyújtott segítség? Péter és a vele induló tanítvá- nyi kör ebbe a „hivatalba” kül­detett. Nem kivétel a mai tanít­vány sem, bárhonnan indult, bármit hozott magával. Vajon nejn távolodtunk el ettől az el­ső példától? Tanácsokat osztoga­tunk, oktatunk, talán még Jé­zus szavait is idézzük mindeh­hez, de mindezt úgy tesszük, mint akik sosem hibáztak. Ügy tudunk bajba került emberekre tekinteni, mintha velünk sose történt volna, meg sem eshetne. Próbálunk sebeket kötözni azzal a belső meggyőződéssel, hogy mi soha senkinek sebet nem okoz­tunk. Nincs zavaróbb és ártal­masabb, mintha magát hibát­lannak tartó keresztyén ember elkezdi „nevelni" és „javítani” a környezetét. Ügy viselkedik,, mint aki mindenek felett és min­denen kívül áll. S csodálkozik, ha tanácsait senki sem fogadja meg, gondjaikat nem osztják meg vele, sőt mindenki megnémul, ha belép a szobába. Jézus nem vé­letlenül küldte Pétert. A tanít­ványok végigjárták azokat a mélységeket, megélték azokat a nehéz perceket, amelyek bárki életében előfordulhatnak. S ezt nagyon jól tudták ők maguk is. Nem is titkolták. Péter buká­sait négy evangélium írja le, hogy elmondja nekünk: ott kez­dődött, ma is ott kezdődik a gyó­gyulás, hogy Jézus meglepő mó­don, váratlanul küld. Szolgálni, gyógyítani másokat, hogy gyó­gyuljon a tanítvány is. ifj. Szabó Lajos Emberek a kereszt körül 7. 1981-IG: EGYESÜLT PROTESTÁNS EGYHÁZ AZ NDK-BAN A kétszázötven éves Máté passió MAI KÉRDÉSEINK: 1. Kik voltak név szerint azok az asz- szonyok, akik húsvét hajnalán Jézus sírjához mentek? 2. Ki volt az az asszony, akinek Jézus a kertben külön is megjelent és melyik evangélium írja ezt le részletesen? 3. Milyen csodát tett ezzel az asszonnyal korábban Jé­zus? 4. Véleményetek szerint miért kerültek húsvét első tanúi az „Emberek a kereszt körül” című sorozatba? Válaszaitokat április 29-ig le­hetőleg levelezőlapon a követke­ző címre küldjétek be: Evangé­likus Élet Szerkesztősége, Buda­pest, Puskin u. 12. — 1088. — A megfejtéseket a sorozat végén ér­tékeljük. A legtöbb pontot el­érők könyvjutalmat kapnak. 1729 NAGYPÉNTEKÉN — 250 ÉVVEL EZELŐTT — szólalt meg először, a lipcsei Tamás-tem­plomban Bach Máté passiója. A passió Jézus Krisztus szen­vedésének drámai megjelenítése. A 4. század óta ismeretes. A ko- rálpassió a gregorián ének dal­lamaiba öltözteti Jézus szavait. A többi szereplő szavait azonban csak egy hangon énekelve reci­tálja. Ez a passió latin nyelvű. A 16. században Luther a német nyelvű passiót vezeti be. A 17. században a passió átveszi az operából az áriát, ariosót és az oratóriumból is átvesz sok ele­met. A 18. századra kialakul az oratóriumpassió. Ekkor kapcso­lódik be a passió történetébe Bach. ÁLLÍTÓLAG ÖT PASSIÓT IS ÍRT, de ezek sorából messze ki­emelkedik a János és Máté pas­sió. A Máté passiót 1729-ben ír­ja, hat évvel a János passió után. Máté evangéliumának szövege a legközvetlenebbül ábrázolja Krisztus szenvedését. Bach ha-, talmas zenei apparátust alkal­maz: kettéosztott énekkar és ze­nekar, gyermekkar, két orgona, csembaló. Sőt ma már nem hasz­nálatos régi hangszereket is elő­ír az áriák kíséretére. Krisztus szavait vonósnégyes kíséri: ezzel von dicsfényt Jézus szavai fölé. Döntő jelentősége van a kóru­soknak. Szerepük hol epikus, hol drámai, hol lírai. A passió ko­ráljai a bachi harmonizálás mes­terművei. A passió népszerűsé­gét nem utolsósorban gyönyörű áriáinak köszönheti. Bach passiói három forrásból erednek: a Bib­lia, a lutheránus korái és a kö­zépkori színjátékok. Bach 1723-ban foglalta el lip­csei kántori állását. Ettől kezd­ve nagy lendülettel írta kantá­táit. Ennek a termékeny alkotói periódusnak a végén áll az 1729- ben írt Máté passió. Egyházzenei munkásságának fogadtatása nem a legjobb. Az egyházi vezetőség egy tagja — alig egy évvel a Máté passió bemutatása után ja­vasolja: „csökkenteni kell a kán­tor fizetését, mert nem csinál semmit”. Sok időnek kellett el­telnie, míg Bach igazi nagyságát felismerte a zeneértő világ. En­nek első jele éppen a Máté pas­sió bemutatása volt Mendelssohn által 1829-ben, tehát 100 évvel az első bemutató után. Felvetődik a kérdés: mi a sa­játossága, mik a jellemző voná­sai Bach Máté passiójának? MINDENEKELŐTT BACH NEM SEMLEGESEN, mintegy tá­volból nézi a passió cselekmé­nyét. Érzi, hogy ő maga is bele van szőve, mint keresztyén, az emberiség bűnébe és elveszett állapotába. Nem az öntelt fari­zeus oldalán áll, hanem a meg­rettent lelkiismeretű vámszedő­én. Mindezt mutatják olyan té­telek, mint az „Én vagyok oka e nagy büntetésnek .. .” kezdetű korálvers, vagy a bűnbánati ária: „Bú és kín marja bűnös lelke- met”, továbbá a passió első ré­szét lezáró hatalmas korálfantá- zia: „Ó ember sírj nagy bűnö­dért.” Ezek a tételek világosan mutatják: Bach számára a pas­sió nem színdarab, nem is ze­nedarab, mert jól tudja, hogy az ítélet és a megváltás Krisz­tusban őreá is vonatkozik. Bach lutheránus hitének felel meg, hogy Jézus szenvedésében az önként vállalt áldozati halált látja. Jézus Bach számára nem ítélő bíró, nem is a fájdalmak férfia, ahogy azt a középkori egyházművészet ábrázolja — ha­nem Isten Fia, Aki önként teszi le életét a golgothai kereszt oltá­rára. „Érettünk, helyettünk és miattunk” hal meg. Ezt fejezi ki a passió egyik tetőpontját je­lentő ária: „Szeretetből hal meg Megváltóm...” A Krisztus ál­dozatából fakadó békesség szólal meg a csodálatos befejező kórus­ban is. Bach a megfeszített Krisztust is a feltámadás fényében látja. Röviddel Jézus halála után mondja a százados és akik vele voltak: „Bizony, Isten Fia volt ez!” Máté 27, 52 és következő versek titokzatos események le­írásával (földrengés, sziklák megrepedése, sírok megnyílása, melyekből Jézus feltámadása után a halottak előjöttek) veze­ti be ezt a részt. Itt tehát Máté a keresztet és a feltámadást a lehető legközelebb hozza egy­máshoz. A százados rövid mon­datának megrázó szépségű meg­zenésítése egy másik tetőpontja Bach passiójának. A LUTHERI JELLEGET MU­TATJA a. korátok felhasználása is. A lutheri istentisztelet lénye­ge, hogy Isten szól hozzánk az Igében, mi pedig felelünk Néki énekben és imádságban. Ez a „felelgetős” istentisztelet való­sul meg Bach passiójában is. A korái tehát a gyülekezet válasza a hallott Igére. Az evangélista énekli a bibliai szöveget a ko­rátok, és az áriák jelentik a gyü­lekezet válaszát, amelyekben hol bűnbánattal, hol féltő szeretettel kíséri az igehallgató gyülekezet Krisztus szenvedésének történe­tét. MI TEHÁT A MÁTÉ PAS­SIÓ? A gyülekezetnek szóló nagypénteki igehirdetés. Építő, böjti vagy nagyheti alkalommá lehet, ha hanglemezről meghall­gatjuk úgy, hogy kottával, nyi­tott Bibliával, énekeskönyvvel ülünk le hozzá és merülünk el benne. A zeneileg kevésbé mű­velt testvérek is meg tudják ér­teni, hiszen az ismert bibliai tör­ténet, az ismerős gyülekezeti énekek is segítenek a figyelmet ébren tartani. Bach Máté passiója nem tra­gédiát, nem egy nagy ember bu­kását hirdeti, hanem az Isten Fiának bűn és halál feletti győ­zelméről szóló evangéliumot. Ezért a passió magában véve szo­morú története Bach zenéjében mégsem a szomorúságot sugároz­za, hanem a felemelő, bátorító, új életbe indító evangélium örömüzenetét. Gáncs Aladár Orgonahangverseny Harmadízben rendez bemutató orgonahangversenyt a Délpesti Református Egyházimegye által kiírt pályázat organaműveiből a pályázati bizottság. Április 22-én délután 6 órai kezdettel a Buda­pest Pasaréti Református Egyház- község Torockó tér 1. sz. templo­mában kerülnek bemutatásra az új orgonaművek. Az est műsorán szóló orgonaszámok mellett orgo- nakiséretes énekszólók szerepel­nek. Elkészült az érdemes orgona- művekből Arany László és Máté János által szerkesztett orgona- mű-gyűjtemény. A Református Sajtóosztály kiadásában megjele­nő gyűjtemény terjedelme 160 oldal, ára 120— Ft. A művek száma a függelékben közöltekkel együtt 36 könnyebb és nehezebb feldolgozású darab. Az április 22-i orgonahangverseny alkalmá­val már a helyszínen kapható lesz a gyűjtemény. Terjesztése a Re­formátus Sajtóosztály (Budapest, XIV., Abonyi u. 21.), valamint a Protestáns Könyvesbolt (Buda­pest, IX., Ráday u. 1.) útján tör­ténik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents