Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-03-25 / 12. szám

-\z úrvacsora ajándéka A?, amit az Űrvacsorában ka­punk, az az egyház legdrágább kincse: a btínbocsánat! Ez maga az evangélium. Az egyház ebből és ezzel szolgál mindenkinek. Ennek a tartalma az a kiengesz­telés, amely által Jézus Krisztus . békességet szerzett Isten és az ember, valamint az ember és ember között. A BUNBOCSÁNAT KEGYEL­MÉVEL JÉZUS KRISZTUS MEGÚJÍTJA ÉLETÜNKET. A hangsúly magán a kapott bűn- bocsanaton van. Ez a közepe mindennek. Itt fordul át az em­ber sorsa és itt változik meg sze­mélyisége. Csodálatos megújulás fakad ennek nyomán. A fordu­lat, amit Krisztus teste és véré­nek komolyanvétele okoz önma­gában döntő. Valaminek vége van és valami új kezdődik el. A bűnboesánatvétel fordulata meg­töri bennünk azt a kevélységet, öhhitt gőgöt, ami ellen Isten minden időben keményen hada­kozik. A bűnbocsánat vételével formál bennünket Isten, olyan magatartásává, melyre azt mond­juk, megújult az élet. Ez fjedig nem lehet más, mint alázatos élet. Az ember „normális” maga­tartása mind az Isten felé, mind pedig az emberek felé az alázat. Ezt pedig az Istenbe vetett bizo- dalom hozza létre. A bűnbocsá­nat átélése felszabadít minden szorongás és gond alól és való­ban. mint gyermekek bízhatjuk magunkat Urunkra. Személyisé­günk száznyolcvan fokos fordu­lata így jelentkezik az új enge­delmességben. Az új engedelmes­ség akarati egységet jelent Isten­nel. Már nincs az emberben láza­dás, okoskodás, akaratosság, vagy makacs ellenállás, sem nyíltan, sem burkoltan. A bünbocsánat- ban megújult ember mindig azt akarja, amit az Isten akar. Ezzel mint Isten gyermekei, szolgái, sőt munkatársai is vagyunk. Ezen a földön a legnagyobb iste­ni kitüntetés: partnerei lehe­tünk. A nagy fordulat, a bűnbo- e.sanat értelme és célja: Isten szolgálatában az emberért! EMBERI KÖZÖSSÉGEKBEN ÉLÜNK. Csáládban, munkahe­lyeken. gyülekezetekben és a tár­sadalomban egyaránt. így tulaj­donképpen a bűnbocsánatban megújult élet diakóniai élet. Szolgáló élet! A megújult élet közösségbe állít AZ EMBEREKKEL A búnbocsánatot nyert ember egészen másképpen látja önma­gát és szolgálatát az emberi kö­zösségben. Egészen más a fele­lősségérzete. mindig, mindenhol mások javáért akar szolgálni. Hi­szen Jézus megtört teste és ki­ömlött vére árán magával a Megváltóval kerülünk személyes kapcsolatba. A bűnbocsánattal való élés nem csupán Krisztus kegyelmének az elfogadása, ha­nem annak a teljes szeretetnek a megjelenítése a mindennapi élet­ben. amely Jézus tanításában, em berekhez való viszonyulásá­ban. önmaga megüresitésében, diakóniájában végbement. Tehát a bűnbocsánatot nyert ember életújulása egyszerre jelenti az evangélium hirdetését. és a szeretetszolgálat gyakorlását. Ép­pen ezért az úrvacsorával élő ember nem félreáll, nem merül mély hallgatásba és nem mozdu­latlan ember. Éppen ellenkező­leg: mert megújult les/., aktív cselekvő az emberi közösségek­ben. Az űj élet nagyon is látha­tó élet. A megújult életnek he­lye van az emberek nagy közös­ségében. Otthon érzi magát a vi­lágban. s abban hirdeti az evan­géliumot és végzi a diakónia szolgálatát. Az úrvacsora nem lehet szokássá Nem győzöm eléggé hangsú­lyozni. hogy milyen veszélyt rejt magában, ha a bűnbocsánat ke­gyelmével való élés megszokás­sá. vagy valamiféle vallásos jól- neveltséggé válik. Sokkal inkább egy feszítő, marcangoló vágy ah­hoz a Krisztushoz, aki bűnbocsá­I Ti* vacsora — megújulás natot és megújult életet kínál. Az Ürvacsöra mindig „új él­mény”. Mindig meghatódva fi­gyelem gyülekezeti tagjaimat, akik mielőtt az oltár elé térde­pelnek. könnyezve ölelik meg egymást. Átélik a megújulás, a legnagyobb kincs, a bűnbocsá­nat kegyelmét. A bűnbocsánat önmagam odaszánása a szolgálatra Jézus Krisztus szolgálatával odáig ment el — hogy bűnbocsá­natot szerezzen —, hogy a mi bű­neinket maga vitte fel a golgotái keresztre. Azaz nemcsak néha élt és szolgált másnak, hanem oda is szentelte magát másokért — az egész világért! MOST A BÖJTI IDŐBEN EGYRE TÖBBSZÖR HÍV JÉZUS KRISZTUS a bünbocsánat elfo­gadására. Az így megújult élet értelme és tartalma: áldozat másoknak és másokért végzett szolgalat. Ebben benne van a másik betegsége és mindenfajta nyomorúsága, a másik minden féle fizikai és lelki nyomorúsága, a másik bűne és vétke, a másik gyógyulása és békessége, a másik emberségesebb életkörülménye és a másik igazságosabb társa­dalmi rend és szociális viszo­nyok utáni vágyódása. Ez a Krisztustól bocsánatot nyert és megújult életű ember és gyüle­kezet feladata és felelőssége. A szolgálatban eltöltött életnek az értünk meghalt Jézus Krisztus nemcsak külső jele és cégbélyeg­zője, hanem legfőbb tartalma, erőforrása, szabályozója és döntő mércéje. Az Űrvacsora felold bűneim alól. Istennel és emberekkel ren­dezi viszonyomat. Megújítja éle­temet, így küld tovább a szol­gálatba: ..Eredj el és többé ne vétkezzél.” Solymár Péter *4s énekeskönyv-sserkesstök m ti helyéből ÚRVACSORÁI ÉNEK Pa/íam. Tel útra, ti hívek Ve-gyetek,e-gyítek, Erő RdszloS C«s-te, Ti- ér- te-tek evei- 4a a Gol-go- tűn. Meg-töve- tett, hogy hyei^^tehke-gyel-met. Jír,o<ijuukhálit né-ki! Jer, adjunk Italát hé-ki! ‘ Jer, adjunkhálát hé - kt hol-do- gern! Igyátok mindnyájan. Ez a Krisztus vére, Tiértetek adta a Golgotán. Ott hullt a porba, bűnünket oldozva. Jer. adjunk .. . Jelen van közöttünk. Kik sok bűnbe estünk. Vigasztal : nem érhet már kárhozat. Új szövetséget szerzett, üdvösséget. Jer. adjunk . . . Ahányszor csak élünk Ezzel a szentséggel, Halálát hirdessük, míg eljövend. Hogy minden ember velünk örvendezzen: Jer. adjunk .. . Ne légyen hiába Szeretete rajtunk! Kövessük, 'kövessük öt szüntelen! Mint ő tett vélünk, mindenkit szeressünk! Jer, adjunk ... Eljő. naint ígérte. Örök mennyegzője. Hol mindenkit készen vár asztala. Ott nagy örömben csendül majd az ének: Jer, adjunk . . Dóka Zoltán Orthodox egyház Magyarországon (Folytatásba 3. oldalról) ségben a maga külön egyházi életét: magyarok szerbek, romá­nok. oroszok, bulgárok és görö­gök. Ezek közül a magyarok, oro­szok es görögök kánonilag együvé tartoznak, s a bulgárokkal test­véri kapcsolatot tartanak fenn. De az egész magyarországi ortho­dox egyháznak, mint olyannak, semmiféle közös fóruma, szerve, testületé, intézménye nincs. Nem csoda tehát, ha a kívülálló a nemzet iségefíként külön egyházi szervezetekéi alkotó orthodoxokat egymástól különálló felekezetek­nek tekinti, és fel sem tételezi, hogy ők végső soron egy és ugyanazon egyetemes orthodox egyháznak a tagjai. Talán nem lenne maximalista kívánság az. hogy a hazai ortho­dox egyházi szervezetek legalább olyan fokú kapcsolatokat hozza­nak tétre egymás között, amilyet a határon túli anyaegyházaik tartanak fenn egymással. így ta­lán megszűnhetne a „szórványon belüli szórvánv”-nak nevezhető helyzetük. Dr. Berki Féria< BLÄZY LAJOS GALLNEUKIRCHENBEN A Nemzetközi Belmissziói és Diakóniai Szövetség március 26 —JO-ig tartja idei munkaülését az ausztriai Gallneukirchenben. A szervezetnek egyházunk is tagja. Az ülésen Blázy Lajos, a Diakóniai Osztály ügyvivő-lelké­sze képviseli egyházunkat. AeÉI VASARNAP IGEJE Istennek tetsző böjt ÉZS 58. 6—12 Isten elptt nem a külsőségekben megmutatkozó böjt kedves. Lát­ványos. kegyes külsőségekkel, jól összefér masok felett szeretetlenül keresztülgázolás. embertelenség, békétlenség, harag, pletyka és ke­gyetlenség. ISTEN JÉZUS KRISZTUSBAN MUTATTA MEG. MILYEN A NEKI TETSZŐ BÖJT. Istennek tetsző böjt az embernek való szol­gálat. A böjti úton jaró Jézus szenvedése és halála mutatja Isten üdvözítő és mentő szeretetét. A böjti úton járó Jézus rendíthetetlen engedelmességet tanúsít Isten iránt és végéremehetetlen szeretetet embertársai felé. Jézus szeretete arról beszél, hogy Isten hordozza hűtlen és szeretetlen gyülekezetét, népét. „Amikor Jézusra, a. keresz­ten függőre nézel és látod sebeit, arra kell gondolnod: Ez az én bű­nöm következménye.” írja Luther. Jézus szeretete éppen abban mutatkozott meg, hogy magára vette a világ bűnét, az én bűnömet is. A szülök iránti szeretetet megtaga­dó szeretetlenségünket. Széttört és megromlott családi életünket. Egyéni és közösségi bűneinket. Magára vette és elszenvedte bűneink büntetését, a halált és kárhozatot. Erre egyetlen ember sem lett vol­na képes. Jézus szenvedése és halála Isten ellen lázadásunkról és a felebarát iránti szeretetlenségünkröl szól. De minden emberhez ke­gyelmesen hajló irgalmáról is tanúskodik. ISTEN JÉZUS KRISZTUS ÁLTAL ÚJAT KEZDETT VELÜNK. Ha Isten Jézus Krisztusban nem kezdett volna újat, akkor ennek a próféciának semmi jelentősége nem lenne ma számunkra. Isten azonban univerzálisán, világot átfogóan újat kezdett az emberrel Jézus által. Megromlott a kapcsolatunk Istennel, visszájára fordult az embertárshoz való viszonyunk. Jézus megbékéltet Istennel és em­berrel. Betegség, fájdalom, nyugtalanság, eredménytelen munka, szenvedés, háború, halál mind jelei annak, hogy életünkben valami félelmetes zűrzavar keletkezett. Jézus rendet teremt rendetlen, ku­száit életünkben. Isten utolsó szava nem az ítélet és halál, hanem a kegyelem és örök élet. Tőlünk nem vezetett út Istenhez. Isten a saját maga ál­tal választott úton jött el hozzánk, s az evangélium hirdetése által hív magához. JÉZUS ÚTJA AZ EMBEREKHEZ VEZETETT. HOGY SZOLGÁL­JON AZ EMBERNEK. Kárhoztatta a testvértől elválasztó bűnt és megajándékozta az övéit a felebarátért munkálkodó szeretet Leiké­vel. Jézus Krisztusban Isten kinyilvánította akaratát. Isten népe a Szentlélek vezetése és uralma alatt él. Hordozója és munkálója az igazságnak és jogosságnak. Igazság es jogosság Ézsaiásnál az üdvös­séget jelentik. Isten népe a Szentlélek vezetésével arra hivatott el, hogy gyógyítson, megtartson, megmentsen. Akik Isten evangéliumá­ra éheznek, azoknak hirdesse Isten üdvözítő szeretettnek jó hírét. A bűn rabságában élőknek tanúskodjék Krisztus bűntől szabadító ha­talmáról. Ebben a böjti időben Jézustól kell megtanulnunk embertársa­inkért élni és nekik szolgálni. Hitünk, kegyességünk, személyes sorsunk nem szakadhat el né­pünk, társadalmunk, embervilágunk életétől és sorsától. Ha Krisztus szeretetének ereje nem lesz valósággá az embertársainkért végzett munkában és szolgálatban, akkor nem követjük Jézust a böjti úton. Egy önmagának élő gyülekezet, keresztyénség a mi mai világunkban teljesen értelmetlen és Isten számára haszontalan. Hitünk mindig a felebarát szolgálatában valósul. A keresztyén cselekvés ..milyensé­gét" és „időbeni szükségszerűségét" nem lehet a Bibliából, mint va­lami logaritmus táblából kiolvasni. A keresztyének kötelessége az egyént és a közösséget segíteni ott és akkor, amikor erre szükség van. A keresztyéneknek munkálkodni kell azért is, hogy minden em­bernek betevő falatja legyen. Tisztességes otthona és békéje. Ne kell­jen gazdasági függősége, kizsákmányoltsága, nyomora miatt olyat tennie, amit Isten és ember előtt nem szabadna megtennie. A ke­resztyének cselekvése soha nem teremti meg itt a földön Isten ki­rályságát — azt Isten maga hozza majd el az idők régén —. de en­nek tudata még inkább munkára, segítésre, szolgálatra serkenti a keresztyéneket, mert tudják: Az embernek meg van a lehetősége, hogy világát maga alakítsa. Ügy alakítsa, hogy abban jusson min­denkinek kenyér és lehetősége legyen minden embernek Isten te­remtett világának titkait, törvényszerűségeit■ megismerni. A BÖJTI ÜTŐN MA AZOK KÖVETIK JÉZUST. AKIK MUN­KÁLKODNAK MINDEN IGAZSÁGTALANSÁG ES JOGTALAN­SÁG MEGSZÜNTETÉSÉN. Akik kerülnek minden igazságtalansá­got és jogtalanságot. Akik saját érdeküket szem előtt tartva nem ti­porták le felebarátaikat és nem gázolnak azok becsületébe. Akik nem másokból, hanem másokért élnek. Akik önzetlenül, viszonzást és há­lát nem várva szeretnek és munkálkodnak. A böjti úton járó Jézus gyülekezetétől, a keresztyénektől szolgáló, másokért élő életformát követel. Csak a szolgálat útján lehet követni a Mestert, aki a szolgálat útját járta. A golgotái kereszt nem a szen­vedésről. az értelmetlen életről beszél, hanem bizonyságot tesz az élet értelméről, céljáról és értékéről, a másokért végzett munka szépségéről és elköt élezéséről. Istennek tetsző akkor lesz az életünk, ha a szolgalat útján követ­jük a Mestert az emberek között. .. ... Nagy István I nitulko/./ii nk! Vallom Uram. hogy te szereteteddel mindenütt jelen vagy. Te je­len vagy a szegényekben, szenvedőkben, árvákban, betegekben és el­nyomottakban. Tudom, hogy amikor szociális igazságért, békéért, szabadságért, a népek jólétéért és egységéért fáradozom, akkor is a Te királyságodért, munkálkodom. Bocsásd meg. hogy nem mindig ismertelek fel Téged a szegények­ben. szenvedőkben, szükséget látókban, s éppen ezért nem munkál­kodtam az igazságosságért, békéért és felebarátaim boldogságáért. Segíts, hogy a segítségre szorulóban telismerjem az Általad sze­reteti és megváltott testvért, s munkálkodjam életkörülményeinek megjavításáért. Ideig és örökkévaló boldogságáért. Ániem DR. OTTLYK ERNŐ PÜSPÖK HELSINKIBEN A Keresztyén Békekonferencia Munkabizottsága, mely az Elnök­ség után a mozgalom legmaga­sabb vezető szerve, április 2-—7-ig tartja idei első ülését Helsin­kiben. Az ülésen részt vesz D. dr. Ottlyk Ernő püspök, akit a ta­valyi világgyűlésen választottak rrieg a bizottság tagjává. ■i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents