Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-03-11 / 10. szám

Az úrvacsora ajándéka Hrvacsora — biinbáiiat ÄH VÄSARNAP IGÉJE Megszabadítva a szolgáló szeretetre Iízs 63, 7—14 ISTEN.SZERETETE MEGSZABADÍTÓ ÉS MEGVÁLTÓ SZERE­TET. isten népe azoknak az embereknek a közössége, akik átélték Isten szabadító szeretetének csodáját, a Jézus Krisztusbari megmuta­tott megváltó kegyelmét. Isten nem valami általános fogalom, ha­nem szabadító és megváltó Ür, aki szeretetét az ember üdvösségéért és boldogságáért való munkában nyilvánvalóvá tette minden ember előtt. Isten szabadító és megváltó cselekedete független az ember magatartásától. Nem azért szabadította és váltotta mpg népét, mert az bánkódott bűne miatt, mert megtért. Azért szabadította meg és váltotta meg Isten ezt a világot, az embert, mert „szerette az övéit, mindvégig szerette őket”. Az Isten bűntől és haláltól szabadító sze- retete minden emberi értelmet felülhalad. Megváltó szeretetét nem emberi mérték, okoskodás szerint árasztotta erre a világra, hanem a Jézus Krisztusban megmutatott kegyelme gazdagsága szerint. MITŐL SZABADÍTOTT MEG ISTEN? Megszabadított az Istentől és felebaráttól elválasztó szeretetlcnség hatalmából. A bűntől, ame­lyik Isién iránti engedetlenségben és a felebaráti szeretet megtaga­dásában nyilvánul meg. Isten Szentjeikével munkálkodik bennünk, s akaratának cselekvőivé tesz. Mivel Isten a történelem Ura. azért megszabadít a kérlelhetetlen sorstól és a jövőtől való félelemtől és aggódástól. Életünket és sor­sunkat Isten tartja kegyelmes kezében. A történelemben értünk munkálkodó Űr jelenlétével megörven­deztet. Bűnbocsátó irgalmasságával megvigasztal. Megszabadít az ön­zőn önmagunk körüli forgásból. » mások terhének hordozóivá tesz. Önérdekhajszolásból a közösség ügyéért fáradozóvá formál. Megsza­badít az örökös önsajnálkozásból és begnbózásból. Az önsajnálkozó ember képtelen meglátni mások örömét vagy gondját, de képtelen arra is. hogy az örvehdezökkel együtt örüljön és a terhek hordozá­sában osztozzon. Isten megszabadít a türelmetlenségtől és tiirelm esség re tanít. A tü­relem mindig párosul a gyengédséggel és figyelmességgel. Feleba­rátainknak igen nagy szükségük van gyengédségre és figyelmesség­re. A durvaság és figyelmetlenség otthonokat dúl szét és közössége­ket rombol le. Megszabadít a szenvedélyek, az alkohol rabságából. A pénz szerelmétől, amely zsarnokká, a felebarátot kizsákmány ólá­vá, embertelenné, fukarrá, fösvénnyé és elvakulttá tesz. A pénz sze­relmében élő ember azt gondolja, pénzért mindent megszerezhet és pénzével mindent elérhet. S közben nem is veszi észre, hogy rabjá­vá lett a pénznek. Isten megszabadít a bizalmatlanság és félelem béklyóitól. A bi­zalmatlanság generációk harcát idézi elő. A bizalmatlanság és-féle- lem szüli a fegyverkezési hajszát. Az ellenségeskedést népek és nemzetek, rokonok és barátok között. A bizalmatlanság közösséget rombol, a bizalom közösséget épít. A halál felett győztes Űr megszabadítja mindazokat, akik a halál­tól való félelem miatt egy életen keresztül rabok voltak. „Halál ő- telségének” tekintete úgy megigézte őket. hogy elvesztették munka- kedvüket és örömüket. A halál felett győztes Szabadító reménység­gel és örök élettel ajándékoz meg. A KRISZTUS ÁLTAL MEGSZABADÍTOTT EMBER FELSZABA­DULT A FELEBARÁT SZOLGÁLATÁRA. Isten nem valami kiállí­tási csarnokba helyezi népét, hogy mint muzeális tárgyakat szem­lélhesse a világ. Isten népét a világba küldi, a világért való szolgá­latba állítja. Mert Isten a világhoz szabadításával és szeretetével jött közel, a keresztyének sem cselekedhetnek másként. A gyüleke­zet. a keresztyének feladata az, hogy a Krisztusban adott szabadítás hírét továbbadják. A Krisztusban adott szabadításért és megváltás­ért a hálás köszönet egyetlen igazi kifejezése a felebarát szolgálatá­ba állított munkás élet. Isten szeretete olyan mértékben hatotta át életünket, amilyen mértékben engedelmeskedünk szolgálatba küldő akarata nah. Az egyház és a gyülekezet az a hely. ahol Isten szabadító szerete­tét prédikálják és a gyülekezet tagjai Isten megváltói irgalmassá­gából élnek. A -•keresztyének Isten teremtett világában olyanok, mint a bolygók a naprendszerben. Saját fényük nincsen. A Krisztusból áradó fényt sugározzák tovább utat tévesztett emberek felé, hogy Istenhez haza- találjanak. Ebben a fényben felismerem az elhagyottban, a megkese­redettben, az élet értelmét és célját elveszitettben a testvért, akiért felelős vagyok. Ebben a fényben az éhségtől tántorgó, a kizsákmá­nyolt, a jogaitól megfosztott, a szegény, a társadalomból kitaszított, az otthonából elűzött úgy áll• előttem, mint akiért én is felelős va­gyok. Felelős azért, hogy olyan társadalomban élhessen, ahol kenye­ret és meleg otthont, békét és emberi méltóságot biztosítsanak szá­mára. A KRISZTUS ÁLTAL MEGSZABADÍTOTT EMBER OSZTOZIK EMBERTÁRSAI ÖRÖMÉBEN. A munka becsületes végzésében. Nem szít békétlenséget, hanem kis és nagy közösségekben, családban és a társadalomban, munkahelyen és a világban munkálja a békességet. Isten nem titkos imádókat keres, hanem szabadító szeretetéről .ör­vendezve tanúskodókat állít szolgálatba. Isten népe, amíg valóban Isten népeként él, addig Isten kegyelméből él. Istent magasztalja szabadító szeretetéért és szeretete a felebarátért végzett szolgálatban lesz életvalósággá. Nagy István Imád kozzunk! / Krisztusban megmatatott szabadosodért magasztalunk Téged, megváltó Istenünk. Áldunk. hngV Krisztusban bűntől és haláltól szabaditót adtál a bűn és múlandóság alá rekesztett világnak. Köszönöm, hogy engem is megváltottál és szolgálatba állítottál. Tedd egyházadat és a keresztyéneket szabadító szereteted tanúivá. Add. hogy Lelked által néped munkálja a békét és ollsa a viszály tüzet. Szárítson minden könnyet és enyhítsen minden fájdalmat. Állítsad népedet az. emberek földi és mennyei boldogságát munkáló szolgálatba. Ámen. Lelki életünkben nagy ügy a gyónás. Amikor böjti időben er­ről szólok, arra biztatok minden­kit: légy keresztyén ember! Lu­ther szavaival: „Ha rávezetlek erre, már a gyónáshoz is elve­zettelek. Mert aki arra vágyódik, hogy jó keresztyén, bűneitől sza­bad és vidám lelkiismeretű le­gyen, az már igazán éhezik és szomjazik, és kap a kenyér után: Hasonlít a hőségtől és szomjúság­tól epedő üldözött szarvashoz is, ahogyan a 42. zsoltárt mohdja.’’ Az ŰRVACSORA UGYANIS A LELEK ELEDELE. Ez élteti és erősíti az új embert — olvas­suk. a Nagykátéban. S most olyan kérdések egész sorára kell a vá­laszt keresnünk, melyek az éle­tünkre vetítik a vizsgálódás fény­sugarát. Miért kell bűneinket megvai- lanunk leraknunk ahhoz, hogy úrvacsorát vegyünk? Szívesen vennék úrvacsorát, de zavar, hogy megelőzi a gyónás. Még az álta­lános gyónás is. zavar, pedig ott egv-eg;y szóval kell válaszolnom a feltett kérdésekre. Nem lehetne gyónás nélkül úrvacsorát venni? Az úrvacsora ajándéka a jé­zust élet Ezt élteti és erősíti ben­nünk Jézus testének és vérének vétele. Világosan kell látnunk azonban azt. hogy a jézusi élet ellenfele, az óember is bennünk élő- valóság. A bűnös „én" ez, mi magunk, akit csak akkor és csak azzal tudunk leleplezni, ha meg­vizsgáljuk magunkat és életfoly­tatásunkat. AZ ÖNVIZSGÁLATBAN JÉ­ZUS A MÉRTÉKÜNK. Őhozzá mérjük az életfolytatásunkat, a gondolkodásunkat, az erkölcsün­két, az embertársainkkal való kapcsolatunkat, a cselekedetein­ket éppúgy, mint mulasztásain­kat. Ez a „mérés” komoly önvizsgá­latot'jelent. Ebben a böjti időben is arra a Jézusra nézünk az ön­vizsgálatkor. aki nem önmagának élt. hanem halálra adta magát értünk. Ahogyan úrvacsorái éne­keinkben énekeljük: „Jövök­Uram. térdet hajtva”, „Békessé­gedet kívánom.” Ez az önvizsgálat arra hív fel. hogy töprengjek azon, melyek azok a bűneim, amelyeket meg kel! vallanom? Én úgy látom ugyanis, hogy elkövetett bűneim között vannak fontosak, nagy bűnök, de vannak kevésbé je­lentősek. súlyosak. Melyikre fi­gyeljek? Melyiket . vigyem Isten elé a gyónáskor? AZ ŰRVAŐSORA AZ ÚJ EM­BERT ÉLTETI ÉS ERŐSÍTI! A bennünket meghatározó bűnös énünket pedig- minden bűnünk támogatja, élteti és erősíti. Azok a bűnök is. amelyeket a magunk értékelése sezrint kevésbé fonto­saknak és veszélyeseknek minősí­tettünk. Ezért az önvizsgálatban minden bűnünk egyaránt fon­tos. Hiszen azt vizsgáljuk meg bűneink felismerésekor, hogy nem Krisztus szerint szolgáltunk. Ek­kor nem az a lényeges, hogy ke­vésbé nem szolgáltunk Krisztus szerint, hanem egyszerűen ez: nem Krisztus szerint voltunk emberek az embertársaink kö­zött! Ha mégis megpróbál valaki mérlegelni, különbséget tenni a bűnei között, gondoljon arra: le­hetséges, hogy éppen az általa kevésbé jelentősnek ítélt bűn akadályozza meg a jézusi ember­sége erősödését, szolgáló élete kibontakozását. MI TEHÁT A BŰNBÁNAT? Belátása annak, hogy nem Krisz­tus szerint szolgáltunk Meglátá­sa annak, hogy miben és mennyi­ben tértünk el a jézusi életfor­mától szavainkban, cselekede­teinkben, gondolatainkban, érzel­meinkben —r egyszóval: az em­berségünkben. Énekünk szavával: „Mily gyakorta elhagytalak, vak­merőén megbántottalak.” Nagy segítséget kapunk magá­tól Istentől. Abban, hogy szí­vünkbe írta akaratát. A lelkiis­meretünk vádló hangja nyugta­lanná tesz bennünket, sokszor emlékeztet elkövetett bűneinkre. Másrészt elmondta és megtanit­tatta a parancsolatokat, melyeket tükörként helyez elénk: szerel­tük-e Istent teljes szívünkből, teljes lelkűnkből és teljes el­ménkből és szerettük-e ember­társainkat, mint magunkat?! így maga vezet rá annak felismerésé­re: mennyiben nem teljesítettük akaratát, s ezzel mennyi bajt, szenvedést okoztunk embertár­sainknak. Az igazi bűnbánat ennyire kö­rültekintő — miközben az em­ber vizsgálja önmagát, az „élű­jét! FELISMERTEM BŰNEIMET. Hogyan tudom azokat lerakni? Ezek a bűnök az enyéim. Össze is nőttek velem. Én követtem el azokat. Tudom, hogy azok terhe és következménye is az enyém. Van módom lerakni? Hol és ho- ,gyan? Ha megváltjuk bűneinket — mondja .János apostol. Ez a gyó­nás. Két módja van: a gyülekezeti gyónás és a magángyónás. Evan­gélikus egyházunkban leginkább a gyülekezeti gyónást gyakorol­juk. Ez az istentiszteleten törté­tarterító színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: IVIt 15, 21—28: az igehirdetés alapigéje: Ézs 63, 7—14. — EVANGÉLÍKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Március 18-án. vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét. hirdet PR. KARNER ÁGOS­TON rákosszentmihályi lelkész, országos főtitkár. — DEÁK TÉR. Március 11-én, vasárnap délután 6 órakor szere- tetvendégség. gyülekezeti est ke­retében a pestújhelyi gyülekezet éleiéről számol be Sehreiner Vil­mos, a gyülekezet lelkésze. A gyülekezeti estek keretében min­den hónapban más budapesti gyülekezet mutatkozik bér Min­den érdeklődőt szeretettel vár a gyülekezet elnöksége. — DUNA EGYHÁZ A. Február 18-án szeretétvendégségen Roszik Mihály albertirsai lelkész szol­gált. A ülekezét és az albertir­sai szeretetotthon életéről tartott vetítettképes előadást. Énekkel és szavalattal Roszik Mihályné és Roszik Márta szolgált. Jó alkalom volt ez az együttlét arra, hogy a dunaegyháziak megismerjék az albertirsai szeretetotthon életét, munkáját és testvéri szeretetben hordozzák az ott élő idős testvé­reket. nik. Nem csak az úrvacsorái is­tentiszteletet megelőzően, hanem minden — ún. liturgikus — isten­tiszteleten vallást tesz a keresz­tyén ember a bűneiről a bűnbánó imádságban és kéri Isten bűnbo­csátó szeretetét. A magángyónásra is megvan azonban a lehetőség, amely rend­szerint a lelkész (esetleg egy má­sik hivő keresztyén testvér), előtt négyszemközt történik. Ekkor azokat a bűnöket kell meggyón­ni, amelyekről tudunk és terhe­lik lelkünket. A bűneinket azonban csak ab­ban az esetben tudjuk lerakni, ha a gyónás .nem csak „bűnfel­sorolássá” válik, hanem bocsána­tot kérünk bűneinkre. Ekkor él­jük át annak valóságát, hogy az így megvallott bűn. amely meg­rontotta az életet, a közösséget, az Istennel való kapcsolatot — amit, talán sokszor megbántunk már — elveszíti erejét. Biztatni szeretek minden ked­ves Olvasót a gyóitásra Az úr­vacsora vétele ugyanis ezúton vá­lik számúnkra igazán az öröm és békesség ajándékává. Detre János — LOVÁSZI’ATONA A gyüle­kezet lelkésze. Szalag Kálmán március 1-től nyugalomba vonult. D. dr. Ottlyk . Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke a gyüle­kezet gondozásával Németh Tibor vanyolai lelkészt bízta meg. — MEZŐBE KÉNY I. Február 18-án szeretetvendégség volt a gyülekezetben, amelyen dr. Vá­mos József teológiai akadémiai tanár „Mit jelent herényi evan­gélikusnak lenni Európában?” címmel tartott előadást. Nyolc konfirmandus énekelt és bibliai történeteket adott elő, Gramantik Lászlóné német nyelven énekelt. — HIBAIGAZÍTÁS. Lapunk március 4-i számának 5. oldalait közölt „Könyörgés az egyházért” című ének 4. versének 3. sora hi­bás. A sor helyesen: Győzz le minden cselvetést. HALÁLOZÁS — Németh Jstván, a .sárszent- lőrinci gyülekezet húsz éven át hűséges gondnoka, türelemmel viselt hosszú súlyos betegség után január 23-án elhunyt. A gyülekezet nagy részvéte mellett helyezték örök nyugalomra a sárszentlőrinci temetőben. „Légy erős kőszikláim, ahova mindig mehetek, mert te vagy az én sziklaváram.” — MEGVÉTELRE keres a Baranya Megyei Könyvtár 1955 előtti pécsi és baranyai kiadványokat: könyvet, fo­lyóiratot, alkalmi fijságot. térképet, röplapot, plakátot, képes levelezőla­pot, valamint 1900 előtt megjelent mindennemű . Baranyában készült nyomtatványt. Cím: Baranya Megyei Könyvtár, 7601 Pécs, Geisler Eta u, 3. Telefon: 10-929. — KÖZGAZDÁSZ házaspár öthóna­pos kisfia mellé megbízható gondo­zónőt keres egész napos elfoglalt­sággal. Lakás Budakeszin. Érdeklő­déseket ,.Sürgős” jeligére kérjük a kiadóhivatalba. — LUTHER-kabátot szakszerűen ké­szít Dóczi Zoltán szabómester 1061 Budapest, VI., Majakovszlaj u. 6. mmm­Is cnekcskönyv-sserkesstök műhelyéből JÉZUS ÉNEK V. Ahlhe.rcf (svéd) 4933 Nem látták ben-vted, csakaiqo ji- át. Uz. tekvak m éj-ben árkoh-Morcm át ■ A Szikla- {al-hot, Wielu mélyéé gbe. p I ránt, Ut--tek hieg-Siói-lőtt hí-te-to gyg- v\áv\t. Nem ismerték fel: bűnünk hordozod, Világ reményét, üdvét te hozod! Szögeket, dárdát ütöttek l>eléd, Kizártak, mint a föld eretnekét. Nem vették észre átfúrt kezeden: Teremtő kéz az, gyógyít véresen. Nem látták fádat, melyen folyt tusád, Mint kegyelmednek dicső trónusát. De majd meglátják, ha órája üt. Kinyíló szemmel mind és mindenütt: Irgalmad árja végtelen folyam. Tisztulhat benne bárki boldogan! Cantate Domino énekeskönyv (1974) svéd éneke Anders Frosbenson (1962), fordította Scholz László — Böjt 2. vasárnapján az ol-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents