Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-02-04 / 5. szám

A gvülekezet munkásainak Az evangélikus hitvallások bizonyságtétele Egyházunk megnevezése „ágos­tai hitvallású evangélikus keresz­tyén egyház.’’ így szerepel ez egy­házunk törvénykönyvében az I. Törvény 1. §-ában is. Ma általá­ban röviden „evangélikus" keresz­tyénnek mondjuk magunkat. Ez a rövidítés azonban nem jelenti azt. hogy egyházunk reformátori hit­vallása,. az Augsburgban, magya­rosan Ágostéban 1530-ban elfoga­dott hitvallás kevesebbet jelente­ne. mint régebben. Sőt, éppen nap­jainkban tapasztaljuk. hogy nem­csak protestáns, hanem római katolikus és ortodox egyházi kö­rökben is érdeklődjek ez iránt a hitvallás iránt. Ez a hamarosan négyszázötven éves irat ugyanis a reformáció kezdeti szakaszában azt az együttes keresztyén hitét próbálta összefoglalni, amelyik a Sz.entíráshoz kapcsolódva ma is iránymutató lehet az ökumenikus egységtörekvések számára. Az evangélium közepét keressük Miért volt szüksége az egyház­nak a Szentírás mellett a hitval­lást iratokra? — kérdezhetjük. Hiszen éppen a reformáció volt az, amelyik Isten igéjét minden népnek le akarta a maga nyelvé­re fordítani és az istentiszteletet és igehirdetést is a nép nyelvén végezte. Igaz, hogy' a keresztyénség tör­ténetében a Szenfirás széles kö­rű ismerete és elterjesztése a re­formáció nevéhez fűződik. A Biblia azonban nem „varázs­könyv” az egyház számára, ha­nem. olyan üzenet, amelyikben elsősorban az evangélium. Isten hozzánk szóló jó híre közepét és lényegét keressük, amelyik Jézus Krisztusról szól. A hitvallások. Így például az istentiszteletein­ken. keresztelés vagy temetés al­kalmával használt ..Hiszekegy”, az Apostoli Hitvallás' a2' evangé­lium közepének rövid foglalatai. Nem önmagukban van a hitval­lások értéke, hanem abban, hogy Jézus Krisztushoz, az evangéli­um közepéhez kötnek minket. A ..Hiszekegy” és az Ágostai Hitvallás mellett az egyház tör­ténetében még számos más. rövi- debb-hosszabb hitvallási irat is keletkezett. Már az újszövetségi iratokban is látjuk, hogv isten­tiszteleteken. kereszte'.éskor. az üldözések idején, vagy a misszió­ban a tanítás során olyan kifeje­zéseket használtak, mint pl. „Jé­zus Krisztus az Űr!” Luther a keresztyén családok és. tanítók és lelkészek számára írta meg a Kis és Nagy Kátét, a Tízparancsolat, a Miatyánk, a Hiszekegy és a keresztelés és űr­vacsora magyarázatát. A Szent­íráshoz történő ragaszkodás, a különböző tévtanításokkal és az emberi tradíció és nem a Biblia alapján elrendelt szokásokkal szembeni harc magyarázza az­után azon hitvallási iratok kelet­kezését. amelyek részletesen ma­gyarázzák a keresztyén tanítás egyes kérdéseit. így például ami­kor az Ágostai Hitvallás elhang­zása után a reformáció ellenfelei támadást intéztek Luther és kö­vetői ellen. Melanchthon, áz Ágostai Hitvallás fogalmazója megírta az Apológiát, az Ágostai Hitvallás vitatott hitcikkeinek részletes és alapos védelmét. A tradíció őrzése és újrafogalmazása A reformátori hitvallások rö­vid tartalmát a ..solus Christus, sola gratia, sola fide, sola Scrip- tura” formulába foglalták össze atyáink. Azaz: egyedül Krisztus, egyedül kegyelemből, egyedül hit által, egyedül a Szentírás. Jézus Krisztus mellett tehát nem isme­rünk semmiféle más közvetítőt, aai Isten bűnbocsátó kegyelmét hozhatná nekünk. Nem emberi érdemeink, jó cselekedeteink alápján üdvözít Isten, hanem hit által, kegyelmének benne bízó elfogadásán keresztül. Ez a hit pedig kell, hógy hálából jó cse­lekedeteket tegyen. Életünk és egyházi- gyakorlatunk számára pedig az egyházi hagyományok­ból.azt fogadjuk el. ami nem el­lenkezik a Szentírással. Evangélikus egyházunk ezen .hittételek megvallásával egynek tudja magát az őskeresztyénség- gel. az Újszövetség gyülekezetei­vel. az apostolokkal és a refor­mátorokkal. Időben és térben ezért gyülekezetünket szabad sokkal nagyobbnak látnunk, mint azt sokszor gondolni szok­tuk. Hivő atyáink, reformátori őseink mellett egy gyülekezetbe kapcsol bennünket a hitvallás a mai világ minden evangélikusá­val Grönlandtól Argentínáig és a Fülöp-szigetektől Libériáig. Egy nagy családba. Jézus Krisz­tus családjába tartozunk! Hitünk örökségének drá?a kin­cseit őrizve természetesen előre is tekintünk. A régi tételek csak akkor érnek valamit számunkra, ha életünkben újrafogalmazód­nak. ha a régi igazságokat mai egyházunk és környezetünk való­ságában tudjuk megvallani. A korai keresztyén századokból há­rom. a reformáció nyomán pedig hét hi t vallási iratot vettünk át, mi magyarországi evangélikusok. . Mindegyik hitvallásnak az a szán­déka. hogy Jézus Krisztus köve­tésére. szeretetére hívjon el ben­nünket, hogy Mesterünk követése nyomán Isten szeretete és a mel­lettünk élő emberek szeretete és szolgálata legyen valóság ben­nünk és körülöttünk. Harmati Béla As énekeskönyv-sserkesstők műhelyéből KRISZTUSBAN ÚJ KÖZÖSSÉG ÉbrecKLCjctzsüß,vÁg*e, )ru*v:ie,v\Uvvárva vár! titzewgi Jézus VN^pe, s sgjo\gálvuUes.teirt ált • Jéz.o&,tebow«l bi-zunk.Wo MesUvuwV.te.-e­légy! belőled a-rád 5 ze-re-tét és új, szerit közös- ség. Most szétszakadva járunk, békére vágyva rég. Add. égy Utat találjunk, mint egy család, egy nép. Jézus, tebenned bízunk, hű Mesterünk te légy! Belőled árad szeretet és új, szent közösség. Jóhíred, add, elérjen mindenkit, aki él. Senki ne vesszen éhen: jusson mosoly, kenyér. Jézus, tebenned bízunk, hű Mesterünk te légy! Belőled árad szeretet és új, szent közösség. Sokféle nép. sok ember sokféle múltból jő;., . , Eggyé lehet kezedben, s épülhet a jövő. Jézus, tebenned bízónk, hű Mesterünk te légy! Belőled árad szeretet és új, szent közösség. Irgalmad óvjon, védjen, ég s föld Ura te vagy, Áldott igéd vezessen, harcunkban el ne hagyj. Jézus’, tebenned bízunk, hű Mesterünk te légy! Belőled árad szeretet és új, szent közösség. A Dar es Salaam-i világgyűlés énekpályázatának díjnyertes, angol éneke, fordította Dóka Zoltán í Gáli Sándor Gált Sándor, a tállya-abaúj- szántói társegyházközség lelkésze január 12-én, Miskolcon várat­lanul elhunyt. Tertietése . január 17-én volt a miskolci evangélikus temetőben, a tállyai. az abaúj- szántói, a szerencsi, a monoki. a hernádbüdi, a boldogkőújfalui és a miskolci hívek részvéteiével. Ravatalánál ott állt a Borsod- Hevesi Egyházmegye lelkész! ka­— Vízkereszt után az utolsó vasárnapon az oltárterítö színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: 2 Pt 1, 16—21; az igehirdetés alapigéje: Jn 12, 37—43. — ZUGLÖ. Február 11-én, va­sárnap délután 4 órakor szere- tetvendégség lesz a gyülekezet­ben. amelyen Gyarmathy Irén olvas fel írásaiból. — ZALA ISTV ÄND. Január 7-én mondott köszönetét a gyü­lekezet húszéves hűséges helyt­állásukért Tóth Jenő felügyelőnek és Krajczár István gondnoknak. A köszönet szava mellett, aján­dékokat adtak át a jubilálóknak. — A VASI EGYHÁZMEGYE missziói előadója, Fehér Károly alsósági lelkész Luther életéről tartott előadást január 2-án Öri- magyarósdon a magyarszecsődi, nádasdi, őrimagyarósdi, yíszáki és zalaháshágyi konfirmandusok­nak és a gyülekezet, felnőtt tág- , jainak. — SZÉKESFEHÉRVÁR. Ja­nuár 17-én azi egyetemes .mahé­ten dr. Nagy István tatai lelkész, a Fejér-Komáromi Egyházmegye esperese szolgált igehirdetéssel. ra. Az igehirdetés szolgálatát Szebik Imre espéres végezte, a sírnál Pintér Károly egyházme­gyei főjegyző búcsúzott a Lelké­szt Munkaközösség nevében. Gáli Sándor 64 éves korában. 39 évi szórványszolgálat után fejezte be földi életét. Legyen áldott emlé­ke! „Elég néked az én kegyel­mem.” — ZALAISTVAND. Január 7-én negyven esztendei Szolgálat után búcsúzott gyülekezetétől Kutas Elek lelkész. A meleg han­gulatú ünnepségen felolvasták dr. Káldy Zoltán püspök levelét, amelyben megköszönte a nyuga­lomba vonuló lelkész sokrétű és szép munkáját. A gyülekezet kö­szönetének Tóth Jenő felügyelő adott hangot, aki megköszönte Kutas Elekné nagy tiszteletű asz- szony két évtizedes kántori szol­gálatát is. A zalaistvándi güleke- zet hívei köszönetüket ajándé­kokkal is kifejezésre juttatták. A búcsúzó lelkészt egykori gyüleke­zetének. Barlahidának és a szom­szédos zalaegerszegi gyülekezet­nek a megbízásából Novák La­jos zalaegerszegi pénztáros kö­szöntötte. Az egyházmegye — amelynek Kutas Elek egykor es­perese is volt — köszönetét a pontos, hűséges szolgálatért Pin­tér János zalaegerszegi lelkész hozta el. aki egyben áldást kért istentől a távozó lelkészre és csa­ládjára. — Ugyanennek a napnak délutánján a zalaszentgróti gyü­lekezet búcsúzott lelkészétől. A gyülekezet köszönetét”itt Jobbá­gyi Ferenc gondnok tolmácsolta a szeretetvend'égségen. és átadta a kis leánygyülekezet ajándékát. AliiVASARNAP IGÉJE „Ki hitt a mi beszédünknek?" * Jn 12,37—13 Mindig fájdalmas dolog azt tapasztalni, ha bizalmatlanok irán­tunk az emberek. Különösen is fájdalmas ez annak, aki jót tesz má­sokkal és mégis bizalmatlanságot, visszautasítást tapasztal. Egy ré­gi prófécia (Ézs 53,1) nyert új értemet az evangélista előtt, mikor ezt a mondatot leírta Jézusról: „Ennyi jelt tett előttük, mégsem hit­tek benne". Talán már az első keresztyének tapasztalata is közre­játszott abban, hogy ezen a helyen idézi Ézsiás könyvét: később is tapasztalták, hogy az evangéliumnak sokan nem hisznek, pedig' az igehirdetők maguk tanúskodtak azokról a „jelek.”-ról, amelyeket Jé­zus kortársainak adott Isten szeretetéröl. Mi az a sok „jel”, amelyre az evangélista hivatkozik? Aki figyel­mesen elolvassa János evangéliumának megelőző tizenegy fejezetet, nagyo.n világos feleletet kap erre a kérdésre. Jézus segít a bajbaju­tott házigazdán a kánai lakodalomban. Kiűzi a templom udvarából azokat, akik üzletet csinálnak az istentiszteletből. Meggyógyítja a pogány kapernaumi királyi hivatalnok gyermekét. Segít a bethesdai gyógyfürdőben egy teljesen magárahagyott beteg emberen, aki év­tizedek óta szenved és még betegtársai is cserbenhagyják. Nemcsak prédikál, hanem kenyeret is ad ötezer hallgatójának a Galileai ten­gernél. Megbocsát a házasságtörő asszonynak. Megnyitja a szemét egy vakon született embernek. Feltámasztja Lázárt. Mindezzel jelét adja annak, hogy Isten személyválogatás nélkül szereti az embere­ket, testi szükségleteikről épp úgy gondoskodik, mint üdvösségük­ről. Jelét adja annak, hogy Isten nem a mennyből nézi, hogy mi történik velünk, hanem eljön az emberek közé, velünk él és értünk él. Bátran folytathatjuk az evangélista felsorolását. Az egyház törté­nete nagyon sok ilyen jelet szolgáltat Isten gondoskodó, megbocsátó szeretetéröl. Mennyi prédikáció hangzóit el a keresztyén egyház éle­tének közel kétezer esztendejében Istennek az emberek iránti sze­retetéröl, az életből vett példák sokaságával! És mi magunk nem tudnánk-e folytatni a felsorolást azokról a jelekről szóló bizonyság­tétellel, amelyek a mi életünkben, az emberiség, a világ mostani éle­tében tanúskodnak Isten .személyválogatás nélküli szeretetéröl: hogy békében élhetünk, megszabadulva egy világégés borzalmaitól, hogy talán súlyos betegségből gyógyultunk és még ezer jelét tapasztaltuk annak, hogy milyen jó hozzánk az Isten? Ne tévedjünk! Mindezt nekünk, keresztényeknek kell észrevennünk! Jézus a régi Izrael gyülekezetének, meg a tanítványoknak adta ezeket a jeleket. János éppen azért teszi ezt a megjegyzést, mert azok nem hittek Jézusban, akik észrevehettek volna Isten szeretetének jeleit. Miért nem hittek? Miért nem fogadták el Jézust azok, akik magu­kat Isten választott népének, Isten gyülekezete tagjainak vallották? És miért van az, hogy magukat keresztyénnek, hivő* embernek val­ló. templomba járó emberek sokszor éppen Jézus személyén, az evangélium tanításán, ,és azon az igehirdetésen ütköznek meg. amely arrgl szól, hogy Jézus olyan Űr, aki szolgává lett és az emberek**1 szolgálatára hívja tanítványait? Miért nem hiszik, fogadják el so­kan, hogy ilyen az Isten? Bizonyos, hogy vannak, akik túl egyszerűnek, naivnak tartják azt. amit az evangélium, mond Jézusról. Istenről. Nekik túlságosan .temberi”, „világi” az, ahogyan János, meg a többi evangélista és a mai igehirdetők prédikálnak, beszélnek betegek gyógyításáról, ha­lottak feltámasztásáról, Isten Fiáról, üdvösségről, kárhozatról. És azt. hogy nagyon ritkán esik szó Isten fenségéről, mindenhatóságáról, Isten létezéséről, az úgynevezett „istenbizonyítékok"-ról és hason­lókról. Olyanok is vannak. akik azon ütköznek meg. hogy a mai igehir­detés más .mint a régi.rhásra mutat rá, mint amit ők tanultak■ Já­nos evangéliumából kiderül, hogy Jézus kortúrsai között is sokilyen ember volt. Nehéz is annak, aki mindennél fontosabbnak tartja a maga üdvösségével való törődést — most olyan Jézusról hallani, aki mások felé fordítja figyelmünket, ,aki az emberek, sőt az egész em­beriség gondjaival való törődésre ad példát és biztat minket. Az ön­maga felé fordult ember nehezen veszi észre azokat a jeleket, ame­lyek Istennék az egész világ felé nyitott szívéről tanúskodnak. De vannak olyánök is. akik hisznek ugyan Jézusban, de nem me­rik ezt megvallani. mert félnek. Kitől? János azt mondja: a farizeu­soktól, azoktól, akik csakis magukat tartották igazi hívőknek. Ilyes­féle félelem ma is van a keresztyén emberekben: nem merik meg­vallani. hogy igazat adnak Jézusnak abban, hogy aki őt követi, an­nak fel kell vennie az emberek gondját és arra kell igyekeznie, hogy mindenkin segítsen. Miért ilyen fontos hinni Jézusban? Mert aki nem hisz Benne, azt nem tudja ..meggyógyítani" (40. v■). azon nem tud segíteni. Mert Is­ten az emberekkel van. velük törődik, Akinek pedig idegen ez az emberek ügyét szolgáló Isten, az elzárja magát Istentől és az embe­rektől is. Muntag Andor I mádkozzu nk! Urunk. Istenünk! Áldunk, hogy Jézusban számtalan jelét adtad és adod irántunk való bűnbocsátó szeretetednek. Kérünk, adj ne­künk hitet, hogy Téged igazán megismerhessünk és Jézust mindig követhessük az emberek iránti szeretetben és szolgálatban. Amen. — ZUGLÓ. A gyülekezet egyik tagja — 83 éves nyugdíjas — harminc, évi takarékoskodás után egy kétmanuálos Vermona ET—6 —2 típusú új elektronikus orgo­nát ajándékozott a gyülekezetnek, így a gyülekezet régi vágya tel­jesült. Az orgona értéke 40 000 forint. — HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ. Gombkötő István csorVási pres­biter és. felesége, sz. Gele.gonya Rozália 1978. december 26-án ünnepelték házasságkötésük 50.. évfordulóját a család és a gyü­lekezet közösségében. „Terjeszd hosszúra éltüket, S úgy testüket, mint lelkűket Atyai kezed ójja. Legyen az igaz kegyesség. Sze­rencse. öröm s békesség Hajlé­kuknak lakója.”: <466. ének) — HALÁLOZÁS. Boros Béla aranydiplomás pedagógus, a pé­csi gyülekezet presbitere, hosszú, nehéz szenvedés után január 18- án elhunyt. Temetése január 24- én volt a pécsi temetőben. Gyá­szolja családja, rokonsága, az al­sószelj, a zombai, a pécsi gyüle­kezet. 'Huszonhét . éven át volt A1 sószelibett . pedagógus. L957-ben Zornbán igazgatóként folytatta .■.szolgálatát,;' 1971 óta Pécsett" élt és munkálkodott, ereje fogytáig. Sokat fárado.zöit a csallóközi ma­napság .és a közművelődés érde­kében. ■ „Aki Jézusban hisz, ha nieghál is, élS*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents