Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1979-11-18 / 46. szám
Segíteni Európában a bizalom kiépítésében Az Európai Egyházak Konferenciája VIII. Nagygyűlésének üzenete Európa keresztyénéihez (Sajtóközlemény) Kréta, Görögország, 1979. október 18—25. A bizalom kiépítésére Európában adott ki fölhívást az, Európai Egyházak Konferenciája nagygyűlése abban az üzenetben, amelyet a szervezet Chaniában, Kréta szigetén tartott üléséről október 25-én intéztek Európai keresztyénéihez. Bizalom olyan lépések révén keletkezhet, ahogyan írják, amelyek a saját fegyverkezést vagy a saját katonai jelenlétet korlátozzák. „Ezért a keresztyéneknek nem szabad még a legkisebb egyoldalú lépést sem már eleve, mint puszta taktikát, tneggyanúsítaniok.” Megfordítva, minden olyan döntés, amelyik az egyensúlyban nem levő erőket újra ki akarja egyenlíteni, a fegyverkezést indítja el újra és a bizalom létrejöttét tudná megakadályozni. „Ezért azon a véleményen vagyunk, hogy az európai középhatósugarú rakétákra vonatkozó visszavonhatatlan döntések megtétele előtt az illetékes kormányoknak okvetlenül tárgyalniuk kell egymással.” Ugyanígy az a vélemény, hogy a SALT—2- egyezményt ratifikálni kellene. Továbbá azt hangsúlyozzák, hogy akkor jönne létre bizalom, „ha a kormányok megvalósítják azt, amit a Helsinki-Egyezmény zárónyilatkozatában a népeknek és az egyes embereknek megígértek”. Észak-írországban a keresztyéneknek nem szabad a nehéz szenvedések megtapasztalása ellenére sem abbahagyni a megbékélésért való imádságot és munkát. A bizalmat elősegítheti a szülői házban és az iskolában folytatott következetes békére nevelés minden országban. AZ ÜZENET BEVEZETŐJÉBEN.a nagygyűlés emlékeztet a főtémára, „A Szentlélek erejével — szabadon a világ számára” és megállapítják: „A Szentlélek megszabadít az egymásról alkotott kliséinktől és fölszabadít arra, hogy mint különböző tradíciójú egyházak. közeledjünk egymáshoz anélkül, hogy saját profilunkért aggódnunk kellene”. Különböző lelki tradíciókat és vonásokat hordozó, egy helyen élő keresztyéneket arra buzdít a nagygyűlés, hogy egymást látogassák, közösen imádkozzanak; gondolják együtt át a bibliai igét és ha a világban valamilyen nyomorúságot látnak, abban közösen segítséget nyújtsanak. ISTEN LELKE ŐRIZZE MEG A KERESZTYÉNEKET attól, hogy vissza\»onuljanak a belső iglki kérdésekhez és a világot magára hagyják. Szabadítsa fej őket a Lélek „világos és kritikai gondolkodásra” és ismerjék föl az önzés, a mértéktelenség és a félelem szellemét, amelyek ma Európában az embereket uralmuk alá akarják vonni. Az önzés szelleme ellen támogassák a politikai kérdésekkel foglalkozók kockázatát, „amellyel a saját gazdasági növekedésüket visszaszorítani és a fejlődő országoknak szánt segélyt fokozni igyekeznek és. ezzel a saját népük számár^ korlátozásokat kívánnak.” „A mértéktelenség szelleme ellenében önfegyelem segítsen különbséget tenni a technikailag megtehető és az, emberileg elviselhető között”. A félelem szelleme ellen „az Istentől kapott Lélek erejével küzdjenek, hogy áldozatai ne legyenek az ellenség ördöggé festésének”. Nem szábad meggondolás nélkül egyszerűen elfogadni azt az érvet sem. hogy azért van szükség fölfegyverkezésre, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt. „A Szentlélek segít, hogy legyőzzük a tehetetlenség érzését arra nézve, hogy az uralkodó kényszerűségek eliénében semmit sem tudunk tenni, 0 mutatja meg a bizalom előbbre vivő lehetőségeit”! A NAGYGYŰLÉSNEK EUROPA KERESZTYÉNÉIHEZ INTÉZETT SZAVA a következőkkel zárul: „Az imádságnak, a bizonyságtevésnek és a cselekvő szeretetnek a szolgálatát a halál hatalma alatt levő világban csak abban a buzgó elvárásban tehetjük, amiben az egyház kezdete óta élt és imádkozott: „Jöjj! Jöjj, Uram Jézus!” (Jelenések 22, 20). DR. KARNER ÁGOSTON AZ NSZK-BAN Dr. Karner Ágoston országos egyházi főtitkár, a Gyülekezeti Segély országos előadója a Német Szövetségi Köztársaságba utazott és ott részt vett a Castav Adolf Egyesület közgyűlésén. A főtitkár előadást tartott a Magyarországi Evangélikus Egyház életéről és a szórványokról. Ezen kívül a Gustav Adolf Egyesület vezetőivel folytatott hivatalos tárgyalásokat. DR. NAGY GYULA PROFESSZOR KITÜNTETÉSE Pimen, az Orosz Ortodox egyház pátriárkája az Európai Egyházak Konferenciája tanulmányi osztálya vezetésében végzett ötéves nemzetközi szolgalatért dr. Nagy Gyula teológiai professzornak az újonnan alapított Szent Szergij Rend 111. fokozatát adományozta. A kitüntetést az Európai Egyházak Konferenciája krétai nagygyűlésén Alexy, Tallinn és Észtország metropolitája nyújtotta át a kitüntetettnek, az EEK 20 éves fennállása jubileumi ülésén. Lapunk olvasói nevében is szeretettel köszöntjük dr. Nagy Gyula professzort. DR. KOREN EMIL ESPERES KITÜNTETÉSE Vrho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke a Finn Fehér Rózsa Lovagrend I. oszt. keresztjével tüntette ki dr. Koren Emilt, a Budai Egyházmegye esperesét. A kitüntetést és okmányát október 19-én ünnepélyesen adta át Osmo Vainöla, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. A nagykövet kiemelte dr. Koren Emilnek a finn■—magyar barátság érdekében végzett társadalmi és egyházi tevékenységét, valamint irodalmi munkásságát. Lapunk olvasótábora nevében szeretettel és megbecsüléssel köszöntjük Koren Emil esperest. D. dr. Vető Lajos püspök hetvenöt éves 1904. október 17. Ezen a napon született Kondoroson D. dr. Vető Lajos ny. püspök. A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Elnöksége számon tartotta ezt a dátumot és ünnepélyes keretek között köszöntötte a volt Tiszai, majd az Északi Evangélikus Egyházkerület nyugalmazott püspökét, aki nyugdíjba menetele előtt igen nehéz időkben egyúttal az egész egyházunkért felelősséget hordozó országos püspök-elnöki tisztet is betöltötte. DR. KÁLDY ZOLTÁN ORSZÁGOS PÜSPÖK-ELNÖK KÖSZÖNTÖTTE A 75. SZÜLETÉSNAPJÁT ÜNNEPLŐ VETŐ LAJOST és feleségét az Üllői úti székház tanácstermében egész egyházunk nevében. Az ünnepségen jelen volt dr. Fekete Zoltán országos egyházi felügyelő, D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyház- kerület püspöke, dr. Mihály Dezső egyházkerületi felügyelő, dr. Karner Ágoston főtitkár, többen az országos egyház tisztségviselői és Vető Lajos volt munkatársai közül. Államunkat az együttléten dr. Pozsonyi László, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezetője képviselte. Káldy Zoltán püspök köszöntésében ismertette Vető Lajos gazdag életpályáját, kifejezésre juttatva azt az örömünket, hogy az ünnepelt ma is jó egészségben, munkakedvvel és egyházunk élete iránti változatlan figyelemmel él közöttünk a szolgálatában őt mindig segítő, egyházunk népe által is tisztelet és szeretett feleségével együtt. KÖZÉPISKOLÁBAN SZARVASON JÁRT Vető Lajos, az Evangélikus Főgimnáziumban. Teológiai tanulmányait a soproni Hit- tudományi Karon végezte és felszentelése után 1928. november 1-én Medgyesegyházán megkezdte lelkészi szolgálatát. Hamarosan Berlinben találjuk, ahol folytatta teológiai tanulmányait, sőt, ami ebben az időben ritka, eljut Észtországba, Tartuba is. Hazatérve hatévi szolnoki helyetteslelkészi szolgálat után lesz a dió&győr-vas- gyári gyülekezet lelkésze, ahol szoros kapcsolatba került az ipari munkássággal. Ez jelentősen meghatározta későbbi politikai és egyházpolitikai döntéseit. Tizenegy évi itteni szolgálat után következett az a jelentős esemény, hogy 1948. december 22-én nemcsak nyíregyházi lelkész lett, hanem az akkori Tiszai Evangélikus Egyházkerület püspöke is. 1952. július 11-én (ez már legújabb egyháztörténetünknek is jelentős dátuma) Budavárra került és ugyanekkor beiktatták az újonnan megjalákult Északi Egyház- kerület püspöki tisztébe is. Ebben a szolgálatban állt 1967. július 20-ig. amikor is egészségi állapota miatt nyugdíjba vonult, KÖZEL 40 ÉVI AKTÍV LELKESEI SZOLGÁLATA ALATT, amelyet szórványban, vidéki városban, ipari városban, a vidék egyik legnagyobb evangélikus centrumában vagy a legrégibb múltú gyülekezetben töltött, maidig nagyon igényes volt. Ezt jelezte a hit által való megigazu- lás elvéről még Szolnokon kiadott munkája, sőt ezt megelőzőleg egy írása, amelyben a modern pszichoterápia főirányaival foglalkozott. Ez az érdeklődése végigkísérte egész lelkészi szolgálata alatt, ami azt jelenti, hogy mindig igyekezett tudni, hogy milyen az emberek gondolkodása és tette őt arra képessé, hogy komoly hittani tételeket és elvi döntéseket közérthetően tudjon kifejezni. Püspöki szolgálata az Egyezmény megkötése idején kezdődött. Nem volt könnyű dolog az Egyezmény szellemének vállalása mellett annak gyakorlati megvalósulását következetesen munkálni. Tudjuk, hogy sok személyes támadásban volt része. Különösen is nehéz volt helytállni a személyi kultusz idején az állam' • s. jL hoz való hűségben és megérteni, hogy a vezetés hibái nem azonosak az új szocialista társadalmi renddel. Hasonlóképpen 1956-ban az ellenforradalom idején, amikor a rosszal együtt a jót is sokan készek lettek volna eldobni. Örülünk annak, hogy e nehéz időszakot Vető Lajos nemcsak túlélhette, hanem segítője is lehetett a jobb viszony kialakításának, amikor államunk élére Kádár János került. Az egyház számára is rendezettség, több lehetőség adatott és Vető Lajos segítette a kibontakozást. Káldy Zoltán püspök személyesen is köszönetét mondott azért, hogy amikor 1958-ban püspökké választották és vidékről Budapestre került, sok segítséget kapott idősebb püspöktársától. A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ HÁLÁS Vető Lajos püspöki szolgálataiért és a jövő egyháza is bizonyára értékelni fogja annak jelentőségét. Kitért Káldy Zoltán püspök az ünnepelt írói tevékenységére, amely igen gazdag volt hazai és külföldi területen. Külön kiemelte a már említetteken túl két fordítását, E. Z. Nieder: Éneddel beszélgetek és H. Künkéi: A közösség, amelyek ma is közkézen forognak és az egyházunk kiadásában megjelent átfogó művét, A tapasztalati valláslélektant. Politikai szolgálatának jelentőségét mutatja, hogy 1953—71-ig, négy és fél cikluson keresztül volt az országgyűlés tagja és egyértelműen támogatta a Parlamentben a szocialista társadalmi rendet, és képviselte méltóképpen egyházunkat is. Ismert békeszolgálati tevékenysége is. 1949- ben részt vett Párizsban a magyar delegáció tagjaként az első béke- viléggyűlésen, amely kiindulópontul szolgált a Béke-világta- nács megalakulásához. Ezt köve- tőleg részt vett számos nemzetközi béketalálkozón és folyamatosan szolgálja mai napig is idehaza a béke ügyét. Egyházi külügyi szolgálatait is nehéz körülmények között kezdte Vető Lajos püspök, amikor ezzel kapcsolatban sok megaláztatást is el kellett szenvednie. 1952- ben, Hannoverben, a Lutheránus Világszövetség ülésén elhangzott kijelentése, hogy a „Magyarországi egyház Istennek a jövőbe kihelyezett egyháza”, olyan prófétai szó, ami ma is érvényes. Ezt követőleg járt az Egyesült Államokban Evanstonban és alig van Európának olyan országa, ahol egyházunkat képviselve meg ne fordult volna. D. dr. Vető Lajos ny. püspök mind egyházi, mind állami szinten nagy kitüntetések tulajdonosa. Tudományos doktori fokozatai és a teológiai tiszteletbeli doktorátus mellett megkapta a Magyar Népköztársaság Érdemrendje arany fokozatát, kétszer a Munkg Érdemrend arany fokozatát és több békekitüntetést. ÁLLAMUNK MEGBECSÜLÉSE JUTOTT KIFEJEZÉSRE ABBAN IS, hogy a 75. születésnapját ünneplő Vető Lajos püspököt fogadta Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és átnyújtotta neki a hivatal ajándékát. A fogadáson jelen volt Káldy Zoltán országos püspök-elnök. Az Evangélikus Elet szolgálatának is éveken át irányítója volt Vető Lajos püspök. Lapunk munkatársai és olvasói nevében is Isten áldását és jó egészséget kívánunk neki és szeretett családjának. M. Gy. „GYERMEKTELEFON” BECSBEN Ha a gyerekek kérdeznek, szüleik gyakran megdöbbennek kérdéseiken: „Milyen idősnek kell lennem a nemi élethez?” „Hogyan mondjam meg anyámnak, hogy megbuktam matematikából?” vagy: hogyan kell írni ezt a szót? 1978 áprilisa óta Becsben 15 szociális munkás váltja egymást a kormány által létesített „gyemiekteleíorrnál”, melynek az a rendeltetése, hogy segítse a nevelési, érzelmi és egyéb problémákkal küszködő gyermekeket és felnőtteket. Werner Neubauer, a „gyermektel et'on”-szoigálat vezetője szerint az, aki egy matematikapélda megoldásához kér segítséget, valójában súlyos személyes problémájáról akar beszélni. „Először az ábécéről kérdeznek, azután hirtelen tudni akarják, apjuk miért veri anyjukat vagy őket.” Ilyen kérdések után a szociális munkás elbeszélget a gyerekkel., . bátorítani próbálja és az ügyét továbbadja az illetékes hatóságnak. Átgondolt feleletekre van szükség. Reggel nyolctól este nyolcig tartanak ügyeletet. Utána magnetofon veszi fel a hívásokat Az ügyeleteseknek nagyon vigyázniuk kell, nehogy elidegenít- sék a gyerekeket szüleiktől, akiktől elsősorban kell tanácsot kérniük. Gertrude Fröhlich-Sandner, Bécs helyettes polgármestere sokat tett az új intézményért. Először csak arról volt szó, hogy információs központot létesítenek, mely tájékoztat az ifjúsági és sportegyesületekről, filmekről. színházról és fiataloknak való rendezvényekről. „Egy napon nyolcéves fiú kérdezett: Mit tegyek, mert annyira unatkozom? Ekkor ismertem fel, hogy valamit tenni kell a gyerekekért” — mondja Neubauer. Bécsben 1.6 millió ember él, közülük 139 000 a 14 éven aluli gyermek. „Ez a város nem kellemes hely. a fiatalok részére: kevés összejövete- ii vagy szórakozóhely van: né- meív háztömb még kisgyermekes családokat sem fogad be” — teszi hozzá.
