Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-10-21 / 42. szám

így prédikálnak brazíliai testvéreink

(Eihang;

„Én az Ür alkottam mindent

— egyedül feszítettem ki az egeket, magam tettem szilárddá a földet (senki sem segített) (Ézs 14, í)

í,Egy veréb sem esik le a földre atyátok tudta nélkül”. (Mt 10, 29).- Imádság: Jézus Krisztus! Sok feladatot és sok problémát látunk magunk előtt. Mind ránk vár. Nem bírunk mindegyikkel. Segíts, hogy legalább azt végezzük el. amire képesek vagyunk és add áldásodat arra, amit csinálunk. Adj bátorságot, hogy elvégezzük azt is, amit nem szívesen leszünk. Ne engedd, hogy belefáradjunk abba, ha ellentmondásokkal küszködünk. A Te erőddel vigasztalódunk. Megígérted, hogy erőt adsz nekünk. Ámen.

Drága Testvéreim!

Mi emberek tele vagyunk félelemmel. Itt a vidéken félnek parasztjaink: az év elején a szárazság miatt, télen a fagy miatt. Nyugtalanok, hátha nem lesz jó az aratás és emiatt sok nyomorúság vár rájuk. A városokban félnek a dolgozók, rettegnek hátha elvesztik az állásukat. Vagy ha dolgoznak, úgy attól félnek a maps infláció idején, hogyan tudnak gondoskodni családjukról. Az én falumban az emberek félnek a külföldi vállalatoktól, a nagy trösztöktől. A kiskereskedőknek és kisvállalkozóknak hátha be kell csukniuk és így sok család még falun is munkanélkülivé válik.

Sok komoly keresztyén ember egyháza miatt aggodalmaskodik: télnek mi lesz a gyülekezeteinkkel, mi lesz egyházunkkal? — Az Önök aggodalmait félelmeit itt a Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottságában én nem ismerem. De azt tudom, hogy volt félelem és aggodalom elég abban a közösségben, amely szervezte és előkészítette ezt az ülést.

Félelem? — az van elég. De hol a segítség?

roll az LVSZ VB. ülésén Jóit

Bibliaolvasó naptárunkban a mai nap Losung igéjét Ézsaiás- nál találjuk: „Én vagyok az Úr! Én vagyok, aki alkottalak Téged. Én magam feszítettem ki az egeket, én magam alkottam a földet, senki sem segített” és a hozzátartozó lekció: „Egy veréb sem esik le a földre Atyátok tudta nélkül”. Ezekben a versekben válasz található félelmeinkre.

Röviddel ezelőtt történt velem Pirabeirabúban a következő. Végeztem a feladatommal, amit meg kellett tennem és mar a parkoló felé tartottam, hogy hazafelé hajtsak. Rohantam, nagyon fáradt voltam s ráadásul még esett is. Abban a percben egy részeg ember imbolygott felém Kezében pálinkásüveg. Oly közel állt meg előttem, hogy éreztem a brandy illatát. Megbökött az üveggel, ismételten odanyomta az üveget a hasamhoz és így szólt: „Hiszel Istenben?”. Megmondom váratlanul ért a kérdés. Délután, röviddel üzletzárás előtt, esőben, az utca kellős közepén. S még sietnem is kellett, mint mondtam már. Nem is akartam egy részeggel beszélgetni. És most ez a kérdés. Éppen ez. Azt gondoltam: ez a fickó csak tréfálkozik velem, vagy gúnyolódik. Hogy rövid legyek: Nem akartam felelni! Mindig irtóztam a részegektől. De ez az ember oly közel jött, hogy válaszolnom kellett, így feleltem és röviden csak eny- nyit mondtam: Igen. Jobb lett volna, ha tovább beszélgetünk, ha elmondom neki, hogyan is jutottam el ehhez a válaszhoz. De féltem, hogy kötekedni kezd: „Nos, ha így van mutasd meg nekem a te Istenedet” — vagy valami ilyesmit mond. De ő nem akart semmiféle magyarázatot. Csak ennyit mondott — és ez volt a másik meglepetés: „Ember, nagyon szerencsés vagy!”. Ekkor néztem először igazán az arcába. Arca fáradt, gyűrött volt, tekintete szomorú. Azon kezdtem tópvilleben )

rengeni vajon miért is kezdhetett el inni. Talán boldogtalan a házassága és ez az ok, vagy elvesztette az állását és ezért volt tele félelemmel. Hogy is van az, amikor nem tud valaki megszabadulni saját erejéből. Nos, most már megértettem miféle ember áll előttem. Amit kérdezett, nem gúnyból tette. Szomorúságának, lehangoltságának kifejezése volt. Amit mondani akart azt csak később értettem meg, amikor már hazafelé tartottam az úton. Isten felöl kérdezősködött és én nem értettem, hogy kiutat keres nyomorúságából, nyomott hangulatából. Egy idő múlva az is megvilágosodott előttem, hogy nem is az én válaszomban, hanem az ő kérdésében volt ott az Isten. Nem én mutattam meg neki Istent, hanem ő mutatta meg nekem, ki is az Isten.

Azt remélem, hogy a jövőben jobban tudok figyelni azokra, akik kérdeznek engem még akkor is, ha sietek, ha esik az eső, ha elgyötrött vagyok a fáradtságtól és hazafelé indulok. Még van valami, amire felhívta a figyelmemét: t. i. boldog ember vagyok, mert hiszek Istenben. Talán azt gondolta ezzel, hogy ami neki hiányzik éppen az van meg nekem: bátorság az élethez, van valakim, aki akkor is hordoz, segít, amikor már saját erőnk nincsen, hogy megbirkózzunk az életadta nehézségekkel. Van Istenünk, aki nem hagyja, hogy leessék egy verebecske akarata nélkül. Atyánk, aki nem akarja, hogy mi is végleg elessünk, lehulljunk. Jómagam nem tettem semmit ezzel a fickóval, de ő segített nekem: emlékeztetett arra, amiről oly gyakran megfeledkezünk: nem is olyan természetes, ha mi jó! vagyunk, ha szerencsések vagyunk és mily sokat is jelent az, milyen boldogok lehetünk, ha hinni tudunk. Ámen.

Rolf Schiemann (Fordította: Hafenscher Károly)

— Szentháromság után a 19. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Mt 9, 1—8; az igehirdetés alapigéje: 1 Kor 6, 19—20.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Október 28-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet DB. TAKÁCSNÉ KOVÁCSHÁZI ZELMA lelkészi munkatárs.

— ÖZD. „Az orgonaművészet, története” címmel Trajtler Gábor egyházzenei igazgató orgonajátékkal illusztrált előadást tartott szeptember 30-án az ózdi templomban. Délelőtt a putnoki és az ózdi gyülekezetben igehirdetéssel szolgált.

— OKIM AGY ARÓSD. A gyülekezet Zoltán László hegyeshalmi lelkészt választotta meg lelkészéül. Beiktatása szeptember 30- án volt.

— HELYETTES LELKÉSZI MEGBÍZÁSOK. D. dr. Ottlvk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke október 1-i hatállyal Salgótarjánba Balicza Iván miskolci másodlelkészt, Gércére Benkő Béla kissomlyói esperes-lelkészt, Sopronba Magassy Sándor nagysi- monyi lelkészt küldte ki helyettes lelkészként.

— SEGÉDLELKÉSZI KIKÜLDÉS. D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke a Dél; Egyházkerülettől átvett Kepenyes Erzsébet lelkészi munkatársat október 1-i hatállyal a csabdi-bics- ke-csákvári társgyülekezetbe küldte ki szolgálatra.

— HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ.

Marcsek János ny. esperes és felesége szeptember 29-én ünnepelte házasságkötésük 65. évfordulóját. Gyermekeik, rokonságuk sze- retete vette körül őket. amikor hálát adtak Isten hűséges megőrző kegyelméért és együtt éltek az Ür szent vacsorájával. Az ige örömüzenete „A ti neveitek fel vannak írva a mennyben!” a betegágy ellenére is beragyogta a családi otthont és új erőt jelentett a további úthoz.

Szeptemberben ünnepük Stockholm egyik legrégibb temp.lomáí nak 700 éves fennállását. Stockholm óvárosában sok turista és látogató keresi fel: Storkyrkan a neve. Ez egyúttal a stockholmi egyházkerület fő temploma is. A jubileum alkalmával avatják püspökké a gyülekezet eddigi lelkészét, Lars Carlzont.

A jubileum és a püspöki hivatalba lépés megünneplésére páratlan egyházi konferenciát is rendeznek, melyen nemzetközileg

ismert személyek tartanak előadást az egyház szerepéről a .lövő társadalmában. Svájcból az Egyházak Világtanácsa főtitkára, Dr. Philip Potter, Norvégiából John Gattung professzor, Skandinávia legismertebb futurológusa (jövőkutatója), az Egyesült Államokból pedig Krister Stendahl professzor, a Harvard Egyetem professzora jön, míg Svédországot Ingmar Bergmann filmrendező képviseli.

Az énekeskönyv-szerkesztök műhelyéből

REGGELI ÉNEK

: A.Z. «iel H.n&J.Ívs Vvekelri

Új úlra^ettve készen Új nopba indu- lünk.

Ki oiru-té\ mmdeiWig, Légy óUoU,hu U- tünk.

Nagy hűségedben bízunk. Te járj mindig elöl.

S adsz neki minden reggel Munkára új erőt.

Elrejtheti a felleg Előlünk a napot,

De szent igédben arcod Szüntelen ránkragyog.

Napkeltétől napestig Te járj mindig elől.

Te adj tanitványlelket,

Mely bátran célra tör. ,

Bár minden szem meglátná, Mit karod végbevitt.

Hadd áldja minden új nap Nagy csodatetteid!

Irwin Kleine, fordította Túrmezei Erzsébet

HÉTSZAZ ÉVES TEMPLOM ÉS AZ EGYHÁZ JÖVÖJE

A

A testünk is Istené!

1 Kor 6, 19—2«

Meghökkent Pál azon a riasztó visszaélésen, amelyet az emberi test téves szemlélete folytán látott-hallott. Akar bálványozták némelyek, akár megvetették a testiséget, a gyakorlat felelőtlen szabadosságról árulkodott. Rabjai rosszul értett szabadságukkal az ítélet eleven szenét gyűjtötték saját fejükre. Tönkretették Isten csodás teremtményét, a testet. Magukét és egymásét. Adósok maradtak végzetesen mindazzal, amit éppen testi mivoltukkal kellett volna törleszteniük mások javára és Isten dicsőségére. Ebben az ijesztő helyzetben villantotta fel alapigénk szerint Pál apostol a gyógyulás útját-modját.

Tudnunk kell, hogy a mi világunk életmódja, szemlélete, gyakorlata a test dolgában is sokat változott Pál koráéhoz képest. Bár ez így van, az ember ember maradt a változások ellenére is. A keresztyének sem különben. A bűn sem lett kevesebb, hiszen sokkal több az ember. Meg sem szépült és nem tűnt el a vele szemben érvényes ítélet. Figyeljünk azért a páli igének gyógyító igazára! A ma élő keresztyének sem vallhatnak más nézetet, csak azt: A testünk is Istené.

ISTENE A TESTÜNK, HISZEN SZENTLELKE TEMPLOMÁVÁ AVATTA. Élettani, anyagi, vegyi, fizikai adottságaival beletartozik élő és élettelen világába. Az összetartozásunkat egymással. minden élővel, minden teremtménnyel tudomásul vesszük. Ugyan miért tagadnánk? Ha tagadnánk is igaz maradna. E helyett inkább csodálkozzunk rá, mert valóban csodálatos az emberi test felépítése, önmagában is hirdeti teremtöje istenségét, páratlan zsenialitását. Még o jóságából is megmutat valamit. Mégis, mennyivel többet mond ennél a páli hitvallás: önmagában csodálatos teremtményét Lelke templomává avatta. Mi keresztyének tekintsük tudatosan annak. Ne hittételszerűen. Gyakorlati módon! Lelkét azért ajándékozza nekünk, belénk, hogy vezessen minket. Éltesse bizodalmun- kát, táplálja szeretetünket, engedelmességünket. A Lélek szemnyi- togatására vesszük észre testünk nagyszerű ajándék voltát. Egyúttal azt is, mire rendeltetett sokféle képességével. Bálvány nem lehet, de megvetés tárgya vagy könnyelműség eszköze sem. Nem lehet az indulatok játékszere, de a gonosz prédája sem.

ISTENÉ A TESTÜNK, HISZEN KRISZTUS AZT IS MEGVÁLTOTTA ÁLDOZATÁVAL. Tehát az egész embert. Ű nemcsak a lelkek megváltója. Test-lélek embereket váltott meg. Kereszthalálával és feltámadásával. Nem félig, nem rész szerint vagyunKmegváltottál. Urunk egész munkát végzett. Azért hisszük és valljuk a testünk feltámadását. Ilyen messze ment értünk féltő szeretetével. Többféle céllal helyezi ezt most a lelkünkre. A megváltás nagy ára révén még inkább az övéi vagyunk testestöl-lelkestöl. Nagy vigasztalásunk ez. Hiszen úgy bánik velünk, mint sajátjával. Mi pedig gyermekeiként élhetünk világunkban. Megváltásunk nagy ára miatt azonban új szívvel tekintsünk embertársainkra is. Ok is drágák Urunknak. Legyenek azok nekünk is. Azért avatta testünket Lelke templomává, hogy dz ö indulatával, szeretetével viszonyuljunk felebarátainkhoz. Minden testi-lelki szükségükben. Nem üthet el sem az értékrendünk, sem a sorrendünk Krisztusétól. Egyformán adósok Vagyunk a testiekkel, a lelkiekkel. Egyikre nézve sem menekülhetünk a felelősség alól. Nem nyújthatjuk egyiket a másik helyett. Mindig azzal kell készen és kéznél lennünk, ami sürgősebb. Várja a világ a megváltott, az élő templomok mozdulatát.

A TESTÜNK IS ISTENÉ. LEGYEN HAT AZ O DICSŐÍTÉSÉNEK ESZKÖZE. Éljünk, bánjunk vele úgy, mint a Lélek templomával. Templom? Igen! Ügy tetszett Istennek, hogy az legyen. Vállalja a maga hajlékának. Ez a kitüntetés mindnyájunkat kötelez. A Lélek nem csupán valami isteni szikra. Ahogyan az Atya valóságos Isten, ahogyan a Fiú valóságos Isten, a Lélek, is az. Ha lakhelye szívünk, legyen, mert lehet a testünk is dicséretére, magasztalására. Hogyan? Ügy, hogy egész földi létünkben neki szolgálunk. Erre vagyunk szabadok a megváltással. Bizony nem azért szabadított meg a bűnnek, gonosznak, halálnak hatalmából, hogy„ önfeledten visszarohanjunk oda. Vagyis újra vágyaink, kívánságaink, indulataink diktálják a tempót, a lépést, a mozdulatot. Nem azért szabadított meg, hogy újra bilincsbe verjenek. Bár minden szabad nekünk, de nem válhatunk senki és semmi rabjává. Nem csúfolhatjuk meg Isten templomát. Arra vagyunk szabadok egész emberként, testünkkel, lelkűnkkel, hogy az emberek között, azok áldására bizonyuljunk Isten templomának. Bizodalmas hitben, tartós szeretetben. Istent a világban, a földön nem dicsőíthetjük másként, csak a testünkben és ,a testünkkel is. Tehát olyan tettekkel, amelyek Krisztus Urunk munkatársaihoz illenek.

Nem magunk választotta tettekről, kedvtelésről, hobbiról van szó. Igazi munkáról. Az pedig sohasem megy áldozat nélkül. Kezdjük és folytassuk ezt a saját hivatásunkban. Töltsük be egészen a szolgálatunkat azzal, hogy minden munkánk váljék emberek javára. Segítsen. Vegyük komolyan a Kis Káté magyarázatát a parancsolatokhoz. De azonnyomban a környezetünket, egyházunkat, világunkat is. Gyorsan kiviláglik akkor, mit jelent Itt és most: dicsőítsétek az Istent testetekben! Szabó Gyula

I in ú «I kozzu sa k!

Jézus Krisztus Urunk! Magasztalunk azért, hogy emberré lettél és mindent megíettél értünk. Köszönjük, hogy töretlenül szeretsz és számíthatunk Rád. Ne hagyj minket magunkra, mert gyengék, esendők vagyunk testünkben, lelkűnkben. Add nekünk a Lélek ajándékát, hogy megtisztuljunk és tisztaságban cselekedjük akaratodat mindhalálig. Segélj. hogy hitben, szeretetben éljünk, és szolgálatunkat betölthessük. Ámen.

A GÖRÖGNYELVÜ ÚJSZÖVETSÉG ÚJ KIADÁSA

Az újszövetségi szövegkutatas alapvető műve, a görög nyelvű Újszövetség új feldolgozásban jelenik meg ez év szeptemberében. Huszonöt évig tartó munkával az Újszövetségi Szövegkutató Intézet (Münster, Német Szövetségi Köztársaság) Dr. Kurt Aland professzor vezetésével kiértékelte a görög nyelvű Újszövetség ma ismert több mint 5000 kéziratát.

A görög nyelvű Újszövetség előző kiadásai Eberhard Nestle 1898-as első kiadására támaszkodtak és azóta több mint egymillió példányszámban jelentek meg.

A görög nyelvű Újszövetség nélkülözhetetlen a tudományos teológiai munkához és a biblia- fordításhoz.

*

k

I