Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-10-14 / 41. szám

Országos gondokról — saját portánkon Az 1973. évben világszerte bekövetkezett energiahordozó árrob­banás óta az energiaellátás biztosítása mindazon, államoknál, ame­lyeknél az importnak meghatározó szerepe van, egyre növekvő be­szerzési gondokat és mind súlyosabb anyagi megterhelést okoz. Az energiaellátás gondjai alól népgazdaságunk sem mentes, hiszen energiaszükségletének mintegy 50%-a importból származik. Bár ennek döntő többsége a szocialista országokból — elsősorban a Szovjetunióból nyer' fedezetet, a kedvezőtlen külgazdasági hatások népgazdaságunkat is súlyosan érintik. Ezért a megjelent kormány- határozat, miiiniszteri rendeletek az energiagazdálkodás terén bizo­nyos szemléleti és cselekvési „pályamódosítást” írnak elő és köte­leznek az energiával való ésszerű takarékosságra. Niylvánvaló. hogy az energiatakarékossági intézkedések haté­konyságának növeléséhez nem elegendők a konkrét műszaki, szer­vezési intézkedések. Csak tudatos társadalmi összefogással érhető el eredmény. AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG TÁRSADALMI CÉLJAINAK ERŐSÍTÉSÉBEN nekünk evangélikusoknak is részt kell vennünk. Mik azok az energiatakarékossági lehetőségek, amelyek hatékony­ságának növelésében aktívan közreműködhetünk? Először is törekednünk kell munkánk legjobb minőségű, selejt- mentes végzésére, mert a hibás munka, annak kijavítása csak több­let energiafelhasználással lehetséges. A társadalomtudomány abból a szempontból beszél a munkáról, hogy milyen szerepet tölt be az ember egyéni életében és hogyan járul hozzá, a társadalom kialakulásához és fejlődéséhez. Az em­beri munka keresztyén szemléleténél a tudomány eredményeit ko­molyan véve eligazító számunkra Isten igéje: „Töltsétek be és hó­dítsátok meg a földet”. Ez a felszólítás nem pusztításra és rombo­lásra szól, hanem selejtmentes építésre és világunk továbbfejlesz­tésére. Tudjuk, hogy mindezt az ember munkájával hajtja végre, így éppen munkája révén lesz Isten munkatársa. Ez a munkatársi viszony nem akármilyen munkára kötelez minket. A harmadik pa­rancsolatot is akkor értjük helyesen, ha a hat nap munkája — jó munkája — után ünnepeljük meg a hetediket. Példaként gondol­junk Pál apostolra is, aki büszke arra, hogy két kezével keresi meg kenyerét és köpenyét, amit saját maga készített és útközben Tróászban hagyott, évek múlva is érdemes volt Timotheusnak utána vinni Rómába. AZT IS FONTOSNAK TARTOM, HOGY AZ ENERGIATAKA­RÉKOSSÁGOT OTTHON KELL ELKEZDENI. Hiszen mindnyájan fogyasztók vagyunk. Sütünk, főzünk, fűtünk, világítunk, gépkocsi­val járunk. De szeretném hangsúlyozni, ne csak azért takarékos­kodjunk, mert a zsebünkre megy. Szeretném ezt egy példával meg­világítani. Nemegyszer tapasztaltam, hogy nyáron, szárazság ide­jén, amikor teljes locsolási tilalmat rendeltek el, a víztárolóhoz közeleób lakók locsoltak. Ugyanakkor a magasabban fekvő házak­ban ivóvizük nem volt az embereknek és lajttal szállította nekik a tanács a vizet. Mi ez mint a szeretet parancsának legelemibb semmi bevétel e ? Talán nem érdektelen, ha rámutatok otthonunk világításának energiatakarékossági lehetőségeire. Az alkalmazott fényforrások, lámpatestek ún. fajlagos fényhasznosítása különböző. Négy darab 40 Wattos izzót pótol egy darab 40 W-os fénycső. Itt kell megem­lítenem a helyi fényforrások, olvasólámpák jelentőségét és nem utolsósorban az alkalmazott fényforrások rendszeres tisztítását és karbantartását, a kedvezőbb energiafelhasználás biztosítása érdeké­ben. Végül szólnom kell a gyülekezetek takarékos energiagazdálko­dásáról is. ÖRVENDETES, HOGY A LEGTÖBB EVANGÉLIKUS TEMPLOM FŰTÖTT vagy a gyülekezeti teremben tudnak megfelelő hőmér­sékletet biztosítani a fűtési időben. Azonban sok esetben a fűtőtes­tek nem megfelelő elhelyezése miatt éppen ott rossz a fűtés hatás­foka, ahol a hívek ülnek. Érdemes lenne ezeket a gyülekezetek vezetőinek szakemberrel felülvizsgáltatni, mert néhány helyen in­kább a templomudvart fűtik a rosszul csukódó, amúgyis szimpla ablakok miatt. Jó lenne minden evangélikus gyülekezetben a vál­lalatokhoz hasonlóan ún. téli felkészülést tartani, melynek kereté­ben a fűtőtestek karbantartásáról, a nyílászárók — ajtók, ablakok — szigeteléséről gondoskodnának. Tudott dolog, hogy a szórványszolgálat jobb és gyorsabb ellátá­sára Evangélikus Egyházunk ajándékképpen már 80 személygép­kocsit adott a gyülekezeteknek. Úgy gondolom nemcsak a lelkészek feladata ezeknek a gépkocsiknak műszaki állapotát biztosítani. A gépjárművek jó műszaki állapotának biztosításával (rendszeres szerviz, porlasztóbeállítás, gumiabroncsok előírás szerinti nyomás- tartása) a gépkocsi nemcsak menetbiztos, de élettartama, egyben üzemanyag-felhasználása is jelentősen csökken. A gondnokok, pres­biterek a „jó gazda gondosságával” sokat segíthetnek abban, hogy ezek a gépkocsik minél tovább szolgálják az evangélium gyors, időben történő továbbadását. VÉGÜL SZERETNÉM MEGJEGYEZNI. HOGY NINCS OKUNK AZ ENERGIAELLÁTÁS TERÉN SEM PÁNIKRA. Országunk ener­giaellátása évek óta zavartalan. Energiapolitikánk most azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az energiafelhasználás éves növekedési üteme a 3%-ot ne haladja meg. Ez be is tartható, ha mindenki komolyan veszi: „Energiából kevesebb is elég”. Bolla Árpád DR. ARANYOS ZOLTÁN, A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÄZ ZSINATI IRODÁJÁNAK ÜJ VEZETŐJE A Zsinat elnöksége Kovách dett zsinati irodavezető tisztség Attila — korábbi zsinati taná- ellátásával dr. Aranyos Zoltán esős — püspökké történt megvá- tanulmányi osztályvezetőt bízta lasztása következtében megürese- meg. Tovább - együtt —> mindenkiért Országos Diakóniai Konferencia Magyarországi Evangélikus Egy­házunk minden évben megrendezi az Országos Diakómai Konferen­ciát, az egyházi szeretetotthonok vezetőinek és az egyházmegyék diakómai előadóinak néhány na­pos „szakmai” találkozóját. Az egyes konferenciákat rendszerint más-más helyen, egy-egy szere­tetotthonban, gyülekezetben tart­ják. AZ IDEI KONFERENCIA SZÍN- helye Észak-Dunántúl legnagyobb városa, a rohamosan fejlődő, ma már jóval több mint százezer la­kosú Győr volt. A „három folyó városá”-ban, Győrött találjuk a legnagyobb lélekszámú dunántúli gyülekezetünket, s itt van — Bu­dapestet nem számítva — a leg­nagyobb evangélikus szeretetott­hon. Erről az otthonról az utóbbi időben többször ás olvashattunk az Evangélikus Élet hasábjain. Megírtuk, hogy milyen nagy ál­dozattal és munkával újították fel, s tették kényelmessé, széppé ezt a nagy múltú otthont. A Rá­ba folyó partján álló épület nem­csak szép, de nagyon alkalmas arra, hogy benne sok megfáradt, idős ember élhessen kényelmesen, otthonosan, boldogan. A Győri Szeretetotthon kitárta kapuját és befogadott minket, diakóniai munkásokat. Teret adott, ahol a reggeli és esti áhí­tatok alkalmával Urunk előtt "el­csendesedhettünk, s ahol a kon­ferencia előadói — képletesen szólva — a szemünket nyitogat- ták a szolgáló szeretet határtalan mezejének látására, s buzdítottak feladataink felelősségteljes, szak­szerű végzésére. D. DR. KÁLDY ZOLTÁN PÜS­PÖK-ELNÖK BEVEZETŐ ELŐ­ADÁSÁBAN bemutatta azt a vi­lágot, amelyben élünk, s amely­ben a szeretetszolgálatot végez­hetjük. Szavai nyomán közelva- lókká lettek távoli földrészek is, amelyeken milliók éheznek, ahol lábbal tiporják az emberi méltó­ságot. Szinte hallottuk az elnyo­mottak segélykiáltását, s .ránk­nehezült a felelősség súlya. Mert Isten megváltott gyermekei nem lehetnek közömbösek a világban tapasztalható igazságtalanság lát­tán. De nemcsak távoli népek sóha­ját „hallhattuk”, nyomorúságát „láthattuk”. Az előadás rámuta­tott azokra a bajokra, bűnökre is, amelyek a mi szocializmust építő, nagyobb társadalmi igazsá­got megvalósítani törekvő né­pünknek ártanak. Szólt az egész­ségtelen életmódról, az alkoholiz­musról, a laza munkafegyelemről. Ugyanakkor értékelte népünk ve­zetőinek igyekezetét a társadalmi gondok felszámolása érdekében, s a már elért sikereket. Hangsú­lyozta az egyház tagjainak fele­lősségét az országépítésben. Be­szélt az Egyesült Nemzetek Szö­vetségének szerepéről, s a világ­béke megőrzésének rendkívüli fontosságáról. Vázolta a világ egyházainak gondjait, az ökume­nikus kérdéseket. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a diakóniai szolgálat nem egyszerűen öreg- és beteggondozás, hanem Jézus Krisztus világot átfogó, világmé­retű szolgálata. DR. KARNER ÁGOSTON OR­SZÁGOS FŐTITKÁR ELŐADÁ­SÁBAN arra hívta fel a figyel­met, hogy a diakónia, a szeretet­szolgálat az egész egyház tevé­kenysége, amelyért minden egy­háztag felelős. Nagyon fontos az egyes gyüle­kezetekben folyó szeretetszolgá­lat, mert mind több a magányos, gondozásra szoruló ember, s a szeretetotthonok befogadóképes­sége korlátozott. Az egyes szere­tetotthonok egyházunk „cégérei”. A bennük folyó gondozói munka igen jelentős. A főtitkár az ott­honvezetőket takarékos gazdálko­dásra, az otthonok igazgató taná­csait pedig aktívabb segítő és el­lenőrző munkává kérte. Povázsay Mihály, a Békéscsabai Szeretetotthon, ügyvivő-lelkésze előadásában azt hangsúlyozta, hogy az intézményekben folyó munka nem csupán egyesek, ha­nem az egyház feladata. Ami az egyes otthonokban történik, az kihat az egész egyházra. Isten hív felelősségre az ige ál­tal. Szolgálatunkért neki tarto­zunk felelősséggel. Egyházunk szolgálata életté transzformált evangélium. Szolgálatunkat szak­szerűen, szeretettel kell végez­nünk. Igen fontos, hogy az ottho­nok lakói között családias légkör legyen, s hogy alkalmat adjunk nekik bizonyos önként vállalt fel­adatok elvégzésére. A KONFERENCIÁN ELHANG­ZOTT CSOBAI MIKLÓSNÉ ge­ronto-pszichológus előadása is az öregedés testi és lelki folyama­tairól, s. azok következményeiről. Az előadónő az életből vett pél­dák sokaságával erősítette meg­állapításait. Hangsúlyozta, hogy az életfolyamatok lassulása s vál­tozása elkerülhetetlen, és ezzel számolni kell. Nagyon fontos, hogy igyekezzünk megérteni a másikat, a reánk bízottakat, az öregeket. Az elhangzott előadásokat na­gyon élénk megbeszélések követ­ték. A konferencia résztvevőiben tudatosult, hogy munkájukat nem szabad elszigetelten szemlélni, ha­nem az egész egyház, s a világ összefüggéseiben. Ez növeli az egyes diakóniai munkások fele­lősségét és munkájuknak, hűsé­ges szolgálatuknak értékét. AZ OTTHONVEZETÖK ÉS AZ EGYHÁZMEGYEI DIAKÓNIAI ELŐADÓK külön-külön is ta­nácskoztak dr. Karner Ágoston országos főtitkár, illetve Blázy Lajos országos diakóniai ügyvivő Győrött vezetésével. E tanácskozások al­kalmával kitűnt, hogy a diakóniai munka legnagyobb, legégetőbb kérdése a személyi kérdés. Neve­zetesen a képzett munkaerő, vagyis a gondozók nem kielégítő utánpótlása. Egyházunk vezetősége — a saj­tó, az Evangélikus Élet hasáb­jain is, — sokszor felhívta már a figyelmet erre a fontos kérdésre. Az egyházi szeretetotthonok vár­ják a fiatalokat, akik szívesen vállalják a legszebb hivatások egyikét, az ápolás, beteggondozás szolgálatát. Az otthonokban la­kást, ellátást, tisztes fizetést kap­nak és egészségügyi képzésben is részesülhetnek. A konferencia reggeli és esti áhítatain az igehirdetés szolgála­tát Bárány Gyula, a Győr-soproni Egyházmegye esperese végezte Lk 14,16—24 alapján. A nagy vacsoráról szóló példá­zat alapján elhangzó igehirdeté­sekben megtapasztalhattuk az üd­vösség Urának szereletét, meg­hallottuk hívását, felismertük küldetésünk tartalmát, szolgála­tunk célját, és megízleltünk va­lamit az üdvösség öröméből. ENNEK AZ ÖRÖMNEK SU­GARA ragyogta be arcunkat a győri öregtemplom oltáránál, ahol a konferencia „gazdája” és vezetője, D. dr. Ottlyk Ernő püs­pök hirdette az igét és Tekus Ottó győri lelkész segédletével úrvacsorát osztott. A Győri Szeretetotthon vezetői és dolgozói sokat fáradoztak éret­tünk. Köszönjük nekik, továbbá a nagy múltú győri gyülekezet vezetőinek és szállást adó tagjai­nak vendégszeretetét. Köszönjük országos egyházunk elnökségének és a diakóniai osztálynak, hogy ebben az évben is megrendezték a diakóniai konferenciát. Amikor elbúcsúztunk egymástól a Szeretetotthon árnyas fái alatt, mindnyájan éreztük feltámadott Urunk szeretetét, s tudtuk, hogy mennünk kell tovább — együtt — mindenkiért — a szolgáló sze­retet útján. Táborszky László r 1 világ és a bélié Ülésezett az Országos Béketanács elnöksége „Az utóbbi időben megnöveke­dett az aggodalom a világbé­kéért” mondta dr. Sütő Gyula abban a tájékoztatóban, amely­ben az Országos Béketanács kongresszus óta eltelt munkájá­ról számolt be. Beszélt a világ neuralgikus gócairól, Délkelet- Ázsiában, a Közelkeieten, Afri­kában. Elmondta, hogy a békeel­lenes erők aktivizálódásának je­le a legutóbbi Kambodzsával kapcsolatos ENSZ határozat, amit a világ békeszerető erői éle­sen visszautasítanak. Elmondta azután, hogy az Országos Béketa­nács külödttségei hány országban jártak, küldöttként a béke ügyé­ben. Caracas városától Nicara­guáig, afrikai békeerőkkel való találkozástól a szocialista orszá­gok békemozgalmainak találko­zóiig. A HAZAI BÉKEMUNKA mél­tatásakor kiemelte az egyházak békemunkáját idehaza és külföl­dön egyaránt. Tolnay László a Leszerelési Bizottság elnöke javaslatot tett a hagyományos őszi leszerelési ak­cióprogramra. Október 21-én le­szerelési hét kezdődik hazánk­ban. Tudományos tanácskozáso­kat szervez az Országos Béketa­nács. de a tudományos szint mel­lett számtalan jele lesz a fokozó­dó intenzitású békemunkának. Sebestyén Nándorné elnök is­mertette a Béketanács nemzetközi munkáját. Elmondotta, hogy Ro­mes Csandra a Béke Világtanács elnöke drámai hangú felhívásban fordult a világ békeszerető erői­hez, hogy a délkelet-ázsiai fe­szültséggóc felszámolódjék. Kér­te, hogy tiltakozzanak az ENSZ kambodzsai határozata ellen, hi­szen az semmibe veszi a kam­bodzsai nép jogait, s a milliós gyilkosságban vétkes Pol-Pot rendszer bábképviselőjét ültette a világszervezet padjába. AZ ORSZÁGOS BÉKETA­NÁCS ELNÖKSÉGE táviratot fo­galmazott meg és küldött el a fő­titkárnak. A távirat elítél minden olyan erőt. amely beavatkozik az indokínai országok — Vietnam, Laosz és Kambodzsa — ügyeibe, fenyegeti őket, hátráltatja békés fejlődésüket. Ugyanakkor tiltako­zik az ENSZ-nél a bukott, senkit nem képviselő Kambodzsai volt bábrezsim ENSZ-tagsága ellen. Ruttkay Levente * i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents