Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1979-10-07 / 40. szám
XLIV. ÉVFOLYAM 40. SZÁM 1979. október 7. Ara: 4,— Ft ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS H ET /LAP A Svéd Evangélikus Egyház delegációjának látogatása Dr. Oloí Sundby uppsalai érseknek, a Svéd Egyház fejének vezetésével egyházunk elnökségének meghívására október 9—16-ig öttagú delegáció érkezik egyházunk meglátogatására. A delegáció tagja Henrik Svenungsson lelkész, a Lutheránus Világszövetség Svéd Nemzeti Bizottságának igazgatója is, aki 1971-ben már járt Magyar- országon. Dr. Olof Sundby október 14-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Deák téri gyülekezet istentiszteletén hirdet igét. Svenungsson lelkész ugyanakkor vidéki gyülekezetben szolgál. A delegáció október 11-én, lelkészi munkaközösségi ülés keretében találkozik a budapesti. Pest megyei, nógrádi és fejér—komáromi lelkészekkel. Előadást tartanak a Teológiai Akadémián is és látogatást tesznek szeretetintézmé- nyekben is. A vendégeket fogadja és egyházunk életéről tájékoztatja dr. Káldy Zoltán püspök-elnök. A svéd evangélikus egyház delegációjának látogatása viszonzása annak a látogatásnak, melyet legutóbb a mi egyházunk delegációja tett 1977-ben Svédországban. Célegyenest! D. Dr. Ottlyk Ernő püspök igehirdetése a Teológiai Akadémia tanévnyitó istentiszteletén Fii 3, 14 AZ OKOR1 SPORTVERSENYEK képe lebeghetett Pál apostol szeme előtt, amikor leírta ezt a részt, vagy ennek párhuzamosát, I Kor 9, 24—26-ot. A kép mögött a futóverseny képe áll, amelyben már elindullak a. rajtról a versenyzők, bent állnak a nagy küzdelemben és. mindnyájan futnak a cél felé. Az ókori futóversenyek képet használja fel Pál apostol arra, hogy felfedje előttünk a maga mondanivalóját az élet versenypályáján futók előtt is. Bent állunk tehat a nagy versenypályán, az élet mezején. Itt már nem játékra megy a dolog, hanem nagyon is komolyra. Mindnyájunk felé hangzik a biztatás: célegyenest előre! AZ ÉLET VERSENYPÁLYÁJÁN sokféle versenyző van. Mindnyájan futnak ugyan, de nem egyformán érnek célhoz. Ha belátnánk az emberek szívébe, amint ott sürögnek-forognak a nagy versenypályán, bizonyára sok olyat látnánk, akik futnak az élvezet, gyönyör, pénz, vagyon, karrier, érvényesülés, dicsőség, hírnév, hatalom után. Sok olyat látnánk, akik önmagukért kelnek fel, önmagukért élnek és önmagukért fekszenek le. Bizonyára sokan vannak, akik az önzés küzdőterének gondolják az élet versenypályáját, s akik az egyéni érdek ígérgetésének az alkalmává süllyesztik le az életküzdelmet. JÉZUS el' akar vezetni minket a szolgáló életre, közösségi magatartásra. Ezen az ütőn járni nem azt. jelenti, hogy az ember mar tökéletes, hiszen maga Pál apostol mondja: nem mondom, hogy már elértem, vagy hogy mar tökéletes volnék, ha nem igyekszem, hogy elérjem célomat. A keresztyén ember tehát nem a múlté, aki életének valamely hőskorában elért egy magaslatot, s ott megállhat, hanem a keresztyen ember a jóvőé. aki szüntelen előre néz, célegyenest igyekszik Isten hívása nyomán előre. A keresztyén, élet állandó menetelés, haladas, útonlevés, célegyenest előre. Ez nem jelent befejezettséget, elbizakodottságot, tökeleteskedést hanem cél fele haladást, állandó mozgást, aktivitást a jobbért. Nem is a mi tökéletességünk a fontos, hanem az az elszánásunk, amellyel nekidőlünk az előttünk levő hívásnak. A VÉGÁLLOMÁS: Isten színe elé kerülésünk. Mi a Krisztus ité- löszéke előtt jelenünk meg. ahol lei-ki megjutalmaztatok, amit e testben cselekedett, vagy jót vagy rosszat. Ott derül ki. hogy mi meg- itéltetésünk alapja. Ez pedig a szolgáló élet lesz. Istent csak emberek szolgalatén keresztül lehet szeretni. Aki Istent szereti., szükségképpen szereti az embert. Isten a maga szolgálatát elfordítja magátol, s az emberek felé irányítja. Előtte nem lehet Uram-Uram-ozni, hanem cselekedni kell akaratát. Jézus Krisztus azokat köszönti, akik közreműködtek abban, hogy az éhezőnek kenyere legyen, a betegnek gyógyulása legyen, az emberi élet rendje, fejlődése, békéje és haladása biztosítva legyen. Tulajdonok vagyunk, sáfárságot kaptunk, . nem magunknak élünk, nem önző vágyainkat kergetjük, hanem a 'szolgálatról kell elszámolnunk. Ez all előttünk, ez 'az, ami felé megyünk. MILYEN CÉL FELE FUTUNK? Mi az, amit el akarunk érni? Mi életünk értelme és célja? Miért létezünk és dolgozunk? Célunk: a szolgáló élet! Az az egész életet átható diakóniai lelkűiét, amellyel maga Jézus Krisztus szolgált a. embernek. Az emberszolgálat célkitűzése mindnyájunknak szól. Bent élünk az emberiség nagy családjában. amelyben egymásnak feszül békének és agressziónak, fejlődésnek és visszahúzásnak a harca. Természetes, hogy a mi helyünk ebben a küzdelemben az emberiség jövőjéért felelősséget érzők sorában van. AZ EMBERT SZOLGÁLJUK munkánkkal, hivatásunk betöltésével, a társadalomért folytatott fáradozásokkal, az élet előbbrevite- lének segítésével. Aki az embert segíti, nem kíméli erejét, hogy bárhol, ahol az élet adja, segítse a közösséget, a felebarátok összességét. EGYHÁZUNK diakóniai útja azt jelenti, hogy a Jézus lelkűidével szolgál a ma emberének, aki keresi a keresztyén élet álját a mi. kö- • rülményeink között, a mi szituációnkban. A szolgalat teológiájának egyik műhelye Teológiai Akadémiánk, ahol minden tanszék feladat tá ennek a közös ügynek a munkálása. Korszakunknak egyik eredménye utunk teológiájának a kidolgozása. Ez egyházunk egyik kincse. Ebben sajátítható el az a szempont, az a teológiai irányítás, ahogyan egyházunk a maga útját járja, ahogyan Isten igéjét a ma embereitek tolmácsolja, ahogyan életfolytatasat gyakorolja. Tanévnyitó a Teológiai Akadémián Szolgálat — életodaadással AZ ÖRÖM ÉS A HÁLA töltötte be a népes gyülekezetnek a szívét és lelkét, amely összegyűlt szeptember 17-én a zuglói templomban, ahol Evangélikus Teológiai Akadémiánk tartotta tanévnyitó ünnepélyét. Dr. Groó Gyula dékán köszönetét mondott a tanévnyitó ünnepélyt megelőző istentisztelet igehirdető szolgálatáért D. dr. Ottlyk Ernő püspöknek, s köszöntötte őt. mint az Akadémia munmeg erről. Akadémiánk lehetőségeihez képest oktató és nevelő munkájában ugyancsak átgondolja, hogyan kell itt és ma nekünk értelmezni az Ágostom Hitvallást. Hitvallásunk több cikke is hangsúlyozottan szól az egyházi szolgálatról E szolgálatot Isten rendelte el, s roppant jelentősége és felelőssége, értéke és értelme nem önmagában, mintegy intézményben, hanem feladatában van. Vendégek és a gyülekezet egy része kájára és szolgálatára ez évben felügyelő püspököt. Üdvözölte az Állami Egyházügyi Hivatal képviseletében megjelent Lóránt Vilmos tanácsost és Bejczy Gezá- nét, a Hazafias Népfront XIV. kerületi ^Bizottságának titkárát. Köszöntötte a testvérakadémiák és lelkészképző intézetek dékánjait, igazgatóit, a megjelent vendég professzorokat, az ökumenikus Tanács tagegyházainak jelenlevő . küldötteit, óz ünnepélyes tanévnyitónk külföldi vendégeit. Végül egyházunk szolgálattevőit, espereseket, lelkészeken szülőket és minden kedves vendéget. DR GROÖ GYULA DEKAN TANÉVNYITÓ BESZÉDÉNEK bevezető részében utalt arra a nagy évfordulóra, amelyet a következő évben ünnepel a világ evangélikussága: 450 éves az Ágostai Hitvallás. Egyházunk is méltóképpen emlékezik majd A feladat pedig nem kisebb, mint az evangélium időszerű hirdetése. „Az evangéliumhirdetés mindig Istennek Jézus Krisztusban megjelent szeretete időszerű és konkrét megszólaltatása és érvényesítése. Az evangélium hirdetése mindig pártos: Isten a szegények, kisemmizettek és kizsákmányoltak, elnyomottak és megalázónak pártján áll. Amikor századunkban a szocializmus vette fel a szegények és elnyomottak ügyét és világméretekben kialakította azt a társadalmat, amely igazságot szolgáltát millióknak és emberhez méltó életet, felemelkedést és boldogulás biztosít s ezt egyre tovább építi és erősíti, akkor a Magyar Népköztársaságban igét, evangéliumot hirdető evangélikus lelkész nem egyszerűen csak evangéliumot hirdet a szocializmusban, hanem úgy hirdeti az evangéliumot, hogy. ezzel segítse is Svéd újságíró látogatása Anders Beijblom svéd újságíró, a Var Kyrka egyházi lap szerkesztője szeptember 15-től 22-ig hazánkban tartózkodott, hogy egyházunk életével ismerkedjék. Interjút készített dr. Káldy Zoltán püspök-elnökkel, részt vett a Teológiai Akadémia évnyitóján, meglátogatta a Budai Szeretetotthont és a piliscsabai gyermekotthont. Ismerkedett gyülekezetek (Deák tér, Hévíz- györk) és lelkészek életével. Amint vendégünk elmondotta, három cikkben szeretne beszámolni magyarországi tapasztalatairól. DRÁGA FIAINK ES LEÁNYAINK, az előttetek álló cél: felkészülés a szolgálatra tanulással, szorgalommal, a hűség lelkületével. Evangélikus egyházunk szeretete körülölel benneteket már most, a tanév indulásánál, s azután majd tanaraitok szolgálatában, a gyülekezetek szeretetében, az érettetek mondott imádságokban fog folytatódni. Különbözők a képességek, a Biblia szerűit a talentumok. Ki-ki azért kapott Istentől tehetséget, hogy azt ne a maga önző érdekének szolgálatába állítsa, hanem azért, hogy szolgálja vele á közösséget, az egész egyhazat, az egész népet, az egész emberiséget. ■ CÉLEGYENEST ELŐRE az . élet versenypályáján. Isten mértéke szerint. Úgy induljatok ebbe a tanévbe, s mi mindnyájan úgy fussunk az életküzdelemben, hogy elvegyük a győzelmet. Azoknak, amelyek előttünk vannak, nekik dőlve, célegyenest igyekezzünk Istennek a Krisztus Jézusban felülről való elhívása jutalmára. A TANÉV ELEJÉN ezekre a feladatokra, előttünk levő munkákra az indítás kiáltása: célegyenest előre! a szocializmus építését, segíti az igazságos és jobb jövőt biztosító társadalmi rend felépítését. Hiszen maga is részese és munkása akar lenni ennek az új társadalmi rendnek. S teszi ezt a diakó- nia magatartásában és lekületé- vel. Ez jelenti azt is, hogy az evangélumhirdetésnek magának is mindig van diakóniai dimenziója. A valóságos tettekkel való segítés, a cselekedetek istentisztelete. Ez nem mint valami második, vagy éppen másodrendű csatlakozik a szóbeli igehirdetéshez, hanem annak szerves része, érvényesülése. Amikor hallgatóinkat az evangélium szolgálatára képezzük és neveljük, akkor ebben az értelemben vett egyházi szolgálatra készítjük fel. Arra, hogy figyeljenek társadalmunk valóságos szükségleteire, gondjaira, feladataira, terveire, és ezekben igyekezzenek segíteni. Társadalmunk egy új életstílus, életvitel kialakításán fáradozik, amelyet jellemez a közösségi gondolkodás és* érzület, a föld javaival, hazánk természeti kincseivel, az energia- forrásokkal és energiahordozókkal, a közvagyonhal való felelős, gondos és takarékos gazdálkodás, az élet igazi minőségének keresése és megtalálása az igazi értékekben, a nyugati eredetű fogyasztó és pazarló társadalom ■kisértő képletének az elutasítása.” A beszéd további részében dr. Groó Gyula dékán arról az élet- odaaldozásról szólt, amely nélkül nem képzelhető el a lelkészi szolgálat. „Aki az egyházi szolgálatra kötelezi el magát, tehát aki Akadémiánk hallgatója lesz, annak tudnia kell, hogy mire vállalkozik. Nagyon fegyelmezett, önmagát utolsó helyre állító, mindig a mások javáért fáradozó. mindig1 segítésre kész életre. Teljes éleíodaáldozást kíván ez a szolgálat annak végzőitől. Azt gondolom, hogy bar más oldalról, más feltételekből kiindulva, de mégis közel kerülünk ahhoz az embertípushoz, amit szocialista embertípusnak szoktak mondani. Ez a találkozás örvendetes lehet. És nagyon beleillik a szolgálat teológiájába. Abba, hogy az evangélium hitre indító hirdetésével segítjük társadalmunk legnemesebb törekvéseit. A lelkészi szolgálatnak nagy politikai és társadalmi felelőssége is" van. Aki tehát e szolgálatra készül, mint a Teológiai Akadémia hall- gátója, gondolja meg, csak az egyházi, jelesül a magyarországi evangélikus egyházi szolgálat egészében, abba beleilleszkedve, azzal teljes összhangban és egyetértésben végezheti ezt a szolgálatot. Vagyis teljes szivvel vállalja e szolgálat politikai és társadalmi konzekvenciáit is.” ÜNNEPÉLYES PILLANATOK KÖVETKEZTEK. Név szerint ismertette dr. Selmeézi János a Teológiai Akadémia jegyzője az újonnan felvett elsőévesek névsorát, majd a dékán kézfogással a következőket vetette fel az Akadémia hallgatói sorába: Afc- lan Béla. Bencze András. Csepre- gi Erzsébet. Hepke Zsuzsanna. Losonczi Júlia, Magyar László, Piri Magdolna. Plavecz Tamás. Schaden Róbert, Spikut Róbert. Tamásit Zoltán, Vajda István, Záburszky Csaba és Zólyomi Mátyás. Kisérje Isten áldása és gyülekezeteink szeretete Akadémiánk 1979—80-as tanévben folyó munkáját. Szalay l'amas
