Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-07-08 / 27. szám

Mint a méhek a kaptárból...

Teológusnan Fancsalon

Ilyen még nem volt... A Teológus Otthon igazgatója, öt teológiái hallgató és a gyülekezet lelkésze szolgált Fancsalon és szórványaiban püskösd ünnepén.

Az ünnep szombatján megérkeztek vendégeink. Rövid néhány óra a kölcsönös információnyújtás jegyében telt el. Pontosan rögzítettük, hogy hol lesznek szolgálatok, s ki hol fog szolgálni. A gyülekezet lelkésze jellemezte Fancsal, Hernádvécse, Fügöd, Alsógagy, Detek, R ásonysápbe- rencs és Szalaszend gyülekezeti életét. A beszélgetés fehér asztalnál folytatódott, a helyi teológus szülőházában, melynek vendégei a kővetkezők voltak: dr. Selmeczi János, a Teológus Otthon igazgatója, Bencze Imre, Szabó Márta, Hanvay Maria, Pintér Márta és a „házigazda” Am- riskó Mária teológiai hallgatók, valamint a lelkész-családISTEN KEGYELMÉBŐL, PÜNKÖSD VASÁRNAP REGGELÉN szép, verőfényes nap virradt ránk. Mint a méhek a kaptárból, két rajban, két irányba indultunk. Az első csoporttal Hernádvécse felé tartottunk, ahol dr. Selmeczi János prédikált, a másikat if}. Hornyák József másodfelügyelő irányította a fügödi szórványba.

Amikor 11 óra tájban újra együtt voltunk, örömmel állapítottuk meg, hogy a „rajt” jól sikerült. A társ- és a szórványgyülekezetben is szép számmal vettek részt az istentiszteleten, s érdeklődéssel hallgatták a lelkészképzésről, a teológusok életéről szóló beszámolókat is. •

Fancsalon „telt ház” várta az ünnepi istentiszteletet. Az igehirdetés szolgálatát dr. Selmeczi János végezte.

Színessé tette az alkalmat a közösen végzett liturgia és a teológusok éneke.

A szolgálatok sora délután folytatódott Fancsalon. Dr. Selmeczi János bevezető szavaiban tájékoztatást adott a lelkészképzésről, közölte a gyülekezettel, hogy ősztől megindul a levelező oktatás is a Teológián. Ezután „A Szentlélek munkája" összefoglaló cím alatt a teológusok bizonyságtételei hangzottak el: elhív ... megvilágosít.... hitre juttat ... megszentel... megtart ... sorrendben. Mindezt versek és

— HALÁLOZÁS. Rusznyák Fe- renc.né. sz. Klausz Márta 1979. május 31-én. életének 67.. házasságának 43. évében hosszú betegség után elhunyt. Temetése június 4-én volt a soproni temetőben. Az elhunytban Rusznyák Ferenc ny. soproni lelkész feleségét gyászolja. — „Tudom,, hogy aZ ér. Megváltóm él.”

énekszámok tették változatossá. Befejező szavaiban a gyülekezet lelkésze arról szólt, hogy milyen változatossá lehet tenni egy-egy gyülekezeti alkalmat, különösen bibliaórákat, szeretetvendégsége- ket. A teológusok szép, modern énekeire utalva, felhívta a figyelmet készülő új énekeskönyvünkre.

Az esti szolgálatig volt egy kis szabad időnk. Ez a beszélgetésre, ismerkedésre adott jó alkalmat. Felügyelő, gondnokok és presbiterek a Teológus Otthon igazgatójával beszélgettek időszerű, mai kérdésekről. A teológusok sétára indultak a faluba, s ügyesen kihasználva az alkalmat, megtekintették az öregek napköziotthonát is. ami érdeklődésüket dicséri!

Este egv igazán jellegzetes szór- vánVj következett, Alsógagy. Ebben a csereháti kis faluban nincs protestáns templom. Házaknál szoktuk tartani istentiszteleteinket. A szolgálat után még együtt maradtunk s beszélgettünk, mintha már mindenki régóta ismerte volna egymást.

A MÁSODIK NAP. PÜNKÖSD HÉTFŐ erősen hasonlított az elsőhöz, csupán a „rajok” voltak kisebbek. Egyszerre, egy időben három helyre indultunk: Detek. R.ásonysápberencs és Szalaszend felé ...

11 órakor Fancsalon újra együtt voltunk. Az istentiszteleten Pintér Márta prédikált, arról a szószékről, melyről édesapja és édesanyja hirdette 11 éven át az Űr igéit. Ez már a búcsú alkalma volt. ugyanis ebéd után hazaindult a teológus küldöttség. Egyedül a helyi teológus, Amriskó Mária maradt még körünkben, délután ő prédikált.

Reméljük, hogy a teológusnap elérte célját. Mi volt a célunk? Az. hogy teológusaink megismerkedjenek egy számukba új táj embereivel, gyülekezeti szempontból pedig szórvány helyzetünkkel. Tapasztalataikat azóta már minden bizonnval csokorba kötötték. Ittlétük jó visszhangot váltott ki. Szolgálatukat a készség és a vidámság jellemezte, amelynek nagyon örültünk. Gyülekezetünk érdeklődéssel hálálta meg szolgálatukat, s 5977.— Ft adományt adott a lelkészképzés céljára.

Péter Jenő

— Nagy Sándortól Rácalmáson május 23-án vett búcsút nagy részvét mellett a két protestáns gyülekezet. Vezetésével és családja nagy áldozatával épült fel Rácalmáson a református és evangélikus gyülekezet közös temploma. — „Nincsen itt maradandó városunk, hanem az el jövendőt keressük.”

ß'

I «közben legyeztem

Nógrádi dombok között

t

Ha Somogy „ország”, akkor Nógrád „világ”, mégpedig külön kis „világ”. Púpos dombjait erdők borítják, s völgyekben bújnak meg a falvak, apró települések. Ha egy-egy templomtornvocska fehéren ki'nem világítana a haragos zöld lombok közül, nagyítóval kellene keresnünk a néhány házacskát. Mint itt Cseszt- vén is. ebben a Balassagyarmattól keletre fekvő parányi községben. Idejöttem néhány jó szóra barátokhoz, meg egy kis „Ma- dách-levegőt” szippantani. Ide a palócok közé. bár a falú népével csak véletlenül, egy „hetedhét országra szóló” esküvőn találkoztam. Kedves, jó emberek a csesztveiek, jellegzetes hanghordozásukról felismerni őket. á-val, ao-val ejtett, elnyújtott magánhangzóik Mikszáth „jó palócait” juttatták eszembe.

UTAM ELŐSZÖR A MADÁCH- KÚRIÁHOZ VEZETETT. Fel a dombtetőre, ahol a néhány szobás hajlék szép rendben várja a látogatókat. Az U-alakú kúria alátekint a völgyre, s a szemközt húzódó dombhátra, amelynek kanyargós vonulatának széléhez ragasztották a házakat, mint fecskefészkeket az eresz alá. Az ud- varon éppen a lejtő szélén, a középső bejárattal szemben, a tövénél már elágazó hatalmas hársfa áll: ,.Krimi hársfa, Ma- dách-emlékfa" táblával, öt-hat ember érné körül derekát, azt mondják, több. mint 300 éves, egyetlen ágán kaotámyi méh zümmög, dolgozik. Édeskés hársfaillat mindenütt. Terebélve mintha fél falut borítana. Itt üldögélhetett a nagv gondolkodó, amikor a családi fészekből, Sztre- gováról Csesztvére jött.

Mintegy ötholdas park veszi körül a kúriát, évszázados tölgyek. gyertyánok, fenyők árnyéka borítja a csendes sétányokat. Minden olyan halk. visszafojtott, idilli, még a madárdal is. Mintha megállt volna az idő itt a dombtetőn. Csendes áldozat ez a Tragédia nagy költőjének. 1862Lapunk múltheti számában már röviden hírül adtuk, hogy 68 éves korában elhunyt Jávor Pál nyugalmazott lelkész. Tanulmányait a fasori evangélikus gimnáziumban és a soproni teológiai fakultáson végezte. Szolgálatát segédlelkészként Budapesten kezdte, maid Hatvanban folytatta prókusként. maid hosszú éveken át Cegléden szolgált. Élete utolsó esztendeit mint nyugdíjas Szentendrén töltötte családben, augusztus 9-én Arany János volt vendége a kúriának. A koronázatlan költőkirály meglátogatta a Tragédia szerzőjét. Akkor már több, mint két éve készen volt a nagy dráma, világhódító útjához Arany is hozzásegítette.

A SZOBÁKBAN MADÄCH- RSLIKVIÁK, KÓPIÁK, elszórtan egy-egv eredeti darab. A költőtől nagyobb mennyiségű eredeti dolgot a Petőfi Irodalmi Múzeumban. a Tudomán.yos Akadémián. és Győrben a Xántusz Múzeumban láthatunk. Nyilván lappang még belőlük, de ha elő is bukkannak, nem ebbe a, vidéki múzeumba kerülnek. Vigh Tamás Madách-portréja őrzi a bejáratot. s vaskos emlékkönyv várja a látogatók aláírásait. Jönnek is szép számmal iskolások és felnőttek. hazaiak és külföldiek. Ezt tanúsítják a bejegyzések.

Innen Csesztvéről hurcolták el Madáchot 1852-ben, a szabadság- harc bukása után Pozsonyba, majd Pestre a Neugebaudéba, ahol huzamosabb ideig raboskodott. A falu népe minderről keveset tud. Keveset tud törődött lelkivilágáról, sok szenvedéséről, betegségéről. „Nagy ember volt” — tartják róla —, nevét felvette a termelőszövetkezet, a költő reneszánszának szele még nem csapta meg Csesztvét.

Ügyszintén keveset tud a falu Váci Mihályról, alti 1944-ben néhány hétig itt volt tanítóaz evangélikus iskolában. Márványtábla hirdeti az iskola falán e néhány hetet a költő soraival: „Kamaszként már a tanító / eljegyzett sorsát álmodó”.

BETÉRTEM* GÁL JÁNOS NYUGDÍJAS TANÍTÓ ŰRHOZ.

hogy néhány szót váltsak a községről. Elmondta, milyen vészesen apad a lakosság. Néhány évtizede még meghaladta az ezer főt. De 1950-ben már 920, 1060- ban 890. 1070-ben 700 és ma már csak 630 lakosa van. Balassagyarmat és egyéb ipari település vonzza Csesztve lakóit. Helyben nyár csak a három alsó tagozatot

ja körében. Itt is temették el családja. volt gyülekezete tagjainak és lelkésztársainak részvéte mellett. Az vigasztaló igehirdetés szolgálatát Benczúr László angyalföldi lelkész végezte, a szolgálatban osztozott Keveházi László, a Pesti Egyházmegye esperese és Ribár János ceglédi lelkész. Búcsúztak tőle egykori gimnáziumi tanulótársai is.

„Kezedre bízom lelkemet."

oktatják, a többi Szügyre jár iskolába, s valószínű az egész oktatást áttelepítik majd a szomszédos községbe. Közigazgatásilag már megtörtént az összevonás, hasonlóképpen a termelőszövetkezetekkel. S talán egyszer Balassagyarmat „külvárosa” lesz Csesztve. (8—10 km-re vagyunk a várostól.)

A község — mondotta —, tipikus palóc település. Lakossága a családnevek alapján magyar és szlovák, bár szlovákul csak az idősek tudnak. Nagyobb birtoka a Madách-családnak, ill. leszár- mazottainak volt, s akik ma itt élnek a községben, páratlan szorgalommal dolgoznak. Ez meg is létszik Csesztve küllemén. Takaros. szép. új házak, s számtalan gépkocsi beszél a jólétről. A porták előtt drága kerítések, s mögöttük tarka szőnyegként a virágos ágyak. Mintegy százhúsz ház van a községben. Nem egészen fele a lakosságnak evangélikus.

EBBEN A MAROKNYI EVAN- GÉLIKUSSÁGBAN azonban erő van. 1973-ban nyolc hónap alatt pazar kis templomot épített fel. Amikor a templom előtt ácsorog- tam. csak úgy. dicsérő szavamat hallva elmondották. 800—1000 órákat is végeztek társadalmi munkában, csakhogy mielőbb kész legyen a templom. Meg is látszik szeretetiik a templomon. Istentisztelet minden három hétben van. Csesztve filiája Szügy- nek. A közbeeső időben a kántor tart felolvasásokat. Záborszky Csaba szügyi lelkész pásztorolja a gyülekezetei.

Szombat délután éppen esküvő volt a templomban. Arra számítottam, hogy valami színes, nógrádi palócesküvőt fogok látni. De nem. Szokványos, „polgári” esküvő volt. Gyarmatról érkezett a zenekar, Szügyről, Benczúrfalvá- ról, a rokonság, s a násznép, együttesen a csesztveiekkel sokan szorongtak a templomban. Népviseletben már senki, azaz alig. s talán csak a vőfélyek kezében szorongatott pántlikás bot emlékeztetett a régi szokásokra. Az utcát autórengeteg tartotta megszállva s a lakodalmas háznál minden megvolt, „mi szem-szájnak ingere”.

A BIKKES ÉS A DRAHÁT

vagy Nagypart . mélyén patak csörgedezik, születésére még emlékeznek az idősebbek. Alagcsö- vezték a talajvizes partot, azóta csordogál. Olvadáskor, felhőszakadás alkalmából megárad, el akarja nyelni a völgyet.

Szombat este volt. s ki-ki felsöpörte portája előtt az országutat Vasárnapra készültek a jó palócok.

Rédey Pál

t Jávor Pál

Színdarab

Ki a gyilkos, ki az áldozat?

Ki a gyilkos?

Erre a kérdésre keresi Stanislaw Gro- chowiak Örült Gréta c. drámája a választ a József Attila Színház színpadán, mint annyi más bűnügyi história.

A válasz azonban, amit kapunk, megdöbbentőbb. mint amikor a legártatlanabbnak látszóról és a legtöbb alibivel rendelkezőről derül ki. hogy ő ölte meg az áldozatot. Ebben a drámában az derül ki ugyanis, hogy a gyilkosság nem előre megfontolt szándékkal és nem arzénnal történik, hanem az egzakt, tudományos vizsgálatok a pszichiáteri kezelés és a rendfenntartás terén való kötelességtel- jesítés folyamán; s nem is azok a gyilkosság áldozatai, akik a temetőben nyugszanak. hanem aki bomlott elmével, nagy vagyon tulajdonosaként „végig élheti” az életét.: s a gyilkosok nem bűnözők, hanem a társadalom megbecsült tagjai: jogászok. vegyészek, pszichológusok és a hatóság emberei.

Ki kit öl? S ki mivel gyikol?

Nem lehet mindig olyan egyértelműen válaszolni a kérdésre, mint a minap esti rádióhírekben hallottuk: Hét évre ítélték az anyagyilkost, életfogytiglanra a feleség- és gyermekgyilkost. Nem mindig ilyen sematikus a kép. a sztori: Veszekedés ... előrántott konyhakés . . . halálhőr- gés... Vége ... S akiket lassan, apránként ölnek meg? Gyötörve, vizsgálva, gyanúsítva, de soha egy véres sebet nem ütve rajtuk és mindig bizonyíthatóan az értelem és a jog jegyében járva'el? Csak éppen az eljárás, az ügyintézés mechanizmusában az emberről feledkeznek

meg. arról az emberről, akire vonatkozik, akinek a bőrére megy minden — úgy megfeledkeznek az emberről, mintha a kiderítendő igazság lehetne valami dologi és az ember személyétől független.

Az ügyészt alakító Bánffy György teszi fel a kérdést vejének, a toxikológusnak (Fülöv Zsigmondi: Gondoltál te az egész vizsgálati idő alatt egyetlen pillanatra is Grétára? Eszedbe jutott-e ezt kérdezni, vajon képes volt-e ez a nő tizenhárom embert megölni? Lehetséges-e, hogy ez kitelt tőle? S a vő. a vegyész elismeri, hogy az emberre, a személyre nem gondolt. mert a kémiai vizsgálatok egyértelműen bizonyítottak voltak.

Mi történik hát a darabban?

Egy Párizs környéki községben rövid időn belül Gréta (Szemes Mari), a fiatal paraszf.nő, nagy gazdaság ura. eltemeti apját, anyját, testvéreit, nagybátyjait és más rokonait. Mindnek illő módon szép és ünnepélyes egyházi szertartású temetést rendez és sírkövet, állít. Mégis gyanúba keveredik, s a szekrény tetején lekötött üvegcsében a rágcsálók ellen tartott arzén is megerősíteni látszik a gyanút hogy gyilkosa családtagjainak.

Vizsgálati fogság következik, durva börtöni bánásmód, az emberi személyiség megtörése és megalázása. Majd pedig egv pszichológus manipulációja, aki a meggyötört nőnek bebeszéli, hogy két énje

van. egyik a „rossz Gréta”. aki gyilkos. mert egvediil akar birtokolni, s a másik a „jó Gréta”. aki mindent szépen bevall és megtagadja másik én-jét. A megfélemlített, kimerült Gréta szinte ellenállás nélkül hagyja tudatát kettéha- sítanl.

Közben kihantolják hozzátartozóit, mindnek körmében és hajában arzént találnak. így mint a 2X2=4. olyan bizonyítottnak látszik a bűntény. De éppen ez a biztos és több. mint 100 százalékosan bizonyított tény ébreszt az ügyészben kételyt. Ennyire egzaktul általában nem lehet az igazságot bizonyítani. Túl biztos ahhoz, hogy igaz legyen. A kémia szempontjából egyértelmű az eredmény minden tetemben ott az arzén. De ha az embert nézzük, akkor semmi bizonyíték nincs arra és semmi sem győz meg arról, hogy Gréta képes volt tizenhárom családtagját megölni.

S ez a kételkedés jár jó nyomon. Még egy. legalább még egy sírt fel kell bontani — dönti el az ügyész utolsó este, holott másnap reggelre tűzték ki az ítélet végrehajtását, a kötél általi kivégzést.. S ekkor derül ki, hogv a temetőn arzénér húzódik keresztül aminek következtében minden tetemet átjár az arzén. így az is kiderül, hogy nemcsak embertelen, de még szakszerűtlen is volt a kémiai vizsgálat, mert nemcsak a gyanúsított Gréta nem jutott a vizsgálatot végzőnek az

eszébe, de az sem. hogy ne csak a tetemekből, hanem a talajból is vegyen vizsgálati mintát.

Gréta nem gyilkos. Grétát nem végzik ki. Bomlott elmével, háborodottan, őrült Grétaként folytathatja, végigélheti életét. Életét? Élet-e még az, ami ezután következik?

Ki az áldozat?

Az-e csupán, akit arzénnal megölnek? Az-e csupán, akit téves ítélet alapján kivégeznek’ Vagy az is áldozat, akinek ügyét tulajdonképpen sem tárgyilagosan, sem emberségesen nem vizsgálják, hanem csak a bizonyítékot gyűjtik a feltételezett, az előre kész vádra?

S miért a szenvedélyes bizonyít ékgyűj- tés? Útjában van valakinek Gréta? Senkinek. De a toxikológus tudományos kar- rieriét lendítené fel ez a szenzációs leleplezés: tizenháromszoros gyilkosság arzénnal.

Egy pillanatra úgy látszik, hogy éppen a tudományos karrier ömlik össze és a tudósjelöli szégyenteljes bukása következik be. De nem! A temető alatt húzódó arzénér hírére egv részvénytársaság igazgatótanácsi helyet kínál a toxikológusnak. és megbízást ad a temető szanálására és a talajból az arzén ipari célú kitermelésére.

Felfedezés! Karrier! Anyagi haszon! Fii be került? Egy ember, egy nő lelke épségébe. De ezt az igazságszolgáltatás és a tudományos kutatás mechanizmusában szinte senki sem veszi észre.

Csak az ügyész Az is későn.

Takácsné Kovácsházi Zelma