Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-07-01 / 26. szám

Olvasónk írja A felnőtt életéhez is hozzátartozik a játék AZ ISKOLAPADBÓL KIKE­RÜLVE AZ ÉLETBE, a mumca- helyre, saját családomba, meg­változott az életem. A másokért érzett felelősség, a munka kitö­rölte életemből a „gyerekes” dol­gokat. Nem is baj az, szépek voltak, de a gyermekkorhoz tar­toztak. A Játékhoz azonban édes­anyaként is, dolgozó nőként is ragaszkodom. Nem úgy, ahogyan gyermekkoromban tettem, de az­zal a szilárd meggyőződéssel, hogy a felnőtt életéhez is hozzá­tartozik a játék. Az élet örömei és gondjai, terhei és aggódásai közepette az jelent kikapcsoló­dást. GYERMEKGONDOZÁSI SE­GELYEN VAGYOK ITTHON. A nagyobbik gyermekem háromé­ves. A kisebbik egy. „Mennyi dolga lehet szegény édesanyának két kicsi mellett.” — mondhatná valaki. Biztos nincs egy szabad perce sem. Pedig van idom arra, hogy kislányom játszótársa is legyek. A gyermek igényli a já­tékot, s az édesanya ebben a já­tékos szeretetben válik a kis­gyermek barátjává is. — Később milyen nagy szüksége lesz erre a kapcsolatra a gyermekünknek! — Találékonynak kell lenni, hogy izgalmas, új, a gyermeket lekötő, s játszva tanítgató legyen a játékunk. AHOGY EGYÜTT JÁTSZUNK A GYERMEKEIMMEL, — a Nemzetközi Gyermekév alkalmá­val, — olyan szomorúan gondo­lok arra: Mennyi gyermeknek nincs• gyermekkora. Nemhogy já­téka nincs, de betevő falatja sem. Játék helyett könnyes szem­mel talán dolgozik éhbérért. Hála isten, hazánkban MINDEN FELTÉTEL MEG VAN ARRA, hogy a gyermekek játékos örömben éljenek. Minden feltétel megvan, hogy gyermekeink élé­tét szebbé, jobbá, boldogabbá te­gyük napról-napra. Munkám végzése közben, — amikor kis­babákat látogattam, .— láttam azt is, hogy hány családban nem a lehetőségek adta légkörben nő­nek fel a gyermekek. Védőnői körzetemben sok cigánycsalád él. Ott még szomorúbb a gyerme­kek élete. A gyermekek otthon­ra, mesére, szeretetre vágynak, s hányszor éppen azt nem talál­nak. Ahol pedig ez nincs meg, ott a gyerekek szenvednek, örömtelenek. szomorúak. A ..nagy hajtásban” kevés szeretetet, jó szót, törődést kapnak a szülők­től az ilyen gyermekek. Meg­kapják a déligyümölcsöt, mind­azt, amit szemük s szájuk meg­kíván, a játékos szülői szerete­tet mégis éhezik és hiányolják a gyermekek. A JÓ MUNKABEOSZTÁS FELTÉTELE ANNAK, hog'y jus­son idő a gyermek számára is. Igényeink csökkentésével a „lá­tástól vakulásig” való munka terhétől lehet megszabadulni. Le­het a kisgyermeket gyermekko­csiba is sétáltatni és nem kell mindjárt „gépkocsiban” álomba ringatni! Gyermekeink fejlődé­sét nem bízhatjuk a jószerencsé­re, vagy a kiszámithatatlan sors­ra. Isten nekünk adta őket, s mi felelős szeretettel kell, hogy időt szakítva neveljük, tanítsuk őket. — Ha talán mi nem -kaphattunk is annyi időt és szeretetet szü­léinktől, mint ők, mégis mond­hatjuk: Mi is megnőttünk, pedig a szüléink nem sok időt szakít­hattak számunkra. Megelégedett emberek tudnak gyermekeiknek idejükből és sze- retetükböl sokat ajándékozni. Az elégedetlen embernek nincs so­ha ideje, mert neki soha semmi nem elég. A megelégedettség nem a sorssal való megalkuvás, hanem az örvendező életnek szükség- szerű velejárója. Nélkülözhetet­len az élethez. Ha a megelége­dett ember lelki nyugalma nincs meg bennünk, akkor a sors ellen örökké lázadók leszünk. TUDOM, HOGY NEM JÁTÉK A2J ÉLET. Küzdeni, dolgozni, fá­radni kell. De Istentől kapott bölcsességgel megtanulhatjuk az időnket is jói beosztani. Akkor jut idő pihenésre, kikapcsolódás­ra is. Tanuljunk meg játszva dol­gozni, hogy örömöt találjunk a munkában. Goethe írta: „Csak semmit hivatásszerűen. Nem áll­hatom. Mindent amit tudok, játsz­va akarok végezni.” Nem sze­retném ezzel a hivatás nagysá­gát lebecsülni. Tudom, vannak dolgok, amit hivatástudat nél­kül nem szabad és nem is lehet csinálni. De a hivatásszerű mun­kát is lehet játékos örvendezés­sel végezni. Az édesanya számára a leg­fontosabb, legdrágább és legna­gyobb hivatás á1' szülői tiszt. S ehhez a hivatáshoz is hozzá tar­tozik szükségszerűen a játék. Ne­künk szülőknek soha nem sza­bad beiemerevednünk a szülői tisztbe. JÁTÉKOSAN NEVELNI. Kis­lányom most van a dac-korszak­ban. Szülői hiúságunk nehezen viselte el, hogy már neki is van akarata. Amikor ez jelentkezett, erővel akartuk le törni. Ha a szü­lők barátaivá akarnak válni gyer­mekeiknek, akkor sok rugalmas­ságra van szükség, s így kerül­hetnek csak közei gyermekükhöz. A dac-korszakban jelentkező ká­ros kinövéseket játszadozva kí­séreltem meg nyesegetni. Ehhez igen nagy türelem és alázat kell. Mi keresztyének alázatot, örö- ,möt és bölcsességet tanulhattunk Jézustól. Mi sebet ütünk és fáj­dalmat okozunk. Ö tanít meg­örvendeztetni másokat. Mások könnyét letörölni. Másokért, sze­retteinkért, embertársainkért él­ni. Sziklai Tiborné Istentiszteleti rend Budapesten, 1979. július 1-én Deák tér de. 9. (úrv.) Muntag An­dor, de. 11. (úrv.) Muntag Andor. du. 6. Takáosné Kovácsházi Zelma. Fasor de. ll. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Gáncs Aladár. Dózsa György út 7,. de. fél 9. (úrv.) Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Békés József, de. 12. (ma­gyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbanya de. 10. (úrv.). Vajda Péter u. de. fél 12. (úrv.) Zug­ló de. 11. (úrv.) Baráth Pál. (Rákos­falva de. 8. Baráth Pál. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Baráth Pál. Kassák La­jos út 22. de. 11. Benczúr László. Vá­ci út 129. de. 8. Drobina Erzsébet. Frangepán u. de. 8. Drobina Erzsé­bet. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pest­erzsébet de. 10. Virágti Gyula. Sorok- sár-Cjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matúz László. Pest- lőrine-Szemere-telep de. háromnegyed 8. Matúz László. Kispest de. 10. Bony- nyai Sándor. Kispest-Wekerle-ielep. de 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely, de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota-lVIáv telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákos- palota-Nagytemplom de. 10. Matúz Pál. Rákosszentmihály de. fél 11. Kar­ner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. du. fél 3. Kistarcsa de. 9 Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péter. Rákoshegy de. 9. Rákos­liget de. 10. Ferenczy Zoltán. Rákos­keresztúr de. fél 11. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Mado- esai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Koren Emil. du. G. Madoesai Miklós. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) Koren Emil. Óbuda de. 10. Véghelyi Antal. XII., Tartsay Vilmos u. II. de. 9. Takács József, de. 11. Takács Jó­zsef. du. fél 7. Rúttkay Elemér. Pest- hidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Mod őri u. 6. de. 10. Lehel László. Ke­lenföld de. 8. Missura Tibor de. 11. (úrv.) Missura Tibor. du. 6. Nyirő Jó­zsef. Németvölgyi út 138. de. 9. Rutt- kay-Mikiian Géza. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. (úrv.) Rozsé Ist­ván. Budafok de. 11. (úrv.) Rozsé Ist­ván. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. Istentisztelet n Dunakanyarban Budakalász — Lenfonó a hó első és harmadik vasárnapján de. fél 8., a re­formátus templomban. — Pomáz min­den vasárnap de. 9., a református gyülekezeti teremben. — Szentendre minden vasárnap de. 11.. az evangé­likus templomban (Bükkös part, 2.). — Leányfalu a hó első vasárpaoián du. 5.. a református szeretetotthon­ban. — Dunabogdány a hó harmadik vasárnapján du. 2. (Petőfi u. 3.). — Visegrádi a hó harmadik vasárnapján du. 4.. a református templomban. — Vác minden vasárnap fél 10.. az evan­gélikus templomban (Eötvös u. 1.). — Esztergom minden vasárnap de. 10., az evangélikus templomban (Zalka M. u. 82.). — FIATAL leány külön bejáratú szobát keres. Cím a kiadóhivatalban. — REGI játékkártyát vesz, cserél gyújtó. Somos Géza 1374 Budapest, Pf. 332. Telefon: 213-993. — LUTHER-kabálot szakszerűen ké­szít Dóczi Zoltán szabómester. 1061 Budapest VI.. Majakovszkij u. 6. — HARANGÖNTÉST, javítást, szol­gáltatást le- és felszerelést, vasállvá­nyok és könnyűhúzású koronák ké­szítését, átalakítását vállalja ,.Slezák László aranykoszorús harangöntő utó­da és fia**, Gombos Lajos harangöntö mester. 2162 Örbottyán, Pf. 2. — HALÁLOZÁS. Jávor Pál ny. ceglédi lelkész életének 88. évé­ben június 12-én Szentendrén elhunyt. Temetése június 21-én volt Szentendrén Benczúr László angyalföldi lelkész szolgálatával. „Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett.” (Lk 19, 10). VASÁRNAP. — „A gonosz min­den fajtájától tartózkodjatok” (1 Thessz 5, 22 — Péld 14, 34 — Lk 15, 1—10 — Zsolt 32). Jézus a keresztfán a gonoszság erőivel vette fel a harcot, és halálával döntő csapást mért Sátánra, bűn­re, halálra. Megsemmisítette, szétszórta „csapatait”. A bűnnek ezek a szétszórt erői azonban még nagy kárt tehetnek azokban, akik közel engedik magukhoz. Tönkretehetik a családi életet, lazíthatják a munkafegyelmet, háborút szítanak. Isten gyerme­kei Krisztus bűnbocsátó szerete- tébe kapaszkodnak, és ezáltal nemcsak maguk menekülnek meg a gonosztól, de másokat is megmentenek. „Gonosztól szaba­díts, Atyánk” (27. ének 8. vers). HÉTFŐ. — „Ki vádolná Isten választanait? Isten, aki megiga­zít?” (Róm 8. 33 — Hős 11, 3—9 — Mk 2. 13—17 — lKir 18, 30— 46).. Kizárólag magának Isten­nek lenne joga arra, hogy vádol­jon és elítéljen. Ö azonban Fiára hárította bűneink büntetését, hogy Jézus áldozatával meg­mentsen bennünket. Mind ezt pedig azért tette, hogy embert szerető, mentő szolgálatában mi is részt vegyünk. „Ha ei botlom. ó emelj fel” (333. ének 7. vers). KEDD. — ..Szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre, visz, és kevesen vannak, akik megtalálják” (Mt 7, 14 — 5Móz 5, 32 — Lk 7, 36—50 — lKir 19, 1—21). Isten az élet for­rása. Ezt a forrást Krisztusban tárta ki számunkra. Az élet te­hát az, amit Vele való közösség­ben élünk. Ez az élet a bűnbo­csánat szoros kapujával kezdő­dik, amelyen nem vihetjük át bűneinket, és a szeretetben szol­gáló új életben folytatódik. Ez az a „keskeny út”, amely a „mennybe visz”. Kevesen talál­ják meg. mert összetévesztik az életet az élvezetek bajhászásá- val. „Én vagyok az út, az élet” (430. ének 2. vers). SZERDA. — „Megítéli Isten az emberek rejtett gondolatait Krisz­tus Jézus által” (Róm 2, 16 — Jer 23, 24 — Lk 15, 11— 24 — 1 Kir 21, 1—16). Büntetle­nül nem élhetünk vissza Isten .szeretetével. mert Ó számon tartja cselekedeteinket, sőt még a gondolatainkat is. és Jézus ál­tal ítéletet tart felettünk. Az íté­letből csak az szabadul meg, aki Krisztus szívet és értelmet tisztí­tó szeretetéből él. „Igaz bíróm, te kegyelmezz” (586. ének 3. vers). CSÜTÖRTÖK. — „Krisztus azért halt meg és azért kelt életre, hogy mind a holtakon, mind az élőkön uralkodjék” (Róm 14, 9 — Zak 14, 9 — Lk 15, 25—32 — lKir 21, 17—29). Jézus halálával győzelmet aratott a bűn felett, feltámadásával a halál felett. Is­ten neki adott minden hatalmat mennyen és földön. Uralma ki­terjed a láthatókra és a látha­tatlanokra, élőkre és holtakra, jelenvalókra és elkövetkezendők­re. Uralmát most szeretete által gyakorolja. Boldog az, aki meg­hajlik előtte életében, hogy övé legyen halálában is. „Megadva már hatalma, Hogy mindnyá­junkkal jót tegyen. És magához vegyen” (214. ének 3. vers). PÉNTEK. — „Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önma­gunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság” (ÍJn 1. 8 — Jób 4, 17 — Lk 19. 1—10 — lKir 22, 1—23). Nem önmar- cangolásra. beteges bűntudatra akar vezetni minket Isten, ha­nem a valóság meglátására. Ar­ra. hogy ebben a világban nem leszünk tökéletesek, Pál szavai­val élve: az új ember mellett ott lakik bennünk az ó ember. Ezért van szükségünk napon­kénti > megtérésre, a bűn bocsá­nat naponkénti elfogadására, hogy a Krisztusban kinyilatkoztatott isteni igazság győzedelmeskedjék életünkben. „Bűnös lelkem hoz­zád siet. Szomjazza bő kegyel­medet” (28. ének 1. vers). SZOMBAT. — „Az Emberfia sem azért jött, hogy szolgálja­nak neki, hanem hogy ő szol­gáljon és életét adja vállságul sokakért” (Mt 20, 28 — Szs 61, 1 — Ez 18, 1—4 — lKir 22. 24— 40). A Szentírás tanításainak, a belőle fakadó diakóniai teológi­ának a közepe ez az ige. Jézus Krisztus, az Űr szolgává lett, hogy életének a feláldozásával szolgáljon mindnyájunknak. Ez­zel vezet az egymás iránti sze­retetre és az örök életre „Fele­barátom is Jézusnak megváltó­ja. Ki ártatlan vérét Mindnyá­junkért ontotta” (443. énék 5. vers). Pintér János EVANGFLIKÜS ELET A M^gyarorszáei Evangélikus Eevház Sajtóosztályának iaoia Szerkeszt): a szerkesztő öízottsag A szerkesztésért felei: Mezős) Gvörsjy Felelős Kiadó: Harkanvi László Szerkesztőséé és idadótilvatal: 1088 öuüapest Vili.. Puskin u 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412— vin Előfizetési ár: egy évre 200,— Ft Arusltla a Mas var Posta lodex: 25211 ISSN 0133—1302 © 79.1893 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs maeasnyomás Felelős vezető: Soproni Béia vezérigazgató Balaton ! Balaton ! Lágy szellő fodrozza a víz tükrét. Reg­gel van. Üres még a gyenesi strand. Né­hány csónak reng a vízen. Megtörnek az apró hullámok a csónak falán Szegényes halászladikok között királyi gőggel trónol 8 méter magas vitorlarúdjával egy fe­dett, szép vitorlás. Fehér vászna kecsesen hajladozik a hajnali szedő pajkos moz­gására. Mintha bemelegítőt tartana egy készülő nagy csatára. Fiatal pár áll meg a móló végén. Kém­lelik a vizet és a szelet. Fürdenek a reg- ■geli napfényben. Eloldják a vitorlás lán­cát. A kis hajó úgy dobálta magát jobb- ra-balra vidáman, mint a láncra vert kutya, mikor gazdája megoldja nyakör­vét. Felszabadult testével nyaldosta a vi­zet. Amint ringó csónakjukba léptek, ők is úgy érezték, megszabadultak a kemény föld rabságától. Szorgos munka, előké­szület után méltóságteljesen indult el a reggeli gyenge szélben fedélzetén egy boldog fiatal házaspárral. Hamarosan egyvonalba értek azzal az öreg nádfede- les házzal, melyben nemrég köszöntek el alvó kisfiúktól. Csókot küldtek felé s ka­cagva boldogan repültek. Tihany volt a cél. Ragyogtak a szigligeti vár romjai, a Szent Mihály domb kedves kápolnája. A badacsonyi hegy koporsó formájú ge­rince is látszott már. — Nézd! Már látszik a Kísfaludy- házl... ébresztgeti napozó asszonyát a férj. Törölgeti a szemét, vakítja a víz tük­rén villodzó napfény. Tenyerével ernyőt tart szeme fölé s úgy tekint fel a hegyre. Néz és borzong. — Fázol? Édesem! — Nem, csak olyan borzalmas ez a hegy! — Nézd a nagy koporsó fölött gomoly- gó felleget... mintha csak egy nagy ra­vatalozó komor, fekete drapériái lenné­nek! Megborzong, vacognak a fogai... jujj de fázom! — No ne mondj már ilyet, hiszen olyan ragyogó meleg az idő! Miért nem a hegy tüzes borára gondolsz, mely gőzölög a gerincen a nagy kádakból, hordókból...? Mint anyja keblén a riadt gyermek úgy fúrta férje mellébe arcát a megriadt asz- szony. Egyszercsak, mint odújában megzavart vad, úgy ugrott fel a férj. . . megragadta a vitorla rúdját... haja ziláltan lobogott az egyre erősödő szélben . . . Riadtan ugrott fel az asszony s kiál­totta: „Nézd, megindult a temetési me­net, viszik a koporsót .. nézd. hogy lo­bognak felette a fekete fátylak?”!.. Nem volt idő a válaszra. A férfi min­dent megpróbált, hogy széllel szemben valahogy kijussanak az 500—609 m-re levő badacsonyi partra. Cikcakkban megkísérelte a lehetelent, de egy idő után feladta a küzdelmet. Eloldotta a vitorla alsó gerendáját, hogy a somogyi partok felé irányítsa vitorlását. A geren­da kicsúszott a kezéből és lesodorta a hajó fedélzetéről asszonyát. A férfi mo­hó szemekkel kutatta a tajtékzó hullá­mok között vergődő párját, de nem látta sehol sem. Beugrott utána, hamarosan egymásra találtak. Ezalatt a horgony nél­küli hatót messze sodorta már tőlük a szél. Megindultak úszva féltett kincsük után, de hiába. A verseny hamarosan el­dőlt a vitorlás javára. Mögötte, messze két kis pont jelent meg néha a hullámok között... két erejét megfeszített ember vívta harcát az életért. Fél kilométeres úszás után kimerült az asszony. Csak annyi ereje volt már, hogy ráfonja karját férje derekára. így úsztak tovább. Az erős férfi karok is egyre fá­radtabban emelkedtek ki a vízből. Az éietösztön diktálta így? Nem tu­dom... A Gonosz volt ott jelen? Nem tudom.,. Valaki ott volt ebben az er­nyedt, de mégis hősi küzdelem nehéz perceiben, amikor a férfi kitépte magát felesége öleléséből s megindult egyedül. Igen ... EGYEDÜL ... !!! A somogyi homokos sekély parton megfeneklett a hajó. Maradék erejével elérte még a csónakot... felkapaszkodott rá s elájult. Így találtak rá a mentésükre indult motoros rendőrök Amikor a mo­torcsónakban magához tért, borzongva nézte a vizet, mely kecses zsákmányá­val elvonulóban volt már. Mint a vad, mely karmai -közt szorítja zsákmányát, úgy morajlott, morgott a „tenger.” Este volt már, amikor irodám ajtaján kopogtatott és belépett a jói ismert em­ber zilált hajjal, eltorzult arccal... ie- rogyott egy székre s csak zokogott s ki­áltotta: „megöltem a feleségemet... megöltem a ...” Nehéz volt nekem is szólnom ... Szí­vemet és torkomat szorongatta valami... Mikor elment, láttam az udvarról, so­káig állt összekulcsolt kezekkel a gyenes- diásdi kereszt előtt... Her nád Tibor 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents