Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1979-06-24 / 25. szám
A presbiter látóhatára NINCS PRESBITER TANULÁS NÉLKÜL — érezzük, ezt már jó ideje egyházunkban és ezért gyűjtjük össze évről évre rendszeresen a gyülekezetek presbitereit egyházimegyei konferenciára! De a tanulás mellett a másik célt is igyekszünk segíteni.: nincs presbiter hit nélkül! A Bács-Kiskun Egyházmegye presbiterei május utolsó vasárnapján Kecskeméten gyűltek össze presbiteri konferenciára. A nap főtémája az volt .amit címül is felírtam e beszámoló elejére. Szélesíteni kell a látóhatárt, hogy eredményesebb legyen otthon a presbiteri szolgálat, tudják a presbiterek, hogy mi mindenre kell figyelni, milyen széles a medre a presbiteri munkának. A vasárnap igehirdetési textusa (Ap csel 6. 1 — 7) jó indítást adott: Ahol elhanyagolják a diákomét, vagy nem gyakorolják az élet minden területén, ott zúgolódás és morgás támad a gyülekezetben és elvész a lényeg: az egyház nem közvetíti Isten sze- retetét az emberek felé. Helyére kell termi a gyülekezetben a dia- kóniát! ISTENTISZTELET UTÁN — ebédszünettel — előadások hangzottak, melyet megbeszélések is követtek. Előkerültek a presbiteri felelősség kérdései. Felelősek vagyunk a gyülekezet jelenéért a gyülekezeti munka rendjéért és megtervezéséért, de a gyülekezet jövőjéért is ugyanúgy. A lelkész-, kántor- és diakónusutánpótlás kérdése a ma presbitereinek látóhatárába tartoznak. Most kelil megtalálnunk és tanulásra küldenünk azokat a fiatalokat, akik majd a jövőben beállnak a szolgálatba. De a presbi temek tisztán kell látnia az állam és egyház viszonyának legfrissebb, legaktuálisabb kérdéseiben is. A jó viszonyt nem egyoldalúan teremtik meg. az nem egyedül az állam feladata. Minden presbiternek a maga helyén kell jól értően, tenni szolgálatát, hogy közösen munkáljuk tovább becsületesen kapcsolatainkat és azok jó gyümölcsét közösen élvezzük népünk, társadalmunk életében. A TANULÁST CÉLOZTA az egyházi törvényeinkkel való foglalkozás, a presbiterekre vonatkozó törvények ismertetése és a presbitérium megszaporodott feladatainak meglátása. Késő délután volt, amikor a közös beszélgetés végén elhangzott a záró áhítat és ezzel az apostoli út- ravalóval indította haza a presbitereket a gyülekezetekbe: .Jegyen rá gondod, hogy teljesítsd azt a szolgálatot, amelyet átvettél az Urban” (Kol 4, 17). Közel másfél száz presbiter erősödhetett hitében és tágíthatta látóhatárát ezen. a vasárnapon Kecskeméten. Az előadásokat Sárkány Tibor hartai. Nagybocs- kai Vilmos kiskőrösi lelkészek és Tóth-Szöllős Mihály az egyházmegye esperese tartották. Tóth-Szöllős Mihály Istentiszteleti rend Budapesten 1979. június 24-én Deák tér de. 9. (úrv.) Takács Dáni- elné, de, 11. (úrv.) Karmiati Béla, du. 7. Harmati Béla. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán, du. 6. Muntág Andorne. Dézsa György út 7. de. fél 9. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57 b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12 (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Komjáthy Lajos. Kőbánya de. 10. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Selmeczi János. Rákosfalva de. 8. Selmeczi János. Gyarmat u. 14. de. fél lé. Selmeczi János. Kassák Lajos u. 22. de. 11. Dro- bma. Erzsébet. Váci út 129. de. negyed 10. Drobina Erzsébet. Frangepán u. de. 8. Benczui* László. Újpest de. 10. Blá- zy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 10. Matuz László. Kispest de. 10. Bonnvai Sándor du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kis- pest-Wekerle-telep de. 8. Bonnyaj Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospálota-Máv telep de. 8. Schein er Vilmos. Rákospalota-Nagy- templom de. 10. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 11. Kamer Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Szál a y Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péter. Rákoshegy de. 9. Feren- czy Zoltán. Rákosliget de. 10. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Feren- czy Zoltán. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.} Koren Emil. de. fél ii. (német), de. li. (úrv.) Ottlyk Ernő (lelkészavatás), du. 6. Koren Emil. Toroczkó tér de. fél 9. Foltin Brúnó. Óbuda de. 9. Görög Tibor. de. 10. Görög Tibor. XII., Tart- say Vilmos u. ll. de. 9. Csengődi László, du. fél 7. Csengődi László. Pesthidegkút de. fél 11. Lehel László. Modori ti. 6. de. 10. Turesánvi Károly, Kelenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre. de. ll (úrv.) Beneze Imre, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Miss ura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Rozsé István. Kelen völgy de. 9. Rőzse István. Budafok de. ll. Rozsé István. Csillaghegy de. fél 10. Ma- docsay Miklós. Csepel de. fél Ll. Lehel László. fi III — Szentháromság után a 2. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Iái 14. (15) 16—24 az igehirdetés alapigéje: Zsid 3, 1—8. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Július Srán, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet Magassy Sándor nagysi- monyi lelkész. — KECSKEMÉT. Pünkösd vasárnapján délután egyházzenei áhítat volt a kecskeméti evangélikus templomban. A református gyülekezet énekkara Osváth Viktor lelkész-karnagy vezetésével Palestrina. Gumpelzhaimer, Händel és Bach, valamint Ádám Jenő és Gárdonyi Zoltán műveiből adott elő. Orgonán kísért és Bach, valamint mai szerzők műveiből adott, elő Tóth Szöllös Mihály esperes. Igét. hirdetett dr. Nagy Tibor református espereslelkész. EK — BAKON YSZOMBATHELY. A dr. Balogh István 30 éves hűséges szolgálata után elköltözés, illetve tisztségéről való lemondás folytán megüresedett gyülekezeti felügyelői tisztre Horváth Ferencet választották meg. Ezzel együtt megújították a tisztikart és a presbitériumot. Gondnokká: Bocs- ka Pált és Farkas Pált, pénztárossá: Dákai Jánosnét, számvevőszéki tagokká: Letenyei Mihályt. Szvák Mihályt és Mocsári Lásziónét választották. 9 asszonyt is beválasztottak a presbitériumba: Sáhó Viktornét, Szabó Sándornét, Bódai Jánosnét, Letenyei Jánosnét, ifj. Dákai Mihálynét, Tóth Jánosnét, Dákai Jánosnét, Talcács Mihálynét és Polgár Mihálynét. „Viseljetek gondot tehát magatokra és az egész nyájra, mélynek őrizőivé tett titeket a Szent-. lélek.” — MISKOLC. Május 20-án egyházzenei áhítat volt a gyülekezetben. Műsoron Vivaldi, Bach és Mozart művek szerepeltek. A zenei élményben gazdag áhítat programjából kiemelkedett Mozart: Exultate, jubilate c. műve. A kamarazenekart Pazár István karnagy, a gyülekezet tagja vezényelte. Énekelt P. Izsof Lilla oratórium és operaénekes. A gyülekezet tagjai örömmel és köszönettel fogadták a zeneművészek szolgálatát. — A május havi szeretetven- dégségen és a délelőtti istentiszteleten Povázsay Mihály békéscsabai lelkész, szolgált. Előadásának címe: Elidegenedés — együttélés Gál 6.2 alapján. A gyülekezet ifjúsága szavalatokkal és zeneszámokkal gazdagította az együttlétet. A bibliáéra tagjai hangjátékot adtak elő. — SlKKÖAVATAS. A Deli Egyházkerület volt püspöke és a Magyar Rádió főmunkatársa, D. Dezséry László sírkövének felavatása június 27-én, szerdán du. 6 órakor lesz Budapesten — Farkasréti temetőben. — ..Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem.” — egyedülálló idős néni gondozását vállalná lakásért ny. gondozónő. „Kölcsönös megbecsülés” jeligére a kiadóhivatalba. „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és megnyugvást adok nektek” (Mt 11, 28). VASÁRNAP. — „Istenünk könyörülő irgalmáért, amellyel meglátogat minket a felkelő fény a magasságból, hogy ráigazítsa lábunkat a békesség útjára.” (Lk 1, 78-79. — Ez 34, 25. — Lk 14, 15-24. — Zsolt 18, 26-37.) Ne gondoljuk, hogy a békesség útján való járás valamiféle „védett” útvonalat jelent. Göröngyösebb és nehezebb mint gondolnánk. Még hitünket is próbára tszi. De van Urunk aki az útra igazítja a botladozót. „Vigyázz, mert nehéz az út, Ez a földi pálya, S míg a vándor célra jut, Oly sok a próbája.” (457. ének 3. vers). HÉTFŐ. — „Így fognak visszatérni az Űr megváltottál is, boldog örömben lesz részük, a gyöt- relmes sóhajtozás pedig elmúlik.” (Ézs 51, 11. — lPt 4, 13. — Mt 3, 1-12. — lKir 13, 20-32.). Az Ígéret boldog jövendőt mond. Még így sem feledkezhetünk meg a jelen, — bennünket szolgálatra hívó — feladatairól. „Ne legyen életemben soha egy pillanat. Melyben elhagyna engem E nemes indulat.” (446. ének 2. vers). KEDD. — „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” (Rám 8, 31. — 2Móz 16, 12. — Mt 11. 7-15. — lKir 16. 29-17, 6.). Egyszülött Fiát adta érettünk. Nyilvánvalóvá tette era berszere tétét. Most rajtunk múlik, tudunk-e erejére, kegyelmére, szeretetére támaszkodva bátran küzdeni mások javáért, boldogulásáért. „Erős vár a mi Istenünk, Jó fegyverünk és pajzsunk: Ha ő velünk, ki ellenünk?” (256. ének 1. vers). SZERDA. — „De ha nem tetszik nektek, hogy az Urat szolgáljátok, válasszátok ki még ma, hogy kit akartok szolgálni. De én és az én házam népe az Urat szolgáljuk!” (Józs 24, 15. — Mt 6. 24. — Jn 3, 22-30. — lKir 17, 7-16.). Isteníisiíeiet n Diitmkänprkn Budakalász — Lenfonó a hó első és harmadik vasárnapján de. fél 8., a református templomban. — Poraáz minden vasárnap de. 9., a református gyülekezeti teremben. — Szentendre minden vasárnap de. ll.. az evangélikus templomban (Bükkös part 2.). — Leányfalu a hó első vasárnapján du. 5., a református szeretetotthonban. — Dunabogdány a hó harmadik vasárnapján du. 2. (Petőfi "u. 3.). — Visegrád a hó harmadik vasárnapján du. 4.. a református templomban. — Vác minden vasárnap fél 10., az evangélikus templomban (Eötvös u. !.). — Esztergom minden vasárnap de. 10.. az evangélikus templomban (Zalka M. u. 82.). Dönthetünk. Az Urat azonban csak teljes odaadással lehet szolgálni. Hogy ez mit jelent? Elfogadjuk ajándékait, segítségét, sze- retetét és ezzel az erővel szolgáljuk embertársaink javát. „Teben- ned van bizodalmám. Légy a veszélyben oltalmam; Őrizeted árnyékában Lehetek csak bátorságban.” (35. ének 2. vers). CSÜTÖRTÖK. — „Jön a Seregek Uránáik napja minden kevély és magas ellen.” (Ézs 2, 12. — Mt 18, 3. — Ézs 40, 1-8. — lKir 17, 17-24.). A fennhéjázó, büszke önmaga bűvöletében és dicsőségében élő ember nem képes Isten igéjét befogadni. 'Pedig „növekedni” csak akkor lehet, ha megtanuljuk mások bánatát, örömét magunkra venni. „Vigyázzatok, azt kiáltják!” (588. ének 1. vers). PÉNTEK. — „De tudjuk, hogy eljött az Isten Fia, és képességet adott nekünk arra, hogy felismerjük az Igazát.” (ÍJn 5, 20. — Ézs 1, 3. — Lk 12. 49-53. — lKir 18, 1-15.). A látásból fakadó felismerésnél többről van szó. Következményeiben pedig egy bizonyságtevő életformáról. Olyanról, amelyben nekünk is meg kell élnünk a szeretetet. küldetésünkhöz méltóan. „Jézus hű vezér, Néped esdve kér, Járj elöl, és mi nem késünk.” (785. ének 1. vers). SZOMBAT. — „Hirdetem nevedet testvéreimnek.” (Zsolt 22, 23. — Rom 10, 14. — Jn 10. 40- 42. — lKir 18, 16-29.). Felelősségűink és feladatunk, hogy bizonyságot tegyünk Jézus Krisztusról ebben a világban. Tehetjük ezt szóval és cselekedettel. Olyan közösséget teremtsünk az ő nevében. amely különbség nélkül mindenkit.magához ölel. így tehetünk igaz bizonyságot az Ö nevéről. ..Keresztyén vagy, mondod, Mert Krisztus neve rajtad.” (434. ének 1. vers). . . , . . . Lehel László EVANGÉLIKUS ELET A Magyarországi Evaneélíkus Egyház Saltóosztátvának laola Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felei: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőséé és kladóhivata!: 1088 Buaaoest vili. Puskin u. 12. Telefon: 142-074 C=ekkszámlaszám: 510—20 419—Vili Előfizetési ár: egy évre 200.— FV Arusítla a Magyar Posta Index: 2521! ISSN 0133-1.102 @ 79.1768 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs maaasnvomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató Mindennapok közérzete OTTHON ARRA HIVATKOZUNK, hogy felidegesített a főnök, beosztott, a váratlanul szoros határidő, az elmaradt prémium, a vélt vagy valós igazságtalanság, a mások felelőtlensége és a magunk felelőssége — gyakorta szeretünk párhuzamot vonni a kettő között — a meg nem értés, mert olykor minden összejön és tótágast áll az emberben. Es az asszony tudja, hogy a férje a munkahelyről hozza az idegességet — legalábbis úgy tesz mintha elhinné — ezért megpróbál álmélkod- va sajnálkozni, igyekszik mindent meg- étreni, de ez néha nagyon bonyolult és fárasztó, hiszen ő is hazahozott a vállalati büféből egy csokorra való stresshatást, mérgező kis pletykák tűszúrásait. De nem lázadhat és nem keresheti hangosan az igazát, mert egyszerre mindig csak az egyik panaszkodhat, csak az egyik baja a baj, a másik azért rendeltetett, hogy meghallgassa. Különben is reggel minden kezdődik elölről. Alig nyitja ki az ember a szemét, az jár az eszében, milyen hangulata lesz a főosztályvezetőnek, nem kell e hatszor felhívni a partnerüzemel mert az illetékes menetrendszerűen házon kívül van, elment, a visszajövetele pedig erősen bizonytalan. S aztán ez így halmozódik mindennap, s ezt az idegességet lassan és észrevétlen átveszi otthon mindenki, mert kivédhetetlen, viert az idegesség egyedül nem érvényesül, ahhoz társ kell, akivel vitatkozni lehet, meri az idegesség kíméletlen és erőszakos, nyugtalan, önző és boldogtalan. Az idegesség bennünk feszül, radarunkkal adjuk és vesszük, reggeltől estig a nyomunkba ólálkodik és néha még az álmainkba is elkísér. A HIVATALBAN VISZONT ARRA HIVATKOZUNK, hogy azért vagyunk idegesek. mert otthon az asszony nem tud alkalmazkodni, egyáltalában nem érti meg a túlterhelt férjét, csak a kicsinyes napi gondokkal törődik, mi lesz ebédre, meg van e rendelve a tüzelő, vagy meg lehet e venni születésnapjára öcsinek a villany vasutat. Micsoda elképesztő dolgok. Képtelen az asszony távlatokban és nagyvonalúan gondolkozni. S a kollégák bólogatnak, megértik. Mert a munkahelyen tudják, az idegesség otthonról származik, s igazán nem várható, hogy a munkaidő nyolc órája szertefoszlassa a ziláltságot és az idegek pattanásig feszült játékát, amikor nem tud semmire figyelni az ember, mert szüntelen gyötri valami megmagyarázhatatlan nyugtalanság. S HIVATKOZUNK SOKSZOR ARRA IS. hogy az autóbuszon ingereltek fel. a zaj. a modortalanság. a meleg és a tolongás, s panaszkodunk arra is. hogy a Közértben lettünk idegesek — különben semmi bajunk nem lenne — mert vér- lázitó volt az eladó kislány érdekli arca, aki viszont szintén el tudná mondani, ha meghallgatnák, hogy miért nincs kedve állandóan mosolyogni, mert neki is van magánélete, illetve lenne, ha a férjhez menési gondjait megoldaná egy lakáskiutalás. És kénytelen-kelletlen akkor is erre gondol, amikor tíz deka pa- rizert méri. mert neki személy szerint ez a legemésztőbb gondja. NAGYON DIVATOS MANAPSÁG A KÖZÉRZETRE HIVATKOZNI. Szeretnénk vele mindent megmagyarázni, mint valami bizonyítványt. Csak az a baj, hogy a közérzetünk alakulását olykor külső tényezőknek rendeljük alá. Mikor éppen mi a legkényelmesebb önigazolás. S a közérzetre hivatkozva vádaskodunk. ítélkezünk. s a mondvacsinált rögeszméinkkel magunkkal akarjuk rántani mindenáron a hozzátartozóinkat, a munkatársainkat, vagy éppen az első szembejövő ismerőst a nyomasztó közérzetünk sűrűjébe. hogy szenvedjenek, kínlódjanak ők is. aztán adjál; tovább máshol másnak a kapott idegfeszültséget, mint egy minden gyógyszerre immunis vírust. MIND INKÁBB ELED BENNEM AZ A GYANŰ, hogy ez a közérzet hivatkozás tulajdonképpen alibi. Mert nem árt elgondolkozni azon. hogy mi magunk, soha nem irányítjuk, befolyásoljuk a hétköznapjainkat. a cselekedeteinket, a hangulatunkat és a lelkiismeretünket? De azt hiszem igen. És ha mégis kellemetlen a szájízünk, aknaic oka lehet a saját türelmetlenségünk épp úgy mint a lelket bomlasztó és megalázó hazugság, az irigység, a befeléfordulás, az örökkön sértődöttség állapota, amikor azt hisszük, hogy a világ összeesküdött ellenünk, de a rossz közérzetnek oka lehet az is, hogy érzéketlenek vagyunk minden szépre és emberi gesztusra, hogy megdermed bennünk minden jószándék, s emésztheti hétköznapjainkat a hiúság, az önmutogatás, az oktalan indulat és még sokminden ami ott sűrűsödik bennünk egy mindig robbanásra kész feszültségben. Honnan hozzuk és hová visszük tehát mindennapjaink közérzetét? Jó leime egyszer végre eldönteni. Vagy elveszteni útközben a sok vádaskodást, elégedetlenséget és összeférhetetlenséget, mely csak mérgezi életünket. De nem veszítjük el. Ha néhány percre meg akarunk szabadulni tőle, akkor is inkább csomagmegőrzőbe tesszük, mintha különös, nehezen megszerzett érték lenne. ÉRDEKES. HA VALAKINEK JÓ A KÖZÉRZETE, nem hivatkozik semmire. Csak ha rossz. Mert keveseknek jut eszükbe, hogy nem csak mások hathatnak a mi közérzetünkre, hanem mi is befolyásolhatjuk a közvetlen környezetünk, a családunk, a munkahelyünk, az embertársaink közérzetét. És mi is lehetünk hivatkozási alap, ha valakinek rossz a kedAgh Tihamér i k i