Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1979-06-24 / 25. szám
Emlékezés Móricz Zsigmondra MÓRICZ ZSIGMONDRÓL egyazon hőfokon lehet csak írni, mint Ady Endréről vagy József Attiláról, Rokonvonást ugyancsak' Adyval mutat, nemcsak két évvel volt fiatalabb —, de eredetiségében, nagy, lobogó, szenvedélyes próféciájában, abban, ahogyan a magyar sorskérdést, a magyar valóságot /elfedte és kifejezte, A rokon vonások meglepően azonosak. Indulás az Értől. Tiszacsécséről, reformál us papi háttér, befogadhatatlan >ág, meghökkentő új hang, drámai forma. Csakhogy Móricz .jóval később érett be, mint a nagy magyar vétesz, Ady. Ady mögött már ott volt Debrecen, Nagyvárad. Pest, a Nyugattal és Párizs, amikor Móricz szerényen kopogtatott. Ady felülről nézte a történelmet, Dévénynél tört be, Móricz alulról és Szatmár-Szabolcs férői- jött hódításra gyalogosan. A kél ember akkor talált egymásra, amikor Ignotus közölte a Nyugatban a Hét krajcárt (1908), s> a rákövetkező évben ugyanezen a címen megjelent novelláskötete. ..Móricz Zsigmond a legesemé- nyesebb életű, legtöbbet szenvedett legkeserűbb, legbölcsebb, legmagyarabb magyarságnak szívbéli iátója, vérbeli írója. Könyve, a Hét krajcár már címében, s első történetében szomorú pecséttel megpecsételt írás. A Hét krajcár a büszke szegénység, a letaposott nemességnek olyan szimbóluma, mint Krisztus hét vérző sebe. S ez a józan, bátor, bölcs, néha-néha koldus őszinteségű író, ez a kemény, kálvinista magyar fiú olykor olyan titkos izgalmakat kelt, olyan végtelenségeket tár itt föl akaratlan, mint eddig senki... Móricz. Zsigmond egyedül felér egy forradalmi szabadcsapattal . . ." Ilyen szuper Jativw'okkal, lelkes szavakkal köszöntötte Acly a szín re lépő Móriczot. A HÉT KRAJCÁR századunk elejének 'irodalmát váratlan villámcsapásként érte. Megjelent ben/ie a magyar, valóságos hús- <- vér, szegényparaszt. Irodalmunk korápban is „érintette” a parasztot, Katona Tiborca, Eötvös nep- jog-követelése. Kemény és a többiek a reformisták közül, a század végén Jókai, Mikszáth, Gárdonyi epizódistái között rá-rá- bukkanunk, de csak Móricznál érezzük, hogy a paraszt valóságos. A többiek kivülröl-felülről szemlélik, mázoltak a színek, mintha népszínműre kikészített figurák lennének, Móricz felfedeztette számunkra a parasztot, a parasztságot, s döbbenettel kellett tapasztalnunk, hogy nem egységes osztályba tartoznak, sokrétű, differenciált valóság. Hősei heroikus indulatú emberek, vergődő lelkek, akik a szabadulás és az új élet vágyával küzdenek. Móricz bennük perlekedik az élettel; a sorssal, bennük, az élet ferifériájára szorult, felesleges emberekben, a megszomo- rftott és megalázott társadalomban. ..Fuldoklás jött rá a kacajtól. Keserves, öldöklő fuldoklás és ahogy ódaálltam alá, hogy támogassam, amint két tenyerébe hajtott arccal hajlongott, valami meleg ömlött a kezemre. Vér volt, az ő drága, szent vére. Az anyámé, aki úgy tudott kacagni, ahogy szegény emberek között js csak kevés tud.” EZEKKEL A MONDATOKKAL FEJEZŐDIK BE a Hét- kraicár. Éppen harminc éves voR. amikor valósággal belerobbant az irodalomba, talán egyetlenként, aki egy csapásra hódo- lásca kényszeríti az olvasó közönséget. Igaz, hogy eddigre Ady a .magyar ugart” alaposan feltörte már, de maradt utána bővén feltörni való. S amit lírában. publicisztikában Ady végzett, azt most prózában vallja Móricz. 1911-ben két regénnyel is jelentkezett. Az egyik a Sárarany, a másik Az isten háta mögött, A Sárarany Túri Danija egy mesterséges korlátokkal mélyebb régiókba szorított ember, akiről Móricz vallja, tehetsége nem ' juthat felszínre, nem alakulhat ki benne a cselekvő ener- ^ gia, mert hiányzik a kulturális képzettsége. Móricz felismerte, hogy hat évtizeddel a jobbágyfelszabadítás után. a századelejei erőfeszítésnek semmi politikai eredménye nem lett, mert 1919-ben a szegényparasztságnak még csak parlamenti képviselete sem volt. De a jobbágyból lett paraszt, a végtelen szegénységben sínylődő, a kivándorlás botját és tarisznyáját szorongató paraszt jogot követel magának a magyar társadalomban. És milyen későn! MÓRICZ MÉGSEM TUDTA LEVONNI az ideológiai következményt, s így inkább a szegénység, az elmaradottságban fuldokló szolgahad — amelynek szeme ugyan szikrákat lövell a lázadás vissza foiytott érzéseitől — drámai töltésű írója maradt mindvégig. Hősei azért vívódnak és buknak el rendre. AZ ISTEN HÁTA MÖGÖTT CÍMŰ REGÉNYÉNEK földrajzi hátterével fél évszázad múlva személyes találkozásom is volt. Jolsva társadalmi hátterét aligha értettem volna meg. ha nem olvasom el többször (Vlóricz könyvét, Ami Az isten háta roögölt- ben meglepő, az az. hogy a falu és a paraszttársadalom felvázolása után milyen biztos kézzel nyúlt a kisváros társadalma felé. Nyilvánvalóan — s erről Németh László é.s Czlne Mihály egyértelműen vallanak —. Mó- riczra elsősorban azok a benyomások hatottak, amelyeket otthonról és a faluból, iskoláiból és városból hozott magával. Kóborló természete bejáratta vele az országot. Nem jutott Párizsba, mint Ady, a magyar határt is csak Trianon után lépte át, de akkor is magyar földre lépett, élményei idekötötték ehhez a röghöz, s alig van irodalmunknak olyan jelensége — Petőfin kívül —. akiben kizárólag a határon belüli magyar élet és valóság szólal meg. 1915-ben haditudósító. 1917- ben, a bennünket legtöbbet foglalkoztató regényét. A fáklyát jelenteti meg. A fáklya főszereplője egy református lelkész, a szeretet papja. Istennel és az emberekkel vívódó fáklya, aki rájön, hogy nem a szeretet váltja meg a világot. Sorsában van valami a magyar Messiásokéból, javára akar lenni népének, de hiába: ..Elvégeztetett, de semmi nem tisztázódott.” — fejezi be életét a Móriczra jellemző tűzben. A FORRADALOMBAN úgy érzi közel az ígéret földje. Különös lelkesedéssel állt azok mellé, akik a szocialista program megoldása közben az ő népi. nemzeti követeléseit megoldják. — TÄCLYA-MONOK. Pünkösd ünnepén igehirdetéssel szolgált mindkét helyen Szebik Imre bor- sod-hevesi esperes és a gyülekezet előtt álló feladatokról szólt az egyházközség holnapja érdekében. — MAGLÓD. A maglód! és a vecsési gyülekezet között testvérgyülekezeti kapcsolat alakult ki. Ennek a kapcsolatnak első jele volt az, hogy április 29-én Marschalkó Gyula vecsési lelkész vezetésével a vecsési gyülekezet énekkara és a gyülekezet több Bízott, abban, hogy a Tanács- köztársaság valóra váltja régi reményeit: a nemzeti függetlenséget. szabadságot, egyenlőséget. Földosztást csinál, magas kultúrát teremt, s letördel minden bilincsel az emberről. Keserves ébredés fakadt az álomból. A forradalom elbukott, s az ellenforradalom lekaszálta a fejeket. Ady meghalt, s az irodalom színe-java emigrációba kényszerült (Lukács György, Balázs Béla, Bölöni György, Kassák Lajos, stb.). Móriczra is nehéz sors várt. Kizárták a Petőfi- és Kisfaludy Társaságból, s nem egyszer szuronyos csendőrök kisérték kihallgatásra, amint C:iue írja. Elhagyatottságában verseket írt Adyhoz, s a novella, regény és drámaíró, mint publicista szólal meg. 1920-ban megjelenik a legszebb magyar ..ifjúsági • regény”, a Ééf/tí jó mindhalálig. Czine .VJi- hály hívja fel a figyelmet arra, hogy „a támadásokra, amelyek a hatalom részéről érték, nem telelt, igazáról, szenvedéséről és régi eszméihez való hűségéről müvében vallott”. EL LEHET-E MENNI SZŐ NÉLKÜL legismertebb regény- trilógiája, az Erdély (1935) vagy a Rokonok felháborodást kiváltó társadalomkritikája vagy az Árvácska. (1941) a legmélyebb nyomorúságból fakadó lírai írásai mellett? Németh Lászlónak vallotta, „mint író aránylag későn ért be. Első kész elbeszélése harminc éves korában jelent meg, s hatvanhárom éves korában azzal dicsekedhetet, hogy ugyanannyi műve van mögötte, ahány esztendő.” Mindezek felsorolása is meghaladnák e néhány sort. Móricz éppen az én nemzedékem szemét nyitotta fel világos látásra. Az ő nyomán figyeltünk fel a népi írókra. Ö volt az. aki felfedezte és felfedeztette velünk őket. Szabó Pált. Veres Pétert, Erdei Ferencet, Darvas Józsefet, Tamási Áront, Németh Lászlót és a többieket talán soha se értettük volna meg Móricz nélkül. Szüntelen vándorlása késztetett bennünket is falukutatásra, a néppel való foglalkozásra. Ideges remegéssel tettük ujjúnkat a falu lázas .sebeire. Számunkra ő volt a magyar Prométheusz, aki a tüzet hozta az égből. Igaz ez tűz a Fáklyában. Űri muriban és az Árvácskában hamvadt el. Emlékeztetett a Ököritó-i tűzre, ahol egy nádfedeles csűrben 18 falu 305 fiatalja veszett a lángokban. De műveiből úgy éreztük „Oköci tatóvá égett az ország”. Ö szabadított fel bennünket arra. hogy 45 után nyitott szívvel lépjük át az új világ küszöbét, TISZACSÉCSÉRÖL INDULT EL 1879-ben. 1942. szeptember 4-én halt meg. Németh és Czine egyaránt vallják, Budapest első bombázásának éjjelén. Kutatok az emlékeim között, s akárhogy erőlködöm, nem emlékszem arra, hogy ezen az éjszakán bombázás lett volna. Viszont a magyar parasztság hivatott apostola, a paraszti szegénység drámai erejű epikusa eltávozott. Messziről jött, parókiák tájáról indult s átívelt e hatvanhárom esztendő a magyar történelem legviharosabb szakaszán. ‘Ütja egészen a máig vezetett. S ma felvetjük a kérdést: hová lett a móriczi világ? Falu, paraszt, dzsentri, földesúr? Bizony új világ van. Talán éppen az, amelyet Móricz megálmodóit. Uédey Pál tagja ellátogatott Maglódra. A délutáni istentiszteleten Mar- schalkó Gyula lelkész igehirdetéssel. az énekkar gazdag műsorral. egv presbiternő szavalattal szolgált. A találkozón a két gyülekezet elnöksége és több presbiter közös nyilatkozatot írt alá a testvérgyülaüsezetí kapcsolat létrejöttéről. — ARNÓT. A pünkösd előtti héten igehirdetés-sorozat keretében Szebik Imre esperes szolgált a gyülekezetben. All VASÁRNAP IGÉJE „Ma, ha az Ö szavát halljátok... ” Zsid 3, 1—8. HALLGATNI SOKFÉLEKÉPPEN LEHET. Szakonyi Károly: Adáshiba című darabját sokan ismerjük. „Megy" a tv egész este a családban, ez a készülék van a központban. Ezért részipt nem figyelnek egymásra sem, ami azonban tragikusabb. nem figyelnek lel „Emberfi" jeleire és csodáira sem. Szinte a szó szoros értelmében süketekké és vakokká lesznek. Nem ki sértésünk-e nekünk keresztyéneknek ugyanez? Nem egyszerűen a tv-ról van szó. „Megy" az istentisztelet „olajozottan": mindenki tudja, mikor következik a pap, a kántor, a gyülekezet. Mégis olykor a szószékről latszik, hogy csak ülünk az istentiszteleten, de gondolataink máshol járnak. Az ige- hirdetőknek olykor „kísértésük", hogy megálljának és rászóljanak a gyülekezetre: figyeljetek már! Ez az ige most „ránkszór és csakugyan azt mondja: figyeljünk! Figyeljünk jobban, igazán, szívünk legyen benne a hallgatásban és gondolkozzunk együtt azzal, akit hallgatunk. Istentiszteleteink szivét, lényegét kellene komolyabban vennünk: az igehirdetést. Igénk ezt így fejezi ki: „Ma ha az Ő szavát halljátok . ..” ne legyetek süketek és vakok. Hogyan kell az „Ö" — Jézus — szavát hallgatni? Igénkben erre a kérdésre két válasz rejlik. HITTEL HALLGASSÁTOK. A zsidókhoz irt levél nagy hitvallás Jézusról a „második nemzedék” idején. Felolvasott igénk ennek szelete. A hitvallás különös szóval fogalmazódik: Jézus apostol (főpap is. de erről a levél a későbbiekben szól). Ez azt jelenti: küldött. Tehát egyrészt küldött a küldöttek sorában, akiket Isten az ószövetség idején küldött. Mégis más: egyedülálló, páratlan küldött. Érdekes gondolattal húzza alá ezt igénk: mi Isten háza vagyunk. Ebbe a házban tartoznak Isten eddigi küldöttei Mózes is. akit pedig a zsidók kiemelten tiszteltek. Jézus azonban nem tartozik a házhoz, azon kívül, fölötte van, ő a ház építője. Hatalmas Úr. 0 nemcsak tanú, hanem tanúk sora róla szólt. Ö nemcsak hirdette az igét. hanem minden igehirdetés, ami addig elhangzott, benne teljesedett be. Ö nem néma ma sem, nem „porlad”, mint a többi tanú. „nem temette el a történelem” — ahogy valaki irta. hanem élő, hozzánk szóló, minket tanító, formáló. Isten házát építő Ür. így ..figyeljetek" rá, vagyis így lássátok öt. így ismerjétek meg. és értsétek meg üzenetét, őt magát. Aki nem ilyen hittel hallgatja, nem jól hallgatja, nem is hallja igazán. ENGEDELMESEN HALLGASSÁTOK. A „megkeményített szív” Izrael lázadozó, zúgolódó, engedetlen, húzódozó szívére vonatkozik, de nemcsak az övékre. S nemcsak Izrael volt úton, s nemcsak az ő kisértésük volt az elszakadás Krisztustól, az eltévedés. Ezért nekünk is szól: engedelmesen hallgassátok Krisztust. Jézus ma is vezet minket. Nem sokat hangoztatott „jelszó” egyházunkban, hogy Jézus evangélikus egyházunkat társadalmunkban a szolgálat útjára vezette. Egyházunk legdrágább hitvallása ez. Nem a „történelmi körülmények vezettek” minket a diakónia útjára, hogy szívesen szolgálunk társadalmunkban és az egész emberiségnek, hanem az a Jézus vezetett minket erre az útra, aki' előttünk megy és szól hozzánk ma is. Visz- szanézve egyházunk történetére bátran mondhatjuk, hagy akkor járt az egyház a helyes úton, amikora szolgálat útján járt. Amikor nem, eltévedt és ebből súlyos károk származtak. Hallgassunk engedelmesen, szót fogadva és induljunk istentiszteleteinkről a szolgálatkészség lelkületével ás nem pedig „kemény szívvel”. FIGYELJETEK JOBBAN, SŐT JÓL. Ez azt jelenti, hogy hittel és engedelmességgel hallgassuk Jézus szavát, aki ma is szól, ma is eligazít, vezet. Ha nem így figyelünk rá, menthetetlenül elszakadunk, elveszünk, végzetesen eltévedünk. Hiába van kezében valakinek az iránytű, ha nem tudja használni. Jézus is ..iránytű", de úgy ha hit és engedelmesség pan szív.ünkben, így hallgatjuk szavát. így tudjuk ma is hálás szívvel énekelni: O. zengjen Néked szüntelen. Nagy Istenünk a hála, Hogy igéd által elvezetsz Az üdvösség útjára. Ki rátalált e kincsre már. Nem ismer szegénységet, S nincs aki el ne nyerhetné E kincset: szent igédet. _______ Keveházj László 1 mád kozzti ii K! Urunk, köszönjük neked, hogy nemcsak az apostolok korában szóltál. hanem ma is szólsz hozzánk. Köszönjük az alkalmakat, minden szavadat, amellyel formálni s vezetni akarsz minket, segíts minket, hogy hittel hallgassunk, a te szavadat keressük és várjuk istentiszteleteinken. áld örökkévaló Űr vagy. És segíts minket, hogy engedelmesen hallgassunk téged, üzenetedet megszívleljük, akaratodat megéljük embertársaink között. Tarts és vezess minket Urunk ma is szavaddal és vedd el a kemény szívet tőlünk. Amen. Beiratás vallásoktatásra A hittanbeiratás az 1979—1980. tanévre az általános iskolákban és a gimnáziumokban: .június 27-én, szerdán délután 14—18 óráig és június 28-án, csütörtökön délelőtt 8—13 óráig lesz. A tanulókat vallásoktatásra abban az iskolában lehet beíratni, amelyben a rendes beiratást végezték. A beiratást az egyik szülő, illetve a gyám az iskola igazgatója, vagy a beiratást végző pedagógus elölt szóban, vagy — meg nem jelenés, esetén — írásban kérheti. A sajtóosztály értés,ti a lelkészi hivatalokat és megrendelőit, hogy JULIUS 1-TŐL AUGUSZTUS 3-IG az iratterjesztés szünetet tart. Az irattérjesztési szünet alatt — tehát július 1-töl augusztus 31-ig — a készpénzért történő eladás zavartalan. A július 1. után érkező írásbeli megrendeléseknek csak szeptember 1. után tud eleget tenni, mivel a postai küldemények feladása szünetel. i i i
