Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-06-17 / 24. szám

■0 Mondtl nekem:' X agy mama! ÉL VALAHOL EGY GYER- MEK. Tizenkét éves. bájos te­kintetű. arca finoman metszett. Naphosszat ül székében: Nap­hosszat tétlenül. Értelmileg sú­lyosan fogyatékos. Egyetlen élet­jelensége a tekintete. Szemét néha rámereszti a szoba egyik tárgyára vagy személyre. Aztán elfordul és a semmibe mered. Csak ennyit tesz napról-napra, évről-évre. Egy év­vel ezelőtt a gyermek nyelőcső- szűkületben megbetegedett. Meg kellett operálni, mert különben halálfia. Azóta ismét ott ül szé­kében, ismét csak néz, majd el­fordítja tekintetét, s így múlnak majd az évek. Hála a maximalis orvosi segítségnek. Vagy nem ezt, nem így kellene mondanunk? Mondhatjuk az operációs be­avatkozás nem gyógyítás, hiszen a gyermek súlyos fogyatékossá­gába „gyógyult vissza”? Kiadhat jogót nekünk, hogy így szóljun«? Ki adhat jogot az orvosnak, hogy ilyen és hasonló esetben megta­gadja az orvosi segítséget? A vá­lasz egyszerű: senki. VELÜNK EGYÜTT ÉLNEK A SÉRÜLT, FOGYATÉKOS, króni­kus beteg gyermekek. Rájuk fi­gyelünk most, a nemzetközi gyer­mekév alkalmával. Felhívja figyelmünket sorsukra és elköte­lezi. magát érdekükben az ENSZ 1959. évi nyilatkozatában, amely­nek idevonatkozó része így.hang- zik: „A testileg, értelmileg fogya­tékos gyermek, vagy a hátrá­nyos szociális helyzetben élő gyermek kapja meg azt a kü­lönleges kezelést, nevelést vagy gondoskodást, amit állapota illet­ve helyzete megkövetel.” A HAZÁNKBAN ALKOTOTT U.N. REHABILITÁCIÓS TÖR­VÉNYEK is foglalkoznak a fogya­tékos gyermekek ügyével. Egyházunkat, bennünket azok a , felismerések és határozatok is figyelmeztetnek a fogyatékos gyermekek ügyére, amelyeket a testvér-egyházakkal együtt rilág- gyül'ések teljes egyetértéssel,ara- kifóttak ki. A Nairobiban (1975) kibocsátott! felhívás az igazi egy­ház ismertető jelének mondja a fogyatékosok és nem fogyatéko­sok egységét a gyülekezetben. ..Isten családjának egysége szét­töredezett ott, ahol a fogyatékos téstvéreket kizárják a gyüleke­zetből” TÖBBSZÖRÖS OKUNK VAN HAT, HOGY A GYERMEKÉV ALKALMÁVAL ne csak a nap­fényben futkározó, pajkos kicsi­nyekre gondoljunk, hanem azok­ra is. akiket tolókocsiba kell ültetni, hogy a mindenkire egv-' aránt sütni akaró nap sugarai alá kerülhessenek. Azt mondhat­ná valaki, vékonypénzű foglal­kozás ha csupán gondolkodunk erről az ügyről. Mégse vegyük semmibe. Tudjuk, hogy sokan még csak nem is. gondolnak a. fogyatékos gyermekekre. Rászo­rulnák a felhívásra s ne vegyit rossz néven, ha elért' őket. ne veszítsék el türelmüket és győz-' zék le esetleges rossz érzésüket.' Nem szabad sem kíméletesnek sem tapintatosnak lennünk a figyelem felhívásában. Volt idő amikor a fogyatékos gyermekek­ről bizony nem sókat gondolkod­tunk s még kevesebbét beszél­tünk. Tapintatosak voltunk a szü­lőkkel. akiknek elég nagy a ba­juk rosszul sikerült gyermekük­kel. minek hántorgassuk még a dolgot. Kíméletesek voltunk ma­gunkkal: gondoljunk inkább szép és kellemes dolgokra, s ne rájuk. jak át' érzelmi világunkat. Ké­szítsenek fel, indítsanak el a fo­gyatékos gyérmekekhez. HOL KERESSÜK ŐKET? Sokan csak azokra a részükre szervezett intézetekre gondolnak, ahol a helye — a közfelfogás szerint — minden ilyen gyer­meknek. Többségük azonban nem ott tartózkodik, hanem talán a szomszéd utcában, vagy éppen a szomszéd lakásban. Találkozunk velük az autóbuszokon, vagy a vonatokon. Könnyen felismerjük őket. Feltűnő a járásuk, szokat­lan a tartásuk, furcsa a visel­kedésük, a beszédük. Legszíve­sebben elfordulnánk tőlük, mintha nem is láttuk volna őket soha­sem. Aki legyőzi magában ezt a meneküléshez hasonló maga­tartást, elnézéshez hasonló érzés­sel próbál közeledni hozzájuk. Vajon elnézésre van e szükségük, azért, mert olyanok, amilyenek? Állapotuknak nem ők az okai. Nem is várják az elnézést. Ha ezt megértettük, előtérbe nyo­mul lelkűnkben a segítő jászán-. dék. Valóban sokat tehetünk ér­tük. Segítségünkre, gondoskodá­sunkra szorulnak. Bizony sokszor nagyon keveset tapasztalhatnak meg a jószándékból. Pedig tulaj­donképpen még ennél is többet kell nyújtanunk. Nem elnézést, nem pusztán segítséget várnak tő­lünk a fogyatékos gyermekek, ha­nem a személyes kapcsolat kere­sést. Jó szóra, simogatásra varnak. A társat keresik bennünk, néha a játszótársat. Ók igazi odaadással tudnak hallgatni ránk, -a leg­szürkébb hétköznapi történetünk számukra glóriás legenda. Elné­zőek velünk, nem rójuk fel hibáin­kat. kritika nélkül elfogadnak bennünket épeket, egészségeseket. Társuknak tekintenek bennünket, akik azt hiszik, magánosán kell élniök és ezért keserúkedvűek ... MEGRÁZÓ ÉS MEGINDÍTÓ JELENET. Nagyhaama-korú asz- szóny közeledett a kis fogyatékos gyermekhez, aki teljes odaadás­sal viszonozta a barátságos moz­dulatokat. Mint ragyogó keret kölcsönös mosoly övezte a törté­netet. Végül az asszony mester­kéletlen szava tört fel érzelmi mélységekből: „Mond nekem nagymama”. Mi mindent árult el ez a fel­kiáltás! A rá találás, a. megértés, a, befogadás és a befogadottság örömét. ..Aki befogad egyet e kicsinyek közül, engem fogad be”. Muncz Frigyes As énekeskönyv-sserkesztök műhelyéből HÍVÁS JÉZUS DICSÉRETÉRE fPol/c/m: UiairjüleZstcnt! & EÉ Jöjj, Je-zu's he- pe! Menjünk mind e- lé- be! & f « iti Lr ; J m Egy sxiwcl, szájjal, oldjuk Megváltónkat! Ha e<^a W Szí-Vünk, szánk is együttszbl-kal. Jöjj, Jézus né-, pej Ö mindnyájunkért ontott ártatlan vért: . . ' . Egybeköt minket Jézusunk keresztje. • , Dicséretét hát ajkunk együtt zengje! Jöjj, Jézus népe! . . Ha ketten, hárman igében, imában Itt vagyunk együtt Jézusunk nevében. Ö velünk van. hogy Lelke bennünk éljen. Jöjj, JéZuS népe! Mind hulljunk térdre Jézus nagy nevére! Minden nyelv vallja: Űr ő mennyen-földön, Az Atya Isten benne dicsőüljön! Jöjj. Jézus nepe! Marse halkó Gyula Követként járni - ez a lelkész! szolgálat (Folytatás á 4. oldalról) a Lelkésznevelő Intézet igazgató- . ja • meleg szavakkal köszöntötte az; új, lelkészt. Az egyházmegye lelkészeinek köszöntését Varga .György, az évfolyamtársakét Ma- gassy .Sándor tolmácsolta? A re­formátus testvéregyház szerete­dét Szemeit »Ferenc, és Bátlci Mik­lós lelkészek-közvetítették, a r. k. egyházközség plébánosa pedig gyülekezete köszöntését hozta. ÜGY ÉREZTÜK. HOQY NAGY ERŐT ÉS BÁTORÍTÁST JELENT az új lelkésznek az a tény is, hogy ebben az őrségvál­tásban milyen nagy szeretet vet­te körül azt a lelkészt, aki hosz- szú időn keresztül szolgált kö­zöttük. Együtt mondta köszönté­sét és köszönetét a gyülekezet képviseletében László János fel­ügyelő a régi és az új lelkész felé, valamint Vörös Józsefné és Sztruhár Szilvia mondták el versben is. szavakban is a kö­szönet és reménység gondolátait. A , kedves és felejthetetlen ün­nepet dr. Nagy István esperes szavai zárták, aki egyúttal kö­zölte. hogy sok levél és távirat érkezett kedves köszöntésül, me­lyekből kiemelte D. dr. Káldy Zoltán püspök-elnök, D. dr. Oít- lyk ErrCő, az Északi Egyházke­rület püspökének, dr. Mihály Dezső egyházkerületi felügyelő és a Teológiai Akadémia tanárai­nak sorait. Varga György DE EZEK A GYERMEKEK MAKACS LÉNYEK. Kíméletle­nül behatolnak gondolataink kö­zé, behatolnak az újságok rova­taiba, eljutnak, kölönböző fóru­mokra, odaállnak államférfiak elé, akiknek pedig néha az em­beriséget érintő légiónvi nehéz kérdéssel kell . megküzdeniük. Eléjük állnak és , helyet kémek gondolataik között, ■ sót igényt formálnak helyükre az emberi­ség nagy kérdéséi sorában. Gon­dolni köd rájuk, gondolni -.keli rdiuk, ha kimondjuk'á.szót: beke. egyenjogúság a ■■ társadalomban, jólét, védelerrt, mert. nekik is- jár, rész. mindabból amit építünk, alkotunk, szerzünk- * Engedjük e. gondolatokat .ma­gunkban hatni, erjedni, érni: jár­— Szentháromság után áz 1. vasárnapon az oliárteritő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje Lk 16, 19—31: az ige­hirdetés alapigéje; Rém 1, 16—17. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Jú­nius 17-én. vasárnap reggél 7 óra­kor as evangélikus egyház fél­óráját közvetíti” á Petőfi rádió. Igét ’. hirdet " RE- , CSERHÁTI $ÁNDQR szegedi lelkész, ' — V'ECSES. Május 27-én sze- -retetyendégséget tartottak a .gyü­lekezetben; ■ - amelyen- . Kávéházi- Lászlómé lelkészt ; munkatárs tar­tott előadást a kereszts'égröl. — TÖTKOlWLÖS. A békéscsa­bai gyülekezet énekkara és zene­kara zenés áhítaton szolgált má­jus 27-én Mekis Ádám esperes, Táborszky László igazgató-lelkész és Győri János Sámuel s. lelkész vezetésével. — A mintegy 70 tagú vendégsereg szolgálatát a hit, r.emény. szeretet igei mondani­valója köré csoportosította. A szolgálatok változatossága élmé­nyekben gazdaggá tették az együttlétet. — MAGTARGENCS. Vargha Ferenc és felesége, Vida Julianna május . 24-én ünnepelték házas­ságkötésük. 50. évfordulóját. A templomi istentiszteleten adtak' hálát. Istennek az együtt eltöltött, fél évszázadért és kérték további áldását. — „Nagyot tett velünk az Ür, ezért örülünk”. — Zsolt 126, 3. aIÉvasárnap igéje „Isteni evangélium„ Rom 1, 16—17. „ÉN EVANGÉLIKUS VAGYOK, halálomig az maradok, mert ez Krisztus hű vallása, mint Bibliánk tanít rája” — tanítjuk gyüleke­zetünkben az elsős hittankönyvből. Szívesen is tanulják, ez a vers valahogy meg is marad fejükben és sokan felnőtt korukban is tud­ják még mondani. De tudjuk-e mit jelent evangélikusnak lenni? Szívből és ugyanakkor tudatosan mondjuk-e? Magát az „evangé­likus” szót talán így Is vissza lehet adni „evangéliumból élő”. Hi­szen létünk abból fakad, életünk abban kell, hogy gyökerezzék. Az evangéliumra kell figyelnünk az életen át, azon kell tájékozódnunk egész életünkre nézve, ott keresünk sokszor tanácsot és erőt is. Rö­viden és nagyon egyszerűen:. evangéliumból és evangélium szerint élni. ezt jelenti ..én evangélikus vagyok”. Ezért írja Pál is, „nem szé­gyenlem”. vagyis nagyra tartom, nagyra becsülöm az evangéliumot. És így kell lennie evangélikus gyülekezeteinkben is. Valahogy úgy, ahogy a 296. énekünkben énekeljük — és erről ma többször is lesz szó — „Isteni evangélium.” AZ EVANGÉLIUM „LÉNYEGÉBEN” ISTEN EREJE. Külsőleg és idegennek, még sokszor bizony nekünk is, gyenge szónak, nagyon is emberi szónak tűnik. Nem- is mindig „szép beszéd”-, vagy ..bölcs szó”, elismerjük. De „lényegét” tekintve nem is ez kell legyen, habár a forma sem mindegy. Az evangélium Isten szava, örömhíre, sőt meg­mentő eszköze és ezért’ ereje. P,ál itt egy ismert és félreérthető szót használ: dünamisz — ebből tett a dinamit. De Isten ereje nem pusz­tító erő. Sok minden lett az ember kezében pusztító erővé, amivel építhetne, azzal sokszor rombol, s még magyarázza is — a neutron- bombát például — hogy ■ „csak” áz embert pusztítja! Isten kezében az evangélium soha nem lett pusztító erő. Isten ereje nem is erő­szak, agresszió. Egyszerűen: erő. amelyet kínál mindenkinek, erő mindenkinek,- aki hallgatja, él vele. Felemelő, életet gyógyító, újító és üdvözítő erő. Nincs más erő, amely üdvösségre segíthetne. Erről szól az idézett ének első verse: ,,Isteni evangélium. Te magas égi ha­talom, Kire erőd fuvalma száll, A vészben rendületlen áll.” AZ EVANGÉLIUM „MÉLYSÉGÉBEN” ISTEN LE HAJLÓ IRGAL­MA. Én is tudom, hogy Pál „Isten igazságáról” ír igénkben. De amit ezalatt ért, vall. az kegyelem. Ezt megérteni és megtapasztalni az „evangélikusság” kezdete (történelmileg is. hiszen Luthernél is itt kezdődött minden):. Isten valójában nem szigorú, mindent behajtó Bíró. aki osztogatja az ítéletet, hanem szerető mennyei Atya. aki az ítéletet Fiára hárította, hogy minket felmenthessen és mondhassa: meg vannak bocsátva bűneink. Ez az evangélium „mélysége”, leg­mélyebb értelme, ezt kínálja Isten újra meg újra minden alkalom­mal. És akkor énekelhetjük .az eniiítéU ének harmadik versét: „Is­teni evangélium, Te tiszta fehér liliom, Te hirdetsz, bünbocsánatot, szívemet te vigasztalod.” AZ EVANGÉLIUM „SZÉLESSÉGÉBEN” ISTEN VILÁGOT ÁTFO­GÓ SZERETETE. Tanítványait . „az- egész világra" küldte, ahogyan múlt vasárnap is hallottuk. Mert ahogy napot és esőt ad az egész világnak, vagyis életei, úgy küldi az evangéliumot mindenkinek. De így is mondhatjuk: kivétel nélkül szeret minden embert. Igénkben Pál korának és környezetének egyik legnagyobb ellentétéről olva­sunk: zsidók és görögök. Ez az ellentét — mondja Pál — „emberi tákolmány”, nem Isten , szerint való.. Mert Isten nem fajunk szerint Ítél és tekint ránk. A faji gyűlölet nagyon is „emberi” — bátran hozzátehetjük: gonosz emberi indulat. Isten szemében csak ember van és szeretetében mindenki elfér egyformán. Mindenkin segíteni akar. senki szenvedéséi nem akarja, egyformán minden ember éle­tét széppé akarja tenni. Valamit kifejez ebből többször említett éne­künk második verse: „Isteni evangélium! Kit. szenvedések terhe nyom, Te ezt megint fölemeled És diadalra vezeted.” AZ EVANGÉLIUM HU'BEN A MIÉNK. Mert igaz, hogy Isten ere­je, kegyelme, szeretete. Ugyanakkor mégis a miénk, hiszen Isten ne­künk hirdetteti. értünk szól és akkor lesz igazán evangélium, ha a mienk lesz. Mégpedig úgy, hogy hittel, bizalommal elfogadjuk, ..áment mondunk rá- Égy, ha életünk is meggyógyul, megtisztul, megújul az evangélium erejétől: örömhírhordozó és mindenkinek szívesen szolgáló szeretette. Ügy, hogy ha ilyen hittel és diakóniára készen tudjuk mondani: „én evangélikus vágyóié”. Valahogy úgy, ahogy énekünk utolsó versében olvassuk: „Isteni evangélium. Te légy vezérein .utamon. Én ismerem hatalmadat. Áldott legyen min­den szavad.” Keveházi László B »mul kitzzunk! Urunk! A keresztről szóló evangéliumban rejtetted életet adó sze- retetedet, hogy megalázd az elbizakodottakat, és felemeld az eröte- lent. Add nekünk Szentlelkedet, hogy az evangéliumban felismerjük hivó szavadat, atyai jóságodat és üdvözítő erődet. De add meg azt, hogy mi is örömhírt hordozók és örömszerző emberek legyünk kör­nyezetünkben. S áldd meg egyházadat mindenütt a világon, hogy be­töltse evangéliumi küldetését. Ámen. Együtt élünk és dolgozunk A Hazafias Népfront Pest me- lődik a mezőgazdaság, ipar és gyei Bizottsága folytatja szép tér- egyéb téren. A találkozón részt vet, hogy, a lejkészeket nemcsak vett a Pest megyei Tanács VB megyei szinten hívja össze, hanem egyházügyi titkára és a Hazafias járásonként is, ahol minden kér- Népfront Megyei Bizottság tit— dést közvetlenül lehet elővenni kárhelyettese is. és megtárgyalni. Evangélikus részről voltakép­1979. május 24-én a dabasí pen egy anyagyülekezetünk van járás lelkészei voltak a Népfront több Jéáityegy házközséggel és vendégei. A találkozó helye a szórvánnyal ebben a járásban: Szép,' módéra és egyre féjlődőbb a gyónt Egy másik lelkészünk Dabasi Nyomda volt. A mintegy a' -szomszédos megyéből jár egy húsz lelkésznek megmutatták aztjárási településre. Gyálra. Kí- a nyomdát, ! amely tálán légin- ésinységünk ellenére vállaljuk a kább tankönyveink megjelelné-; programot: nemcsak együtt élünk, sében segít. Ezután a járási Hi- hanem együtt dolgozunk is t.ár- vatal elnökhelyettese rövid áfte- sadalmunk építéséért. Ez és a kintést adott a járás életéről és következő találkozók ebben nagy fejlődéséről. Felvázolta, hogy a segítséget adnak, járás 15 települése hogyan fej- K. L,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents