Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-06-03 / 22. szám

99 „Szolgálatban vag viliik... i Lelkésziktatás Bakonycsernvén Szombaton délután sűrű felhők borították az eget és az ismétlő­dő eső szomorította a bakony- csernyei híveket. Nagy örömmel készültek a gyülekezet kedves ün­nepélyére, az új lelkész iktatásá­ra. Sokak szívéből fakadt az imádság: Istenein, csak jó idő lenne vasárnap! Isten kegyel­mes volit, vörőfénves reggelre virradt a falu népe. A kora délutáni órákban au­tók. sokasága lepte ei a templom­hoz vezető út padkáját és a te­ret. Az egyházmegyéből, de az ország távoli vidékeiről is sokan jöttek, hogy együtt ünnepeljenek. A hívek zsúfolásig megtöltötték a nagy templomot. Három óra­kor — a gombnyomásra meg­rendülő harangok zúgása köz­ijén — lépett a templomba a ba- konycssrnyei presbitérium veze­tésével az egyházmegye esperese dr. Nagy István, Zászkalicky Pé­ter a gyülekezet egyhangúan meghívott lelkésze, valamint a gyülekezet volt lelkésze Danha­user László, az idős korban is hűséges lelkipásztor, aki 20 évig szolgált ebben a gyülekezetben. Őket .követte a lelkészek nagy csoportja. DR. NAGY ISTVÁN ESPE­RES 2 KOR 4, 1 ALAPJÁN hir­dette Isten igéjét az iktatás al­kalmával. Lelkészt és gyülekeze­tét egyaránt elért személyes hangjával: „ezért tehát, mivel ilyen szolgálatban vagyunk, minthogy irgalmat nyertünk, nem csüggedünk el.” Arra a Jé­zus Krisztusra mutatott, aki a szolgálatban előttünk járt, aki­nek minden szava és cselekede­te az emberért történt. Ilyen munkába állítja bele Jézus Zász- kailicky Pétert, a Fejér-Komaro­mi egyházmegye legnagyobb gyü­lekezetébe. Olyan szolgálatba, mely szeretettel és hittel keres fel mindenkit: gyermeket és szü­lőt. fiatalt és időst, parasztot és munkást. Csák á hittel és szere­tettel végzett leiké szí munkáinak van értelme. Az iktatás után a lelkészek hosszú sora mondott áldó igét az új lelkész felett. AZ ÚJ LELKÉSZ TITUSZ 2,11—14 ALAPJÁN hirdette az igét. Túl azon, hogy egy ilyen ünnepélyes alkalmat sok minden leterhel a hallgatók részéről is, akik kíváncsian figyelik a „be­mutatkozást”, a lelkész részéről is, aki az alkalom jelentőségét átéli. Mindezen túl megszólalt a kettős gyakorlati- üzenet, mely egész szolgálatát kell, hogy jel­lemezze. „Ezt hirdesd!” — írta Pál apostol munkatársának. Egyik: „Megjelent az Isten ke­gyelme minden ember üdvössé­gére.” E kegyelem nélkül nem Június 3-án, pünkösd vasárnap délután 6 órakor istentisztelet keretében a Deák téri templomban A 75 ÉVE FENNÁLLÓ LUTHERÄNIA ÉNEK- ÉS ZENEKAR JUBILEUMI HANGVERSENYE SZOKOLAY SÁNDOR Kossuth-díjas zeneszerző műveiből. Sorrend: •Örvendjetek az Ürnak Glória , Libellus Ungaricus — bemutató Igehirdetés Cantate Domino Ál fresco per organo Pünpösdi ének Közreműködnek: Faragó Laura. Péczely Sarolta, Schultz Katalin, Molnár András. Berczelly István, Kuncz László, Trajtler Gábor. A Lutheránia karnagya: Weltler Jenő Vezényel: Szokolay Sándor Igét hirdet: DR. KÄLDY ZOLTÁN püspök léphetne szószékre a lelkész, de nem léphetnék át a templom kü­szöbét a hívek sem, mert rhin- ctenhez hozzátapad a bűn. De megjelent a kegyelem is. A má­sik: a kegyelemnek következmé­nye van:... mely arra nevel, hogy megtagadva á hitetlenséget és a világi kívánságokat, józa­nul, igazságosan és kegyesen él­jünk a világban.” Itt az igehir­detés' sokszor kemény szavaira utalt. A teljes igét kívánja hir­detni a baikonycsernyei gyüleke­zetben. Az igehirdetés után a bakony- csennyei gyülekezet énekkara szolgált két énekszámmal, mely­nek hallgatása mégjobban érlel­te a jelenlevők áhítatát. ISTENTISZTELET UTÁN KÖZ­GYŰLÉS VOLT, melyen szere­tettel hangzottak el a köszönté­sek: sokszínűén, de egy lélekkel. Az egyházmegye esperese dr. Nagy István köszöntötte az új lelkészt és ugyanakkor köszön­te meg újra Danhauser Lász­ló 20 éves itteni szolgálatát is. Dr. Szelényi Gusztáv egyházme­gyei felügyelő a maga személyé­ben, Varga György az egyházme­gye lelkészei nevében köszöntöt­te. Lábossá Lajos a lelkészi mun­kaközösség ajándékát adta át a búcsúzó lelkésznek. Dedinszky Tamás az évfolyamtársaik nevé­ben szóit az új lelkészhez, Bohus Imre a fóti gyülekezet köszönté­sét hozta. A reformátusok kö­szöntését Sgmogyi Sándor lel­kész, a r. kát. gyülekezetét pedig Kara Jenő esperes-plébános tol­mácsolta. A volt gyülekezetből a Csabái- Bicske-Csákváriról sokan kísér­ték el lelkészüket. Megható sze­retettel búcsúztak. Gondolataikat és érzéseiket Göllner László fe­lügyelő mondta el. — Az új gyü­lekezet köszöntését Hanzli János felügyelő tolmácsolta, az asszo­nyok nevében Bánkuti Józsefné szólt, majd Fazekas Mihály mon­dott egy kedves üdvözlő verset. Végül Danhauser László három könyvvel ajándékozta meg a „sta­féta bot” átvevőjét. Egyik a múltról, a másik a falu jelené­ről tudósít, a harmadik pedig üres könyv, melybe az új lelkész írja bele tapasztalatait. Sok levél és távirat is érkezett. Ezek közül az esperes hármat ol­vasott fel: dr. Káldy Zoltán püs­pök-elnök levelét, D. dr. Ottlyk Ernő püspök és dr. Mihályi De­zső egyházkerületi. felügyelő táv­iratait. A befejező: „Mily nagy az Űr kegyel,messége. van-e ember kit meg nem hat” éneket a zsúfolt templom népe azt hiszem nem­csak énékelte, de szívében is át- érezte. A bakonycsernyei gyülekezet vendégszeretete várta a vidékről érkezteket. E kedves találkozás után kívánjuk, hogy, Isten ke­gyelme adja áldását a bakony­csernyei gyülekezetre és a gyü­lekezetben szolgálatot végző lel­készre és családjára. Varga György As énekeskönyv-szerkcsstők műhelyéből KÖNYÖRGÉS BÉKÉÉRT Ébressz józan belátást, Hol indulat vakít, Pusztítás helyett áldás Hadd áradjon s a hit. Add hát kegyelmedet. Világszerte a békét, S a jóság kötelékét A széthúzás helyett. A sok keserűségnek Földünkön szabj határt, Örömnek és jólétnek Napját derítsd reánk. Gyötrött országokon Ragyogtass égi áldást, És újra adj virágzást Az üszkös romokon. Irányíts, míg itt élünk, Szent szándékod szerint. Mígnem eljő a végünk, S halál órája int. Segíts kegyelmesen Békével halni tudni, S hozzád a mennybe jutni A hitben győztesen! Paul Gerhardt (1607—1676) Fordította: Szénási Sándor — Pünkösd ünnepén az oltárte- ritő színe: piros. A délelőtti is­tentisztelet oltári igéje: Jn 14, 23—31; az igehirdetés alapigéje: Jóéi 2, 28—29. — Pünkösd 2. napján az oltár- térítő színe: piros. A délelőtti is­tentisztelet oltári igéje: Jn 3, 16— 21; az igehirdetés alapigéje: Ezék 36, 25—28. — EVANGÉLIKUS ISTEN - TISZTELET a RÁDIÓBAN. Jú­nius 17-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet DR. CSERHÁTI SÁN­DOR szegedi lelkész. — NAGYTARCSA. Kantate va­sárnapján a békéscsabai ének- és zenekar látogatta meg a gyüle­kezetei. A délelőtti istentisztele­ten Mekis Ádám esperes hirdette az igét, az énekkar pedig Haydn Teremtés című oratóriumából adott elő részletet. A délutáni templomi hangversenyen Tá­borszky László igazgató-lelkész tartott igehirdetést. A hatvan ta­gú ének- és zenekar Győri János Sámuel Feltámadás című orató­riumát adta elő a szerző vezény­letével. ÄH VASÁRNAP IGÉJE A Lélek mindenkié Joel 3, 1—2 Pünkösd a legnépszerűtlenebb egyházi ünnepünk. Nemcsak azért, mert kevesebben vannak istentiszteleteinken, mint karácsonykor és húsvétkor, hanem azért is. mert bizony — valljuk be őszintén — nemigen tudunk vele mit kezdeni. Jézus megszületett — elfogadjuk, meghalt és feltámadott — kevesebben, de idáig is eljutunk, de mit jelent nekünk a Lélek ünnepe? Valahogy úgy vagyunk vele, mint Reményik Sándor írta: A Lélek ünnepén A Lelket lesem én, amely több mint költemény, A Lelket, amely sosem volt enyém, A Lelket, amely sosem lesz enyém. A Lélek ünnepén Szomorún zendül egyetlen igém: Hogyan születhetik újjá, aki vén? Pedig Pünkösd azt jelenti, hogy Isten Ígéretét megtartó Űr. Gondoljunk arra, hogy igénk ígéret — a valósulást az Apostolok cselekedetéről írt könyv 2. fejezetében olvashatjuk. Pünkösd azt je­lenti: megszületett az egyház, amelyik azóta Isten Lelke elejéből él. És Pünkösd azt jelenti: ez az ígéret, Istennek drága, életet hozó, életújító ígérete a szó legteljesebb értelmében mindenkié. A LÉLEK NEM EGYESEKÉ, HANEM MINDENKIÉ. Pünkösdig valóban úgy volt: Isten Lelke egyeseké volt csak. Mózesé, a hetven véné, prófétáké, .,kiemelteké”, Pünkösd óriási változás: „kitöltőm majd lelkemet minden emberre”. Isten Lelke ma sem egyeseké, ki­váltságosaké, esetleg „karizmatikusoké”, ahogy azt néhányon vélik. Mindenkié lehet. Nem „individuális tulajdon” — hanem „közös kincs”. Mindenki erőforrása lehet, mert Isten mindenkit szeret. Ép­pen a Lélek munkájával kapcsolatban látta meg Péter is, aki addig szűkkeblű volt: „bizonnyal látom, hogy nem személyválogató az Is­ten, hanem mindenki kedves előtte, aki öt féli”. Igen. Isten ajándé­kát „önti”, ahogyan az éltető esőt adja mindenütt, ahogyan a jó kertész bőségesen megöntözi kertjét. Senki nem mondhatja lemondóan: so­sem lesz az enyém. Mindnyájan kérhetjük, hívhatjuk teljes biza- • lommal és tapasztalhatjuk örömmel. A LÉLEK ÁTTÖR MINDEN EMBERI KORLÁTOT. Igénk az előb­bi gondolatot még tovább viszi feltűnő, elgondolkoztató vonások­kal. Az ígéretben és a beteljesülés helyzetében bizonyos korlátokról van szó. illetve arról, hogy ezeket Isten áttöri. Az első ilyen „.kor­lát”, amit áttört a Lélek: ő nemcsak Izraelé, hanem a pogányoké is. Péterrel együtt sok szűkkeblű tapasztalta ámúlva, hogy Isten munkájának nem lehet határt szabni, szeretete univerzális. Egy másik ilyen „korlát”, amit áttört a Lélek: a nemzedékek korlátja, sőt szakadéka. „Vének” és „ifjak”, akik pedig gondolkozásban, élet­módban egymástól igencsak távol vannak, együtt tapasztalhatják, hogy Isten a kort sem nézi munkájában. Neki nem akadály, hogy valaki „fiatal", vagy éppen „túl idős”. És a harmadik „korláVhtár­sadalmi jellegű: szabadok és szolgák között is megszűnik Isten előtt a különbség, ezeket a korlátokat az ember építette. Isten ledönti. Ö ilyen forradalmi módon tud cselekedni, mert igazán mindenkié. Kor­látlanul szereti ezt az egész világot, szeretete nem is tűr korlátokat, ledönt falakat, felhúz sorompókat. Lelke, szeretete és ereje minden­kié kivétel nélkül. A LÉLEK MINDENKIT SZOLGÁLATRA INDÍT. Számunkra fur­csa és idegen „hatásai” olvashatók igénkben a Lélek munkájának: „álmok" és „látomások”. Ha nekünk szokatlanok is, el kell fogadni: akkor így munkálkodott Isten Lelke. De hozzá kell tenni, ezek az álmok és látomások Isten akaratát hozták valami módon közel, je­lentették ki. Ahol a Lélek munkálkodik, ott ma is közel jön, ért­hetővé lesz Isten akarata a jelenre és jövőre nézve is. Ennyiben Isten Lelke „ismereteket” ad, persze igéjében. Ide merem írni. hogy „látást” is ad: új látást, másként látom magam, felebarátomat és Atyámat főként. Ezen túlmenően azonban a Lélek nem „álomba ringató”, „víziókat mutató" ital! Nem kábító, sőt serkentő, józanitó! És igazán erőforrás. Ahogyan Pál mondja: „vezérel”, visz, sodor minket a szeretetre, szolgálatra. „Haszonra adatik”, de nem a maga­méra, hanem Istenére és felebarátoméra. A Lélek hordozói a „ki­váltképpen való utat” járják, a szeretetszolgálat útját. Ahol a Lélek munkálkodik, ott szolgáló emberek, másokért élő emberek szület­nek, akik nem a maguk hasznai nézik, hanem a mások boldogu­lásáért küzdenek, evangéliumot hordoznak a szó nemes értelmében. Mert a Lélek mindenkit — mindenki szolgálatára indít. Pünkösd ünnepén így énekeljük és imádkozzak: „ ■ „Ó, jöjj teremtő Szentlélek, Látogasd meg a te néped, És adj minden teremtménynek Vigasztalást, békességet.” Kcveházi László Imádkozzunk! Jöjj, Szentlélek, a szomorkodók egyetlen vigasztalója, az igazság igazi Tanítója és az isteni szeretet lángoló tüze. Lobbantsd lángra minden könyörgő szívét, hogy kimondhatatlan sóhajtozással kérjék és elnyerjék az Atya Isten ismeretét Krisztus által a Te erőddel, gyarapodjanak ismeretedben és tanúskodjanak róla igazi keresztyén élettel, Jézus Krisztus Urunk által. Ámen. — PESTÚJHELY. Június 3-än, pünkösd vasárnap délután 5 órakor szeretetvendégség lesz a gyülekezetben,, amelyen Görög Tibor óbudai . lelkész tart elő­adást. — NYÍREGYHÁZA. Május 13- án asszonycsendesnapot tartottak a gyülekezetben „Gyermekemért és unokámért Isten elé állok” összefoglaló címmel. Ebbe a ke­retbe foglalódott tartalmilag a reggeli és délelőtti istentisztelet és elhangzott két előadás is: „Diakóniánk a gyermekek- kö­zött” és „Felelősségünk a csa­ládért”. Mintegy száz asszony jött össze egész napra nemcsá'k a. vá­rosból, hanem a várost körülvevő településekből is. Este egyházze­nei alkalom volt, amelyen Nagy- váti Pál orgonaszólóval és kísé­rettel, Szabó Viola énektanárnő hegedűszólóval szolgált és közre­működött a gyülekezet énekkara is. Az igehirdetéseket és az elő­adásokat Keveháziné Czégényi Klára lelkészí munkatárs és Ke- veházi László esperes tartották.

Next

/
Thumbnails
Contents