Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-06-03 / 22. szám

Világméretű diakónia A LUTHERÁNUS VILÁGSZÖ­VETSÉG HARMADIK OSZTÁ­LYA, a Tanulmányi és az Egy­házi Együttműködési Osztály mellett, az úgynevezett Világszol­gálat. Ennek munkájába nyer­hettem bepillantást, amikor egy­házunk elnökségének megbízásá­ból ifjúsági megfigyelőként részt vehettem a Világszolgálat május elején Genfben tai'tott ülésén. Éz az ülés volt hivatva arra, hogy a jövő évi segélyprogra­mokról, konkréten mintegy 20 millió dollár sorsáról döntsön. Hová kerül ez a jelentős összeg? A Világszolgálat elsődleges munkaterülete az ún. harmadik világ, ahol rengeteg a segíteni, tenni való. Az egyes LVSZ-se- gelyprogramok helyi, területi fe­lelősei adtak fényképekkel is il­lusztrált beszámolót a 12 tagú Világszolgálat Bizottságnak, il­letve az egyes segélyszervezetek jelenlevő vezetőinek a legégetőbb gondokról, legsürgősebb felada­tokról. KÜLÖNÖSEN IS MEGDÖB­BENTŐ VOLT az Indiáról és Bangladesröl adott helyzetje­lentés. Ezekbe, az országokba irányulnak a legnagyobb össze­gű segélyek. Kylön is aláhúzták annak fontosságát, hogy nem elég csupán a nyomorban tengő­dő emberek puszta létét, életét megmenteni. A cél ennél több kell, hogy legyen: visszaadni em­beri méltóságukat. Csak egy pél­da erre az árvízsújtotta területek lakóinak bevonásával megvaló­suló házépítési program, mely munkalehetőséget, fizetést, önel­látási képességet és így új öntu­datot, visszakapott emberi mél­tóságot is ad. A Világszolgálat munkájának másik súlyponti területe Afrika. Az iskola- és kórházépítéstől kezdve a csatornázásig és kútfú­rásig sok minden belefér a Világ- szolgálat széles ölelésű munká­jába. Vannak szomorú feladatok is, mint például a dél-afrikai faj,üldöző rendszerek terrorja elől menekülök befogadása az LVSZ áltál létesített menekülttáborok­ba. Józanul látta a bizottság, — ACSA-ERDÖKÜRT. Május 13-án, kantate vasárnapján a délelőtti istentiszteleten Bárdossy Tibor irsai lelkész szolgált ige­hirdetéssel. Az irsai gyülekezet negyven tagú énekkara gazdagí­totta az istentiszteletet es szol­gálta az egyházi éneklés ügyét A vegyeskart Bárdossyné Szabó Ildikó vezette. Az istentisztelet végén Maróti Janos acsai lelkész köszönte meg a vendégek szolgá­latát. Ä gyülekezet presbiterei saját otthonaikban látták vendé­gül az énekkar tagjait és a velük érkezett családtagokat, a gyüle­kezet pedig oífertóriummal já­hogy a legnagyobb segélyösszeg, a legnagyszerűbb menekülttábor sem oldja meg a hontalanná vált emberek alapproblémáját, melynek gyökere a fajüldöző rendszerek még mindig fennálló anakronisztikus léte. így itt is nyilvánvaló lett, hogy az egyhá­zak diakóniai szolgálata csak politikusán, egyérlelműen a ha­ladás mellett elkötelezetten vé­gezhető. DE HALLOTTUNK ÖRVEN­DETES HÍREKET IS Afrikáról, ilyen volt például a Tanzániáról adott igen biztató jelentés, ahol többek között az LVSZ jelentős segítségével igen dinamikus és egészséges a fejlődés iránya. Kü­lön is kiemelték „ az emberek fejlesztésének” fontosságát, a tu­datformálás és megfelelő vezető- képzés jelentőségét az ilyen fej­lődő országokban. Az eddig említett országokon kívül még a következő terüle­tekre irányul kisebb-nagyobb ' mértékű LVSZ-segélyprogram: Botsuana (ide tervezik a jövő évi Világszolgálat-ülést), Etiópia. Jor­dánia, Mauritánia, Mozambik, Peru, Szudán és Zambia. Foglalkozott az ülés a Icataszt- rófasújtotta területek gyors meg­segítésének kérdésével éppúgy, mint a Nemzetközi Gyermekév­vel kapcsolatos tennivalókkal. SUMMÁZVA BENYOMÁSAI­MAT ÜGY ÉRZEM, hogy az LVSZ Világszolgálat munkájában egy igen jelentős, világméretű, gyakorlati diakóniát ismerhettem meg, mely valóban jézusi szel­lemben nemzeti, faji, vallási, vi­lágnézeti megkülönböztetés nél­kül segít a rászorulók millióin, s igy Isten szeretetének kézzelfog­ható jele, bizonyítéka világunk­ban. Jó- érzés volt tudni, hogy en­nek a világméretű. feltétel nélkü­li. minden .,hátsó gondolattól" mentes diakóniának teológiai alapjait milyen nagymértékben munkálta ki éppen a Magyaror­szági Evangélikus Egyház a dia­kónia, a szolgálat teológiájával. Gáncs Péter rult hozzá az irsaiak útiköltségé­hez. Délután az erdökürti gyüle­kezetben szolgáltak a ; vendégek. — házassági évforduló. Sipiczki Mihály és felesége, sz. Tagat Anna, a nagytarcsai gyüle­kezet tagjai április 25-én ünne­pelték házasságkötésük 50. évfor­dulóját. Az istentisztelethez csat­lakozó úrvacsora alkalmán adtak hálát Istennex megtapasztalt ál­dásaiért jelenlevő családtagjaik­kal együtt. Győri János, a gyü­lekezet lelkésze szokás szerint bekeretezett emléklappal ajándé­kozta meg őket és megáldotta há­zasságukat. Élé hagyományok Hálandó, emlékező istentiszteletek Aratási haladó istentisztelet A Petőfi által megénekelt szép magyar Alföidön évszázadok óta „ringatózik á kalászos búza”. A végtelenbe vesző búzatáblák Bé­kés megyében általában gazdag terméssel jutalmazzák a földmű­ves szorgalmas munkáját. A bú­za aratása, betakarítása a pa­rasztság számára ősidők óta nemcsak nehéz feladat, hanem hálára indító, örömöt szerző ese­mény, amelynek befejezése után hálaadó ünnepet tartanak a gyü­lekezetekben. Az aratási hálaadás napja nagy ünnep. Ideje az egyes gyüleke­zetekben pontosan meghatáro­zott. Egyes helyeken a Szenthá­romság ünnepe Utáni 15. vasár­nap. másutt a Szent Mihály nap­jához legközelebb eső vasarnap. Ezen a vasárnapon sok gyüleke­zetben a nagy ünnepekre jellem­ző számban vesznek részt az is­tentiszteleten. De nemcsak az is­tentiszteleten részt vevők nagy s/áma jelzi az aratási hálaadó ünnep jelentőségét. Erről tanús­kodnak egyéb jelek is. Sokan vesznek úrvacsorát. Az egyes családok tagjai, szülök, gyerme­kek, nagyszülők együtt térdel­nek az oltár elé, együtt részesül­nek a bűnbocsánat ajándékában. Több gyülekezetben az oltárra helyezik az új búzából sütött új kenyeret, s oda teszik mint zsen­gét a föld egyéb termését: kü­lönböző gyümölcsöket, zöldségfé­léket, szántóföldi és kerti ter­mékeket. Szép és hálára indító látvány az aratási hálaadó ünne­pi oltár, s a búzakalászból font koszorú, amelyet rendszerint az oltár előtti térben álló kereszte­lő kútra helyeznek ezen az ün­nepen. Emberé a munka. Istené az áldás. Öt illeti a dicséret és a hála a természet javaiért, a mindennapi; kenyérért is. Ezt vallja Isten népe az aratási há­laadó ünnepen, s ez így igaz. Gyülekezeti nap Békés megyében él hazánk evangéíikusságának közel egyne­gyede. Itt találjuk a Legnagyobb lélekszámú gyülekezeteket, kö­zöttük a legnagyobbat, a békés­csabait. A békéscsabai evangé­likusok egyik része magyar, a másik része szlovák anyanyelvű. Ezért a reformáció tanítását és gyakorlatát követve mindkét nyelven tartunk istentiszteleteket. Természetesen mindenki azon az istentiszteleten vesz részt, ame­lyiken akar. A kétnyelvű gyülekézet ünne­pi eseménye o gyülekezeti nap. Ezen együtt vannak a magyar és a szlovák anyanyelvűek, a vá­rosban és a város környéki fal­vakban. valamint tanyákon lakó evangélikusok. A közös magyar— szlovák istentiszteleten két nyel­ven, de egy szívvel énekelnek, együtt hallgatják az igét, együtt imádkoznak. A két nyelven tör­ténő közös éneklés cseppet sem zavaró, inkább felemelő. A kö­zös istentisztelet ízelítőt ad az anyaszen tégy ház sokszínűségéből, s kifejezi és megbizonyítja, hogy egy test tagjai vagyunk. Egy az Urunk, egy az utunk, egy a cé­lunk. egy a szolgálatunk. Halottak emlékezete Isten népe zarándok sereg, mely úton van hazafelé. Miköz­ben vándorol, meg-megáll, s haj­lékot készít, ahol megpihen, fel­üdül és megerősödik. Minden templom ilyen hajlék. A Békés megyei gyülekezetek is megépí­tették a maguk templomait. A legtöbb esetben nagyon nehéz — bAcs-kiskun egyház­megye. Április 30-án--az—egy­házmegye kántorai Dunaegyhá- zán tartották csendes-napjukat. A 40. zsoltár 2—4 verse adott erőt és útmutatást a további hű­séges szolgálatra. A nap’ további részében az új énekeskönyv anyagával ismerkedtek, gyako­rolva a ritmikus éneklést, annak tanítását és az eddig még nem ismert új énekeket. Az igehirde­tést és ismertetést Tóth-Szöllös Mihály, az egyházmegye esperese tartotta. — DUNAEGYHÁZA. Május 13- án, kantate vasárnapján, délutá­ni istentisztelet keretében történt meg az újonnan választott tiszti­kar és presbitérium beiktatása. A gyülekezet új felügyelője Dud- la Imre, gondnoka Kiss Gergely, pénztárosa Takács Sándor, szám­vevőszéki elnöke Fabó János lett. A régies közé új presbitereket is -választatlak-: Boldoczky Sándor- né. Kiss Janómé, Mikulesz Judit, Horváth István, ifj. Szabados Im­re és Szurma Károly gyülekezeti tagokat. Megható volt. amikor a gyülekezet lelkésze Szabó István az aktív szolgálatból kiválóknak köszönetét mondott: Hroncsik Imre 36 évi szolgálatból közel 20 évet mint felügyelő töltött el. Rajta kívül Miklan Imre, Nagy Bertalan, Németh László, Kiss Pál és Dudla János presbiterek kapták Sajtóosztályunk eg'y-egy kiadványát és emléklapot. Az igehirdetés és iktatás szolgálatát Tóth-Szöllös Mihály, az egyház­megye esperese végezte. — CSORVÁS. A május 13-an tartott szeretetvendégségen tur- mezei Erzsébet szolgált ..Istent magasztalom ...” címen versei­vel és előadásával. körülményeit között, hiszen az Alföidön nincsenek kőbányák, nincsenek erdők, nem állt ren­delkezésre építőanyag. Mégis megépültek az ország nagy evan­gélikus templomai, s közöttük a legnagyobb a békéscsabai nagy­templom, mert az ősöknek erős volt a hitük, áldozatkészek és kitartók voltak. A legtöbb tem­plom hihetetlenül gyorsan épült fel. A szép kondorost templom pl. fél év alatt kószüLt el. A templomszentelési évforduló a legtöbb gyülekezetben nagy ünnep, amelyet a hívek számon tartanak. A viharsarki gyüleke­zetekben a templomszentelési év­lord uló főként istentiszteleti megemlékezés és hálaadás a templomépítőkért. • de nem kap­csolódik hozzá olyan vígasság, mint amilyen a „búcsúk”-ra jel­lemző. Itt ezt a szót a templom­szentelési évfordulóra vonatko­zóan nem használják, alig isme- . rtk. Mivel egy-egy templom épí­tése rendszerint hamarosan kö­vette az Alföldön történt letele­pedést, a gyülekezet megalaku­lását, a templomszentelési év­forduló alkalom arra is, hogy felidézzék a gyülekezetalapító ósök emlékét. Templomszentelési évforduló Emberi létünk fájdalmas való­sága. hogy halandók vagyunk. A halál közelsége mindig megren­dítő, mert bűneinkre emlékeztet. A Szentírással egyezően valljuk, hogy a halál a bűn zsoldja, de hisszük, hogy Isten kezéből a ha­lál sem téphet ki bennünket. Ha- lottainkat Isten irgalmába ajánl­juk, érettük a temetés alkalmá­val és a temetés után a gyüleke­zeti istentiszteleten imádkozunk. A temetés évfordulóján a gyá­szoló s emlékező család, az el­hunyt hozzátartozói részt vesznek a templomi istentiszteleten, s ez alkalommal a gyülekezet imád­ságban emlékezik az elhunytra és könyörög az emlékező gyászoló­kért. A gyülekezeti istentisztelet után a gyászoló, emlékező Csa­lád rendszerint kimegy a teme­tőbe is szerettük sírjához. Több gyülekezetben szokás az ún. cm- lékharangozás. Egyes helyeken halottak napján a temetőben tar­tott istentiszteleten emlékeznek meg a halottakról. Régebben a ■ vasárnap délutáni istentisztele­ten, a vecsernyén is megemlékez­tek az elhunytakról. Ez a gya­korlat mór megszűnt. A Békés megyei gyülekezetek­ben ma is meglevő szokások ki­fejezésre juttatják, hogy a gyüle­kezet tagjai együtt éreznek a megszomorodott csaladokkal, osz­toznak fájdalmaikban, és egyek a keresztyén hit megvallásóban, a feltámadás és az örök élet re­ménységében. Táborszky László Dosztojevszkij-film a tévében Felrobbant család Nagy hegy csúcsára sokfélül lehet fel­érni. Ilyen nagy hegy Dosztojevszkij utol­só regénye, a Karamazov testvérek. Ivan Pirjev háromrészes filmjét két csatornán is közölte rövid egymásután­ban a televízió. Pirjev megfontoltan élt az elhagyás művészetével. A regény ese­ménysorainak főútvonalán ment végig, s ezzel a bűnügyi filmek teszült légkörét idézte. De a csúcsra akart felérni. Lát­tatni akarta Dosztojevszkij eszmei mon­danivalóját. A láttalpsra maga a regény ad lehetőséget, mert — amint erre Igor Zolotuszkij ,,Dosztojevszkij és a film” című kitűnő tanulmánya is rámutat — Dosztojevszkijnél ,,a gondolat nem létez­het figura nélkül, a gondolat ábrázoló jellegű, megvan a maga képi megfele­lője”, Ezért nemcsak a gondosan és hű­ségesen kiválasztott párbeszédeket jut­tatja szóhoz, hanem a beszélők arcára összpontosít. Ebben kitűnő színészek is segítik. Feledhetetlen a három Karama­zov testvér arca, Nemcsak a sokszor te­hetetlen és tanácstalan, de mindig együtt­érző, szolidáris Aljosáé, hanem a féktele­nül szenvedélyes Mityáé és a szenvedé­lyesen gondolkodó, önmagát is tönkre­tevő Iváné. Pirjev nem szakítja ki Dosztojevszkij regényét eredeti orosz környezetéből, a cári Oroszország társadalmi viszonyai­ból. Nem hallgat el semmit, de hozzá­tenni se akar. Hogy kinek mit mond ma ez a páratlan regény, a nézőre bízza. Bízik Dosztojevszkij ban, aki úgy szólt kortársaihoz, hogy kérdéseivel és nem kevésbé nyugtalanító feleleteivel a bár­hol és bármikor élő embert is megszó­lítja. Aki nem hallja a megszólítást, fá­rasztónak találja a sok párbeszédet. Hiá­nyolja a krimikben megszokott, gyorsan pergő eseményeket és bosszankodik a befejezésen. Nem veszi észre, bogy a bűnügyi történetek alapkérdése: ki a gyilkos? — a nézőt is bevonja az ese­mények forgatagába. „Felrobbant család” — amikor a nemzetközi gyermekév ide­jén igy összegezzük röviden a Karama­zov' testvérek történetét —, megszólított - ságunkat akarja érzékeltetni. Miről van sző tulajdonképpen a re­gényben és a filmep? Thurneysen 1921 - ben figyelmet keltő teológiai elemzésé­ben igy foglalja össze tömören a Kara­mazov testvérek tartalmát: „A regény egy édesapáról és három fiáról szól. Kö­zöttük áll egy nö, Grusenyka. Elkesere­detten küzdenek érte egymással. A bo­nyodalmat egy lakáj Oldja meg (az édes­apa törvénytelen fia). Meggyilkolja az apát, mégpedig abban a hiszemben, hogy tettével egyetért a három fiú egyike, Iván, A gyilkosságért a másik fiút, Mi- tyát gyanúsítják. El is Ítélik, s ezért Szi­bériába kell mennie. A legkisebb testvér — Aljosa — mélyebb értelmet keres és talál a titáni szenvedéllyel kitörő kavar­gásban.” A Karamazov csalad felrobbant. Mi idézte elő ezt a robbanást? Thurneysen így válaszol; az er ősz (az érzelmi szenve­dély), „Az érosz igézetében az ember megismerheti magasságait es mélységéit. Megtapasztalhatja, hogy mi mindenre képes.” Észvesztővé tud válni a férfinak "a nőtől, a nőnek a férfitól való megitta - sultsága. ..Olyanok lesztek, mint az Is­ten ' — ez a titáni kísértés kápráztatja el a szemet abban a veszedelmes zóná­ban. amelyben Grusenyka uralkodik. De ott ólálkodik a másik szemfényvesztő hatalom is, a pénz hatalma, a Mammon, a ..disznófejű nagyúr”. Felrobban egy család, s a robbanást Aljosa gyermeki szülötisztelete, testvéri együttérzése nem tudja megakadályozni. A család — társadalom kicsiben. Az egy­kori orosz társadalom? Az európai tár­sadalom'.' Vagy az egész emberiség? A1 jósát vádolni szokták. Miért nem akadályozta meg a robbanást? Zoszima sztarec azért küldi vissza a családjába a kolostor cendjéböl. hogy kinn, a világ­ban álljon helyt hitével Dosztojevszkij általa gyújt gyertyafényt a karamazovi sötétségben ,,De — mondja Lukács György — amit Dosztojevszkij világos­ságnak veit, az lidércfény." Szerinte az író ..maga se hisz abban, hogy korának emberei az ő elképzelése szerint, tudja­nak hinni. Éppen ateistáiban van meg a gondolatok valódi mélysége, a keresés valódi áhítata." Ezek olyan feltételezések, amelyekkel nehéz vitába szállni. Itt elválnak az utak. Dosztojevszkij , nem hitte azt, hogy az egyház vagy a hivő ember megválthatja a világot, de hitt a Megváltóban. Aljosa és Zoszima atya nem azonos Jézus Krisz­tussal, de mindketten rá utalnak. Külön­ben Jézus Krisztus sem szállt le a ke­resztről. és hiába sírt Jeruzsálem felett, nem tudta megakadályozni a város pusz­tulását. Könnyeinél sokkal, sokkal töb­bet adott: életét. Itt a forrás. Ez elleti Aljosa hitét is. „Igaza van, amikor hisz abban, hogy van valami mélyebb végső értelem a karamazovi tragédia kavargá­sában.” (Thurneysen) Ez ad neki erőt arra, hogy a robbanás után is Vállalja testvéreit. Ivánt is. Ezért szól a regény utolsó lapjain megindultam de nagy(-nagy reménységgel az ifjúsághoz: ..Ö. drága barátaim, ne féljünk az élettől. Olyan szép az élet. amikor valami jót és iga­zat cselekszik az ember.” Nem véletle­nül zárul a fiatalok ujjongó felkiáltásá­val a regény; „Éljen Karamazov!” Aljosa helytállt. A *nagy robbanást nem tudta ugyan feltartóztatni, helyt­állása mégsem volt hiábavaló. Hitének egyik gyümölcse, hogy amikor Mitya és Grusenyka felett összeomlik és elhamvad kanosaiul festett egük, nem a semmi ásit rájuk, hanem az igazi ég ragyog felet­tük, Vállalják egymást és megérdemelt­nek tartják sorsukat. Grusenyka elkíséri Mityát a szibériai száműzetésbe. ..Nem­csak átok, hanem nagy ígéret is nyugszik azon a tényen, hogy férfiak és nők va­gyunk.” (Thurneysen) Dosztojevszkij nem lett volna realista, ha ennél többet mond. De mert ezt is el tudta mondani, azért volt igazi realista. Benczúr Laszid

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents