Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-05-20 / 20. szám

Győrben minden robbanássze­rű fejlődésre vall. A belváros re­konstrukciója. korábban egy új, modern szálloda, lakótelepek, majd a stadion építése, s tavaly az ország legmodernebb színhá­zának átadása kiemelik a vidéki városok sorából. Valaha mint ke­reskedő város Budapest és Bécs felezővonalában jött számításba, s Duna-mentisége kikötőivel nagy forgalmat bonyolított le, nap­jainkban ipara — köztük a híres­sé vált nehézipara — rendeli ve­zető szerepre Nyugat-Magyaror- szágon. Kitűnő adottságai — hát­térben a Kisalföld mezőgazdasá­ga —, s a vizek, Duna, Rába és a többi folyók, valamint szorgal­mas népe, amely számszerűleg megüti már a 160 ezret, valóban Dunántúl „fővárosává” avatják e szépfekvésű várost. A VÁROS EVANGÉLIKUSSÁ- GA IS jelentős szerepet játszott mindenkor. A Franke-féle pie- tista áramlat egyik fellegvára lett, és Haubner püspök 48-as állás- foglalása külön fejezetet nyitott a győri evangélikus egyháztörté­netnek. A város evangélikussága az elmúlt évszázadok során gya­korta beírta nevét a nemzeti és művelődéstörténelembe. Hosszú időn keresztül püspöki székhely­ként tartottuk számon. Két evan­gélikus temploma a város fejlő­dését, valamint az evangélikus- ság számbeli növekedését jelez­ték. A Kisalföld és Kemenesalja Győrbe áramló evangélikussága sokat lendíthetne az utóbbi évti­zedek stagnáló egyházi életén, ehhez azonban szívós gyülekezeti és diakóniai munkára van szük­ség. Hogy mekkora létszámú ma az ősi győri gyülekezet, azt nehéz lenne megmondani. ITT A GYŐRI GYÜLEKEZET TERÜLETÉN, közelebbről a Rá- ba-partján, a belvárosi ótemplom tövében van a 18 diakóniai in­tézményünk legkorszerűbb szere­tetotthona. Alapjait még a szá­zad elején (1912-ben) rakták le, többször bővítették. Volt árva­ház, diakonissza anyaház, leány­internátus, míg végül 1945 után öregotthon lett. Bár ennek az in­tézetünknek voltak a legjobb adottságai ahhoz, hogy modern otthonná fejlesszük, a belső és szervezeti válságok következté­ben megrekedt a háború előtti színvonalon. A helyi problémák és lokális érdekek alig tették le­hetővé, hogy az országos lendü­let sodrásába kerüljön. Egy évtizeddel ezelőtt azonban a győri szeretetházban is történt valami. Az egyházvezetőség meg­oldotta a személyi és szervezeti kérdéseket, érvényesítette az or­szágos koncepciót, s azóta ez az intézetünk is viharos változáson ment keresztül, s napjainkig a legkorszerűbb, legszebb ottho­nunkká fejlődött. Azt kell mon­danunk, hogy ma ez az intéze­tünk a „modell”. „ ■ MI IS TÖRTÉNT AZ ELMÚLT rlz ÉV ALATT? 1970-től foko­zatosan és tervszerűen a követ­kezők: fürdőszobákat építettek, majd a háromszintes épület étel­hordó liftet kapott, nem sokkal utána a legköltségesebb beruhá­zás révén központi fűtést, ezek után a szobák hideg-meleg vízel- lásdt. s végül egy teljes belső re­nováláson, festés-mázoláson esett át. Eközben alakították ki az ebédlőt is. Ezáltal valóban „össz­komfortossá” vált az otthon, és ilyen mértékű felszereléssel, el­látottsággal egyetlen intézetünk sem rendelkezik. Ehhez a korsze­rűsítéshez a közegyház hozzájá­rulása több mint másfél millió forint volt. A győri szeretetház „mintaott­honná” történő kialakítása és ki­építése dr. Karner Ágoston főtit­kár elképzeléséből született. Sokat fáradozott azért, hogy a szükséges fedezeti összegeket előteremtse, így sikerült a hazat segítségen túl a Gustav Adolf Werk és a Martin Luther Bund NSZK és isztrák szervezeteit megnyernie az ügy - támogatásához. A nagy munkálatokhoz szerényen a sze- •etetház „tőkéje” is hozzájárult, ie segítséget nyújtottak a gyüle­kezetek is. (Pl. Garam Zoltán, a rasi egyházmegye diakóniai elő­adója akciót hirdetett, hogy egy- Jgy gyülekezet egy-egy szoba ki­festését vállalja. Ezen az úton mintegy 4Q ezer forint folyt be.) Április utolsó napjaiban, várat­lanul állítottam be az otthonba. Még érződött a friss festék sza­ga, noha néhány hónapja már kész minden. Derűs kép fogadott. Hófehér ajtók, ablakszárnyak, vi­dám színek a lakószobákban, fo­lyosókon, közös helyiségekben. Az udvaron még ugyan ott a nyoma a renoválásnak, egy-két felesle­gessé vált lom, elhordandó tör­melék, de belül már tökéletes a rend. Igaz, vallotta Paveszka Ida vezető nővér, hogy hátra van még a tetőzet renoválása, s ha az épü­let Rába-parti oldalán a városi terv szerint parkosítani fognak, új kerítésre lesz szükség. Valósá­gos kis paradicsom közepén áll akkor majd az otthon. Az udvaron dideregtek a tava­szi virágok. Hűvös volt. Mégis beléptem a kertbe, ahol majd va­lamennyi öregünknek külön kis virágágyása van. íriszek, tulipá­nok, violák, nárciszok hajladoz­tak a hűvös szél elől. Az orgona éppen fakadt, de az öregek szo­báikba húzódtak. végigjártam az ott­hont. A három szinten 40 szo­bában 3, házaspár, 12 férfi és 37 asszony nyert elhelyezést. Bizo­nyos szobákban — jóllehet tága­sak a szobák —, csak egy-egy gondozott él. Kísérőm megjegyez­te, hogy 60—70 rászorult vár be-' utalásra, mégis jelenleg hozzáve­tőlegesen 25 m2 alapterület jut egy-egy személyre. Véleményem szerint sürgősen gondolkodni kel­lene azon, hogyan kellene változ­tatni a helyzeten, és a szóló „lak­osztályokat” megosztani a rászo­rultakkal. A szeretetotthon jel­lege is ezt kívánná. A lakók megelégedettek. A ké­nyelem, tisztaság, jó ellátás ked­vező közérzetet teremt. Az átlag életkor 83 év, heten 90-en felül vannak, a legidősebb betöltötte a 95. évét. Jelenleg nincs egyetlen fekvő beteg sem közöttük. Az időt olvasással, egymás látogatá­sával, tv-nézéssel ütik agyon, s ha jó idő van kinn szorgoskod­nak a kertben. A szobák barátsá­gosak, világosak, az egész épület mintha erre a célra épült volna. A tágas folyosókon vörös kókusz­szőnyeg fut, mindenütt virág, örökzöld és friss vágású, s e fo­lyosók alkalmasak arra, hogy a lakók itt üldögéljenek, társalog­janak, s esetenként áhítatokat hallgassanak végig. Az ebédlő díszterem jellegű. Itt ad olykor műsort a gyülekezet, itt tartanak istentiszteletet, közös rendez­vényt. Egyebekben jelenleg még a főétkezéseket mindenki saját szobájában fogyaszthatja el. a földszinten levő konyhából liften juttatják az emeletre, de ez a szép ebédlő már alkalmas lenne kö­zös étkezésre. Naponta 75 személyre főznek. Ebben a számban az 55 gondo­zotton kívül 12 nyugdíjas diako­nissza is benne van a személyzet­tel együtt. A munka zökkenő- mentes, jó beosztással 8 és 4 órás ügyeletet tartanak. A fizikai munka, fűtés, tüzelőhordás stb. nagymértékben csökkent, s így a dolgozók ápolásra, gondozásra koncentrálhatnak. Jólesett ilyen modern, komfortos intézetet látni. A JÓ PÉLDA BIZONYARA RAGAD, s tudom minden otthon­vezetőnek álma, hogy a lehető legkényelmesebb körülményeket teremtse meg a lakók számára. Győri szeretetházunk ma még egyedülálló modell, de reménysé­günk szerint a többi is hasonló színvonalra emelkedik. Rédey Pál KÖSZÖNÖM A TÖBBESSZÁMOT! Hozzátartozik életemhez természetesen, észrevételen, mint a levegő, ha belehéUőm. Hányszor mondtam el, számát sem tudom. De még sose köszöntem meg neked, hogy így tanítottál rá, Mesterem, mérhetetlen kincset hagyva ránk: „Ti így imádkozzatok: Mi Atyánk!” Köszönöm, Uram, ezt a többesszámot! Köszönöm, hogy önző szívem kitárod. Minden nap milliók kenyerét kérem, és az enyémet millió testvérem. A bocsánatot és a szabadításit. oltalmat millióiénak kérhetem, s milliók kérik minden nap nekem. Soha nem lehetők elhagyott, árva. nem maradhatok önmagamba zárva, hiszen az imádságok imádsága .milliókat ölel össze velem. Tágul a tér, tarul a végtelen. .................... és., szűk szívembe fér egész világod,.............- ................. Kö szönöm neked ezt g. csodatevő többesszámot, megváltó Istenem! Túrmezei Erzsébet Pálváxali felhívás A soproni gyülekezet megüresedett főfoglalkozású kántori állásra pályázatot hirdet. A gyülekezel az állással összefüggésben szolgálati lakást biztosít. Érdeklődni lehet: Evangélikus Lelkészi Hivatal, 9400 Sopron, Templom u. 10. — Húsvét után az 5. vasárna­pon az oltárterítő színe: fehér. A délelőtti Istentisztelet oltári igc- Nk 16, 14—20: az igehirdetés detés alapigéje: Km 8, 24—27. — Mennybemenetel ünnepén az oltárterítő színe: fehér. A dé­lelőtti istentisztelet oltári igéje: Mk 16, 14—20: az igehirdetés alapigéje: Rm 8. 3,1—34, — EVANGÉLIKUS . ISTEN- TISZTELET A RÁU/ŰBAN Má­jus 27-én, vasárnap reggel 7 óra­kor az- evangélikus egyház fél­óráját közvetíti ü Petőfi rá­dió. Igét hirdet TABORSZKY LÁSZLÖ békéscsabai igazgató­lelkész. — A KANTORKÉPZÖ szol­gálat közli,'hogy az I. három­hetes tanfolyam időpontja meg­változott. Az I. tanfolyam idő­pontja: június 25- július 14. — KISSOMLYÖ. Az április 29- én tartott szeretetvendégségen Böröcz Enikő kisbaboti lelkészi munkatárs szolgált. — NYÍREGYHÁZA. Április 1- én délelőtt istentiszteleten, dél­után „Békési evangélikusok” címmel szeretetvendégségen elő­adással Kovács Pál Szarvas- Ötemplomi igazgató-lelkész 'szol­gált. — NYÍREGYHÁZA. Igehirde­téssel és szeretetvendégségen Béthelről tartott vetített képes előadással szolgált a gyülekezet­ben Józsa Márton celldömölki lelkész. ÁB VASÁRNAP IGÉJE A Szentlélek esedezik értünk Rm. 8. 21—27 A Pál apostol korabeli világban az imádkozásnak jelentős helye volt, mivel a fejlett, vagy primitiv pogány vallásoknak is lényeges eleme volt az imádkozás. A korabeli imádságokban is természetes volt a bűnvallás, a hálaadás és mindenekelőtt, kívánságok, óhajok kérések hatalmas skálája. A Krisztus követésében viszont felvetődik számunkra az a kérdés, hogy elég-e a mindennap szükségeseket kér­ni és a már megkapottakat megköszönni? Jézustól függetlenül sem kérni, sem megköszönni nem lehet. Legyen akármilyen buzgó, ki­tartó az imádkozásunk Krisztus nélkül az nem keresztyén imádság. PÁL APOSTOL NAGYON NAGY REMÉNYT FŰZ AZ IMÁDKO­ZÁSHOZ, mely Krisztus központú és amelynek Istennél a Szentlélek az esedező je. Hiszen az imádkozás a megváltottságnak a jele. Felbecsülhetetle­nül nagy ajándék és kegyelmi eszköz az Isten gyermekei számára, Azt jelenti ez, hogy az imádkozó élet teljesen elfogadja Jézusnak érettünk végzett szolgálatát és az általa igényelt diakóniát éli az em­berek között. Az Isten országát az embervilágba hozó krisztusi dia- kónia nélkül nem lehet megérteni. Ahol ez a diakónia hiányzik, ott csupán szent monológ, érthetetlen szent szöveg az imádság. Isten színe előtt őszintén be kell vallanunk, hogy nem tudunk úgy imádkozni, ahogyan azt Jézus várja tőlünk. Az ilyen őszinte szív- vei Isten elé járuló embernek válaszolja az Ige. hogy a Szentlélek segítségünkre siet, tanít imádkozni, s ö maga is imádkozik érettünk. Isten nem elégszik meg azzal, hogy életünkben alkalomszerű, egy- szer-egyszer — főleg szükségben! — felbukkanó jelenség legyen az imádkozás.. Azért esedezik érettünk a Szentlélek, hogy életvitelünk, szolgálatunk a ki nem mondott imádság legyen. Drága lehetőségünk ez arra. hogy bekapcsolódjunk a Szentlélek imádságába. Tőle tanul­junk imádkozni. Vele tudjunk együtt imádkozni az egész teremtett világért. A Szentiéleknek az egész világért való esedezése kapcsol bennünket egy közösséggé: Jézus Krisztus tanítványaivá! ROGATE VASÁRNAPJÁN KELL ERRŐL ŐSZINTE HITTEL BE­SZELNÜNK! így kell buzdítanunk egymást a helyes imádkozásra, hogy minél jobban megismerhessük azt a Krisztust, aki igazi Diako- nosz. s bennünket is szolgáivá imádkozó életre rendelt. Szolgálatunk, egyházunk létkérdése ennek a Krsztusnak a minél mélyebb megis­merése. mert minél jobban ismerjük Őt, annál hűségesebben tölthet­jük be szolgálatunkat, s csak így lesz hitele és értelme mindennapi imádkozásunknak. Ha ez a Krisztus Diakonósz szolga áll az imádságunk középpont­jában, nemcsak fájdalmainkat és örömeinket visszük Isten elé, ha­nem őszinte szívvel mindazt, ami az emberiség javát, előrehaladását, békességét, nagyobb igazságát szolgálja. Imádkozzunk a szolgáló Jé­zus Krisztus titkának minél jobb megismeréséért. Imádkozzunk a bizonyságtevők hűséges szolgálatáért. Imádkozzunk egyházunk dia­kóniai teológiája megerősödéséért, s azért hogy ez a diakóniai lelkű­iét vezesse az egyházakat az egész világon. A Diakonosz Jézus tanít meg helyesen hinni, cselekedni és imádkozni. Erre segítség számunk­ra az Istentől küldött Szentlélek. Csak az ilyen cselekvő, imádkozó élet az. melyre így válaszol az Isten: „Mert a mi üdvösségünk re­ménységre szól!” így mivel a reménységünk is a Szentlélek ajándé­ka és elválaszthatatlan az imádkozástól, úgy adja azt. hogy cselekvő, mindenért felelős szolgálatra késztet. így a Szentlélek imádsága is tevékenység, nem hiábavalóság, hanem a legnagyobb szolgálat éret­tünk: „segít a mi erőtlenségünkön .. LUTHER MÁRTON MONDOTTA NAGYON TALÁLÓAN arról az imádságról, mely nem ilyen Krisztus központú: „Mi más. mint Isten- kisértés, ha az ember szája jár és szíve valahol máshol kalandozik?’’ Amikor a Szentlélek esedezik értünk, s tanít imádkozni bennünket, akkor dicsérjük ezért a szent lehetőségért a Mennyei Atyát! Solymár Péter I mád kozzii n k! Mindenható Istenünk! Kérünk, taníts minket imádkozni, hogy úgy tudjunk színed elé járulni, ahogyan Jézus azt várja tőlünk. Ne en­gedd. hogy imádságunk megüresedjen, hanem add, hogy imádságunk mögött szolgáló élet, felelős emberszeretet álljon. Taníts kételkedés nélkül és teljes bizalommal arra, hogy mindig mindenben segítségül hívhassunk Téged. Szentlelked erejével taníts kitartó imádkozásra, hogy a Jézus nevében elmondott könyörgéseink nálad meghallgatás­ra találjanak. Nevelj buzgó és bizonyságtevő gyermekeiddé és Téged szolgáló tanítványaiddá. Ámen. — SZOMBATHELY. Április 22-én dr. Karner Ágoston orszá­gos egyházi főtitkár szolgált a gyülekezetben. Délelőtt igét hir­detett. majd az istentisztelet után kibővített presbiteri ülésen egy­házunk időszerű kérdéseiről szá­molt be. Foglalkozott egyházunk sajtószolgálatával, külön is kie­melve a most megjelenő új ki­adványt. a Diakóniát. — Másnap Sárváron és Celldömölkön volt A celldömölki találkozón az egy­házmegyei felügyelőn és a helyi lelkészeken kjvül mintegy tíz lel­kész vett részt. Az eszmecsere után megtekintette a merseváti templomot, melynek bauxit-’oe- tonból készült tornyát — statikai okokból — a gyülekezetnek nagy költséggel. kell újjáépitenie.;, — BÜK — Esti istentiszteleten igehirdetéssel . szolgált Bárány Gyula beledi lelkészt a Győr- Soproni Egyházmegye esperese. — KŐSZEG. Igehi rdetés-soro- zatot tartott a gyülekezetben La- borczi Zoltán győrújbaráti lel­kész. HALÁLOZÁS — Dr. Gémes Szilárd szarvasi ügyvéd, számos intézmény es üzem jogtanácsosa, aki egy idő­ben a Déli Egyházkerület ügyé­sze is volt, 68 éves korában vá­ratlanul elhunyt. Hamvait a szarvasi ótemetőben helyezték örök nyugalomra dr. Koren Emil budai esperes szolgálatával.- „Tudom, hogy az én Megváltóm él, s utoljára porom felett meg­áll”. EGYHÁZZENEI ÁHÍTAT lesz május 20-án. vasárnap délután 5 órakor a rákoscsa­bai templomban „A húsvéti ünnepkör az egyházi zenében” címmel. Közreműködnek:- Komjáti Hóna — ének Pongrácz Zsuzsa — orgona Trajtler István — cselló Orgonái: Trajtler Gábor Igét hirdet: GÁNCS PÉTER V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents